Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
NÉPÚJSÁG n m ■■ n |0V0... Szanálás vagy felszámolás? 1987. november 28., szombat Az 1988. január 1-jétöl érvényes árindexek O Hogyan jutott idáig a tsz? Kit, vagy kiket terhel a felelősség? Ezek a földek termettek már sokkal több gabonát. Nem igaz, hogy csak a föld meg az időjárás a hibás, a jó szakember is hiányzik. Itt mindig jöttek-mentek a vezetők, nem mondom, akadt köztük jó is, több is. Velünk aztán soha nem tudatták, hogy miért mentek el. A tagság viszont marad, és szó szerint fizet a tévedésekért. Pedig nem a dolgozóban van a hiba! Csinálja mindenki a dolgát, de ha nincs jó szakember, aki irányítson, aki tudja, hogy mit akar, és következetesen véghez is vigye azt, itt nem lesz semmi! Van kiút? Veszteség es alaphiány. Ennyi, amit nyújtani tud a Sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz a dolgozóinak? Az elmúlt öt esztendőben 37 millió forint veszteséget ,,termeltek”, 15 millió forint dotációt kaptak. Aszály, belvíz . . . Hol a víz hiánya, hol meg a víz tette tönkre a termést. Vajon mit hoz a jövő? Mert az idei esztendő is csak a gondokat, a hiányt szaporítja. Az ősz nem esőt, hanem hitelképtelenséget, fizetésképtelenséget hozott. Mi lesz ebből: szanálás vagy felszámolás? Vagy valami más? Rendes Sándort egy rendkívüli és viharos közgyűlés választotta — miután az előző elnök, Torma József lemondott tisztségéről — az Egyetértés elnökévé néhány hete. október 30-án. Nem örül a sajtó érdeklődésének. Félti a tagok nyugalmát. De azt egy újságcikk nem veheti el, mint ahogy meg sem teremtheti. — Átlagosan 15 aranykoronás földeken gazdálkodunk. Ennél gyengébb talaj nemigen van a megyében. Háromezer 450 hektáros földterületünkből 2100 hektár a szántó, 751 hektár a meliorált föld. A határ nagy része olyan gyenge, hogy a talajrendezés költségei legfeljebb évtizedek múlva térülhetnek meg. A tsz-nek 125 dolgozója és 240 nyugdíjasa van. Ebből a földből éltek, élnek. Dunántúli vagyok, 1982 óta dolgozom az Egyetértésben, fő- agronómus voltam, mielőtt elnökké választottak. — Tehát ismeri a tsz-t. Legutóbb tavaly szanálták, erre az esztendőre nemrégiben a banki felmérések 10 milliós veszteséget mutattak. Ha ebben a nehéz helyzetben elvállalta a vezetést, nyilván kiutat is lát... — Rövid távon nincs reális lehetőségünk látványos eredményekre, termék- és vetésszerkezet-váltásra. Jobban ki kell azonban használni azokat a pályázati és hitellehetőségeket, amelyekkel a fejlesztési források bővíthetők. Talpraállásunk- hoz nagyobb szakképzettség szükséges. Helyre kell állítanunk a vezetés egységét, megfelelő végzettségű és gyakorlattal bíró főkönyvelő, valamint a termelési szakemberek beállításával mind a melléküzemág és a javító ágazat terén emelni kell a termelési színvonalat. A növénytermesztés költségei csökkenthetők, ha nagyobb területen szerves trágyával váltjuk ki a műtrágyát. Saját vetőmag-előállítással, az itteni viszonyoknak jobban megfelelő, stabilabb fajtákkal fokozhatjuk a termelés biztonságát. Szükségesnek tartom mintegy 300 hektár kritikusan rossz adottságú szántó gyeppé alakítását. Szóba jöhet, tartós földhasználati szerződés alapján, a terület magánszemélynek történő kiadása is. Az állattenyésztésben a húshasznú szarvas- marhatartás beindítása kedvezőtlen döntésnek bizonyult, ez az ágazat, mint stabil veszteségforrás funkcionál. A gazdaságos működtetéshez szükséges karámrendszert és a megfelelő etető- utakat nem építettük meg. A vezetőség a felszámolás lehetőségét mérlegeli. A juhászaiban az állomány megfiatalítása és létszámának csökkentése hozhat eredményeket. Szeretnénk a jövőben rendszeressé tenni a termelési tapasztalatok cseréjét, a különböző érdekeltségi és vállalkozási formák elterjesztését, erősíteni a tagok és a dolgozók vagyoni érdekeltségét. Elkerülhetetlen a dolgozók létszámának csökkentése is. — Rokonszenves program, céljaival, azt hiszem, nem lehet vitatkozni. Két kérdést azonban mindenképpen felvet: semmi olyan nincs az elképzelések közt, amit a közgazdasági környezet ne engedett volna eddig is érvényre jutni. Miért nem valósult meg már eddig ez a program? A másik gond: ez az út feltételezi, hogy a pénzügyi hiányt központilag rendezik, és nulláról ugyan, de nem mínuszról indulnak. Mi történik, ha a támogatások csökkentésére hivatkozva nem dotálják a szövetkezetei? — Nekünk most előre kell néznünk, olyan helyzetbe kerültünk, hogy nincs más választásunk, mint végrehajtani ezt a programot. Hisszük, hogy erőfeszítéseink nem lesznek eredménytelenek. Talán az időjárás is kegyesebb lesz, mert ezt a területet az aszály évek óta keményen sújtja. Bízunk abban, hogy megkapjuk a dotációt, hisz nem olyan nagy összegről van szó. Év végére különböző megszorító intézkedésekkel hatmillióra csökkentjük a hiányt. Ennyiért vétek lenne felszámolni egy szövetkezetei, amely a faluban szinte az egyetlen munkalehetőség. Tőke nincs... Valóban nem. nagy ösz- szegről van szó, néhol ennek többszörösét „termelik” havonta, szintén mínuszban. De a cél éppen az, hogy a tartósan veszteséges termelést felszámoljuk, és ezt egyre határozottabban követeli a kormány, függetlenül attól, hogy milyen nagyság- rendű a veszteség. Természetesen rhi sem szeretnénk, ha ez az elv az elsők közt itt a megyében, Sarkadke- resztúron érvényesülne. Annál is inkább, mert balsorsukért tényleg jórészt a természetet okolhatják. A dotáció a rés betöméséhez, a vegetáláshoz elég ugyan, de a továbblépéshez kevés. Ezt egyértelműen bizonyítják az elmúlt évek. Ahhoz, hogy itt valami új, valami gazdaságos megindulhasson, sok minden kell, az előzőekben felsorolt jószándék mellé. Mindenekelőtt tőke. De nézzük, hogy látják a jövőt azok, akik nap mint nap küzdenek a földeken. Oroszt János 25 éve tsz-tag. Traktoros. — Megválasztottuk az elnököt, bízunk benne. Bízunk, hogy hoz ide még néhány jó szakembert, mert anélkül nem jutunk egyről a kettőre. De azt mondom, visszafelé is kell nézni, és tanulni a hibákból. Ide hoz- i ták ’85-ben azt a sok szarvasmarhát. Mondták a tagok, én is, hogy nincsenek meg annak a feltételei, de hiába. Három tehenem van otthon, mit mondjak? Nem fizetek rá. De nem is azért az egy borjúért, a szaporulatért tartom! Fejem őket. a tejből folyamatosan jön a pénz. Csak így hozza vissza a ráfordítást. A tsz- ben meg a húsáért, a szaporulatáért tartják. Télen- nyáron, esőben, sárban kint vannak a szerencsétlen jószágok, 40 százalékos volt az elhullás. Ezt így nem szabad csinálni. Na, meg a birka! Aki arra ráfizet, ott már nagy a baj. A legigénytelenebb állat. Azért nem az aszály meg a belvíz a felelős mindenért. Az ember is hibázik, és a dolgozók közt is akad hanyag, de azokat el kell küldeni, ne a becsületesen dolgozók rovására felelőtlenkedje- nek. A tagság és a vezetők együtt alakítják a tsz sorsát, a vezetőké a nagyobb felelősség. De, ha a tagság elégedetlen az irányítással, elküldheti az elnököt. Ilyen nem fordult elő mostanában, sőt, pár esztendeje még el sem engedték az elnököt, noha a sarkadi pártbizottság más munkakört ajánlott neki. n keresztúri föld A keresztúri határt hónapokig nem látta eső. Ember és gép keservesen küzd, hogy az őszieknek megfelelő magágyat készítsen. Hiába próbálom szétrúgni a göröngyöket, úgy tűnik, kalapáccsal se lehetne szétverni őket. Patkás Gábor leszáll a traktorról, a tábla szélén, a száraz, repedezett árok partján beszélgetünk: — Eddig 8-9 műveletet végeztünk el, és még három hátra van, azután vethetjük el a búzát. Ennek a földnek legalább 70 mázsa termést kell adnia, hogy az önköltség meglegyen! Ilyenek az adottságaink. De Me- zőgyán és Méhkerék földje se igen jobb, mégis, ha gondokkal is, hozzák az eredményeket. Sok múlik a vezetésen. Irányítóból talán túl sok is van nálunk, de a szakember kevés, azok is gyakran váltják egymást. Ezt nem lehet a föld rovására írni. Mi mindig bízunk a vezetésben, de elvárjuk, hogy tegyenek is valamit az asztalra. Persze, tudjuk, hQgy ez nem megy azonnal, 2-3 év is kell a nyereséghez. Hisszük, hogy így lesz. Sokáig eljártam dolgozni máshova, ahol jobban fizettek. De senkinek nem kívánom azt az életet. Az ember csak itt szeretne boldogulni, ahol lakik. Inkább munkával töltöm azt a 2-3 órát is, amit utazni kéne... Igen, a sarkadkeresztúri- ak Sarkadkeresztúron akarnak dolgozni, és nem Gyulán, Csabán vagy Pesten. Ott, ahol laknak. Szükségük van a tsz-re, mégpedig egy jobb megélhetést nyújtó tsz-re. Azonban érdemes azon is elgondolkodni, hogy esetleg más formában nem lenne-e könnyebb a boldogulás .. . Szatmári Ilona Mai számunkban folytatjuk az adóreformmal összefüggő, az általános forgalmi adót is magában foglaló jövő évi fogyasztói árindexek közlését. Az adatok 1988. ja3. Háztartási és vegyiárucikkek nuár elsejétől érvényesek, és az 1987. november 2-án alkalmazott kereskedelmi eladási árakhoz viszonyítva mutatják a változást. Fogyasztói árindex (százalékban) Virágcserép 108,1 Fém evő- és tálalóeszköz 103,7 kivéve: evőeszköz nemesfémekből 129,0 Tálalóeszköz nemesfémből 129,0 Háztartási iémedény 103,7 kivéve alumínium italkészlet 100,9 nemesfém háztartási edény 101,7 Háztartási vágóeszköz 103,7 kivéve: borotvapenge 104,4 manikűrkészlet 110,9 Tűáru 102.1 Ruházati és cipőipari fémkellék 102,1 Autoszifon- és habszifonpatron töltve és csere 110,0 Trisó 110,0 Hypó 110,0 Klórmész 110,0 Naftalin 110.0 Gyógykozmetikai készítmény 92,0 Egészségügyi gumigyártmány 89,9 Gumigyártmány fürdési célra (mosdószivacs és kesztyű, fürdősapka, felfújható gumimatrac stb.) 101,5 Műanyag féltermékek 102,5 kivéve: fólia, fóliatömlő-lemez, tábla hőre lágyuló műanyagból 102,5 cellulóz alapú fólia és fólia tömlő 102,5 műbőr 92,8 Közhasználatú műanyag termék és alkatrész 103,7 kivéve: háztartási célokat szolgáló műanyag termék 102.4 egészségügyi gyógyászati cikkek 102,4 testápolási célokat szolgáló műanyag termék 103,4 Szóda alapú áztatószer 111,2 Szintetikus áztatószer 111,2 Öblítőszer 119,0 Háztartási és közszükségleti tisztitószer 104,9 Háztartási vegyi termék 104,9 Kozmetikai és testápolási cikkek 95,4 kivéve: arc- és ajakápolószerek, a púder és a sportkrémek kivételével 95,1 körömápolószerek (»3,7 illatosító, kölni, parfüm, az aerozolos termékek kivételével 95,1 aerozolos készítmények 131,1 Illóolaj, illatkompozíció, zamatanyag 104,9 kivéve: aromakészítmény 50,1 Fatömegcikk 1203) Kefe, ecset, meszelő, seprű 103,5 kivéve: iskolai és művészecsetek 101,9 Fonott termék 102,4 kivéve: papírkosár, irattartó 101,9 Szita, rosta 114,5 Gomb 102,1 Hajápolási eszköz 103,5 Baleset- és egészségvédelmi eszköz 114,5 kivéve: bukósisak 91,0 Bevásárló szatyor 104,3 Lámpaernyő 102,4 Akvárium, madárkalitka 102,8 Impregnált alapanyagú tisztítóeszköz 104,3 Kézi működtetésű, mechanikus takarítóeszköz 102,8 Ragasztó, villamosszigetelő és egyéb célú, tapadó réteggel bevont szalag 10?,8 Következő számunkban az irodaszerek és a papíráruk árindexeit közöljük. JÓ BEFEKTETÉS! A Békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz é.s a Békéscsabai Városi Tanács V. B. felkínálja a Csorvási és Szarvasi út közötti területen lévő ZÁRTKERTEKET ELADÁSRA. A zártkertek eladási ára: gyümölcsös: 66 Ft m!, üres terület: 60 Ft m'J, magas feszültség alatti terület: 30 Ft/mJ. Érdeklődni lehet a Magyar—Szovjet Barátság Mg. Tsz irodájában, a földügyi ügyintézőnél. Mezőmegyer, Kossuth u. 15. sz. Telefon: 27-377. 15-ös mellék. Közületek, figyelem! A BÉKÉSCSABA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ—MÜÁRT KÖZÖS BOLT KÍNÁLATA: tűzvédelmi szerelvények, ipari porszívók, kősúrolók, mérlegek, mérőedények, munkavédelmi kesztyűk, vászonbetétes gumitömlők, gáz-, oxigén-, bortömlők, hegesztőtrafók, kávéfőzők, 1—2—3 karos, VM—2 hűtővitrin, bútorgörgők, járókerekek, csiszolókorong, papír, vászon, porral oltók, halonnal oltók. NYITVA TARTÁS: hétfőtől péntekig 7.30—16.00 óráig. Telefon: 24-373. Békéscsaba, Kétegyházi út 16. n régi elnök Az elnökválasztó közgyűlésen a régi elnök már nem volt jelen. Ezt néhány dolgozó kifogásolta, és vád is érte Torma Józsefet, hogy otthagyta a tsz-t a csőd szélén. Szükségesnek éreztük őt is megkérdezni, ezért felkerestük új munkahelyén, a sarkadi nagyközségi párt- bizottságon. — 1980-ban kerestek meg, hogy vállaljam el a tsz vezetését, előtte a gyulai járási pártbizottságon dolgoztam. Korábban, mint üzemgazdász és tsz-párttitkár dolgoztam az „Egyetértés"-ben. A megyének a leggyengébb termőhelyi adottságú földje a sarkadkéresztúri. — Elnöksége hét esztendejéből hány volt nyereséges? — 1980—81. nyereséges volt, 1982-ben belvíz pusztított, ’83-ban kisebb veszteség jelentkezett, ’84-ben volt a legjobb eredmény, 1,4 millió forint nyereség. 1985—86—87. veszteséget hozott. Mielőtt idekerültem, akkor is szanálták a tsz-t, laz intézkedési tervben előírt követelményeket szigorúan teljesítenünk kellett. Ez előírta például, hogy melléküzemágat kell beindítanunk. Egymillió forintot kapott rá a tsz. Sok álmatlan éjszaka, törődés kellett ahhoz, hogy kitaláljuk, mit lehet ilyen kicsi pénzzel kezdeni. És ’84-ben sikerült megkezdeni a vasipari tevékenységet. — Bizonyára lelkiismeretesen eleget tettek az intézkedési tervben előírtaknak, mégis, az eredmény elmaradt. Sőt. belépett egy új veszteségforrás, a szarvasmarha-ágazat . . . — A növénytermesztést keményen sanyargatta az aszály, gondoltuk, az állattenyésztéssel nyerhetünk valamit. A szabályozók és a mezőhegyesi kombináttal való kapcsolatunk lehetővé tették, hogy tartalékalapjukat átengedve, húshasznú marhákat hozzunk legelőinkre. — Ennek a feltételei állítólag nem voltak meg. — Kicsit kedvezőbb időjárással igen. Az esős, hideg tavasz okozta a nagy elhullást. Az aszály miatt kisült legelőkön nyáron is takarmányozni kellett a jószágokat. Az ágazat létrehozásának haszna az lett volna, ha a legelőkön úgyszólván ingyen tartjuk és szaporítjuk az állományt. Az időjárás miatt sajnos nagyon megnőttek a költségek. — Valóban és általában csupán az időjárás okolható az eredmények elmaradásáért? — Aki dolgozik, az hibázik is. Mi mindig kerestük a lehetőségeket. Nem számoltam össze, de legalább 8-10 szakemberrel próbálkoztunk. Nem tudtuk elérni, hogy ott maradjanak. Nem találtak sikerélményt, az időjárás tönkretette munkájukat. Hangsúlyozom, elsősorban az időjárás okozta a gondokat, de talán lehetett volna még a munka hatékonyságát fokozni. — ön is a sikertelenség miatt mondott le? — Nehéz évek voltak, és a sikertelenség senkit se doppingol. Ügy érzem, mindent megtettem, amit lehetett. Akármilyen jó szakember valaki, hasonló körülmények között nehezen boldogulna. En szerettem ott dolgozni, szerettem az embereket, úgy éreztem, ők is engem, bár lehet, hogy van, akinek most más a véleménye. Senki nem születik örökre tsz-elnöknek, vagy arra, hogy élete végéig elkötelezze ott magát, mert hátha lesznek olyanok, akik ezt jobban tudják csinálni. Az ember ezt saját maga is belátja a nehézségek során. És sokkal jobb. ha ilyenkor elmegy, mintha -tovább küzd, eredménytelenül.
