Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

IMS1?, december 17., csütörtök Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnökségével egyetértés­ben a Népköztársaság El­nöki Tanácsa személyi ja­vaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé. Ezeket el­fogadva a törvényhozó tes­tület felmentette miniszter­elnök-helyettesi tisztségéből Berecz Frigyest, Csehák Ju- ditot, Horváth Istvánt és Maróthy Lászlót, akit fel­mentett az Országos Terv­hivatal elnöki tisztéből is. Egyidejűleg Berecz Frigyest ipari. Csehák Juditot szo­ciális és egészségügyi, Hor­váth Istvánt belügy-, Mar­jai Józsefet — miniszterel­nök-helyettesi — tisztségé­nek meghagyásával — ke­reskedelmi. Maróthy Lászlót környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszterré vá­lasztotta. Érdemeik elismerése mel­lett, más fontos megbízatá­suk miatt mentette fel az Országgyűlés Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kayolyi László ipari. Medve László egészségügyi és Medgyessy Pé,er pénzügyminisztert, akit- egyben megválasztott a Minisztertanács elnökhe­lyettesévé. Érdemeik elismerésével, nyugállományba vonulásuk miatt született döntés Ka­mara János belügy- és Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter felmentéséről. Hoós Jánost — miniszteri jogállással — az Országos Tervhivatal elnökévé, Villá­nyi Miklóst pénzügyminisz­terré választotta a Parla­ment, A Parlament Nándorfe­hérvári termében Németh Károly, az Elnöki Tanács el­nöke előtt Marjai József. Medgyessy Péter, Berecz Frigyes, Csehák Judit. Hoós János, Horváth István, Ma- róthy László és Villányi Mi'kiós letette a hivatali es­küt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az új szervezeti keretek­hez igazodó személyi dönté­seket hozott a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, illetve Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi költségvetési törvényjavaslatot fokozott várakozás előzi meg. Széles körben érdeklődéssel figye­lik, vajon a kormány a gya­korlatban is olyan elszántan cselekszik-e a stabilizálás érdekében, mint ahogy azt szeptemberben ígérte. Szán­dékunk, hogy beható vita eredményeként olyan tör­vényt fogadjon el az Or­szággyűlés, amely határo­zott lépést tartalmaz a kor­mányprogram megvalósítá­sának útján. Az állami költségvetés hiá­nya ez évben nz 1986. évinél 12 milliárd forinttal, a ter­vezettnél pedig mintegy 9 milliárddal kevesebb, várha­tóan 35 milliárd forint lesz. Ez a tény akkor értékelhető igazán,v ha tudjuk, hogy év elején még több mint 50 milliárd forint költségvetési deficit veszélye rajzolódott ki. A költségvetés meghatá­rozó elemei az állam és a vállalatok közötti pénzügyi kapcsolatok. A vállalatok az idén — befizetéseik és támo­gatásaik egyenlegeként — többel járulnak hozzá az ál­lami költségvetés bevételei­hez, mint amennyit tervez­tünk, többel, mint amennyi­re év közben számítottunk. Van javulás a fajlagos anyagfelhasználásban, az ex­portteljesítményekben, a jö­vedelmezőségben. A kedvező vállalati képet ugyanakkor rontja, hogy a vállalati jö­vedelmek nem csak a jobb gazdálkodásból, hanem rész­a kormány is, a hatásköré­be tartozó kérdésekben. Az Elnöki Tanács Andri- kó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, Ábrahám Kálmán államtitkárt e tiszt­sége alól, Bányász Rezső ál­lamtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, Hutás Imre egészségügyi mi­nisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elis­merése mellett, nyugállo­mányba vonulására tekin­tettel, Hoós János országos tervhivatali államtitkárt e tisztsége alól, Kovács Antal államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, Papp Lajos ál­lamtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, Török István külkereskedelmi miniszté­riumi államtitkárt e tiszt­sége alól, Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi államtit­kárt e tisztsége alól felmen­tette; egyidejűleg Andrikó Miklóst kereskedelmi mi­nisztériumi államtitkárrá, Ábrahám Kálmánt környe­zetvédelmi és vízgazdálko­dási minisztériumi államtit­kárrá, Bartha Ferencet ke­reskedelmi minisztériumi államtitkárrá, Kemenes Er­nőt országos tervhivatali ál­lamtitkárrá, Medve Lászlót szociális és egészségügyi mi­nisztériumi államtitkárrá. Török Istvánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. A Minisztertanács Ábra­hám Kálmánt, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökét e A napirendnek megfelelő­en ezután Medgyessy Péter ben a termelői áremelések­ből adódnak. A gondok sorába tartozik az is, hogy a számítottal megegyező népgazdasági jö­vedelemképződés mellett a belföldi felhasználás a ter­vezettnél nagyobb mérték­ben növekszik, amit külföl­di hitel finanszíroz. Bár a nem rubelelszámolású kül­kereskedelmi és fizetési mérlegünk egészében jobb a tavalyinál, a javulás mérté­ke nem kielégítő. A számított másfél-két százalékponttal meghaladó fogyasztói áremelések elle­nére a lakossági fogyasztás is túllépi a tervezettet, a nö­vekedés az előző évihez ké­pest 2-2,5 százalékos lesz. Ennek fő oka a jövő évi ár­szintnövekedés hírére meg­indult felvásárlás. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi terv legfon­tosabb jellegzetessége a kül­ső pénzügyi egyensúly javí-. tása. Ez annyit jelent, hogy az ez évi közel félmilliárd dolláros fizetésimérleg-javu­lást folytani szükséges, és jövőre a nem rubelelszámo­lású fizetési mérlegünk hiá­nya 500 millió dollárnál nem lehet több. Rubelelszámolá­sokban javuló cserearányok mellett aktív fizetési mér­leggel számolunk, mintegy 400-500 millió rubel érték­ben. A szigorú nemzetközi pénzügyi feltételek korlá­tozzák a gazdaság mozgáste­rét. A hazai vásárlóerő bő­vülése az importigényeket tisztsége alól, érdemei elis­merése mellett, Bányász Re­zsőt, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nökét e tisztsége alól, érde­mei elismerése mellett, Ko­vács Antalt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elis­merése mellett, nyugállo­mányba vonulására tekin­tettel, Papp Lajost, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vo­nulására tekintettel felmen­tette. Bartha Ferenc mi­niszterhelyettest e tisztsége alól, más fontos megbízatá­sára tekintettel felmentette, Gál Zoltánt belügyminisz­ter-helyettessé nevezte ki. A Minisztertanács a szén­bányászat szerkezetátalakí­tási programjának koordiná­lására Kapolyi Lászlót kor­mánybiztossá nevezte ki. A Minisztertanács 1988. márci­us 31-ig terjedő időszakra kormánybiztossá nevezte ki Juhár Zoltánt és Veress Pé­tert, hogy a kereskedelmi miniszter irányításával, Papp Lajost, hogy a belügy­miniszter irányításával, Ko­vács Antalt, hogy a környe­zetvédelmi és vízgazdálko­dási miniszter irányításával, Bányász Rezsőt, hogy a Mi­nisztertanács elnöke irányí­tásával az átmeneti időszak­ban működjön közre a munka folyamatosságának biztosításában, illetőleg az új szervezet feladatkörének, felépítésének, ügyrendi és egyéb belső szabályainak kidolgozásában. Az ülésszak elején döntöt­tek a tanácskozás további tárgysorozatáról is: miniszterelnök-helyettes tar­totta meg expozéját. növelné, és árualapokat von­na el az export elől. A hely­zet megköveteli azt, hogy a belső pénzügyi egyensúly javuljon, ami kifejezésre jut az állami költségvetés elosz­tási politikájában is. Ezzel van összhangban az állami költségvetés 20,4 milliárd fo­rintos előterjesztett hiánya és az, hogy banki módsze­rekkel szűkíteni kívánjuk a pénz mennyiségét. Az 1988-as terv közel 5 milliárd dollárnyi konver­tibilis exporttal számol, de ehhez az ideinél 6 százalék­kal kisebb import tartozik. Meggyőződésem, hogy van a vállalatokban annyi teljesí­tőképesség, ami biztosítja, hogy az exportterv 1988-ban is reális legyen. Ezt ösztönző eszközök is segítik. A nem­zetközi gyakorlatnak megfe­lelően az export általános forgalmi adója nulla. No­vemberben 5 százalékos fo­rintleértékelést hajtottunk végre azért, hogy ne legyen fennakadás az 1988. évre szóló szerződéskötésekben. A konvertálható árualapok fejlesztését továbbra is ösz­tönözzük. Fennmarad a pá­lyázati rendszer, s az ennek keretében megvalósuíó fej­lesztések során a vállalati források kiegészülnek a köz­pont által biztosított többlet­hitelezési lehetőséggel, vala­mint a kereskedelmi bankok saját alapjaival. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik fejlesztéseiket vegyes vállalat alakításával, külföl­di tőke bevonásával valósít­ják meg. Ezeket a fejleszté­seket a kormányzat kedvez­ményekkel bátorítja. A fejlesztés kulcskérdése a műszaki haladás, amit lehe­tőségeinkhez mérten ki­emelten kezelünk. Ezt szol­gálja a vállalatoknak nyúj­tott többféle adókedvezmény is. A tudományos kutatási és fejlesztési tevékenység álta­lános forgalmi adókulcsa nulla. A feldolgozó iparban a központi műszaki fejlesz­tési befizetés 1988-tól jelen­tősen csökken, és arányo­sabban oszlik meg az ágaza­tok között. Az Országos Tu­dományos Kutatási Alap az 1987. évinél 230 millió fonnt- tal ténylegesen több támo­gatással rendelkezik. Az 1988. évi népgazdasági terv a lakossági fogyasztás 2-2,5 százalékos csökkenésé­vel számol, s ez nagy pró­batétel mindannyiunknak. A népgazdasági terv a fogyasz­tói árszínvonal szokásosnál lényegesen magasabb, 15 százalékos emelkedését irá­nyozza elő. A továbbiakban az áralakulás a fogyasztói javak túlnyomó többségénél a termelői magatartás függ­vénye. Az 1988-ra tervezett szo­ciálpolitikai csomagterv az őszi Országgyűlésen ismer­tetett intézkedési keret fel­ső határát meghaladja. Tar­talma a három- és több- gyermekeseknek nyújtott személyi jövedelemadó ked­vezményen túl a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak javaslatára a kormány által nemrég elfogadott élet- körülményt javító intézke­désekkel változott. Így a 24- 25 milliárd forintos őszi csomagterv összege ma már több mint 27 milliárd fo­rint. A kormány a társadal­mi és tömegszervezetekkel, az érdekképviseletekkel megegyezésre jutott az in­tézkedéseket illetően. A csa­ládi pótlék kérdésében azon­ban a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Országos Ta­nácsa is fenntartotta véle­ményét, amely szerint a csa­ládi pótlék 500 forintos nö­velését támogatja. A nép- gazdasági terv adott elő­irányzataiból kiindulva ezt a mintegy 3 milliárd forintnyi emelést csak az ösztönzést biztosító kereseti lehetősé­gek rovására lehetne finan­szírozni. Ajzt pedig ennél jobban már nem lehet meg­kurtítani. Ugyanakkor tel­jesen indokolt valamilyen pozitív lépést tenni. Ebből kiindulva a kor­mány az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságá­nak alternatívát terjesztett elő; vagy az anyasági se­gély 6000 forintról 10 000 fo­rintra emelését, vagy a gyer­mekek hároméves koráig a családi pótlék mértékének 400 forintról 500 forintra történő további növelését. A bizottság többségi alapon az utóbbi formát tartotta jobb­nak, mert a megdráguló csecsemőruházati cikkek, kis ruha, csecsemőbútor legin­kább ezt a megoldást tá­masztja alá. Ezen állásfog­lalás birtokában ezek után a kormány is a három év alatti gyermekek családi pótlékának növelését java­solja azzal, hogy ellentéte­lét a szanálási alap 500 mil­lió forintos csökkentésével teremtsük elő. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gyen­gélkedő vállalatok szanálá­sa során a kevesebb pénz miatt szigorúbb követel­ményt kell szabni. Ez azon­ban csak méginkább erősíti általános gazdaságpolitikai Üj Ülésrend — új névtáblák törekvéseinket. Javasolom, hogy az Országgyűlés ezt a megoldást fogadja el, a be­terjesztett törvényjavaslat­módosítás is ezt tartalmaz­za. A kormány nagy hang­súlyt helyez arra, hogy 1988- ban megfelelő árukínálat le­gyen a boltokban, s biztosí­tott legyen az elmúlt évek­ben megszokott ellátási szín­vonal. A terv a lakossági megtakarítások növelésével számol. Van tere ennek, csak a formát és a megfe­lelő érdekeltséget kell meg­találni. A vállalatok a jövőben va­gyonjegyet bocsáthatnak ki, a kereskedelmi bankok is megjelennek a kötvénypia­con, a Budapest Bank árfo­lyambiztosítással árul köt­vényt, és a biztosítók is dol­goznak a kötvénybiztosítás feltételeinek kialakításán. Az Országos Takarékpénz­tár új előtakarékossági for­mák bevezetését tervezi, és jövőre új értékpapírként kincstárjegy is vásárolható. Az állami lakásépítés to­vábbi mérséklődésének és a hagyományos építőanyagok árnövekedésének ellensúlyo­zására növekszik a lakást építő, vagy vásárló családok támogatása. Több lesz a gyermekes családok és az ifjú házasok szociálpolitikai kedvezménye, főleg a há­rom- és többgyermekes csa­ládok esetében. Régi ellent­mondás szűnik meg azzal, hogy a többszintes lakóhá­zak és a családi ház építé­séhez nyújtható kedvezmé­nyes hitel felső határa azo­nos lesz. A kedvezményes állami kölcsön összegének felső határa növekszik az öt­tagú és annál nagyobb csa­ládok számára. Az ár- és adóreform a jö­vő év meghatározó jelentő­ségű lépése, amely a stabi­lizációt és a kibontakozás feltételeinek kialakulását se­gíti. A vállalati jövedelem­szabályozás konstrukciójá­nak tervezett változása, bár szándékainknál és a válla­latok várakozásainál keve­sebb módosulást okoz, még­is nagy előrelépést jelent a ma működő rendszerhez ké­pest. Az adóterhelés mind a vállalati, mind a kisvállal­kozói körben csökkent. 100 forint nyereségből a válla- latok-szövetkezetek az eddi­gi 8-10 forint helyett 26-28 forintot, a kisvállalkozók az eddigi 31-35 forint helyett 45-50 forintot tarthatnak vissza. Az általánosan érvényes, korábbinál szigorúbb válla­lati feltételek mellett is nő a vállalati érdekeltség a nye­reség megszerzésében, és ol­dódnak a pénz elköltésének állami szabályai. A nyere­ség egyre kevésbé az adózás és támogatás differenciált feltételeit, s egyre inkább a vállalatok erőfeszítéseit tük­rözi. A legnagyobb társadalmi­politikai súlyú feladat a sze­mélyi jövedelemadó beépí­tése a bérekbe. A szükséges rendelkezések, a vállalatok­ra, a költségvetési szervek­re vonatkozó központi út­mutatók megjelentek, tar­talmuk közismert. A gaz­dálkodó szervezetek a gya­korlati megvalósításon dol­goznak, sok helyen a mun­kát el is végezték, és a kol­lektív szerződésben rögzítet­ték a bruttósítás szabályait. A bérbruttösítás miatt ke­letkező átmeneti forráshi­ányt a gazdálkodó szerveze­tek a kereskedelmi bankok­tól igénybe vehető, állami garancia mellett nyújtott rö­vidlejáratú hitellel hidalhat­ják át. Az ár- és adóreform ha­tására az állami költségve­tés, de még inkább az ál­lamháztartás szerkezete markáns módon megválto­zik. Az államháztartási mérleg bevételeinek 45 szá­zaléka helyett csak 30 szá­zaléka származik jövőre a vállalatoktól. A személyi jövedelemadó bevezetésé­nek hatására a lakossági befizetések aránya 5 száza­lékról több mint kétszere­sére emelkedik. Ugyancsak nő — 16 százalékról 20 szá­zalékra — a fogyasztáshoz kapcsolt adók súlya. A ki­adások szerkezete is módo­sul: érezhetően mérséklő­dik a vállalati támogatások és adó-visszatérítések együt­tes összegének részaránya. A bérbruttósítás, a részleges árellentételezések és a szo­ciálpolitikai intézkedések hatására viszont közel 8 százalékponttal nő a társa­dalmi közkiadások súlya. Az állami költségvetés 1988. évi tervezett hiánya 20,4 milliárd forint, ami csaknem 15 milliárd fo­rintnyi javulást jelent az idei várható hiányhoz ké­pest. Mint ahogy arról a bizottsági üléseken is több­ször szó esett, a jövő évi gazdasági-pénzügyi folyama­tok számos bizonytalanságot hordoznak magukban, így a költségvetésnek megfelelő tartalékkal kell rendelkeznie az előre nem látható gondok áthidalására is. Ez teszi szükségessé a korábbi évek­ben szokásosnál nagyobb, 10 milliárd forintnyi tartalék tervezését. A tartalékra azonban a nemzetközi fizetési mérleg sérelme nélkül csak akkor van fedezet, ha a belső meg­takarítások meghaladják a tervben számítottat. Az elő­terjesztett törvényjavaslat tartalmazza, hogy a 10 mil­liárd forint felhasználására ilyen esetben is csak a Par­lament jóváhagyásával ke­rülhet sor. Fontos új eleme a pénz­ügyi törvényjavaslatnak az is, hogy gondoskodik a sze­mélyiséghez fűződő jogok védelméről az adóztatás, il­letve a pénzügyi ellenőrzés során. Törvényes biztosíté­kot indokolt teremteni ar­ra, hogy az adóhatóság tu­domására jutott informáci­ók csak a törvényben meg­(Folytatás a 3. oldalon) Medgyessy Péter expozéja A a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségve- v léséről szóló, és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgya­lási — együttes vitában; A a jogalkotásról és az 1960. év előtt kibocsátott jog­szabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatok tár- gvalása — ugyancsak együttes vitában; A az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója az állam egyházpolitikájáról, a hivatal munkájáról; A az Országgyűlés állásfoglalása — a külügyi bizottság v javaslata alapján — a szovjet—amerikai csúcstalál­kozóról; interpelláció, kérdések, új bizottságok választása.

Next

/
Thumbnails
Contents