Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-06 / 262. szám

1987. november 6., péntek o autókereskedelmi megállapodás Csütörtökön Budaörsön együttműködési megállapo­dást írtak alá a szovjet gép­kocsik alkatrészeit forgal­mazó Autótechnika Gépjár­mű és Alkatrész Termelő- eszköz Kereskedelmi Válla­lat, valamint a szovjet Av- toexport Külkereskedelmi Egyesülés budaörsi műszaki bázisának vezetői az alkat­részellátás további javításá­ról. Jelenleg a hazánkban fu­tó 500 ezer szovjet autóhoz évente másfél milliárd fo­rint értékben érkezik alkat­rész, s a megközelítően 10 ezer féle cikk közül több a gyártás, a szállítások és megrendelések elégtelensége miatt gyakran hiányzik. A mostani szerződés e helyze­ten kíván javítani azzal, hogy a két fél szorosabbra fűzi a kapcsolatot, a meg­rendelések közvetlenül a gyárakhoz érkeznek majd, ami az átfutási idő rövidí­tését, a rendelési tételek pontosítását eredményezheti. Ennek nyomán a szállítmá­nyok az előre meghatározott időpontban, gyorsabban jut­hatnak el a hazai kereske­delemhez és a szervizekhez. A szorosabb együttműködés a kereskedelmi vállalatok között azért is fontos, mert a szovjet autótípus-váltás nyomán újabb alkatrészek ezrei kerülnek forgalomba. Az Autótechnika — ugyan­csak csütörtökön — a jövő évre 24 millió rubel érték­ben kötött szerződést a La­da gyár képviselőivel alkat­részszállításra, s e tétel már az új Szamarához szüksé­ges alkatrészeket is tartal­mazza. Az Autótechnika és az Av- toexport a kapcsolat to­vábbfejlesztését is tervezi. Szó van vegyes vállalat élet­re hívásáról. Az elképzelés szerint ebben az együttmű­ködési formában a Szovjet­unióból használt alkatrésze­ket hoznának be, itthon fel­újítanák azokat, s garanciá­val forgalmaznák. Idős emberek otthona (Békésen A szociális otthon valóban otthon az időseknek Fotó: Kovács Erzsébet 1977. augusztus 15-én, hét­főn Eperjesi József, a bé­kési szociális otthon igazga­tója naptárába a következő bejegyzést írta: „A kazán­ház alapozásával elkezdő­dött az építkezés.” A 250 idős ember otthonának ter­vezett békési szociális ott­hon utolsó szárnyát adták át rendeltetésének tegnap, november 5-én délután. Az avatóünnepségen megjelent Nagy Jenő, az MSZMP Bé­kés Megyei Bizottságának titkára, Inokai János, a békési városi pártbizottság első titkára és Verbal László tanácselnök, valamint a vá­ros és a szociális otthon (párt- és állami vezetése. Dr. Rácz László megyei fő­orvos köszöntötte a vendé­geket és arról beszélt, hogy szociálpolitikánk egyik gya­korlati megvalósulása az el­készült szociális otthon. Szociálpolitikánk jelenlegi életünk nehézségei mellett is megkülönböztetett figyelem­mel kíséri a társadalmi igaz­ságosság szellemében az időskorúak helyzetének ala­kulását. Fontos cél, hogy az időskorúak ne veszítsék el helyüket a társadalom­ban, és a magukra maradt idős emberek ne legyenek elhagyatottak. Csatári Béla, az MSZMP Békés Megyei Bizottságá­nak tagja, nyugalmazott me­gyei titkár mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetője sze­rint a 85 millió forintba ke­rülő 10 éve tartó beruházás megvalósulásával az egész megye és Békés városa is jelentős humánus értékkel gazdagodott. Végszükség esetén a 250 embernek ter­vezett otthon 280-nak is he­lyet nyújt, hiszen jelenleg is mintegy hetvenen várnak a beköltözésre. Az új szárny átadását követően mindany- nyian otthonhoz jutnak majd. Megyénk sajnos Bu­dapestet követően a haza egyik „legöregebb” vidéke, a lakók 24 százaléka nyugdí­jaskorú. Nőtt a szociális gondozottak, a segélyezet­tek száma is, a szociális otthoni elhelyezés iránti igény. A szociális otthoni el­látás kedvezőtlen, az intéz­mények zsúfoltak. A békési szociális otthon módszertani intézmény lett, a kidolgozott eljárásokat és elképzeléseket ajánlhatják a többi szociális otthonnak is. Jövőre az intézménynek fő­állású orvosa lesz. Gondos­kodnak a bent élők lelki egészségvédelméről, gazdag szabadidős programokat kí­nálnak számukra. Igaz ugyan, hogy az idős embe­reknek a legkedvezőbb élet­mód a családban kínálkozik, de a szociális otthonokra mégis nagyon nagy szükség van. A Békés Megyei Tervező­vállalat mérnöke, Papp László tervezte az intéz­ményt és emberi környeze­tet képzelt el a négy- és kétágyas szobákban, a tár­salgókban, ennek megvaló­sulását láthattuk a tegnapi avatóünnepségen. B. Zs. Rendőrkézen a VW-valutacsalás egyik főszereplőié Több ország rendőrségé­nek hatékony együttműkö­désével közép-európai idő szerint csütörtökön reggel, az egyesült államokbeli Hollywoodban sikerült lefü­lelni a hosszú ideje szökés­ben levő, 38 éves Joachim Schmidtet, egy devizaügy­nökség tulapdonosát, aki az egyik fő értelmi szerzője volt a nyugatnémet Volks­wagen konszernnél elköve­tett nagyszabású valutacsa­lásnak. Az ügyben illetékes braunschweigi államügyész­ség szerint alapos a gyanú, hogy Schmidt és társai mintegy 480 millió márká­val károsították meg a vál­lalatot. A nemzetközileg körözött csalót az NSZK wiesbadeni Szövetségi Bűnügyi Hiva­talának (BKA) és az Egye­sült Államok Szövetségi Nyomzó Hivatalának (FBI) munkatársai vették őrizetbe. A valutacsalási botrány még tavaly történt kipatta­nása után a konszern felje­lentést tett a braunschweigi államügyészségnél. Schmidt azonban később egérutat nyert: az NSZK-ból — a terhelő okmányok egy ré­szének megsemmisítése után — saját légitársaságának egy repülőgépén sikerült tá­voznia. A bűnüldözők mindameleltt lépésről lépés­re feltárták a nagyobb ösz- szefüggéseket. Kinyomoz­ták Schmidt és több társa hamis néven bejegyzett vál­lalatait és titkos bankszám­láit az NSZK-ban, Svájc­ban és Liechtensteinben. A szökevény nyomai az NSZK-ból Svájcon át né­hány földközi-tengeri or­szágba, majd a karibi-tér­ségbe, végül az | Egyesült Államokba vezettek. A majna-frankfurti tör­vényszéken szeptember 22-e óta bírósági tárgyalás folyik a valutacsalás ügyében. A bíróság előtt október 20-án Schmidtre súlyosan terhelő vallomást tett a tanúként kihallgatott, már huzamo­sabb ideje letartóztatásban levő Burkhardt Junger, a VW devizaosztályának volt vezetője. Junger elismerte, hogy a cégnek nagy anyagi ká­rokat okozó visszaéléseket Schmidttel szövetkezve, bi­zonylatokat meghamisítva követte el, bár a fő felelős­séget bűntársára hárította. A pénzügyi manőverek köz­ben azonban felhasználták a Magyar Nemzeti Bank ne­vét is. Ezzel összefüggésben Junger legutóbb megerősí­tette azt is, hogy az MNB egyáltalán nem tudott a visszaélésekről. Ez a vallomása azért volt fontos, mivel korábban az ügybe belekeverte az MNB-t. A bank ezért még júniusban pert indított a Volkswagen ellen, annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki: az MNB semmilyen szerepet sem játszott a valutacsalás­ban, és így semminemű anyagi és egyéb kötelezettsé­gek sem hárulnak rá. A bíróság jelenleg ennek meg­felelően a Magyar Nemzeti Bank úgynevezett nemleges megállapítási keresetét és a Volkswagen viszontkerese- tét tárgyalja. Kiállítás a postán Ezekben a napokban meg­lepetésben lehet része mind­azoknak, akiknek dolga akad a1 békéscsabai 1. sz. postahivatalban. A felvételi teremben kiállítás fogadja a látogatót, ezúttal Szeverényi Mihály alkotásait láthatja a nagyközönség. _ A kiállítás rendezője a Ságvári Endre szocialista brigád. Vezetőjé­vel, Petrovszki Istvánnéval az ötlet megszületéséről, s terveikről beszélgetünk. — Egy orosházi naiv fes­tőről, Gombkötő Istvánnéról jelent meg tavasszal egy ri­port, melyet olvasott az szb- titkárunk. „Kiállítást kelle­ne rendezni nálunk is a munkáiból” — mondta, s mi hozzáláttunk a szervezéshez. A TÜSZSZI a paravánokat adta, a nyugdíjas postások reggel 8-tól este 8-ig őrizték a képeket. Szóval, akadt se­gítőnk bőven. — Most újabb alkotó mu­tatkozhat be az önök jóvol­tából ... — Igen, s ezentúl tavasz- szal és ősszel rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a ki­állításokat. Az alkotók szí­vesen vállalkoznak a meg­mutatkozásra. s a közönség is kedvezően fogadta kezde­ményezésünket. Amíg sor­ban állnak, tekintetük a ké­peken pihen, jobban ) telik az idő, kevésbé türelmetle­nek. És mi is nagy lelkese­déssel készülünk egy-egy bemutatóra. Most is, Szeve­rényi Mihály kiállítása előtt, kimostuk a függönyöket, rendbe tettük a virágládá­kat, hogy még szebb legyen a felvételi terem. — Terveik? A képek előtt... Fotó: Gál Edit — Elsősorban fiatal, helyi alkotóknak kívánunk a jö­vőben bemutatkozási lehető­séget biztosítani. Egy dédel­getett álmom is van. Egy Vasareli magángyűjtemény­ről hallottam nemrég a té­vében. Ha azt meg tudnánk kapni egy időre ... — Itt, a munkahelyükön, ho'gy fogadták a kezdemé­nyezést? — Az igazgatóság terüle­tén, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében, nem tudok hasonlóról. Talán ezért is minden segítséget meg­kaptunk főnökeinktől. Arra külön büszkék vagyunk, hogy kétszer lettünk az igazgatóság kiválói brigádja. Ha követőink akadnának e kiállítások szervezésében, arra külön büszkék lennénk, hisz postahivatal már szinte mindenütt működik, s kevés hely van, ahol annyi ember megfordul, mint nálunk. N. A. 0 Minisztertanács megtárgyalta: Közigazgatási változások, az árszínvonal alakulása, formálisak a piackutatások A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Bá­nyász Rezső elsőként a kor­mány elnökének lengyelor­szági látogatásáról szólt: — Minisztertanács osztja a két miniszterelnök közös véleményében is kifejezett elégedettséget a tárgyalások során elért eredményekkel. A közigazgatási változta­tásokról (a Magyar Hírlap kérdésére) tájékoztatva em­lékeztetett arra, hogy az 1984. január 1-én megszűnt járási tanácsok feladatai irányítási szempontból át­menetileg a megyei, részben az arra kijelölt városi, vá­rosi jogú nagyközségi taná­csokhoz kerültek. így jelen­leg a vonzáskörzetükben működő községek egészség- ügyi, szociális, oktatási és közművelődési kérdéseiben végső fokon a városok dön­tenek. Ezen az — eredeti elképzelések szerint is át­meneti — állapoton kíván változtatni az Elnöki Ta­nács elé terjesztendő javas­lat. Célja az, hogy két-há- rom évre tapasztalatszerző jelleggel négy, erre kijelölt megyében (Fejér, Komárom, Szolnok és Vas megyében) kiiktassa a városok eddigi közreműködését, és bevezes­se a közvetlen megyei irá­nyítást. Mindez várhatóan fokozza a helyi igazgatás önállóságát, felelősségét, és a lakosság közvetlen ellen­őrzése révén szélesedhet a szocialista demokrácia is. Kitért arra is, hogy az ál­lamigazgatási szervek alkal­mazottainak képesítésével kapcsolatos új rendelet egy­értelműen magasabbra eme­li a mércét. A többi között azzal, hogy a felsőfokú ké­pesítés mellett államigazga­tási szakismereteket is meg­követel az érintett intéz­mények vezető munkatár­saitól. Ak MTI tudósítójának érdeklődésére Bányász Re­zső szólt az 1990-re terve­zett népszámlálásról. A szóvivő hangsúlyozta: az adatok hivatali titokként kezelendők, azaz névtelenek. Emellett bizonyos, sokak ál­tal kényesnek tekintett kér­dések _ például a jövede­lemre vagy az adózásra vo­natkozó adatok — ezúttal sem szerepelnek majd az összeírásban. A kormány mostani ülé­sén az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelen­tése nyomán alaposan ele­mezte az idei tényleges ár­színvonal alakulását — kö­zölte (a Magyar Rádió kér­désére). A testület azt álla­pította meg, hogy az eddigi tendenciák alapján az év végéig az egész esztendőre tervezett 7 százalék helyett feltehetőleg 8,7, maximum 9 százalékos áremelkedés lesz. A Minisztertanács a mos­tani ülésen a Nemzeti Szín­ház építésének ügyével is foglalkozott — mondotta Bányász Rezső (ugyancsak a Rádió tudósítójának érdek­lődésére). A kormány újra megerősítette azt a szándé­kot, hogy a Nemzeti Színhá­zat fel kell építeni, és vál­lalja ennek érdemi költsé­geit. Ugyanakkor — elegen­dő pénz, elfogadott terv és megfelelő hely híján — je­lenleg nincs mód a három- milliárd forintra tervezett beruházás közeli megkezdé­sére. A színházat tehát ak­kor építjük meg, amikor az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi. Mivel az eredeti hely ellen városké­pi és szakmai szempontból számos kifogás merült fel, a Minisztertanács felkérte a Fővárosi Tanács elnökét, va­lamint az építési és a mű­velődési tárca vezetőjét: hir­dessenek pályázatot a szín­ház helyének kiválasztásá­ra. Ennek eredményéről és a további feladatokról a kormány jövő év december 31-ig tájékoztatást kér. Ad­dig is a költségvetés pótol­ja a társadalmi gyűjtésből az előkészítésre eddig fel­használt összeget, az illeté­keseket pedig arra kötelezi, hogy gondoskodjanak a Nemzeti Színház számláján levő 220 millió forint érté-* kének a megőrzéséről. To­vábbra is számítunk az ál­lampolgárok és külföldön élő honfitársaink támogatá­sára a színház felépítéséhez — hangoztatta Bányász Re­zső, s bejelentette: a kor­mány felkéri Szinetár Mik­lóst, a Magyar Televízió mű­vészeti igazgatóját, hogy a Nemzeti Színház építését, a szervező munkát a jövőben kormánybiztosként kísérje figyelemmel. A közüzemi szolgáltatási díjakban a főváros és vidék között meglevő különbsége­ket tette szóvá egy kérdező (Veszprém Megyei Npló). A szóvivő válaszában kifejtet­te. hogy valóban az a tö­rekvés ; az áramfogyasztá­sért fokozatosan mindenki azonos díjat fizessen majd — ez egyébként az éjszakai áram tarifájánál már meg is valósult. A gázdíjakra vo­natkozó elgondolásokat a villamosenergia-tarifával együtt fogják megvizsgálni. Az újságírók további érdek­lődésére hozzáfűzte azt is: arra nem lehet számítani, hogy csökkentéssel közelí­tik egymáshoz a díjtétele­ket. Bányász Rezső (a Népsza­badság érdeklődésére) tá­jékoztatást adott arról, hogy a KNEB vizsgálta a tőkés import körülményeit, és eközben hiányosságokra, sőt, súlyos szabálytalanságokra derített fényt. Megállapítot­ták, hogy az elmúlt két év­ben a tőkés piacon vásárolt gépekkel elért műszaki és gazdasági eredmények na­gyobb része nem az elhatá­rozott területen született meg. A vizsgált beruházások többségénél nem mérték fel pontosan, milyen berende­zésekre lenne szükségük. Bár nem ritkán az indokolt­nál többször utaztak kül­földi tárgyalásokra a válla­latok képviselői, a piackuta­tás gyakran mégis csupán formális volt. A kiküldetési költségek szinte mindenütt ésszerűtlenül — mondhatni pazarlóan — magasak. A kormány felhívta a figyel­met a piackutatás alapos megjavítására, a KGST ál­tal nyújtott lehetőségek sok­kal jobb kihasználására. A gépimportra szánt össze­gek felhasználását a jövő­ben az Állami Fejlesztési Intézet is foRozottabban el­lenőrzi. Végül arról a megállapo­dásról volt szó a tájékozta­tón, amelynek értelmében az NSZK támogatást nyújt a magyarországi német nem­zetiség kulturális hagyo­mányainak ápolásához. Bá­nyász Rezső (a Dunántúli Napló érdeklődésére) el­mondta: a támogatás terü­letei között szerepel német nemzetiségi és német—ma­gyar tannyelvű iskolák, óvo­dák építése, felszerelésük korszerűsítése, a pedagógu­sok továbbképzése. Ebből segítik majd a szekszárdi német színház működését, a pécsi Lenau-ház felépítését, valamint a magyar felsőok­tatási intézményekben- folyó német nyelvoktatás feltéte­leinek javítását is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents