Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

Tegnap, péntek délben új köztéri szoborral gazdagodott Gyula. A húskombinát főbejárata előtt avatták fel MIadonyiczki Béla szobrászművész „Tiszta forrás” című alkotását. Amint Zám András, a húskombinát vezérigazgatója elmondta, ez­zel szeretnék emlékezetessé tenni, hogy éppen tíz évvel ez­előtt szerveződött húskombináttá az üzem. Avatóbeszédet dr. Marsi Gyula, a párt városi bizottságának első titkára mondott. Fotó: Béla Ottó Orosháziak kiállítása Budapesten Játék, muzsika, tíz percben November 23-án, hétfőn reggel 6 órakor 40 asszony indult útnak autóbusszal. Most nem a távoli Finnország volt az úticél. hanem Budapest. Vitték kézimunkáikat, azokft a hímzéseket, melyeket a finn Kuusankoskiban, majd Orosházán is megcsodálhatott a közönség. Amíg néhányan a ki­állítás berendezésével szorgos­kodtak, addig a csoport az l'rá­ma Csillagvizsgálóban tett láto­gatást. Zombori Ottó csillagász, az intézet igazgatója előadásá­ban csillagászattal és űrkutatás­sal is foglalkozott, megmutatta a kupolát és az ott elhelyezett táv­csöveket is. Délután 17 órakor a Magyar Néphadsereg Művelődési Házá­ban Sándor Antal, az Orosházi Városi Tanács elnökhelyettese nyitotta meg a kiállítást. Meg­Az ismeretanyagok, véle­mények. elképzelések köl­csönös átadása, a tapaszta­latcsere ma már nélkülözhe­tetlen tartozéka életünknek. Ennek a korkövetelménynek tett eleget a Békéscsabai Városi Tanács művelődési Ezek a „szakmai műhe­lyek" 1985-ig helyi elgon­dolások. helyi szabályozók szerint működtek, amikor is az úi oktatási törvény le­hetőséget adott az ilyen jel­legű iskolaközi munkakö­zösségek alapítására, illetve a meglévők újjászervezésére. Fő hangsúlyt az önkéntes­ség kapott. — Városi szinten csak olyan szakmai munkaközös­ségek létének van értelme, amelyeket a pedagógusok is igényelnek, mert azok való­ban segítik munkájukat — mondta Dányi Lászióné, a városi tanács művelődési osztályának tanulmányi fel­ügyelője. — Így az 1985-ös újjászervezés előtt az igé­nyeket felmérve 28 iskola­közi munkaközösség meg­alakulását vagy. továbbélé­sét nyugtázhattuk. Örömmel mondhatom, hogy a városi, illetve a város környéki is­kolák 90 százaléka mind a 28 munkaközösségben kép­viselteti magát. Békéscsabán a matemati­kai munkaközösség szerve­ződött a legrégebben, amely­nek vezetője ~ nyolc év óta Gyuricza Gáspárné, a 10. sz. általános iskola pedagó­gusa. Tőle arról érdeklőd­tünk, mi foglalkoztatja a leginkább ebben a tanévben a matematikát tanító neve­lőket, milyen témakörök­ben várják egymás segítsé­gét? — A szeptemberben élet­be lépő tantárgyi korrekci­ók állnak a középpontjá­ban valamennyi közösség munkájának — mondta. — Így a matematikában első- sonban a hetedik-nyolcadik nyitó szavaiban külön köszön­tötte a Budapesten élő volt oros­háziakat is; a szép számú kö­zönség soraiban többek között Csizmadia Margit keramikusmű­vészt és dr. Gyarmati István ál­lami díjas akadémikust. Sajnos helyszűke miatt az anyagnak csak egy részét tudták kiállítani, azonban a bemutatott kalocsai, apátfalvi, palóc és a hozánk oly közel álló békési hímzések így is hű tükörképet adtak az orosházi Petőfi Műve­lődési Központ három díszítőmű­vészeti körének munkájáról. A kézimunkákat Sonkolyos Ká- rolyné, a szakkörök vezetője tervezte. A kiállítás december G'-ig várja a látogatókat a Ma­gyar -Néphadsereg Művelődési Házában (Népstadion út 34.). Varjú Katalin Családpolitikai fórum Tegnap Békéscsabán ülést tartott a megyénkben műkö­dő családpolitikai fórum. A napirend első részében a megjelentek tájékoztatást hallottak a Békéscsabai Konzenvgyár családpolitikai munkájáról. Kardos Ernőné, a gyár igazgatója többek között a következőket mond­ta: — A családokkal való foglalkozást nem külön te­vékenységnek, hanem az össztevékenység részének tekintjük. Családpolitikai munkánkat úgy ítéljük meg, hogy azt nem lehet megter­vezni, hanem a családosok gondjaival nap mint nap foglalkoznunk kell. A pályakezdő fiatalokat havi 500-700 forint albérleti hozzájárulással támogatjuk, annak érdekében, hogy a családalapításhoz szükséges lakásvásárlás anyagi feltéte­leit minél hamarabb elő tudják teremteni. Üzemegészségügy terüle­tén, a már meglévő szakren­delések mellett, megoldot­tuk dolgozóink szervezett tüdő- és rákszűrését, vala­mint reumatológiai ellátását. A helyi rendelések igénybe­vételével dolgozóink nem­csak a vállalatnak takarí­tanak meg időt, hanem csa­ládjuknak is. A rehabilitá­ció keretében igyekszünk megoldani minden csökkent munkaképességű dolgozónk elhelyezését annak érdeké­ben, hogy ezek az emberek családjuk számára is aktív keresők maradjanak. Az ülés második részében dr. Juhász László igazgató főorvos foglalta össze a vá­rosi tanács egyesített egész­ségügyi intézményének csa­ládpolitikai tevékenységét. marik matikafelméréseinek ered­ményeit közzétettük, elemez­tük, következtetéseket von­tunk le az általános iskolai hiányosságokat illetően. Ugyancsak a középiskolák­kal való kapcsolattartást cé­lozta az az előadás és kö­zös beszélgetés is, amelyet Uhrin János középiskolai matematika-szaktanács­adóval folytattak a munka- közösségi képviselők. Az idén a korekciós megbeszé­léseken túl számítógép-keze­léssel kapcsolatos bemutató foglalkozásokon vehetnek részt az érdeklődő mate­matikusok. * * * A matematika tanítása mellett a legtöbbet a neve­lésről esik szó napjainkban. Megváltoztak a körülmé­nyek, megváltozott az ifjú­ság. Ma már más témák érdeklik a fiatalokat, mint tíz, tizenöt évvel ezelőtt. — ... Éppen ezért nagyon időszerű volt az osztályfő­nöki órák korrekciója is — nyilatkozta Klampeczki Jó- zsefné, az osztályfőnöki is­A Padrah Lajos Általános Iskolában az iskolai szintű munkaközösségeknek egy sajátos formáját, az úgyne­vezett komplex közösségi formát valósították meg. Ancsin Pálné igazgatónő be­mutatása szerint hat komp­lex munkaközösség működik iskolájukban. Ezek a humán, természettudományi, osz­tályfőnöki, testnevelési, al­sós és napközis szakmai kö­zösségek. — A munkaközösségek élén álló vezetők egyúttal az igazgatótanács tagjai is — mondta az igazgatónő. — Feladatuk nagyrészt közös­ségük irányítása, de megbí­zás esetén igazgatóhelyettesi jogkörrel is rendelkeznek. Az iskolai középtávú terv kidolgozásában aktívan együttműködnek a vezetők­kel. Olyanok ők, mintha a helyetteseim lennének ... Tegnap. Békéscsabán, a megyei könyvtár zenetermé­ben rendezték meg a „Ki nyer ma?” vetélkedőt. A te­remben már déltől gyüle­keztek a hallgatók és a ve­télkedni vágyók. Az abla­koknál szép sorjában vagy húsz fiatalember álldogál. — Vetélkedni szeretnétek, vagy csak ... Be sem fejezhettem a kérdést, egyszerre válaszol­nak hárman is: — A öltésből jöttünk drukkolni Kovács Márton tanár bácsinak. Ott van, ab­ban a bordó pulóverben ... Megszólítom: — Látom, arra vár, hogy „kihúzzák” a játékhoz a számát. Benevezett már máskor is erre a zenei ve­télkedőre? — Igen. Többször is. Leg­alább ötször nyertem, és azt hiszem, ugyanennyiszer nem sikerült . . . Felhangzott a szignál, el­csendesedett a terem, min­denki feszülten figyelt. Aki kérdezett; Némethy Attila, aki válaszolt; dr. Horváth Tamás. Az első kérdés nem sikerült, helyette Kovács Márton adta a helyes vá­laszt. Nagy tapssal jutal­mazták. A többi kérdésre flottul válaszolt Horváth Tamás, és ezzel meg is nyer­te a zenei vetélkedőt. Foló: Kovács Erzsébet hogy minden iskolának meg­vannak a sajátos nevelési gondjai, ami általában az adott iskola gyerekeinek összetételéből is adódik, mégis sokat jelent, ha egy- egy jellemző helyzetről, egy- egy jellemző témakörből láthatunk az iskolaközi fog­lalkozásokon bemutató órát. esetleg kész óravázlatot kaphatunk. Az osztályfőnöki órák jellegéből fakad, hogy egy-egy tananyag feldolgo­zásánál rendszerint csak ak­kor érünk el sikert, ha meg­felelő módszert választot­tunk a feldolgozáshoz. A városi tanácskozáson lehe­tőség nyílik a módszerek kicserélésére is. Körösi Tibor három mun­kaközösség tagja: — Biológiát és testneve­lést tanítok, és van egy ötö­dikes osztályom. Így három iskolai munkaközösségnek is tagja vagyok. Legeredmé­nyesebbnek talán a testne­velési közösség munkáját tartom. Kevesen vagyunk, külön tanári szobánk van. és gyakran találkozunk. Persze, mint osztályfőnök­nek is, sokat segítenek a kollegák, hiszen csak há­rom éve vagyok a pályán, és a főiskolán itiég egyálta­lán nem gondoltam, hogy valaha is egy egész osztály- lyal kell majd elboldogul­nom. Jó lenne, ha az egyik foglalkozáson szó esne arról, hogyan lehet egy problémás magatartású gyerek ügyét az osztály előtt megtárgyalni... Patai Jánosné természet- tudományi munkaközösség­vezető: — Az iskolaközi munka- közösségek mindenképp se­gítői. fejlesztői az együtt­gondolkodásnak, és tágabb kitekintést adnak az iskolán belüli szakmai közösségek­nek is. Különösen fontos ez egv kis létszámú iskolában, ahol lehetőség sincs arra. hogy öt-hat azonos szakos kolléga összeüljön egy-egy eset kapcsán. A mi isko­lánkban működő komnlex munkaközösségek is a szé­lesebb kapcsolattartást cé­lozzák. A tantárgyak közötti koordinációs . lehetőségeink kiterjettebbek, s ezáltal tu­datosabban. összehangoltab- ban tudunk dolgozni. . . Magyar Mária MOZI Hidegtál Egy-egy nemzet filmmű­vészete — vagy ahogy sok nagy rendező emlegeti: film­gyártása — olyannak tűnik, mint egy-egy ember élete. Vannak nagy pillanatai — korszakai —, aztán kevésbé nagyok, sokszor meg éppen- csak vegetál, átvészeli a közbeeső időt, talán erőt gyűjtve a későbbi, az újból termékenyebb évekre és a jelentősebb produktumok­hoz. A hullámzás okait a hozzáértők serege kutatja, elemzi negatív és pozitív irányban, a nézők nagy tö­mege viszont az ilyen vagy olyan tényt észleli. A fran­cia filmek esetén például a harmincas évek végének a csodáját, a Ködös utak, A nagy ábránd, az Örök visz- szatérés, és a többi lenyű­göző alkotást, miket nagy színészek és nagy rendezők neve fémjelzett. Vagy ott volt a francia újhullám, Chabrol, Truffaut és Go­dard filmjei például . . . Egy egész világot , ragadtak ma­gukkal, teremtettek iskolát, s könyvtárra menő irodal­mat, míg- a film megszállott­jai tódultak a mozikba, s akkor is folytatódott az esz- tétizálás, amikor már csak múlt időben lehetett beszél­ni erről a korszakról, hiszen semmi sem tart örökké, csu­pán a mindenütt megbújó szürkeség, igénytelenség. E hevenyészett gondolato­kat a francia filmnapok bé­késcsabai eseménye váltotta ki, az az alkalom, hogy a budapesti bemutatók után három film a széles kíná­latból egyszeri vetítésre ide is elkerült: A hentes, a Hi­degtál és az A. K. (1984). S közülük a Hidegtál — Bert­rand Blier rendező 1979-ben készült filmje — a vegyes­nél is gyöngébb benyomáso­kat keltett. És nagy-nagy nosztalgiát az igazán jó film iránt, s ellenérzést a min­den érzelem-' és probléma- mentesség, az ok- és célta­lanság ábrázolását illetően, ami egészen odáig men*, hogy a rendező szerinti meghatározásnak — sajátos humorú krimi — sem felelt meg a film. A témához, a még csak nem is esztelen gyilkosságsorozathoz ugyan­is valami morbid, feketehu­mor passzolt volna, azonoan ilyen még véletlenül sem volt, igaz, másmilyen sem. Csak az óriási kongó una­lom és zavarosság, s az a kínzó vágy, hogy legyen már vége. Nemcsak a film hagyott kívánnivalót maga után, de a vetítési körülmé­nyek sem voltak ideálisak. Hogy csak egyet említsek: bármilyen tökéletes nyelvi szempontból a szinkrontol­mácsolás, játékfilmhez kény­szermegoldás. Itt is az volt, pótlandó a feliratkozást, ami valószínűleg azért maradt el, mivel ezek a fesztiválfilmek nem kerültek be a rendes forgalmazásba, és a költség nem térült volna meg. Ez semmiképp sem a megyei vállalat hibája, és a váloga­tás sem. Azt adták, amit kaptak. Ám volt abban különleges csemege is: az A. K. (1984), Chris Marker-nek a filmje, amely Akira Kurosawa egyik rendezéséről készült, dokumentumszerűen meg­örökítve a forgatás jellemző és jellegtelen pillanatait, a stáb mindennapi életét, né­hány nap vetületében. A film az egész világon elis­merést aratott. Aki tehát a három közül nem ezt nézte meg — mint én is —, az vessen magára. Vass Márta Munkaközösségek az általános iskolákban flz iskolaközi szakmai közösségekről II matematika és a nevelés osztálya, amikor több mint egy évtizeddel ezelőtt létre­hozta a városi munkaközös­ségeket. segítve ezzel az is­kolák közötti információ- áramlást, a gyorsabb, rugal­masabb fejlődést. — Az iskolaközi munka- közösségeknek három alap­vető funkciója van — egé­szítette ki dr. Wébel Dezső. a városi tanács művelődési osztályának osztályvezető­helyettese. — Az évente há­rom-négy alkalommal talál­kozó pedagógusok, iskolai munkaközösség-vezetők szá­mára talán a konkrét kidol­gozások. feladatlapok, téma­zárók, transzparensek készí­tése. közreadása jelenti a legnagyobb segítséget. Ugyanakkor ezek a munka- közösségi foglalkozások — továbbképzés jellegüknél fogva — egyúttal az önkép­zések, öntevékenységek mű­helyei is. Az ellenőrzést, ér­tékelést tekintve talán a legfontosabb szerepe a mun­kaközösségek egységesítő hatásának van. Bizonyos fo­galmak egyforma értelme­zése sokat segíthet abban, hogy a mérések, értékelések reálisabb képet mutassa­nak. osztályos tantárgyi korrek­ciók várnak megvalósításra. A matematika évek óta ál­landóan változott, így a munkaközösség tagjai álta­lában fenntartással fogad­ták az újabb korrekciót. Egyéni meglátásom az, hogy sokat egyszerűsödött, és át­tekinthetőbbé vált így a tananyag, persze az általá­nos vélemény csak néhány hónap múlva lesz kimutat­ható. A munkaközösségi ta­gok közül sokan igényelték a középiskolák követelmé­nyeinek, elvárásainak meg­ismerését. Így került ser arra, hogy a kezdő közép- iskolások első heti mate­kolaközi munkaközösség ve­Iskolán belüli munkaközösség zetője. — A korrekció lehe­tőséget ad arra is az osz­tályfőnököknek, hogy az ajánlott témák közül csak azokat dolgozzák fel, ame­lyek az adott osztályban a leginkább aktuálisak, vagy eredményesek lehetnek. Ko­rábban minden tanév végé­re egy bizonyos neveltségi szinthez kellett eljuttatni a gyerekeket. A korrekció sze­rint azonban az osztály ösz- szetételétől, problémáitól függően a nevelő dönti el, hogy melyik osztályban mennyit haladjanak előre. Új koncepció az osztályfő­nöki órák fórumjellege is, és ebben sokat segíthet az is­koláknak munkaközössé­günk. Bizonyos témakörök­ben nála jártasabb embere­ket kérhet meg a tanár egy- egy osztályfőnöki óra meg­tartására. Ilyen előadókat szívesen ajánlunk, és közve­títünk, az iskoláknak. Sőt. néhányukat egy-egy iskola­közi munkaközösségi foglal­kozásra is meghívunk, hogy ott személyes ismeretséget köthessenek az érdeklődők­kel. A Padrah Lajos általános iskolában tanító iskolai munkaközösség-vezetőktől és tagoktól arról érdeklőd­tünk, mit nyújtanak szá­mukra az iskolaközi mun­kaközösségek és ez az is­kolán belüli komplex forma. Gellén Katalin humán munkaközösségi vezető: — Nagyon jónak tartom, hogy az iskolaközi munka- közösségek figyelembe ve­szik a programok, foglalko­zások megtervezésénél az igényeinket, mert így azt láthatjuk, arról hallhatunk, ami valóban érdekel, foglal­koztat bennünket. Mi külö­nösen az ott kidolgozott té­mazáróknak és szemléltető eszközöknek örülünk még. hiszen ezek jól hasznosítha­tók a gyakorlatban ... Juhászné Almási Edit osztályfőnöki munkaközös­ség-vezető : — Bár az a véleményem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents