Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

1987. október 14., szerda o hírek a Versenyképesen több nyereséget Adidas: elbocsátások. — A korábban tervezettnél ke­vesebb alkalmazottjától kell megválnia a sportruházati termékeiről híres Adidas nyugatnémet cégnek. A részidős foglalkoztatással, a munkaerő-átcsoportosítás adta lehetőségek kihasználá­sával, továbbá az idősebb alkalmazottak önkéntes ki­lépésével csak 784 dolgozót kell elbocsátania a cégnek; korábban 924 alkalmazott elbocsátásáról volt szó. Az Adidas alkalmazotti létszá­mának csökkentése azzal függ össze, hogy a gyár ter­melésének egy részét az ala­csonyabb bérköltséggel dol­gozó országokba helyezte át. Az osztrák költségvetés idei, 75 milliárdos hiányát 1988-ban 70 milliárdra szorít­ják le. Szerdai jelentések szerint rövidesen a parla­ment elé kerülő jövő évi költségvetés megtakarításai többek között a közalkalma­zottak számának korlátozá­sából, a szociális kiadások, köztük bizonyos nyugdíj­szolgáltatások csökkentésé­ből származnak. Az állam- háztartás bevételeit állami tulajdonban lévő bankhá­zak és más vállalatok rész­leges magánkézbe adásával is növelik. Egyidejűleg to­vább dolgoznak a bejelentett nyugdíjreformon, amelyet a nyugdíjpénztárak növekvő hiánya tesz szükségessé. Alfred Dallinger, a szociális ügyek minisztere bejelentet­te, hogy a 90-es években elkerülhetetlenné válik a nyugdíjkorhatár felemelése. Ausztriában jelenleg a nők 60, a férfiak 65 éves korban mehetnek nyugdíjba, de — bizonyos feltételek esetén — mód van öt évvel korábbi nyugdíjazásra is. Veszélyben a rizstermés — A Kambodzsában pusztító szárazság miatt az idei rizs- termésnek akár a négyötöde is kárba mehet — közölték a rizstermesztéssel foglalko­zó nemzetközi kutatóintézet szakemberei. Az intézet ér­tékelése szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a Pol Pot- rezsim kétmillió áldozata között volt az ország leg­több rizstermelési szakem­bere is, akiknek hozzáérté­sére most nagy szükség len­ne. Emellett tönkrement a rizsföldek jelentős része is. Radioaktív tej — A gha- nai hatóságok olyan európai tejporszállítmányt találtak, amelynél a mintavételek után, kilogrammonként csaknem 5460 becquereles sugárzást mértek, vagyis, sokszorosan többet a nem­zetközileg elfogadottnál. Ezen árunál, illetve mennyi­ségnél a norma mindössze 370 becquerel. Egy 800 ton­nás szállítmányról van szó, melyből 750 tonna a jelenté­sek szerint az EGK-ból ér­kezett, 60 tonna tejporral kapcsolatban származási or­szágnak Csehszlovákiát je­lölték meg. A hatóságok zá­rolták a tejport, megakadá­lyozandó, hogy felhasználás­ra kerülhessen. EGK: majdnem 16 millió munkanélküli — A legutób­bi 12 hónap folyamán a Közös Piac tagországaiban összességében nem változott a munkanélküliek száma: 15,7 millió munkanélkülit tartanak nyilván — közli az Eurostat, a Közös Piac sta­tisztikai hivatala. A legma­gasabb a munkanélküliek aránya továbbra is Írország­ban (az aktív lakosság 19,3 százaléka), ezt követi Olasz­ország (14,3), Belgium (12,6), Hollandia (12,2), Franciaor­szág (11), Nagv-Británnia (10,5), az NSZK (7,9) és Lu­xemburg (1,6 százalék). Albánia jugoszláv turistá­kat vár — Jugoszlávia első számú utazási irodája, a ljubljanai Kompas decem­bertől turistautakat indít Albániába, de más kelet­európai országok állampol­gárai nem tarthatnak e cso­portokkal. Mint a Kompas szóvivője közölte, albán részről szívesen látják a jugoszláv látogatókat, de ér­tésre adták, hogy nem tart­ják kívánatosnak amerikai, izraeli, de kelet-európai ál­lampolgárok jelenlétét sem az érdeklődők között. Albá­nia az utóbbi években nö­vekvő számban fogad kül­földi turistákat. Nemrégiben meleg fogadtatásban részesí­tettek 200 jugoszláv szurko­lót és újságírót, akik egy UEFA bajnoki labdarúgó­mérkőzésre érkeztek az or­szágba. Az MSZMP KB július 2-i állásfoglalása, valamint a kormány munkaprogramjá­nak figyelembe vételével ér­tékelik, elemzik saját hely­zetüket a vállalatok, üze­mek, szövetkezetek. Az Orosházi Állami Gazdaság párt- és gazdaságvezetése is elkészítette intézkedési ter­vét a KB állásfoglalásából adódó helyi feladatokról. Az elmúlt években Orosházán már jelentős változások tör­téntek. Ezekről így beszél Misák Ferenc, az üzemi pártvezetőség titkára: — Nálunk 1981-re tehető a változás kezdete. Ekkor tartottuk meg a kommunis­ta szakvezetők tanácskozá­sát, amelyen mindenki ér­tékelte a saját ágazatát, és megfogalmazta a tennivaló­kat. Ezt követően alakultak ki az önálló, önelszámoló főágazatok, s ez év elején szervezeti korszerűsítésre is sor került. Megfogalmaztuk a fiatalok szerepének to­vábbi erősítését, a teljesít­ménybérezés mielőbbi beve­zetését a hat évvel ezelőtti kommunista szakevezetők konzultációján. Dr. Násztor Sándor igaz­gató a mostani tennivalók­ról így vélekedik: — Mielőtt saját dolgaink­ról szólnék, meg szeretném jegyezni, hogy baj lesz, ha csak a termelő, gazdálkodó egységek „csodatevésére” várunk. Nem annyira ki­bontakozási „tervgyártásra”, mint inkább új magatartás­ra, gondolkodásra, igazi ér­tékteremtő cselekvésre van szükség, mindenre kiterjedő térségi értelemben. Grósz Károly miniszterelnök leg­utóbb is az ésszerűséget, a konkrét cselekvést hangsú­lyozta, mint „tétet” az or­szág sorsát illetően. Ügy ta­pasztalom, mintha ez a szellem a mi vidékünkön valahogy még nem érződ­ne kellőképpen. Az általá­nos megfogalmazásokon túl nehezen szakítunk idejét­múlt módszerekkel, hatás- mechanizmusokkal. Nem érezzük eléggé, hogy az új iránt fogékony erők és ten­denciák kellő' biztatást kap­nának, hogy a közeg ezt se­gítené, vállalva az ütközése­ket, és netán a konzervatív szemlélet és gyakorlat el­marasztalását. Nagyon re­méljük, ide is „legyűrűzik” a parlamenti szellem mi­előbb, amiben mi is szíve­sen közreműködnénk. Az Orosházi Állami Gaz­daságban az üzemi pártve­zetőség és a szakszervezeti bizottság együttesen tár­gyalta meg és hagyta jóvá a vállalati kibontakozási prog­ramot. Az előzetes felméré­sek szerint az újbóli aszály­kár és az év elején bekövet­kezett húsipari árcsökkentés miatt csaknem 10 millió fo­rint, kieséssel számolnak a gazdaságban. A tervezett 49 millió forintos nyereség nem várható, de 40—45 millió fo­rint közötti lehetséges, ha az év hátralevő részében mindent elkövetnek ennek érdekében. — A kibontakozás és sta­bilizáció hogyan érződik a gazdaságban? — Mit értünk mi kibon­takozáson?! — teszi fel a kérdést szinte önmagának az igazgató, majd így vá­laszol: — Azt csináljuk és úgy csináljuk, hogy ver­senyképesen több nyereség legyen. Ehhez biztosítjuk a megfelelő embereket, mód­szereket és üzemi légkört. Szélesítve a fogalmat, tech­nikailag és szervezésileg korszerűsítjük a hagyomá­nyos alaptevékenységet, nö­velve a nyereséget. Tovább bővítjük a harmadik ágaza­tot, új tevékenységeket, ter­melés-, termékszerkezet-bő­vítést valósítunk meg. Ta­lán itt sem árt bizonyos pontosítás, azaz ne általáno­sítsunk. Az ébresztő azoknak szól, akik még alszanak, vagy aludtak. Akik már ré­gebben fölébredtek és dol­goznak, ott az újabb lehe­tőségeket kell számba venni, és tovább fokozni a jövede­lemtermelő képességet. Ügy gondolom, mi jól értjük a KB júliusi határozatát, és ezt alapul véve összegeztük tennivalóinkat. — .4c alaptevékenységben — növénytermesztés és ál­lattenyésztés — milyen vál­toztatásokat kívánnak beve­zetni? — Versenyképes termelés csak korszerű eszközök és feltételek mellett lehetsé­ges. Ezért az árbevétel két­harmadát képviselő alapte­vékenység fő ágazataiban nagyarányú rekonstrukciót valósítunk meg, beleértve az emberi tevékenység minősé­gi változtatását is. Üj sze­repre vállalkozik a nö­vénytermesztési főágazat. Saját szakembereink dolgoz­ták ki a folyékony nitrogén készítését és kijuttatását. Előkészületek folynak a ser­téstelepi híg trágya fogadá­sára és felhasználására, új talajerő-javító eljárással. Megtörtént a gilisztatelepí­tés a humán komposztáló telepen. Jövőre mintegy 200 hektáron termesztünk szóját, s helyben oldjuk meg annak feldolgozását is. A szarvasmarha-ágazatban világbanki hitel, valamint 50 százalékos állami támo­gatás segítségével nagyará­nyú rekonstrukciót valósí­tunk meg. November elején adjuk át a mintegy 50 mil­lió forintos beruházással lét­rehozott szarvasmarhatele­pet. Csúcstechnológiát épí­tettünk be, és teljesen meg­változtatjuk az egész tartá­si rendszert, 150-nel nő a te­hénlétszám, s a dolgozók számának csökkentése mel­lett 1990-re szeretnénk elér­ni a tehenenkénti 7 ezer li­teres tejtermelést. Hasonló rekonstrukció indult a 2200 kocás sertéstelepen. Itt mű­ködik az a referencia jelle­gű mérlegrendszer, amely az objektív minősítés meg­újítását biztosítja. Bővítet­tük és korszerűsítettük a vá­góhidat, így lehetőség lesz több tízezer sertés éves le­vágására az elkövetkező években. Folyamatosan dol­goznak a szakemberek a te­lep rekonstrukcióján, amely mintegy 100 millió forintba kerül. — Az ipari feldolgozás és szolgáltatás területén az utóbbi három évben dina­mikus fejlődést értek el. Milyen változások várhatók ezen a téren? — A jövőben az építő- és szakipari részlegek a nagy felújítási folyamatokhoz ha­sonlóan folytatják — a szarvasmarhatelepi és vágó­hídi jó minőségű munkához hasonlóan — a sertéstelepi rekonstrukciót. Az Amino- cell hőszigetelés új és nagy­arányú kiterjesztését teszi lehetővé a televízióban is bemutatott „Thermo-fólia sátor” üzemszerű gyártása, telepítése. Ennek előnye, hogy az állattartó épületek 25 százalékos költséggel el­készíthetők a vázszerkezetre termelni felhúzott fólia segítségével. A hőszigetelést habbal vé­gezzük, így kevesebb ener­giára van szükség a fűtés­nél. Nagy az érdeklődés az új eljárás iránt. Elképzelhe­tő, hogy külföldi megrende­lést is kapunk. Ugyancsak üzemi kipróbálásra, majd sorozatgyártásra készítjük elő másik szabadalmunkat, az úgynevezett „szőnyeg­mérleget”, amely az állat­tartó telepeken az időközi méréseket teszi lehetővé, az állatok törése nélkül. — Hogyan készülnek az új adórendszer bevezetésére az állami gazdaságban? — Kedvező helyzetben va­gyunk — mondja Csik Ist­vánná közgazdasági igazga­tóhelyettes. — Nálunk ma­gas szintű a számítástechni­ka alkalmazása. Számítógé­pes programot készítünk az általános forgalmi adó be­vezetésére. Előzetes számítá­sokat végeztünk a személyi jövedelemadó vállalati brut­tósításáról. Gazdaságunkat ez a változás jelentős mér­tékben érinti, mivel nálunk 90 ezer forint fölötti a dol­gozók átlagkeresete évente. Emiatt a számítások szerint 10-11 millió forinttal növek­szik a bérköltség. Könnyít a dolgon az is, hogy évekkel ezelőtt a kísérleti bérszabá­lyozásban voltunk, így na­gyobb a tapasztalatunk a pénzügyi kérdésekben. A személyi jövedelemadó brut- tósítási programja már el­készült, s a pontos szabá­lyozók ismeretében zökke­nőmentesen tudjuk azt be­vezetni. Az Orosházi Állami Gaz­daságban a kibontakozási program még szól az újítási és szabadalmi tevékenység további fejlesztéséről, az anyagi érdekeltségi rend­szer hatásosabb elterjeszté­séről, az önálló ágazati ten­nivalókról. Továbbra is tö­rekszenek a tehetséges fia­tal vezetők hatékony fog­lalkoztatására. A gazdaság vezetése, politikai, társa­dalmi és tömegszervezetei közös ügyüknek tekintik a fenti program teljesítését. Érzik, tudják, gyarapodá­suk, saját boldogulásuk jól szolgálja majd hazánk fej­lődését, a kibontakozás meg­gyorsítását. Verasztó Lajos Veress Erzsi képösszeállítás» Öszköszöntö *-«JE.—*- , ... *

Next

/
Thumbnails
Contents