Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLIL ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Szerdán 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. A képviselők élve az ügyrend adta lehetőséggel — 7 ellenszavazattal — úgy döntöttek, hogy zárt ülésen tárgyalják meg a Magyar Nép- köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. A kormányzati munka korszerűsítésének folyamatába illeszkedő szervezeti változásokat Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke indokolta meg előadói beszédében. Az Országgyűlés ugyancsak zárt ülésen döntött személyi kérdésekben. Az Országgyűlés plenáris üléssel folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos' vezetője és tagja. Grósz Károly beszéde Grósz Károly elöljáróban tájékoztatást adott a kormány munkaprogramjának fogadtatásáról, a végrehajtás továbbiakban várható politikai környezetéről és arról, hogy mit tett a kormány az őszi ülésszak óta a megvalósításhoz szükséges hazai és nemzetközi feltételek megteremtése érdekében. — A parlamenti ülésszak széles nyilvánosságot kapott és nagy érdeklődést váltott ki. A nyilvánosság és az érdeklődés találkozása következtében a közvéleményben, az érdekelt állampolgárok legszélesebb köreiben a korábbinál reálisabbá és egységesebbé vált a kép az ország helyzetéről, az előttünk álló újszerű feladatokról, a népünket, jövőnket ezekben az években érintő és meghatározó sorskérdésekről. Ezt nagy politikai értéknek tekintjük. Az 1988. évi népgazdasági terv és költségvetési javaslat, valamint a gazdasági szabályozók kialakítása során arra törekedtünk, hogy — a munkaprogramban meghatározott céloknak megfelelően — fizetőképességünk megőrzését segítsük elő, s ezzel összhangban biztosítsuk a költségvetés egyensúlyát. Ezért is fontos, hogy sikerült lehetőséget találni védelmi kiadásaink mérséklésére, miközben garantáljuk szövetséges! kötelezettségeink fegyelmezett teljesítését. Nemzetközi tevékenységében a kormány legfontosabb feladatának a stabilizációs és kibontakozási program külső feltételeinek biztosítását tekinti. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot elsősorban azokkal a tartalmi összefüggésekkel indoklom, amelyekbe a javasolt szervezeti intézkedések és személyi változások beágyazódtak. Ezek közül a következőkre kívánom figyelmüket felhívni: — Az állam gazdaságszervező szerepe a jövőben nem csökken, ellenkezőleg, erősödik, de az más, közvetettebb formában nyilvánul meg, mint eddig.— A másik tartalmi követelmény azzal kapcsolatos, hogy a kormánynak a jövőben nyitot- tabbnak kell lennie a társadalmi fejlődés új jelenségeire. — S végül a tartalmat érintő harmadik törekvésünk azzal függ össze, hogy erősödik a szocialista demokrácia és fokozódik az állami szervek munkája feletti társadalmi ellenőrzés. A kormányt érintő javaslataink arra irányulnak, hogy a Minisztertanács testületi jellegének erősítését összhangba hozzuk a miniszteri önállóság és felelősség növelésével. Ennek jegyében felülvizsgáltuk a miniszterelnök-helyettesek funkcióját és a kormánybizottságokat. Alapvető célunk, hogy a minisztériumok munkájában a kormányhoz kötődést erősítsük, egyidejűleg azonban a tárcájukhoz tartozó szakkérdésekben növeljük a miniszterek saját döntéshozatali lehetőségét. Annak érdekében, hogy a minisztériumok önállóan lássanak el tárcaközi koordinációt, képesek legyenek komplex kormányzati feladatok felelős ellátására, megszüntetjük a Miniszter- tanács tisztségviselőinek miniszterek feletti szervezet- irápyító tevékenységét. Á miniszterek és az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok a jövőben közvetlenül a Minisztertanácshoz kapcsolódnak, munkájukért a kormánynak és az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Ez lehetővé teszi, hogy csökkentsük a miniszterelnök-helyettesi funkciók számát, illetve megszüntessük a kormány és a minisztériumok közé beékelődő hivatali apparátust. Tisztelt Országgyűlés! A javasolt módosítások jelentőségét jól érzékelteti, hogy ilyen léptékű változásokra 1967 óta nem került sor. Azt 1988. március 31- ig. kell végrehajtani. Az új követelményekhez igazodik fokozatosan a kormány munkastílusa is. Tartalmilag gazdagabb lett az együttműködés a Szakszervezetek Országos Tanácsával. Lezajlott a kormány és a KISZ képviselőinek első találkozója. A kormány gazdasági kérdésekkel foglalkozó tagjai együttesen folytattak tapasztalatcserét az üzemek, termelőszövetkezetek vezetőivel. Javult a kormányzati munkáról adott tájékoztatás. Fokozottabban támaszkodik a kormány az országgyűlési képviselők és a parlamenti bizottságok tapasztalataira. A jövőben még inkább mint eddig, kötelességünknek tartjuk a társadalom különböző rétegeivel a folyamatos párbeszédet. Fontosabb kérdések eldöntése előtt széles körű konzultációkat szervezünk. A kormány tiszteletben tartja az eltérő véleményeket, de döntéseivel — az összes tényező felelősségteljes számbavétele után — az ország hosszú távú érdekeit kívánja szolgálni. Munkánkkal azonban elégedetlenek vagyunk. A kormányzati munka hatékonysága elmarad az igényektől. Van kapkodás, a kevésbé fontos ügyek száma nagy, lényegi kérdésekben lassú és hosz- szadalmas az előkészítő munka. Ennek alapvető oka a nyomasztó, állandósult időzavar, a valóságos folyamatok elmélyült elemzésének hiánya, a döntés-előkészítésben az alacsony színvonalú elméleti munka, az egyre szorítóbb gazdasági kényszer, s az ebből eredő szűkülő mozgástér. Ezen — amilyen gyorsan képesek vagyunk — változtatnunk kell. Hiszen, hogy itt ma javítunk ennek feltételein. E gondolatok jegyében kérem, hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslatokat vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország új törvényei közé. A zárt ülésen hozott döntéseket — már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében — Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette. * * * A törvényhozó testület elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. A piaci folyamatok, a bélés külkereskedelem egységes irányítása érdekében az Országgyűlés döntött a Kereskedelmi . Minisztérium létrehozásáról. Ennek következtében megszűnik a BeL-, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium életre hívását az egyre jelentősebb szerepet betöltő környezetvédelmi tevékenység és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás állami irányításának egységesítése tette szükségessé. Az Országgyűlés e döntése az Országos Környezet- és Természetvédelmi, valamint az Országos Vízügyi Hivatal megszűnésével jár együtt. Az új minisztérium felállítása lehetőséget nyújt az e két hivatal felügyelete alatt működő területi államigazgatási szervek összevonására is. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium megalakítására vonatkozó döntés lehetővé teszi, hogy egységesebb és hatékonyabb legyen a szociálpolitika állami irányítása, amely eddig több minisztérium és országos hatáskörű szerv feladatkörébe tartozott. A törvényhozó testület — tudomásul véve a Minisztertanács Tanácsi, illetve Tájékoztatási Hivatalának megszűnését, továbbá az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság felügyeletének változását — úgy határozott, hogy megfelelően módosítja a tanácsokról szóló 1971. évi, a sajtóról szóló 1986. évi törvény és a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló törvényerejű rendelet kapcsolódó előírásait. (Folytatás a 2. oldalon) Az ülésteremben Határőrök kitüntetése A Belügyminisztérium Országos Parancsnokának 1982-es intézkedése nyomán a szocialista versenymozgalomban legjobb eredményeket elért határőr alegységek munkáját ismerte el az orosházi határőrkerület parancsnoka december 15-én és 16-án. Az intézkedésben megszabott követelmények ez évi teljesítéséért megyénkben kitüntették a mezőhegyes!, a lökösházi és a kötegyáni határőr alegységeket a Határőrség Élenjáró Örse címmel. A batto- nyai határőr alegység a Határőrség Aranykoszorús Kiváló Őrse kitüntetést kapta — munkájukat már 19 alkalommal ismerték el. Tegnap délelőtt a gyulai határőr alegység és a határ- átkelőhely személyi állományának munkáját értékelték. Az orosházi határőrkerület képviseletében Mitró Zoltán határőr őrnagy méltatta az alegységek munkáját, akik feladataikat hibátlanul, fegyelmezett magatartással oldották meg. Ezután a gyulai határőr-ellenőrző pont alegységének átadta a Határőrség Ezüstkoszorús Élenjáró FEP-je címet, zászlót és oklevelet, melyet Dimák János százados, parancsnok vett át .(képünkön). Mindkét egységből többen is elnyerték az Élenjáró Katona címet. A város párt- és állami vezetése, a támogató szervek nevében dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára köszöntötte az alegységeket. Az orosházi határőrkerület parancsnoka külön elismerésben részesítette a gyulai határőr alegység határőr őrmesterét, Szalai Pált, aki törzsőrmesterré lépett elő, Tóth Attila lökösházi határőrt, aki három alkalommal hét határsértőt fogott el. Kiváló Határőr jelvényt kapott Rostár Péter kötegyáni határőr őrmester. Sz. M. Munkaerő-gazdálkodás és hatékony foglalkoztatás Tegnap, december 16-án ülést tartott Békéscsabán a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Megvitatták dr. Molnár Margitnak, a megyei tanács osztályvezetőjének előterjesztésében a munkaerő-gazdálkodás és a hatékony foglalkoztatás megyei helyzetét, tennivalóit. Megállapították többek között, hogy az utóbbi időben jelentősen mérséklődött a munkaerő iránti kereslet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szakképzett, megbízható munkavállalókból még mindig nagy a hiány, míg a szakképzettlenek, a megváltozott munkaképességűek, a nem megfelelő képzettségű pályakezdők elhelyezkedése megnehezült, az elmaradott térségekben szinte lehetetlenné vált. A foglalkoztatási feszültségek között említették, hogy a foglalkoztatottak egy- hatoda csak a lakóhelyén kívül talál munkát. A megye gazdaságilag elmaradott térségeiben munkahelyteremtő beruházásokra van szükség. A VII. ötéves tervben erre a célra országosan 3 milliárd forint jut, amelynek 4-6 százaléka Békés megyét illeti. Ebben az évben és jövőre összesen mintegy 33 millió forint fel- használására pályázatot írtak ki. A beérkezett 26 értékelhető javaslat 1300 munkahely megteremtését irányozta elő. Ez az összeg azonban nem elegendő a szóban forgó területek munkaerőgondjainak enyhítésére. Az elkövetkezendő években a vállalati létszámcsökkentések, a nyugdíjkorhatár tervezett felemelése, az 1990-ben bekövetkező demográfiai csúcs tovább súlyosbítják a gondokat. Megyénkben évente tízezer fiatal fejezi be vagy hagyja abba tanulmányait. A legnehezebb a gimnáziumban végzettek helyzete. Az elmúlt tanévben például a 900-ból 490 szeretett volna munkába állni, de csak 173 helyet kínáltak, amelyből csupán 70 volt a nem fizikai jellegű állás. A testület úgy foglalt állást, hogy figyelembe véve a racionális gazdálkodást és a hatékony foglalkoztatást, mindenképpen körültekintően. emberségesen kell eljárni a létszámcsökkentéseknél. Ezután véleményezték és elfogadták Békés megye 1988. évi tanácsi költségvetését. (s. s.)
