Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

Ami itt történik, az a térség felemelkedését szolgálja Maróthy László látogatása a Sárréten BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. NOVEMBER 28., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM A tűzoltólaktanya vezérlőtermében Közel tíz tonna darabolt, szárított gesztenye indult útnak a napokban Gerláről, az Erdeitermék Vállalat présüzemé­ből Írországba. A Tiszántúl négy megyéjéből összegyűjtött gesztenyét szárítás után 40 kg-os zsákokba rakták, és így szállítják négy kamionnal a szigetországba, ahol kozmeti­kumok és gyógyszerek alapanyagaként hasznosítják Fotó: Veress Erzsi Az Elnöki Tanács ülése Dr. Maróthy László csü­törtökön délelőtt még a Görögországba utazó kor­mányfőt búcsúztatta Ferihe­gyen, s este már Szeghal­mon volt. A Politikai Bi­zottság tagja, miniszterel­nök-helyettes, képviselői teendőinek végzésére érke­zett a megyébe, de ahogy az ilyenkor lenni szokott, Szeghalom és a megye egyéb rendezvényein is ..foglal­koztatták”. Maróthy László képviselői programja valójában pénte­ken reggel kezdődött Okányban, a lapunkban is meghirdetett fogadóórával. Választói közül sokan felke­resték, nem csoda, hogy a kétórásra tervezett találkozó kissé elhúzódott. így az első képviselői teendőit megha­ladó programra, az új szeg­halmi tűzoltólaktanya ava­tására az utolsó percekben érkezett. Együtt volt már a fúvós- zenekar, s felsorakozott az Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megtár­gyalta az új szakszervezeti tagdíjrendszer bevezetésére tett javaslatot. Az elnökség írásbeli élőterjesztéséhez Ba­ranyai Tibor, a SZOT főtit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést. Jelentős eredménynek értékelte, hogy az előkészítő munka során az elnökség­nek, az adórendszerrel kap­csolatos kormányzati, majd parlamenti vitákban sikerült elérnie, hogy a tagdíjra for­dított összeg mentesüljön az adózás alól. Vita után a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa végül is — egy tartózkodással — elfogadta a tagdíjrendszer módosítására tett javaslatot. Eszerint a szakszervezeti ta­gok a főfoglalkozású munka­alegység is. Talán már egy­két próbán is túl voltak, amin már csak azért sem lehet csodálkozni, mert igazán nagy esemény ez a tűzoltólaktanya-avatás Szeg­halmon, de még a környé­ken is. x A sárrétiek ugyancsak megszenvedtek, amíg végre eljutottak idáig, ennek a 47- es út mentén fekvő szép épületnek a felavatásáig. Vagy 35 éves épületből — amely korszerűtlen is volt, meg szűk is — költöztek át ide a tűzoltók. Ám nemcsak az ideálisnak aligha mond­ható körülmények voltak a mozgató rugói ennek az épületavatásnak, hanem az a grandiózus építkezés is. ami a Szeghalom—Füzes­gyarmat térségében találha­tó szénhidrogénmező kiak­názására- folyik. Nem tu­dom, kell-e emlékeztetni rá, hogy ennek az új tűzoltó- laktanyának is van, lesz köze ehhez az épülő kőolaj­viszonyukból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szol­gáló mindenkori havi kere­setük és táppénzük együttes összegének 1 százalékát, ha ez az összeg a havi 5050 fo­rintot nem haladja meg, ak­kor 0,8 százalékát fizetik 1988. január 1-jétől tagdíj­ként. A munkaviszonyban nem álló szakszervezeti ta­gok tagdíját — az általános szabályok figyelembe véte­lével — az iparági, ágazati szakszervezetek központi ve­zetőségei határozzák meg. A tanulók havi 2, a gyesen lé­vők, továbbá az idénymun­kások a két idénymunka kö­zötti időszakban, és az elhe­lyezkedési támogatásban ré­szesülők 3 forint szakszerve­zeti tagdíjat fizetnek ha­vonta. és gázipari létesítményhez oly módon, hogy annak tűz­védelmi hátterét képezi. Az épület egyébként fi­gyelemre méltóan rövid idő alatt készült el, hisz 1985- ben még csak tervezték, 1986. július 5-én pedig még mindig csak az alapkőleté­telnél tartottak, és íme, teg­nap már avattak. Maga a forrás, amiből felhúzták, sem mindennapi (de a kö­rülmények, illetve a tűzol­tóság kiszélesedett feladat­köre okán érthető): az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) pénzéből, a BM Tűzoltóság szakmai irá­nyításával és az alegység jelentős társadalmi munká­jával készült el. Többek között ezekről a jellemzőkről is beszélt ava­tóbeszédében dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb- titkára. Kovács János tűz­oltó alezredes, megyei tűz­oltóparancsnok megnyitó szavai után. Az ünnepség A fizetés nélküli szabadsá­gon lévők tagdíja havi 5 fo­rint. A nyugdíjasok és a gye­den lévő kismamák tagdíjá­ról külön szavazott a testü­let. A nyugdíjasok esetében a javasolt alternatívák közül elvetették azt, hogy a nyug­díjasok is 1 százalékos tag­díjat fizessenek. így a több­ség szavazata alapján a nyugdíjas szakszervezeti ta­gok 1500 forilnt nyugdíjig havi 3, 2500 forintig havi 5, ezen felül pedig havi 10 fo­rintot fizetnek. Ugyancsak a többség szavazata alapján havi 3 forintban állapították meg a gyeden lévő kisma­mák tagdíjának összegét. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT titkára tájékoztatta a testületet a Miniszterta­nács és a SZOT képviselői­nek legutóbbi üléséről, az ott egyébként népes közönség előtt zajlott, tűzoltók, épí­tők és a tűzoltólaktanya lét­rehozásán fáradozó patrió­ták jelenlétében. Közöttük ott volt Földesi Jenő rend­őr altábornagy, belügymi­nisztériumi ».államtitkár, dr. Héra Attila .tűzoltó vezérőr­nagy, a tűzoltóság országos parancsnokaZsengellér Ist­ván, az OKGT vezérigazga­tója, Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál megyei ta­nácselnök. valamint a me­gye és a város több más vezetője. Az ünnepi beszéd és az avatószalag átvágása után Maróthy László kö­szöntötte a tűzoltó alegysé­get, emlékeztetve őket — személyes élményei alapján is — arra a hatalmas útra, amit Szeghalom tűzvédelme technikai fejlesztésben és személyi feltételek tekinteté­ben az utóbbi évtizedekben megtett. Visszatekintését e szavakkal fejezte be: „Azt kívánom önöknek és a tér­ségben élőknek, hogy soha ne legyen szükség a munká­jukra.” Maróthy László és kísére­te útja Szeghalomról, a tűz­oltólaktanya avatásáról Fü- zesgyarmátra vezetett. An­nak az építkezésnek, fej­lesztő munkának a megte­kintésére, amely az utóbbi években jelentősen átalakí­totta a körzet, különösen Füzesgyarmat és Szeghalom arculatát. Megint csak érde­mes emlékeztetni az időre. Két évvel ezelőtt — amikor a miniszterelnök-helyettes szintén járt a területen — még csak a terveknél tar­tottak. Annyit tudtak, hogy Füzesgyarmat és Szeghalom között jelentős olaj- és föld- gázvagyon van, amit érde­mes kitermelni. A múlt év­ben aztán rohamléptekkel hozzákezdtek a kutatásokkal párhuzamosan elkészített ki­termelési tervek megvalósí­tásához. Ennek köszönhető­en napjainkra megváltozott a táj arculata, kőolaj-, és földgázkitermelő és -tároló szénhidrogéntelepek épültek. Az elkészült objektumokat (Folytatás a 3. oldalon) elfogadott megállapodások­ról. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa meghallgatta Ágoston György SZOT-tag- nak, a József Attila Tudo­mányegyetem tanárának az indokolatlan áremelésekkel kapcsolatos felszólalását. En­nek alapján a tanácsülés úgy ítéli meg, hogy az elmúlt he­tekben, napokban jelentős, gyakran nehezen követhető, és még kevésbé indokolható fogyasztói áremelkedésekre került sor. A SZOT aggályát fejezi ki, hogy az év hátra­levő részében e tendencia esetleg folytatódik. Ezért ké­ri a kormányzatot, hogy te­gyen hathatós intézkedése­ket — ha kell, akár az árak befagyasztása útján — az in­dokolatlan fogyasztói áreme­lések megakadályozására. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja tájékoztatta a testüle­tet az I. Baldvin király és a belga kormány meghívására 1987. november 15. és 17. között Belgiumban tett hi­vatalos látogatásáról. A Közös Piac vezetőivel legmagasabb szinten létre­jött találkozó hozzájárult az álláspontok jobb megismeré­séhez és a gazdasági kap­csolatok fejlődése szempont­jából megoldásra váró kér­dések kölcsönös előnyökön alapuló rendezéséhez. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott a Brazil Szövetségi Köztársaságban, az Uruguayi Keleti Köztársaságban és az Argentin Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács a tájé­koztatót egyetértéssel vette tudomásul, és megállapítot­ta, hogy a látogatás jól szol­gálja hazánk és a vendéglá­tó országok jó viszonyának, kapcsolatainak és együttmű­ködésének ügyét. Az Elnöki Tanács az Al­kotmány 22. paragrafusá­nak (2) bekezdése alapján az Országgyűlés téli ülésszakát december 16-án (szerdán) 10 órára összehívta. A Minisz­tertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napi­rendjére: az 1988. évi állami költségvetésről; a jogalko­tásról; az 1960 előtt kibocsá­tott jogszabályok rendezésé­ről szóló törvényjavaslato­kat; továbbá az Állami Egy­házügyi Hivatal elnökének beszámolóját az állam egy­házpolitikájáról és a hivatal munkájáról. Törvényerejű rendeletet hozott az Elnöki Tanács- a külföldre utazásról és az út­levelekről. A tvr. kimondja: minden magyar állampol­gárnak joga, hogy külföldre utazzon, és ez a jog csak ki­vételesen korlátozható. Az új jogszabály egyszerűsítése­ket tartalmaz egyebek kö­zött az útlevél kiadására és felhasználásának módjára. E törvényerejű rendelettel — amely 1988. január elsején lép hatályba — bővülnek az állampolgárok utazási lehe­tőségei. Ezzel összefüggésben az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott a lakosságnál levő külföldi fi­zetőeszközök felhasználásá­nak törvényes lehetőségeiről. A testület módosította a kötvényről szóló 1982. évi 28. számú törvényerejű rende­let egyes rendelkezéseit, an­nak érdekében, hogy a köt­vény az eddigieknél jobban hozzájáruljon a pénzeszkö­zök hatékonyabb hasznosu­lásához, és' fokozottabban se­gítse a lakossági megtaka­rításoknak a gazdaságba való beáramlását, felhasz­nálását. Az Elnöki Tanács a költ­ségvetést finanszírozó for­rásösszetétel javításának és a forgalomban levő pénz- mennyiség szabályozásának új eszközeként törvényerejű rendeletet hozott a kincstár- jegy bevezetéséről. A jog­szabály 1988. január elsején lép hatályba. Az Elnöki Tanács — az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának állásfoglalását is figyelembe véve, s a Minisztertanács előterjesztését elfogadva — módosította a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény egyes rendelkezéseit, és ha­tározott a kétszintű igazga­tás bevezetéséről. Az új igazgatási forma bevezetésé­re a megyékben folyamato­san kerül sor, a feltételek­től függően, a Miniszterta­nács kijelölése alapján. A törvényerejű rendelet 1988. január elsején lép hatályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. Füzesgyarmati hét * BÉKÉS MEGYEI a ESSES-ban Mai számunkban több helyen is találkozhatnak olva­sóink Füzesgyarmatról szóló írással, képekkel. Mindjárt az első, illetve harmadik oldalon beszámolunk a nagy olajipari beruházás szokásos év végi áttekintésének ta­pasztalatairól, amelyen részt vett Maróthy László mi­niszterelnök-helyettes, a térség országgyűlési képvise­lője. A Szülőföldünk oldalon képekben mutatjuk be a települést, a 6. oldalon pedig a hétfőn sorra kerülő ol­vasói ankétra hívjuk fel a figyelmet. Meg kell akadályozni az indokolatlan áremelést Tanácskozott a Szakszervezetek Országos Tanácsa

Next

/
Thumbnails
Contents