Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-02 / 284. szám

1987. december 2„ szerda o IgUiUMM Békéscsabai Lenin Tsz Egyre több importkiváltó alkatrészt gyártanak Az utóbbi években országosan igen nagy gondot je­lent a mezőgazdasági gépek alkatrészellátása. Külö­nösen a tőkés importból származó gépek tartozékai­nak beszerzése állítja sokszor megoldhatatlan feladat elé a termelő üzemeket. A tnezőgazdaság sajátos sze­zonális jellegéből adódóan különösen hátrányosan érintheti egy-egy betakarítási időszakban az alkat­részhiány a gazdaságokat. Ezért határozták el nyolc esztendővel ezelőtt a Békéscsabai Lenin Termelőszö­vetkezetben, hogy kisebb tételben megkezdik az al­katrész-előállítást. Az elmúlt időszakban olyan telje­sítményt produkált a Lenin Tsz ipari ágazata, amely­re az egész országban felfigyeltek. Napjainkban már hetvenféle alkatrészt gyártanak a csabai szövetkezet­ben. Petrovszki Mátyás fejlesz­tési főmérnök elmondta: ter­mékeik 80 százaléka tőkés importot vált ki. A fennma­radó 20 százalék a szocialis­ta importból származó gépek alkatrészeit pótolja. Elsősor­ban olyan hiánycikkeket ál­lítanak elő, amelyek nagy­üzemi sorozatgyártása nem gazdaságos. A szövetkezet ipari ágazata igen rugalmas, jól alkalmazkodik a piaci igényekhez, így hamar rá tud állni az egyes alkatré­szek elkészítésére. Jó együtt­működést alakítottak ki a termelési rendszerekkel, a bábolnai IKR-nek és a nád­udvari KITE-nek ebben az évben összesen mintegy 13 millió forint értékű termé­ket állítanak elő. Szovjet gyártmányú építő­ipari gépekhez is gyártanak alkatrészt a megrendelők kí­vánsága szerinti minőség­ben. A termékeik 40 száza­lékát saját maguk értékesí­tik évente. Ebben az évben árbevételük várhatóan meg­haladja a 40 millió forintot, és a nyereség eléri a 10 milliót. A fejlesztési főmér­nök elmondása szerint az ilyen aszályos években, mint az idei, sokat segít a talpon maradásban az ipari ágazat eredményessége. Négy esztendővel ezelőtt az alkatrészgyártás mellett megkezdték a gázvezeték­építést is. Az ipari ágazat­ban állandóan 12-en tevé­kenykednek, foglalkoznak alkatrészgyártással. Télen, amikor szünetel a gázveze­ték-hálózat építése, további 25 dolgozó segít az alkat­részgyártóknak. Büszkék ar­ra is, hogy eddig termékeik­kel szemben még nem volt minőségi reklamáció. A mi­nőségvizsgáló intézetek ada­tai szerint az eredetivel azo­nos minőségű részegysége­ket, alkatrészeket tudnak igen mostoha körülmények között készíteni. Azt vall­ják, hogy a jó alapanyag és a szigorú technológiai fegye­lem az alapja a kiváló minő­ségnek. Néha alapanyag-el­látási gondok nehezítik a termelést. Évek óta eredményesen szerepelnek a megyei tsz- szövetség ipari tevékenységi versenyében. A Békéscsabai Május 1. Tsz mögött már több alkalommal elnyerték a má­sodik helyezést. Néhány he­te döntötték el, hogy to­vább fejlesztik tevékenysé­güket. Várhatóan jövőre mintegy 8 millió forintot for- - dítanak az új üzemcsarnok építésére, és a modern gé­pek beszerzésére. Ha elké­szül az új csarnok, 1989-ben 20 millió forinttal növelhe­tik a termelést. Tárgyalás­ban állnak az NSZK-beli Kleine céggel. Az IKR-en keresztül további alkatrész­előállításra kívánnak szer­ződni külföldi partnerükkel. A szövetkezet faipari rész­lege mintegy másfél millió forint termelési értéket állít elő az idén, emellett Kalo­csán szárítót létesítenek a Lenin Tsz szakemberei, csak­nem ötmillió forint érték­ben. Az idei száraz őszön kü­lönösen sok gondot okozott az ekék alkatrészeinek el­hajlása, törése. A Lenin Tsz- ben olyan technológiát dol­goztak ki, amellyel az IHC- ekék elhajlott ékeszárait hő­kezeléssel vissza tudják ál­lítani eredeti állapotukba. Ebben az évben több mint 120 ilyen ekeszárat hoztak helyre a megye mezőgazda- sági nagyüzemeinek a ré­szére az új ár mintegy fe­léért. Napjainkban, de jö­vőre még inkább növelni kell az importkiváltó alkat­részgyártást hazánkban. A Békéscsabai Lenin Tsz pél­dája azt igazolja, ahol mer­nek vállalkozni, és megfelelő szaktudás is birtokukban van, jövedelmezően lehet termelni. (verasztó) javítják Fotó: Fazekas Ferenc A szövetkezet szakemberei szovjet árokásó gépek láncát Érettségivel elhelyezkedni Egyszer egy tanár a kö­vetkező szavakkal gratulált frissen érettségizett növen­dékeinek: „Jól jegyezzék meg ezt a napot, mert ma tudnak életükben a leg­többet”. A valamikori kije­lentésben van bizonyos le­hangoló érzés, hiszen érett­ségi után valamilyen for­mában szakosodunk, meg­szakítva ezzel tizennyolc éves korunkbeli „polihisz- torságunkat”. Ezt az elke­rülhetetlen kellemetlenséget napjainkban további kije­lentések egészítik ki: a „si­ma” érettségi — mondják — önmagában semmit sem ér, legfeljebb egy lépcsőfok a továbbtanulás felé. Pedig szép számmal akadnak olyanok, akik nem szakkö­zépiskolában érettségiznek va°v érettségiztek, s vala­milyen oknál fogva nem ta­nulnak tovább, hanem mun­kát vállalnak. Arról, hogy mennyire könnyű vagy ne­héz az elhelyezkedés, a megfelelő munkahely meg­találása, a szeghalmi- Péter András Gimnázium néhány volt tanulójával beszélget­tünk el. „Rengeteget kellett talpalnom” Székely Csilla az idén érettségizett, ő a következő­képpen látja: — Az érettségi után úgy döntöttem, hogy nem tanu­lok tovább, mivel egyéb okok mellett, a tanulmányi eredményem sem volt olyan jó. hogy ezt megkíséreljem. Ügy gondoltam, hogy kere­sek Szeghalmon egy jó mun­kahelyet, ekkor azonban még nem tudtam, hogy ez mennyi fáradtsággal jár. Nagyon nehéz itt puszta érettségivel elhelyezkedni. Hetekig jártam a különbö­ző intézményeket, amíg si­került végre munkahelyet találnom. Volt olyan hely, ahol meg sem kérdezték, hogy tudok-e gépelni vagy, hogy egyáltalán . mihez len­ne kedvem. A tanácson azt javasolták, menjek el a varrodába, és ha megürese­dik majd egy hely, bekerül­hetek az irodába. Az volt a szerencsém, hogy a gimná­ziumi fakultációban gép­írást tanultam, és ez a tu­dományom juttatott végül munkahelyhez. A gimnázi­um kollégiumában dolgozom adminisztrátorként. Munka­társaimat tekintve is nagyon szerencsésnek érzem ma­gam — ha ők nem lennének olyan segítőkészek, bizonyá­ra folytatódna a kálváriám. „Kell egy kis protekció” Deák Ildikó tavaly érett­ségizett, s jelenleg a szeg­halmi áfész tablóellenőre. — Szerencsém volt, mert viszonylag rövid időn belül el tudtam helyezkedni. A kiskereskedelmi egységek el­számolásait ellenőrzőm. Nyolcadikos korom óta az ellen hadakoztam, hogy iro­dában dolgozzak, és most itt vagyok. Jól érzem magam és elég „értelmesnek” talá­lom ezt a munkát. Szeretnék megtanulni gépelni, ezért is­mét gimnáziumba járok, ahol dolgozóknak is oktat­nak gépírást. Jelenlegi mun­kahelyemet nem tekintem véglegesnek, mivel postán szeretnék dolgozni, de ott most nincs megüresedett hely. Nem tudom, hogy na­gyobb városban mi a hely­zet, de itt, Szeghalmon még munkahelyet is nehéz talál­ni, nemhogy megfelelő mun­kalehetőséget. Nincs nagy választék, és ha valakinek nincs egy kis protekciója, annak nehéz érettségivel el­helyezkednie. Aki megtalálta a számítását Boda Mária szintén ta­valy végezte el a gimnáziu­mot. Jelenleg a Szeghalmi Városi Tanács dolgozója. — Érettségi után nem fel­vételiztem — mondta —, ezért először a szentendrei földhivatalnál szerettem volna elhelyezkedni, de nem sikerült. Ezután a Békés Me­gyei Vízművek bucsai tele­pén kaptam munkát és on­nan kerültem a jelenlegi munkahelyemre. Az idén felvételiztem az államigaz­gatási főiskolára, de» nem vettek fel. A felvételi előtt szerződést kötöttem a me­gyei tanáccsal, amelynek alapján jelenleg gyakornok­ként dolgozom a tanáfson. Érdekelnek a jogi dolgok, ezért tetszik a tanácsi mun­ka, és ezért is szeretném a főiskolát elvégezni. Úgy ér­zem, megtaláltam a számí­tásomat, de tudok arról, hogy több évfolyamtársam nehezen tudott elhelyezked­ni. Ügy látom, hogy a gya­kornokok közül én vagyok a legkedvezőbb helyzetben, mert a többieket kisebb te­lepüléseken helyezték el. Szerencsém volt. Szeghalmon tehát behatá­roltak az érettségi után mun­kát vállaló fiatalok elhe­lyezkedési lehetőségei. A probléma azonban nemcsak ebben a helységben tapasz­talható, hanem a megye más városaiban, községeiben is. A békéscsabai munkaerő­szolgálati irodában érdek­lődve megerősítették ezt. Az érettségizetteknek az iro­da is nehezen tud megfele­lő munkát ajánlani. Vala­melyest előnyt élveznek azok, akik az érettségi mel­lé kiegészítő képzettséget (gépírás, számítógép-kezelés) is szereztek. A „sima” érett­ségivel rendelkezőknek azonban többnyire betaní­tott munkás munkakört ajánlanak azzal, hogy — al­kalmasságuk esetén — le­endő munkahelyük valami­kor elősegíti majd a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzését. Van, aki elfogad­ja ezt a lehetőséget, s van, aki nem. Egy dologban azonban megegyeznek a né­zeteik: a gimnáziumban el­töltött négy év megítélésé­ben. (marik) űz 1988. január 1-jétől érvényes árindexek o A mai számunkban foly­tatjuk az adóreformmal ösz- szefüggő, az általános for­galmi adót is magában fog­laló jövő évi fogyasztói ár­indexek közlését. Az adatok 6. 1988. január elsejétől érvé­nyesek, és az 1987. novem­ber 2-án alkalmazott keres­kedelmi eladási árakhoz vi­szonyítva mutatják a válto­zást. Fogyasztói árindex (százalékban) 90,7—96,1 89,9—92 93,9 91,3 202,9—222,6 229,8 164,6—180,1 Fonalak, textilipari és ruházati termékek Fonalak Szövetek, kötött-hurkolt kelmék (ruházati, ágynemű-, háztartási szövet, lakástextília, takarószövet, ponyvaszövet, műszaki szövet, keilékszövet, szőnyeg, nem szőtt textíliák, egyéb textíliák) kivéve: kész len- és lentípusú szövet, nem szőtt ruházati kellékszövet Rövidáruipari termékek (cérna, zsineg, kötél, fonatolt, sodrott galon termékek, szalag, heveder, tömlő, csipke, függöny, hímzett termék, csipkeszövet, tüli, gumiabroncs betétszövet, egyéb rövidáruipari termék) 88,7—93,9 kivéve: varrócérna és kézimunkafonal pamutból, műszálból, műselyemből és egyéb anyagokból Egyéb textilipari termékek (háló, nemez és fojtás, vatta, kötszer, egészségügyi cikk, azbeszt termék és tömítés, textilipari hulladék, rongyszőnyeg, előnyomott kézimunka, rongykorong 84,7—89,1 kivéve: egészségügyi vatta 86,5 egészségügyi cikk (tampon) 86,5 pelenkabetét 121,3—127,4 Alsóruházati termékek, férfi-női alsóruházat (ing, alsónadrág, atlétatrikó, kombiné, vállasing, nadrág, hálóruházat, pólóing, egyéb különféle alsóruházat) 84,5—90,7 Fiú-leány, kamasz-bakfis alsóruházati termékek 107,2—115,4 kivéve: úttörőing 156,0 Csecsemőruházat szövött és egyéb technológiával (ing, rékli, szoknya, nadrág, ruha, blúz, hálóruházat, hálózsák, pelenka, pólyázat, sapka, fityula, egyéb csecsemőruházat) kivéve: pelenkázónadrág Csecsemőruházat kötött-hurkolt technológiával Felsőruházati termékek (kabát, nadrág, zakó, mellény, öltöny, ruha, blúz, szoknya, kosztüm, sort, fürdőruha, köntös, sport- és szabadidő-ruházat, bélés, egyenruházat, munka- és védőruházat, egyéb felsőruházat) 84,2—91,0 kivéve: munka- és védőruházat szövött technológiával az iskolaköpenyek kivételével 84,7—90,7 Kamasz-bakfis, fiú-leány, fiú-bébi, leány-bébi, felsőruházati termékek 115,8—120,9 Iskolaköpeny 106,7—120,5 kivéve: úttörőnadrág és -szoknya Férfi, női, kamasz, bakfis, fiú, leány, fiú-leány, bébi felsőruházati termékek bőrből és szőrmésbőrből kivéve: férfi, női, kamasz, bakfis, fiú, leány bébi felsőruházati termékek és félnemes szőrmésbőrből » Egyéb ruházati és konfekcionált termék — konfekcionált háztartási és lakástextília (lepedő, paplan, dunna-, párnahuzat, takaró, paplan, hálózsák, törölköző, fürdőlepedő, falvédő, ágyterítő, bútorhuzat, egyéb különféle konfekcionált háztartási és lakástextília) 84,5—91,4 kivéve: gyermekpaplan, takaró, lábzsák 107,8—118,0 „Buksi” gyermektakaró, gyermekkocsi-ágynemű -paplan, -takaró, csecsemőkelengye 159,3—165,9 Divatáru és öltözékkiegészítő (ernyő, sál, kendő, stóla, szőrmesál, muff, kézelő, gallér, nyakkendő, zsebkendő, harisnyanadrág, zoknitartó, melltartó, fűző, kalap, sapka, egyéb különféle divatáru és öltözékkiegészítő) kivéve: kisdobos- és úttörőkendő gyermekkalap és gyermeksapka kötött és egyéb technológiával Kesztyű (férfi, női, sport, munkaruházati, egyenruházati, védőkesztyű, kesztyűbélés) kivéve: gyerekkesztyű, szövött, kötött technológiával védőkesztyű Harisnya, zokni, harisnyanadrág kivéve: gyermekharisnya, -zokni, harisnyanadrág tiszta és kevert pamut és gyapjú anyagból gyermekharisnya, -zokni, -harisnyanadrág gyapjú típusú (akril) anyagból A holnapi számunkban a tartósítóipari termékek, termékek, italok, üdítők stb. árindexeit közöljük. 159,7 90,4 100,0 84,4­-91,1 109,4 106,7—115,0 89,2 113,2 74.8 91.8 181,6 131,8 édesipari ^ 111 ■" 1 ★★★★★★★★★★★★★★ — ^ I Karácson\ rra is | ! vásároljon a Skálából! \-í * AJÁNLATUNK: t *- ( Gyermeksapka 30 Ft- í Férfiing Férfi „kakas” alsó Forgatható kazettatartó v Női velúrhálóing- ( Férfizakó " t Zsebrádiók- IC- ( _ t Női, férfi és gyermek téli lábbelik I bő választékával í VÁRJUK VvÁSÁRL 260—815 Ft-ig 82 Ft 320—365 Ft-ig 650 Ft-os reklámáron 399 Ft 145 Ft VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. ★★★★★★★★★★★★★★ \

Next

/
Thumbnails
Contents