Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

1987. november 28., szombat

o

Ami itt történik,

az a térség felemelkedését szolgálja

Pártbizottsági ülés Békésen

Első titkárrá választották Pataki Istvánt

Marithy László látogatása a Sárréten

Szemlén az olajipari beruházáson

(Folytatás az 1. oldalról)

Pallaghy Barnabás, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (NKFT) üzemigazgatója mutatta be a vendégeknek. Nemcsak ipari, de turisztikai szempontból is érdekes látványt nyújtanak a Szeghalom és Füzesgyarmat közötti mezők, a szénhidrogén-kitermelés körvonalazódó felszíni „nagyüzemével”.

Az építkezéseken jelenleg az NKFT 152 szakembere dolgozik, zömük füzesgyarmati és szeghalmi, a többiek az iparág más területéről érkeztek ide. De mellettük más építővállalatok alkalmazottai is itt vannak. A legnagyobb ilyen cég az Ütés Vasútépítő Vállalat, mely 450 dolgozót foglalkoztat. Az eddig elvégzett munka méreteire jellemző, hogy az utóbbi másfél évben negyvenezer négyzetméter szilárd útburkolatot, 40 ezer folyóméter közművet építettek, 15 ezer köbméter betont használtak fel, összesen 450 millió forint értékű munkát végezve.

Magában a térségben — az út- és vasútépítő vállalat teljesítményével együtt — eddig mintegy hárommilli- árd forint költséggel elkészült a beruházási program első üteme. Üzembe helyezték a SZÉT—2 provizórikus olajgyűjtő-állomást, elkészült a Füzesgyarmat—Sar- kadkeresztúr gázszállító vezeték, két végleges olajgyűj- tő-állomás (SZÉT—2 és a SZÉT—5) építése pedig most folyik, és várhatóan 1988. második félévében helyezik üzembe. Másfél kilométer

hosszan iparvágányt fektettek le, s építik az olajkísérőgáz előkészítésére és nyomásfokozására szolgáló berendezéseket. A technológiai rendszerek építésével párhuzamosan jó ütembert halad az ipartelep kialakítása, ahol többek között műhelyeket, vízlágyítót, szállító- és raktárteret, szociális épületeket, lefejtő állomást, szivattyútelepet és irodákat építenek.

A szénhidrogén-feltárás azonban nemcsak az említett ipari létesítményekben és a formálódó üzemcsarnokban mutatkozik meg, hanem a beruházással kapcsolatos azon változásokban is, melyek Szeghalmon és főleg Füzesgyarmaton észlelhetők. Füzesgyarmaton például többek között 9,6 kilométer hosszú szilárd burkolatú út, 2,1 km-es szennyvízcsatorna. 350 négyzetméteres ABC- áruház, 6 tanácsi bérlakás épült, és készül egy munkásszállás. Szeghalmon hasonlóan utat, lakásokat, iskolát építettek, illetve építenek, és bővítik a szennyvíztisztító-telepet. Üj telefonközpontot adnak át jövőre (amely Füzesgyarmatot is kiszolgálja), s ami különösen fontos: mindkét településre bevezetik a földgázt. A beruházások részben vagy teljes egészében az OKGT és az NKFT anyagi támogatásával készültek el, illetve valósulnak meg.

Maróthy László és kísérete végigjárta az eddig átadott és a még épülő létesítményeket, többek között a SZÉT—5 és a SZÉT—2 olaj- gyűjtő központot, valamint az ipartelepet. A látogatás, pontosabban a látottak értékelése már bent, Füzesgyarmaton, a- városi tanács épületében folytatódott. Itt a vendégek köre Petrovszki Istvánnal, az MSZMP KB osztályvezetőjével, Czipper Gyula ipari miniszterhelyettessel, Pápa Aladárral, a Nagy-alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat vezérigazgatójával, több más szakemberrel és a füzesgyarmati vezetőkkel bővült.

Jövő évi tervegyeztető tárgyalás keretében értékelték a látottakat, és áttekintették a jövő évre tervezett beruházásokat, amelyre az eredeti terv szerint 1,1 milliárd forintot irányoztak elő.

Á. Z.

Tegnap, november 27-én délelőtt ülést tartott a békési városi pártbizottság Verbai László elnökletével. Az ülésen ott volt Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára.

Először tájékoztató jelentést hallgattak meg és fogadtak el az elmúlt 10 évben állami támogatásban részesült mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ipari üzemek és társulások gazdálkodásáról, a központi segítség eredményességéről.

Ezután meghallgatták Ino- kai János első titkár beszámolóját a két pártbizottsági ülés közötti munkáról, majd zárt ülésen személyi

Magyar—HDK

barátsági nap

A HNF megyei bizottsága tegnap magyar—NDK barátsági napot szervezett az MHSZ megyei vezetőségével közösen. Ebből az alkalomból Frontó András alezredes, az MHSZ megyei titkára fogadta dr. Malte Kerbert, az NDK szocialista honvédelmi szervezetének sajtófőszerkesztőjét, aki tájékoztatót hallgatott meg a Viharsarok életéről; továbbá az MHSZ szervezeti felépítéséről, a klubok munkájáról, a különböző sportágakban elért eredményekről, valamint a technikai feltételekről.

Ezután az MHSZ szakági vezetőinek részvételével baráti találkozót tartottak, amelyen dr. Malte Kerber főszerkesztő ismertette a 35 éve alakult NDK-beli testvérszervezet összetételét, működését és tevékenységi körét. Amint mondotta, a Sport és Technika Társaságnak (GST) 600 ezer tagja van jelenleg, és több mint 160 ezer tisztségviselő társadalmi munkában látja el teendőit. A sorköteles fiatalok kötelező jellegű előképzése nagyban megköny- nyíti a katonai szolgálatra való felkészülést, és a magasabb szintű ismeretek elsajátítását a néphadseregben. A GST feladatai közé tartozik a honvédelmi sportágak ápolása, valamint a tömegsport-rendezvények és a tartalékosokkal való foglalkozások szervezése.

A baráti találkozó, amelyen részt vettek a megyei pártbizottság és a HNF képviselői is, a csabai repülőtér megtekintésével ért véget.

—y —n

Kisvállalkozások

adózása

A kisvállalkozások jövő évi adózásáról tartottak tanácskozást pénteken a

Pénzügyminisztériumban. Az ülésen Békési László

pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatta a kisvállalkozások képviselőit a jövő évi változásokról, majd a Kiosz, a Kisosz és a Kereskedelmi Kamara képviselői, valamint meghívott vállalkozók konzultáltak a Pénzügyminisztérium szakértőivel a személyi jövedelem- adó, a vállalkozói adó és az általános forgalmi adó bevezetésének fontos részkérdéseiről.

A tanácskozáson megállapodás született arról: a jövőben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint az egyéni és társas vállalkozások érdekképviseletei kölcsönösen segítik a vállalkozókat, hogy az adóreform bevezetéséből adódó új kötelezettségeiknek megfelelhessenek.

kérdésekben döntöttek. Ino- kai Jánost nyugállományba vonulása miatt felmentették eddigi funkciójából, és titkos szavazással egyhangúlag első titkárrá választották Pataki Istvánt, a városi pártbizottság titkárát. Mivel ez a funkció megüresedett, szintén titkos szavazással egyhangúlag Baukó

Józsefet, a megyei pártbizottság eddigi munkatársát választották meg a városi pártbizottság titkárává.

Pataki István 1949-ben született Békésen. Általános iskolai tanulmányait Békésen, a 3. számú iskolában, középiskolai tanulmányait Békéscsabán, a híd- és víz- műépitésl technikumban végezte. Egyetemi diplomát a Politikai Főiskola nappali tagozatán szerzett. Elvégezte a Zrínyi Katonai Akadémia tiszti továbbképző tanfolyamát. A középiskola befejezése után Békésen, a járási hivatal műszaki osztályán technikusként dolgozott, majd öt évig a békési városi KISZ-bizottság titkára volt. A főiskola elvégzése után a KISZ Békés Megyei Bizottságának titkára,. majd 1981- töl 1985-ig első titkára. Ebben az évben választották meg a békési városi pártbizottság titkárának. A pártnak 1911 óta tagja. Több KISZ-kitüntetés tulajdonosa. Nős, két leánygyermeke van.

(seres)

Az üzemcsarnokban Fotó: Gál Edit

Dőlt betűvel

A hajtóvadászat

Bogarászom az apróhirdetéseket. Nem rossz olvasmány. Különösen nem, Ha az ember ebbéli kíváncsiságát esti fővárosi lapunk hirdetési oldalán igyekszik kielégíteni. Amit lát, valóságos tükörképe a kornak. Régen is így volt. Mindig, amióta csak hirdetés vagy reklám van a világon. Ki ne hallotta volna például a hashajtót reklámozó híres szlogent: Amíg ön alszik, a darmol dolgozik. Persze, ma már hiába jelentetne meg bárki is ilyen szöveget, mert hol van a darmol? Betemette az idő.

Térjünk vissza közkedvelt — de hozzánk ugyancsak kis számban érkező — esti napilapunk hirdetéseire. Van ott minden, ami a 20. század végi Magyarországot nagyvonalakban vágy a maga teljességében jellemezheti: esküvői ruhakölcsönzés, billenő garázsajtó, reluxa- és redőnykészítés, videostúdió, minimat-szerviz, autóvétel és -eladás, nyelvtanfolyam, tánctanfolyam, úszótanfolyam, tenisztanfolyam (és mindenféle tanfolyam), ház a Rózsadombon, 8 millióért, és így tovább, és így tovább. Nem csodálkozom, ilyenek vagyunk, és kész. Szegénységünkkel és gazdagságunkkal együtt. (Bár a hirdetésekben valahogy inkább a gazdagságunk, mintsem a pénztelenségünk tükröződik vissza. De hát ez utóbbira elég különös lenne hirdetést feladni.)

Mondom, nem csodálkozom a hirdetési szövegek olvastán. Azaz hogy, általában nem csodálkozom. Mert a közelmúltban olyasmire bukkantam, amin ugyancsak fennakadt a szemem. Jeles utazási irodánk jegyezte a következő ajánlatot: „Gerébi gróf lakomája”, illetve „Hajtóvadászat a Gerébi-kúrián”. Először azt hittem, rosszul látok. De miután másodszorra, meg harmadszorra is ugyanazt olvastam ki az újságból, kénytelen voltam tudomásul venni, hogy nem csalás, nem ámítás, valóban grófi lakomára és ugyancsak grófi hajtóvadászatra invitálják a nagyérdeműt.

Ha csak picit is naiv lennék, bizony fennen hirdetném: íme, a munkásosztály grófi mulatságokra jár. S ha cinikus, ajánlanám a szervezőknek, iktassanak be kézfogást a gróffal (netán kézcsókot) és őszinte, nyílt eszmecserét vele arról, hogy mi a grófi életforma perspektívája a szocializmusban.

Tudom, persze, hogy tudom: a társadalomban jelentősen szóródnak a keresetek, és a nagy jövedelmeket valahogy le kell csapolni. Meg aztán azt is tudom, hogy a mi társadalmi rendszerünk nem fog összeomlani a grófok emlegetésétől. (Meg a grófi életfelfogás népszerűsítésétől sem — bár ebben már ingatag vagyok, ha a kelleténél több, arisztokratikus szokásokat felvett újgazdagra gondolok.)

Szerencsémre — életkori okoknál fogva — nem volt alkalmam grófokkal találkozni. Sem a Gerébivel, sem a többivel. Se barátként, se alattvalóként. Grófi lakomákon és hajtóvadászaton sem jártam. Tehát nincs képem a grófokról, sem a rosszakról, sem a kevésbé rosz- szakról. (Mert hallottam, hogy azért voltak emberséges és jó grófok is — már amennyire egy gróf jó lehet). Nem tehetek róla (ezt már ez a rendszer nevelte belém), nekem a gróf — akár jó, akár rossz — akkor is gróf, egy letűnt világ jelképe. Olyan világé, amely még ettől a rendkívül nehéz napokat élő, és erkölcsi zavarral küszködő országtól is idegen, és hitem rajta, hogy az is marad. Nem lesz, nem lehet példa sohasem. Ez már örökre eldőlt vagy negyven évvel ezelőtt . . .

Persze, mondhatnám azt is, hogy nem nagy ügy az egész. Akik befizetnek és elmennek, „úri” kiszolgálást kapnak. Akik meg otthon maradnak.. . Szóval, akiknek most meg sem fordul a fejükben a lakoma, meg a hajtóvadászat, azok éppen számolnak. Számolják, hogy mire lesz elég a pár száz forinttal megemelt családi pótlék a gyermeknevelés vágtató költségei közepette, vagy miből fogják kifizetni a fűtést, a lakást, a világítást, és — mert van ilyen család is — a puszta kenyeret és a rávaló papírvékony felvágottat. Számolnak, és aggódnak teljesen természetes emberi okokból, elsősorban magukért és —- mert sorsuk nem választható el tőle — az országért is.

Tudom, attól, hogy nem szerveznek utakat a Gerébi gróf kúriájára, a fizetési mérlegünk még nem jön rendbe, s a szorongás és a jövő évtől való félelem sem lesz kisebb.

De legalább ne idegesítsük egymást!

Maróthy László kérésünkre összegezte a szénhidrogénberuházáson szerzett tapasztalatait:

— Imponáló az a kollegális kapcsolat, amely aj itt dolgozókat jellemzi, és lenyűgöző az a munka, amit végeztek. A gáz- és olajmező az ország anyagi lehetősége szerint határidőcsúszás nélkül épült, és épül tovább.

Ami itt történik, az a térség felemelkedését szolgálja, komoly, nagyhatású munka. Ha történelmi párhuzamot kellene vonnom, akkor a mezőgazdaság {szocialista átszervezéséhez hasonlítanám, mert talán az hozott a mostanihoz hasonló léptékű változást a térségben.

i