Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-03 / 259. szám

BÉKÉS MEGYEI Víiá9 pro,e!ár*ai’ ^sülietek! N E PUJSAG / roiiiiKai KonyvnapoK A politikai és társadalomtudományi irodalom újdonsá­gainak népszerűsítésére immár a 26. alkalommal nyílt meg a politikai könyvnapok rendezvénysorozata. Az or­szágos megnyitónak — hétfőn — ezúttal a százhalombat­tai párt- és tömegszervezetek székháza adott otthont. Az ünnepségen Zimányi László, a százhalombattai pártbizott­ság első titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Kállai Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökét és Lakatos Ernőt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, majd Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a politikai könyvnapok idei eseménysorozatának kiemel­kedő jelentőséget ad, hogy e napokban köszöntjük a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját. B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987., NOVEMBER 3., KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM A Mihail Gorbacsov beszéde a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából Az SZKP KB, a Szovjet és az Oroszországi Legfelsőbb Tanács együttes ülése A moszkvai Kreml kongresszusi palotájában hétfő délelőtt tíz órakor megnyílt az SZKP KB, a Szovjet és az Oroszországi Legfelsőbb Tanács együttes ünnepi ülé­se. Az elnökségben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára, Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke, Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, külföldi párt- és ál­lami vezetők — köztük Kádár János, az MSZMP főtit­kára és Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke —, va­lamint más szovjet vezetők foglaltak helyet. Andrej Gromiko megnyitója és a szovjet himnusz el­hangzása után Mihail Gorbacsov, az ünnepi ülés szó­noka mondta el beszédét. A nagy érdeklődéssel várt be­számolót 75 nyelvre fordították, a világ számos tévé­állomása egyenes közvetítést adott Moszkvából. Az ün­nepi esemény helyszínén csaknem hatezren voltak je­len: KB-tagok, legfelsőbb tanácsi küldöttek, a párt, a munka veteránjai, a honvédő háború hősei, élmunkások, a szövetséges köztársaságok képviselői, katonai vezetők, a tudományos élet kiemelkedő személyiségei. Az ülésre 1 119 országból összesen 163 küldöttség érkezett Moszk­vába. Szombaton érkezett meg Kádár János vezetésével a magyar párt- és állami küldöttség, melynek tagja Né­meth Károly, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság tit­kára, valamint Rajnai Sándor, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, a KB tagja. Moszkvában van a szovjet szaktanács meghívására Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, a Szakszervezeti Világ- szövetség elnöke; a Komszomol KB meghívására Há­mori Csaba, a KISZ KB első titkára; a Szovjet Baráti r'; ^ ­Társaságok Szövetsége meghívására Apró Antal, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke. Bulgária küldött­ségét Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államta­nács elnöke; Csehszlovákiáét Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök; Jugoszláviáét Bosko Krunics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke; Kambodzsá­ét Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, az államtanács elnöke; a KNDK-ét Pák Szong Csői, a Koreai Munkapárt KB PB tagja, a KNDK alelnöke; Kubáét Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai KP KB PB tagja, az államtanács elnökhelyettese; Laoszét Kaysone Phomvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, kormányfő; Lengyelországét Wojciech Ja­ruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács el­nöke; Mongóliáét Dzsanmin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál el­nökségének elnöke; az NDK-ét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke; Romániáét Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az államtanács elnöke; Vietnamét Nguyen Van Linh, a VKP KB főtit­kára vezeti. Afganisztán küldöttségét Nadzsibullah, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, a Forradalmi Tanács elnöke; Angola küldöttségét Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, köztársasági el­nök; Etiópiáét Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dol­gozók Pártja KB főtitkára, államfő; Finnországét Mauno Koivisto köztársasági elnök; a Jemeni NDK-ét Ali Sza- lem al-Bied, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára; Nicaraguáét Daniel Ortega államfő vezeti. Magas szintű küldöttségekkel képviseltetik magukat a kommunista és munkáspártok, szocialista és szociál­demokrata pártok, nemzeti felszabadító és demokrati­kus mozgalmak, más polgári pártok is. Köztük van az Afrikai Nemzeti Kongresszus delegációja Oliver Tambo elnök vezetésével; a Francia KP küldöttsége Georges Marchais főtitkár vezetésével; az Olasz KP küldöttsége Alessandro Natta főtitkár vezetésével; a PFSZ küldött­sége Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke vezetésével; a Portugál KP küldöttsége Alvaro Cunhal főtitkárral az élen; a Spanyol KP küldöttsége Gerardo Iglesias veze­tésével. A Szocialista Internacionálét Kalevi Sorsa, a szervezet finn alelnöke képviseli. Az ülést Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a 70. évforduló olyan határ, amely alkalmat ad a visszatekintésre. Az ország hatalmas utat tett meg, amelyen voltak akadályok és nehézségek. A szovjet nép leküzdötte, legyőzte mindezeket. A szovjet emberek a nagyszabású, forradalmi átala­kítás időszakában ünnepük az évfordulót. Az egész tár­sadalom megújulásának vagyunk tanúi. Az átalakítás eredményeként felgyorsul az ország életének fejlődése — mondotta Andrej Gromiko. A szónok rámutatott: a szovjet állam és párt, a szov­jet nép iránti tisztelet jele az, hogy 119 országból 163 küldöttség érkezett az ünnepségsorozatra. Köztük foglal helyet Kádár János vezetésével a magyar párt- és álla­mi küldöttség. Kedves Elvtársak! Tisztelt külföldi vendégeink! Hét évtized választ el bennünket az 1917-es esztendő ok­tóberének feledhetetlen napjaitól, azoktól a legendás na­poktól, amelyek a társadalmi haladás új korszakát nyitot­ták meg, az igazi emberi történelem kezdetét jelentették. Október valóban az emberiség létének nagy pillanata, fé­nyes hajnala. Az októberi forradalom a nép forradalma, a nép érdekeit, felszabadulását, fejlődését szolgáló forra­dalom. Hét évtized nem nagy idő a civilizáció sok évszázados fejlődéséhez mérten, ám a történelem nem ismert még egy ilyen, monumentális korszakot, amilyent hazánk élt át a nagy október győzelme óta. Nincs is nagyobb megtisztelte­tés, mint követni az úttörőket, minden erőnket, energián­kat, tudásunkat és képességünket a nagy október eszméi­nek és céljainak diadaláért áldozni! Az évforduló a büszkeség pillanata. A véghez vitt tettek fölött érzett büszkeségé. Roppant súlyos megpróbáltatások jutottak nekünk osztályrészül, s mi becsülettel álltuk a sa­rat. mi több, kiemeltük az országot a ziláltságból, az elma­radottságból, nagyhatalommá tettük, megváltoztattuk éle­tét, gyökeresen átformáltuk az emberek szellemi arculatát. A XX. század legádázabb küzdelmeiben megvédelmeztük saját életformánkhoz való jogunkat, megvédtük jövőnket. Teljes joggal lehetünk büszkék arra is, hogy forradalmunk, munkánk és harcunk változatlanul igen nagy hatást gyakor- rol a világ fejlődésének minden területére, a politikára és a gazdaságra, a társadalmi szférára és kortársaink tudatára. Az évforduló az emlékezés pillanata. Az emlékezésé azok­ra az embermilliókra, akik mind-mind tettek valamit közös szocialista vívmányainkért. Azokra, akik acélt öntöttek, ga­bonát vetettek, gyermekeket tanítottak, előrevitték a tudo­mányt és a technikát, feljutottak a művészet csúcsaira. A szomorú emlékezés azokra, akik a hazát védelmezve harc­ban estek el, életük árán lehetőséget adtak a társadalom­nak a haladásra. Az emlékezés az átélt dolgokra, a megtett útra, mert ezekből született jelenünk. Az évforduló az elmélkedés pillanata. Az elmélkedésé ar­ról, mennyire bonyolultan, mennyire nem egyértelműen ala­kultak olykor dolgaink, alakult sorsunk. Volt benne min­den: volt hősiesség és tragikum, voltak fényes győzelmek és keserves kudarcok. A nép szemszögéből nézve elmélkedünk a megfeszített alkotómunka hetven évéről, a népéből, mely kész mozgósí­tani minden erőtartalékát, a szocializmus óriási erőforrása­it az élet forradalmi átalakítása érdekében. Az évforduló egyben pillantás a jövőbe is. Vívmányaink nagyszerűek, nyomatékosak és jelentősek. Ezek képezik újabb eredményeinknek, a társadalom továbbfejlődésének szilárd alapját. Éppen a szocializmus fejlesztésében, a le- ninizmus és a nagy október eszméinek és gyakorlatának to­vábbvitelében látjuk mai teendőink és törekvéseink lénye­gét, elsőrendű feladatunkat és erkölcsi kötelességünket. Ez teszi parancsolóan szükségessé a nagy október történelmi jelentőségének, valamint mindannak komoly és alapos elemzését, amit a nagy október óta eltelt hét évtizedben végeztünk. Október útja: az úttörők útja Elvtársak! Üttörőként hatalmas és bonyolult utat tettünk meg. Nem foglalható bele egy rövid elemzésbe. Nem foglalható bele a régi világ anyagi és erkölcsi örökségének, az első világhá­borúnak, a polgárháborúnak, az intervenciónak a súlyos volta. Nem foglalható bele egy rövid elemzésbe az átalaku­lások újszerűsége, a hozzájuk fűződő remények sokasága, az új, a szokatlan térnyerésének olykor lélegzetvételnyi szü­netet sem hagyó üteme és mértéke. Nem foglalhatók bele a szubjektív tényezők sem, melyek különleges szerepet ját­szottak a forradalmi viharok időszakaiban. Nem férnek egy rövid elemzésbe a maximalizmussal átitatott forradalmi idők, a jövőről alkotott, -olykor leegyszerűsített, sarkított el­képzelések. És nem fér bele az új életért küzdők tiszta és szenvedélyes törekvése arra, hogy mindent a lehető leg­gyorsabban, legjobban, legigazságosabban oldjanak meg. Megtett utunk — annak hősi és drámai mivolta — magá­tól értetődően gondolatokat ébreszt kortársainkban. Tör­ténelmünk csak egy van, s ez a történelem megváltoztat­hatatlan. Bármilyen érzelmeket váltson is ki, ez a történe­lem a miénk és kedves nekünk. Ma visszatekintünk azok­ra az októberi napokra, amelyek megrengették a világot, szi­lárd lelki támaszt, megszívlelendő tanulságokat keresünk és találunk is bennük. Mindig újra mgg újra meggyőződünk a nagy október által választott szocialista út helyességéről. Az emberiség történelmi fejlődésének objektív logikája vezetett ehhez a mérföldkőhöz. Az októberi forradalom — a civilizáció fejlődése útjainak minden ellentmondásossága és változatossága ellenére is — törvényszerű következménye volt egy sok évszázadqs harc eszméi és gyakorlata fejlődé­sének, amely harcot a dolgozók a szabadságért és a béké­ért, a társadalmi igazságosságért, a nemzeti, szellemi és osz­tálykizsákmányolás ellen vívtak. Az 1917-es év megmutatta, hogy korunk fő társadalmi al­ternatívája — választás a szocializmus és a kapitalizmus között. Megmutatta, hogy a XX. században nem lehet elő­relépni másként, csakis a magasabb rendű társadalmi for­máció, a szocializmus útján. Ez az alapvető lenini tétel ma sem kevésbé időszerű, mint akkoriban, keletkezésekor volt. Ez a dinamikus társadalmi fejlődés törvényszerűsége. (Folytatás a 2. oldalon) Szocialista országok párt- és állami vezetői az ünnepi ülés elnökségében. A képen: az első sorban balról a második Kádár János, mögötte a második sorban Németh Károly f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents