Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
IMS1?, december 17., csütörtök Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségével egyetértésben a Népköztársaság Elnöki Tanácsa személyi javaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé. Ezeket elfogadva a törvényhozó testület felmentette miniszterelnök-helyettesi tisztségéből Berecz Frigyest, Csehák Ju- ditot, Horváth Istvánt és Maróthy Lászlót, akit felmentett az Országos Tervhivatal elnöki tisztéből is. Egyidejűleg Berecz Frigyest ipari. Csehák Juditot szociális és egészségügyi, Horváth Istvánt belügy-, Marjai Józsefet — miniszterelnök-helyettesi — tisztségének meghagyásával — kereskedelmi. Maróthy Lászlót környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterré választotta. Érdemeik elismerése mellett, más fontos megbízatásuk miatt mentette fel az Országgyűlés Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kayolyi László ipari. Medve László egészségügyi és Medgyessy Pé,er pénzügyminisztert, akit- egyben megválasztott a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Érdemeik elismerésével, nyugállományba vonulásuk miatt született döntés Kamara János belügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter felmentéséről. Hoós Jánost — miniszteri jogállással — az Országos Tervhivatal elnökévé, Villányi Miklóst pénzügyminiszterré választotta a Parlament, A Parlament Nándorfehérvári termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József. Medgyessy Péter, Berecz Frigyes, Csehák Judit. Hoós János, Horváth István, Ma- róthy László és Villányi Mi'kiós letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az új szervezeti keretekhez igazodó személyi döntéseket hozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi költségvetési törvényjavaslatot fokozott várakozás előzi meg. Széles körben érdeklődéssel figyelik, vajon a kormány a gyakorlatban is olyan elszántan cselekszik-e a stabilizálás érdekében, mint ahogy azt szeptemberben ígérte. Szándékunk, hogy beható vita eredményeként olyan törvényt fogadjon el az Országgyűlés, amely határozott lépést tartalmaz a kormányprogram megvalósításának útján. Az állami költségvetés hiánya ez évben nz 1986. évinél 12 milliárd forinttal, a tervezettnél pedig mintegy 9 milliárddal kevesebb, várhatóan 35 milliárd forint lesz. Ez a tény akkor értékelhető igazán,v ha tudjuk, hogy év elején még több mint 50 milliárd forint költségvetési deficit veszélye rajzolódott ki. A költségvetés meghatározó elemei az állam és a vállalatok közötti pénzügyi kapcsolatok. A vállalatok az idén — befizetéseik és támogatásaik egyenlegeként — többel járulnak hozzá az állami költségvetés bevételeihez, mint amennyit terveztünk, többel, mint amennyire év közben számítottunk. Van javulás a fajlagos anyagfelhasználásban, az exportteljesítményekben, a jövedelmezőségben. A kedvező vállalati képet ugyanakkor rontja, hogy a vállalati jövedelmek nem csak a jobb gazdálkodásból, hanem résza kormány is, a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Az Elnöki Tanács Andri- kó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, Ábrahám Kálmán államtitkárt e tisztsége alól, Bányász Rezső államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, Hoós János országos tervhivatali államtitkárt e tisztsége alól, Kovács Antal államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, Papp Lajos államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól felmentette; egyidejűleg Andrikó Miklóst kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, Ábrahám Kálmánt környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárrá, Bartha Ferencet kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, Kemenes Ernőt országos tervhivatali államtitkárrá, Medve Lászlót szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkárrá. Török Istvánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. A Minisztertanács Ábrahám Kálmánt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét e A napirendnek megfelelően ezután Medgyessy Péter ben a termelői áremelésekből adódnak. A gondok sorába tartozik az is, hogy a számítottal megegyező népgazdasági jövedelemképződés mellett a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mértékben növekszik, amit külföldi hitel finanszíroz. Bár a nem rubelelszámolású külkereskedelmi és fizetési mérlegünk egészében jobb a tavalyinál, a javulás mértéke nem kielégítő. A számított másfél-két százalékponttal meghaladó fogyasztói áremelések ellenére a lakossági fogyasztás is túllépi a tervezettet, a növekedés az előző évihez képest 2-2,5 százalékos lesz. Ennek fő oka a jövő évi árszintnövekedés hírére megindult felvásárlás. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi terv legfontosabb jellegzetessége a külső pénzügyi egyensúly javí-. tása. Ez annyit jelent, hogy az ez évi közel félmilliárd dolláros fizetésimérleg-javulást folytani szükséges, és jövőre a nem rubelelszámolású fizetési mérlegünk hiánya 500 millió dollárnál nem lehet több. Rubelelszámolásokban javuló cserearányok mellett aktív fizetési mérleggel számolunk, mintegy 400-500 millió rubel értékben. A szigorú nemzetközi pénzügyi feltételek korlátozzák a gazdaság mozgásterét. A hazai vásárlóerő bővülése az importigényeket tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, Bányász Rezsőt, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, Kovács Antalt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, Papp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel felmentette. Bartha Ferenc miniszterhelyettest e tisztsége alól, más fontos megbízatására tekintettel felmentette, Gál Zoltánt belügyminiszter-helyettessé nevezte ki. A Minisztertanács a szénbányászat szerkezetátalakítási programjának koordinálására Kapolyi Lászlót kormánybiztossá nevezte ki. A Minisztertanács 1988. március 31-ig terjedő időszakra kormánybiztossá nevezte ki Juhár Zoltánt és Veress Pétert, hogy a kereskedelmi miniszter irányításával, Papp Lajost, hogy a belügyminiszter irányításával, Kovács Antalt, hogy a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter irányításával, Bányász Rezsőt, hogy a Minisztertanács elnöke irányításával az átmeneti időszakban működjön közre a munka folyamatosságának biztosításában, illetőleg az új szervezet feladatkörének, felépítésének, ügyrendi és egyéb belső szabályainak kidolgozásában. Az ülésszak elején döntöttek a tanácskozás további tárgysorozatáról is: miniszterelnök-helyettes tartotta meg expozéját. növelné, és árualapokat vonna el az export elől. A helyzet megköveteli azt, hogy a belső pénzügyi egyensúly javuljon, ami kifejezésre jut az állami költségvetés elosztási politikájában is. Ezzel van összhangban az állami költségvetés 20,4 milliárd forintos előterjesztett hiánya és az, hogy banki módszerekkel szűkíteni kívánjuk a pénz mennyiségét. Az 1988-as terv közel 5 milliárd dollárnyi konvertibilis exporttal számol, de ehhez az ideinél 6 százalékkal kisebb import tartozik. Meggyőződésem, hogy van a vállalatokban annyi teljesítőképesség, ami biztosítja, hogy az exportterv 1988-ban is reális legyen. Ezt ösztönző eszközök is segítik. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az export általános forgalmi adója nulla. Novemberben 5 százalékos forintleértékelést hajtottunk végre azért, hogy ne legyen fennakadás az 1988. évre szóló szerződéskötésekben. A konvertálható árualapok fejlesztését továbbra is ösztönözzük. Fennmarad a pályázati rendszer, s az ennek keretében megvalósuíó fejlesztések során a vállalati források kiegészülnek a központ által biztosított többlethitelezési lehetőséggel, valamint a kereskedelmi bankok saját alapjaival. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik fejlesztéseiket vegyes vállalat alakításával, külföldi tőke bevonásával valósítják meg. Ezeket a fejlesztéseket a kormányzat kedvezményekkel bátorítja. A fejlesztés kulcskérdése a műszaki haladás, amit lehetőségeinkhez mérten kiemelten kezelünk. Ezt szolgálja a vállalatoknak nyújtott többféle adókedvezmény is. A tudományos kutatási és fejlesztési tevékenység általános forgalmi adókulcsa nulla. A feldolgozó iparban a központi műszaki fejlesztési befizetés 1988-tól jelentősen csökken, és arányosabban oszlik meg az ágazatok között. Az Országos Tudományos Kutatási Alap az 1987. évinél 230 millió fonnt- tal ténylegesen több támogatással rendelkezik. Az 1988. évi népgazdasági terv a lakossági fogyasztás 2-2,5 százalékos csökkenésével számol, s ez nagy próbatétel mindannyiunknak. A népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal szokásosnál lényegesen magasabb, 15 százalékos emelkedését irányozza elő. A továbbiakban az áralakulás a fogyasztói javak túlnyomó többségénél a termelői magatartás függvénye. Az 1988-ra tervezett szociálpolitikai csomagterv az őszi Országgyűlésen ismertetett intézkedési keret felső határát meghaladja. Tartalma a három- és több- gyermekeseknek nyújtott személyi jövedelemadó kedvezményen túl a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a kormány által nemrég elfogadott élet- körülményt javító intézkedésekkel változott. Így a 24- 25 milliárd forintos őszi csomagterv összege ma már több mint 27 milliárd forint. A kormány a társadalmi és tömegszervezetekkel, az érdekképviseletekkel megegyezésre jutott az intézkedéseket illetően. A családi pótlék kérdésében azonban a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa is fenntartotta véleményét, amely szerint a családi pótlék 500 forintos növelését támogatja. A nép- gazdasági terv adott előirányzataiból kiindulva ezt a mintegy 3 milliárd forintnyi emelést csak az ösztönzést biztosító kereseti lehetőségek rovására lehetne finanszírozni. Ajzt pedig ennél jobban már nem lehet megkurtítani. Ugyanakkor teljesen indokolt valamilyen pozitív lépést tenni. Ebből kiindulva a kormány az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának alternatívát terjesztett elő; vagy az anyasági segély 6000 forintról 10 000 forintra emelését, vagy a gyermekek hároméves koráig a családi pótlék mértékének 400 forintról 500 forintra történő további növelését. A bizottság többségi alapon az utóbbi formát tartotta jobbnak, mert a megdráguló csecsemőruházati cikkek, kis ruha, csecsemőbútor leginkább ezt a megoldást támasztja alá. Ezen állásfoglalás birtokában ezek után a kormány is a három év alatti gyermekek családi pótlékának növelését javasolja azzal, hogy ellentételét a szanálási alap 500 millió forintos csökkentésével teremtsük elő. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gyengélkedő vállalatok szanálása során a kevesebb pénz miatt szigorúbb követelményt kell szabni. Ez azonban csak méginkább erősíti általános gazdaságpolitikai Üj Ülésrend — új névtáblák törekvéseinket. Javasolom, hogy az Országgyűlés ezt a megoldást fogadja el, a beterjesztett törvényjavaslatmódosítás is ezt tartalmazza. A kormány nagy hangsúlyt helyez arra, hogy 1988- ban megfelelő árukínálat legyen a boltokban, s biztosított legyen az elmúlt években megszokott ellátási színvonal. A terv a lakossági megtakarítások növelésével számol. Van tere ennek, csak a formát és a megfelelő érdekeltséget kell megtalálni. A vállalatok a jövőben vagyonjegyet bocsáthatnak ki, a kereskedelmi bankok is megjelennek a kötvénypiacon, a Budapest Bank árfolyambiztosítással árul kötvényt, és a biztosítók is dolgoznak a kötvénybiztosítás feltételeinek kialakításán. Az Országos Takarékpénztár új előtakarékossági formák bevezetését tervezi, és jövőre új értékpapírként kincstárjegy is vásárolható. Az állami lakásépítés további mérséklődésének és a hagyományos építőanyagok árnövekedésének ellensúlyozására növekszik a lakást építő, vagy vásárló családok támogatása. Több lesz a gyermekes családok és az ifjú házasok szociálpolitikai kedvezménye, főleg a három- és többgyermekes családok esetében. Régi ellentmondás szűnik meg azzal, hogy a többszintes lakóházak és a családi ház építéséhez nyújtható kedvezményes hitel felső határa azonos lesz. A kedvezményes állami kölcsön összegének felső határa növekszik az öttagú és annál nagyobb családok számára. Az ár- és adóreform a jövő év meghatározó jelentőségű lépése, amely a stabilizációt és a kibontakozás feltételeinek kialakulását segíti. A vállalati jövedelemszabályozás konstrukciójának tervezett változása, bár szándékainknál és a vállalatok várakozásainál kevesebb módosulást okoz, mégis nagy előrelépést jelent a ma működő rendszerhez képest. Az adóterhelés mind a vállalati, mind a kisvállalkozói körben csökkent. 100 forint nyereségből a válla- latok-szövetkezetek az eddigi 8-10 forint helyett 26-28 forintot, a kisvállalkozók az eddigi 31-35 forint helyett 45-50 forintot tarthatnak vissza. Az általánosan érvényes, korábbinál szigorúbb vállalati feltételek mellett is nő a vállalati érdekeltség a nyereség megszerzésében, és oldódnak a pénz elköltésének állami szabályai. A nyereség egyre kevésbé az adózás és támogatás differenciált feltételeit, s egyre inkább a vállalatok erőfeszítéseit tükrözi. A legnagyobb társadalmipolitikai súlyú feladat a személyi jövedelemadó beépítése a bérekbe. A szükséges rendelkezések, a vállalatokra, a költségvetési szervekre vonatkozó központi útmutatók megjelentek, tartalmuk közismert. A gazdálkodó szervezetek a gyakorlati megvalósításon dolgoznak, sok helyen a munkát el is végezték, és a kollektív szerződésben rögzítették a bruttósítás szabályait. A bérbruttösítás miatt keletkező átmeneti forráshiányt a gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi bankoktól igénybe vehető, állami garancia mellett nyújtott rövidlejáratú hitellel hidalhatják át. Az ár- és adóreform hatására az állami költségvetés, de még inkább az államháztartás szerkezete markáns módon megváltozik. Az államháztartási mérleg bevételeinek 45 százaléka helyett csak 30 százaléka származik jövőre a vállalatoktól. A személyi jövedelemadó bevezetésének hatására a lakossági befizetések aránya 5 százalékról több mint kétszeresére emelkedik. Ugyancsak nő — 16 százalékról 20 százalékra — a fogyasztáshoz kapcsolt adók súlya. A kiadások szerkezete is módosul: érezhetően mérséklődik a vállalati támogatások és adó-visszatérítések együttes összegének részaránya. A bérbruttósítás, a részleges árellentételezések és a szociálpolitikai intézkedések hatására viszont közel 8 százalékponttal nő a társadalmi közkiadások súlya. Az állami költségvetés 1988. évi tervezett hiánya 20,4 milliárd forint, ami csaknem 15 milliárd forintnyi javulást jelent az idei várható hiányhoz képest. Mint ahogy arról a bizottsági üléseken is többször szó esett, a jövő évi gazdasági-pénzügyi folyamatok számos bizonytalanságot hordoznak magukban, így a költségvetésnek megfelelő tartalékkal kell rendelkeznie az előre nem látható gondok áthidalására is. Ez teszi szükségessé a korábbi években szokásosnál nagyobb, 10 milliárd forintnyi tartalék tervezését. A tartalékra azonban a nemzetközi fizetési mérleg sérelme nélkül csak akkor van fedezet, ha a belső megtakarítások meghaladják a tervben számítottat. Az előterjesztett törvényjavaslat tartalmazza, hogy a 10 milliárd forint felhasználására ilyen esetben is csak a Parlament jóváhagyásával kerülhet sor. Fontos új eleme a pénzügyi törvényjavaslatnak az is, hogy gondoskodik a személyiséghez fűződő jogok védelméről az adóztatás, illetve a pénzügyi ellenőrzés során. Törvényes biztosítékot indokolt teremteni arra, hogy az adóhatóság tudomására jutott információk csak a törvényben meg(Folytatás a 3. oldalon) Medgyessy Péter expozéja A a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségve- v léséről szóló, és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalási — együttes vitában; A a jogalkotásról és az 1960. év előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatok tár- gvalása — ugyancsak együttes vitában; A az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója az állam egyházpolitikájáról, a hivatal munkájáról; A az Országgyűlés állásfoglalása — a külügyi bizottság v javaslata alapján — a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról; interpelláció, kérdések, új bizottságok választása.
