Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-07 / 263. szám
o 1987. november 7., szombat NÉPÚJSÁG Boldizsár Iván kitüntetése MOZI Vezeklés I—II. Tengiz Abuladze grúz rendezőt aligha kell bemutatni a magyar közönségnek, hiszen hétről hétre szombaton esténként egy- egy alkotását ismerhetjük meg a televízió ' képernyőjén. Legutolsó, a hírek szerint csupán két évvel ezelőtt készített, de azonnal dobozba is zárt, majd csak néhány hónappal ezelőtt bemutatásra engedélyezett százötven perces alkotása, a Vezeklés című. színes — mozijainkban az eredeti grúz feliratozással és szinkronizálva vetített — filmje azonban egy! teljesen más arcát mutatja meg. A 63 éves filmrendező egy olyan összefoglaló és minden ízében európai művet hozott létre, amelynek kivételes nagyságát! nemcsak a legutóbbi cannes-i fesztivál rendezői különdíja ismert el, hanem az a szinte minden korábbinál felfokozot- tabb érdeklődés is. amely- lyel a világ országaiban várják-fogadják a- Vezek- lést. S bár kockázatos egy műalkotás jövőjéről jóslatot mondani, ez talán mégsem tűnik felelőtlennek: a világ filmművészetének egy olyan mérföldköve ez a grúz film. amelyhez hasonlíthatót évtizedek óta nem láttunk, s amely bizonnyal egy új, kifejezésmód jábari és eszközrendszerében is másabb fejezetet nyit. Nehéz és kemény film. A néző egy pillanatra sem hagyhat ki. mert akkor azonnal kiesik ebből a végtelen sodrásból, ahol minden filmkockának, minden gesztusnak, minden beállításnak és minden szónak külön fontossága van. A diktátorról, pontosabban A Diktátorról szól. A reális esélyek latolgatásáról is, hogyan és miképpen lehet a nyílt vagy burkolt terrort megsemmisíteni. Az ismeretlen színészarcok helyébe ismert személyiségek vonásait képzeljük bele. Azokét, akik a nagyon is közelmúlt történelmét alakították. Őket vonultatja el előttünk Tengiz Abuladze; s mindezt úgy teszi, hogy a túlfűtött nézőtéren átizzadt ingünk remegő bőrünkre fagy. Története, ha úgy tetszik: valódi meséje van a Vezek- lésnek. Mindez azonban csak eszköz arra. ami az őszinte és már-már forradalminak nevezhető tiltakozás erejét közvetíti hozzánk.- Két keretjáték is hangsúlyozza a rendező szándékát. De hogy félre ne érthessük a szándékot, ahhoz új. eddig még alig-alig alkalmazott jelképrendszer is kell. A néző az első pillanatban rááll erre a hullámhosszra: érti és érzi a nyíltság humanizmusának katartikus üzenetét. Több idősík keveredik a Vezeklésben: néha látszólag csupán, de a képtelenségekig felpörgetett szürrealista képsorokat látunk. De milyen képsorokat! Mihail Agranovics operatőr selymesen-bársonyo- san lágv. másszor szinte fáidalmat okozóan kontrasz- tos képei arra jók. hogy a katarzis kibomlását teljesebbé tegyék. Ahogyan a zene is. és a magva» néző számára ismeretlenül csengő nevű, művészetük kincseit átnyújtó színészek is. Tengiz Abuladze Vezeklés című filmje egy olyan ajándék. amelyet csak hasonló nyitottsággal, őszinteséggel és elkötelezettséggel lehet átvenni, befogadni. Tegnap, november 6-án délelőtt 11 órakor rendezték meg Orosházán, a Darvas József irodalmi emlékháznál elkészült megyei irodalomtörténeti gyűjteményi és kutatóépület átadási ünnepségét. A résztvevőket dr. Hévvizi Sándor, a helyi múzeum igazgatója köszöntötte, majd átadta a szót dr. Be- reczki Istvánnak, a városi tanács! v. b.-titkárának, aki avatóbeszédében megemlékezett a nagy októberi szocialista forradalomról. Ezt követően szólt Darvas Józsefről, s arról, hogy az irodalmi emlékház1 mellett — Sisa Béla tervei alapján — felépült létesítményben lehetőség nyílik a hagyaték eredeti környezetben való feldolgozására. Köszönetét A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából tegnap, november 6-án adták át az Orosházi Állami Gazdaságban a korszerű. új szarvasmarhatelepet. Az ünnepségen Misák Ferenc, az üzemi pártvezetőség titkára köszöntötte a megjelenteket. közöttük dr. Petrovsz- ki Istvánt, az MSZMP KB tagját, a KB osztályvezetőjét, dr. Villányi Miklóst, a MÉM államtitkárát, Kiss Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Gonda Józsefet, a városi pártbizottság első titkárát és Mihály András tanácselnököt. Dr. Násztor Sándor igazgató ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy alig másfél év alatt jött létre az új telep. A csaknem 50 miimondott mindazoknak, a Művelődési Minisztériumnak, a Békés Megyei Múzeumi Szervezetnek, a 612- es ipari szakmunkásképző intézetnek, valamint a költségvetési üzemnek, akik segítették a gyűjteményi és kutatóépület elkészültét. „Töltsék meg olyan tartalommal — adta át e szavakkal dr. Szabó Ferencnek, a megyei múzeum igazgatójának a szót. s képletesen az új létesítményt is —. mely a város, a megye szellemi gyarapodását szolgálja." Dr. Szabó Ferenc, az épületben kibontakozó munkáról beszélt. Mint elmondta, megyénk rangos irodalmi emlékanyaggal rendelkezik, mely megőrzendő, feldolgolió forint költséggel megvalósult beruházás lehetőséget ad arra, hogy 150-nel növeljék a tehénállományt. Az elképzelések szerint a 800 tehén 1989-re másfél millió literrel több tejet termel, és az egy tehénre jutó tejtermelés eléri a 7 ezer litert. Az Agrober tervei és a Taurina közreműködése révén létrejött létesítményben modern belga fejőberendezést használnak. A csúcstechnológia lehetőséget ad a nehéz fizikai munka kiiktatására. Mintegy 25-30 százalékkal kisebb dolgozói létszámmal, 30-35 százalékkal több tejet tudnak termelni. A szabad- tartásos és fix-karámos, egészségügyi legelővel ellátott telep létrehozásában jelentős munkát végeztek a gazdaság építői és szerelői. Az idén 20 hétvégét áldozzandó, bemutatandó. Szinte minden településünkön van irodalmi hagyomány, melynek ápolása, összefogása az itt, Orosházán dolgozók feladata lesz. Innen irányítják a megye irodalmi topográfiájának munkáit is. Szólt dr. Szabó Ferenc arról is, hogy az épületben méltó helyre került Darvas József csaknem négyezer kötetes könyvtára, mely önmagában is tanulmányozásra. kutatásra érdemes. Végül felsorolta közművelődési, oktatási lehetőségeit is az új létesítménynek. Az átadási ünnepség végén 25-en — akik segítették az építkezést és a Darvaskutatást — Darvas-emlék - plakettet kaptak. tak arra, hogy a tél beállta előtt elkészüljön a létesítmény. Ezt követően kitüntetések, jutalmak átadására került sor. Dr. Villányi Miklós, MÉM-államtitkár felszólalásában többek között elmondotta: a most belépő telep jó jövedelmet biztosíthat az orosházi gazdaságnak. Örvendetes, hogy országosan az idén 25 százalékkal emelkedett a beruházások aránya a mezőgazdaságban 1986-hoz képest. Nőtt a tej- fogyasztás hazánkban, így az igények kielégítése továbbra is elsőrendű feladata a hazai állattenyésztésnek. Befejezésül gratulált az építőknek és a szervezőknek a beruházáshoz, és eredményes gazdálkodási] kívánt a vállalatnak. Ezt követően a vendégek dr. Béres József állattenyésztési igazgatóhelyettes kalauzolása mellett megtekintették a most felavatott telepet. v , A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából a Szovjet Békevédelmi Bizottság legmagasabb kitüntetését adományozta Boldizsár Iván írónak, az Országos Béketanács elnökhelyettesének a nemzetközi békemozgalomban, a béke megszilárdításáért, a népek közötti barátság elmélyítéséért kifejtett Szovjet szakemberek irányításával és segítségével építik át a Dunai Vasmű 2. számú nagyolvasztóját. A kohászati kombinát, a Ni- kex Külkereskedelmi Vállalat és a szovjet Tyazsprom- export közelmúltban aláírt megállapodása értelmében a szovjet fővállalkozó — a magyar vállalatok. illetve szakemberek közreműködésével — a leállítástól az első újra csapolásig minden tennivalót elvégez, s „kulcsra készen" adja át a vasműnek a teljesen felújított, korszerűsített nagyolvasztót. Az átépítés tervei jövőre lesznek készen, a munkát Dőlt betűvel Az üzenet sok évtizedes tevékenységéért. A „Békeharcosnak” elnevezésű tiszteletbeli emlékérmet Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete adta át pénteken a nagykövetségen. Az ünnepségen ott volt Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács tiszteletbeli elnöke is. 1989. július 1-jén kezdik, s 120 nap alatt fejezik be. A nagyolvasztó korszerűsítő átépítésére azért van szükség, annak ellenére, hogy a kohót rendszeres időközökben felújították, már elhasználódott, korszerűtlenné vált. A munka során egyebek között felújítják az elegybunkereket. korszerű kiszolgáló- és adagolórendszert létesítenek, s számítógépre bízzák a szállítószalag vezérlését. A nagyolvasztó teljes átépítése része a Dunai Vasmű megújulási programjának. a nyersvasgyártás korszerűsítésének. Olvasom Mihail Gorbacsovnak a nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulója alkalmából elmondott beszédét, és valami feltűnik. Az, hogy bár végig a leninizmusról van benne szó, mégis, magáról Leninről alig tesz említést a főtitkár. Tudom, hogy az ügyhöz méltatlan, mégis erőszakot veszek magamon és megszámolom, hogy a közel 90 gépelt oldalas szövegben (a három és fél órás beszédben) hányszor találkozni Vlagyimir II- jics nevével. Az eredmény: harminckilencszer. A tőle vett idézetek száma sem teng túl. összesen hatot lehet olvasni belőlük, s azok sem dogmák, hanem a korabeli helyzetet jellemzik. Sőt, az egyik a napjainkig ellenségnek tartott Buharin képét rajzolja meg. Azét a Buharinét, aki annak a nagyszerű, Lenin köré tömörült forradalmi csapatnak volt a tagja, amelyhez hasonló, okos és felkészült politikai vezérkarról azóta sem tud a történelem. Kemény vitában (!) érlelték ki, tervezték meg és vitték győzelemre a pet- rcgrádi forradalmat. Később, Lenin halála után, amikor a következő kurzus már nem nagyon kedvelte az ellenvéleményeket, nyíltságukért bűnhődniük kellett. Szinte valamennyien eltűntek. Sokuk — köztük a napjainkban legtöbbet emlegetett Buharin, Zinovjev és Kamenyev — áldozatául esett a sztálini törvénysértéseknek. Az emléküket is igyekeztek kiirtani, olyannyira, hogy még a korabeli fényképekről is kiretusálták, eltüntették őket. A cél ma már ismert: Sztálin mindenhatóvá tétele. Olyan nagysággá emelése, akinél csak egyvalaki lehetett nagyobb: Lenin. S a nagysággyártásban így vált a gondolkodó, a demokratikus vezetési stílusú, az ellenvéleményeket is elfogadó, de határozott, ugyanakkor mélyen emberi Leninből utóbb már a forradalom, a szocializmus megkövesedett bálványa. Olyan magasságba emelték és olyan szoborrá merevítették, amilyen ellen maga tiltakozott volna a legjobban. Idézték sokszor és sokféleképpen. Szavait felhasználták ugyanannak az igazolására és a cáfolatára. Sok bűnt elkövettek Lenin ellen. Ha nem így történt volna, akkor nem kellett volna súlyos árat fizetnie a szovjet népnek a politikai elhajlásokért, és akkor nem kellene most a „személyi kultusz” vagy — a XXVII. kongresszus előtti esztendőkre gondolva - a tespedés korszakaként említeni időszakokat. S talán akkor Mihail Gorbacsovnak sem kellett volna a januári Központi Bizottság ülésén a drámai kijelentést megfogalmaznia: „Nem hátrálhatunk meg és nincs hova meghátrálnunk”. S lehet, hogy akkor a peresztrojkára sem lett volna szükség. De van peresztrojka és van glasznoszty. S ezek eredményeként feltűntek a történelemről és a Szovjetunió sorsáról felelősen gondolkodó nagyszerű egyéniségek is. Egyikük Mihail Satrov orosz drámaíró, akinek 1986-ban, a peresztrojka első nagy fuvallatában született színmüve, A lelkiismeret diktatúrája viharos sikert aratott Moszkvában. (A darabnak már nem kellett évtizedekig Íróasztal fiókjában porosodnia, mint Ribakov regényének, Az Arbat gyermekeinek.) A Leninről szóló, de valójában a mai valósággal foglalkozó dráma többek között idézi Krupszká- janak Vlagyimir Iljics koporsója mellől küldött üzenetét: „Nagy kérésem lenne önökhöz: az Iljics halála miatti gyászukat ne külsőségekkel fejezzék ki. Ne állítsanak neki szobrokat, ne nevezzenek el róla intézményeket, ne rendezzenek pompázatos ünnepségeket az emlékére . . . Ne csináljanak Iljicsból szentképet, ártalmatlan szentképet, mert a szentkép a forradalmi tanítás kanonizálása, lényegének elsiklasztása, a forradalmiság élének a kicsorbítása. maga az elposványosodás.” Satrov darabja, s benne Krupszkája üzenete a minap juiott eszembe Gyulán, a könyvtár pompázatosán szép új épületének avatásán. A november 4-i átadási ünnepségen sem a petrográdi győzelem világpolitikai jelentőségéről, sem Leninről nem lehetett hallani. Mi több, az intézmény továbbra is Mogyoróssy János gyulai patrióta nevét viseli. Mégis, mindenki tudja, hogy ehhez a szép gyulai bibliotékához Leninnek is, meg a nagy októbernek is köze van. Fotó: Gál Edit Szarvasmarhatelepet avattak az Orosházi ÁG-ban Szovjet fővállalkozásban átépítik a Dunai Vasmű kohóját (nemesi) A vendégek megtekintették a korszerű tehenészeti telepet Fotó: Veress Erzsi
