Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-14 / 242. szám
Év végéig várja az érdeklődőket Kismesterségek kiállítása a Békési Galériában A maga nemében ismét kuriózumszámba menő kiállítást rendezett a békési Jantyik Mátyás Múzeum, amikor a megyehatárokon túl is méltán ismert hírnevű Békési Galériában bemutatja a Régi békési kismesterségek című anyagát. Az elmúlt pár év gyűjtéséből válogatta, majd rendezte a bemutatót B. Szűcs Irén és S. Turcsányi Ildikó — ismét odaadó szakértelemmel. A békési múzeum, noha a különlegességek bemutatására törekszik, ugyanakkor kellő arányérzékkel és ízléssel tud alkalmazkodni a közönség igényeihez is. Persze lehet azt is mondani: köny- nyű a helyzetük, hiszen a kisvárosok közül kevés dicsekedhet ilyen eszményi kiállítóhellyel, amilyen a Békési Galéria. A tudás — ha úgy tetszik: a művészet — époen abban van, hogy itt élni is tudnak ezzel a lehetőséggel. A következő napokban- hetekben — egészen az év utolsó napjáig — öt, hellyel- közzel még ma is velünk élő mesterség rekvizítumait nézhetik meg az érdeklődők. Gaál János rézműves, Pocsai Lajos csizmadia „műhelyrészlete” költözött be a kiállítóterembe. A cipészműhely még ma is használatos eszközeit, felszerelési tárgyait Dikó Sándor, Hőgye Ferenc és Lakatos Mihály mesterektől gyűjtötték be. Barna Ferenc fejfafaragó gyalui, számunkra furcsa fűrészei és más szerszámai mellett láthatók a békési temetőkben még ma is álló, zömében a századforduló éveiben faragott-készített, csónak alakúra formázott fejfák fotói, amelyből szá- zat-százhúszat lehet még számlálni. S végül Takács László kosárfonó műhelyébe is bepillantást nyerhet a látogató. Talán nem is kell említeni, mennyire megható ez a kiállítás. Egyrészt talán azért, mert még ma is működő műhelyekből kerültek ki ezek a bizony a modern gyáripari termeléstől oly messze álló eszközök, szerszámok, másrészt mert azt a szeretetet, gondoskodást is sugallják, amellyel valamennyiünknek kötelessége lenne az egyre gyorsulóbb ütemben történelemmé váló közelmúlt relikviáinak megőrzése, a még élő hagyományok ápolása. (nemesi) Fotó: Gál Edit 1987. október 14., szerda Emlékkép egy jól sikerült ünnepségről töltenek a gyermekek. A szülők úgy öltöztetik őket, hogy kivihetjük az udvarra, labdázni, futkározni. — Százöt évvel ezelőtt természetesen más jellegű volt egy óvoda építése, berendezése. Toldjuk, foldjuk, bő- vítgetjük, játszásra, étkezésre, pihentetésre a mai kornak megfelelnek a feltételek. A mosdónkat is bármikor meg lehet nézni. Ismerjük a népgazdaság anyagi helyzetét, nem jut annyi pénz felújításra, mint amennyit szeretnénk. De a szülők és a szocialista brigádok igen sok társadalmi munkával segítik szebbé, egészségesebbé és kényelmesebbé varázsolni az apróságok második otthonát. — Milyenek a mai óvodások? — Nagyon okosak, egészségesek, jól tápláltak és jól öltözöttek. A játékukból tapasztaljuk azonban, hogy hiányzanak a régi nagyma- más családmodellek. Ebben szereznek a kis kollektívának, házi ünnepségeinken többen elhozzák videófelszereléseiket, megörökítik, és később levetítik nekünk a „nagy” esemény apró részleteit. Az óvó néni elárulta, hogy az újságíró néni ma ünnepli nevenapját. Pillanatok alatt szétröppen a társaság, futva hozták az ajándékot, a kertben szedett virágot, és frissen „sült” homokpogácsát, -tortát. Kórusban kívántak boldog névnapot. Aztán körbe álltak, s kedves dalocskákat énekeltek. Meghatódva hallgatom a rögtönzött kis műsort. Egy fiúcska hirtelen elém per- penderült: — Néni, nem hoztál cukorkát? — Bizony, kedves gyermekek, a néni „nem készült”. Pedig tudja, hogy az ünnepeltnek illik megkínálni a köszöntőket. No, majd legközelebb . . . Ary Róza nem tudunk mondani. A terem bérlete a személyzettel, villannyal és fűtéssel együtt valószínűleg több ezer forint lesz. Csak összehasonlításképp mondom, hogy az endrődi templom helyiségdíja kétezer forint volt egy estére ezen a nyáron. — Itt rendezték idén a már évek óta hagyományos nyári orognahangversenye- ket. F oly tatódnak-e jövőre is a koncertek? — Sajnos nem. Ráfizetéses volt szinte mindegyik rendezvény. Idén nyáron a két koncert teremdíjjal együtt 60 ezer forintba került, s ebből csak 20 ezer forint térült meg. így kénytelenek vagyunk ezt a programot megszüntetni. — Ezek szerint igyekeznek nyereséget hozó műsorokat szervezni. Milyen terveik vannak, mire vesz jegyet a közönség? — Most már lehetőség van más programok rendezésére is. Ebben az évadban öt színházi előadás lesz a művelődési házban. Négy alkalommal a Békés Megyei Jókai Színház, egyszer pedig a Népszínház vendégszerepei majd Gyomaendrődön. Ugyancsak új kezdeményezés a „Találkozás népszerű emberekkel” című rendezvénysorozat, melynek keretében egy-egy alkalommal például Mester Ákossal, dr. Erőss Pállal, Pálffy Józseffel találkozhat a közönség. Tervezünk egy hat Előadásból álló, vásárlással egybekötött sorozatot, amely az egészséges életmódot, a természetes gyógymódokat hivatott népszerűsíteni. Ezek mellett folytatjuk a bérletes irodalmi esteket, az útiél- mény-beszámolókat, a nyelv- tanfolyamokat és a szakköröket is. Alkalomadtán megrendezzük a fiatalok hétvégéjét, diszkóval, videóval és társasjátékokkal. Az idősebb korosztálynak nosztal- giabálakat szervezünk. Lesz kondicionáló női torna, és ha oktatót találunk, akkor dzsesszbalett-tanfolyam is indul. — A műsorfüzetek és a plakátok szerint a bérletek ára és a belépődíjak mintha drágultak volna az előző évekhez képest... — Tisztában vagyunk vele, hogy a rendezvények jegyei nem olcsók. De nem tehetünk mást, hisz nekünk is gazdálkodni kell, ezért veszteséges programokat nem engedhetünk meg magunknak. Hornok Ernő Az óvodai ellátás gondjairól, örömeiről beszélgettünk a minap a Mezőkovácsházi Városi Tanács művelődési osztályán. Martos Józsefné tömör fogalmazása: — Óvodai ellátásban nincs gond, valamennyi gyermeket felvettünk, nyu- dodtan dolgozhatnak a szülők, több mint 300 apróságra vigyáznak féltő gonddal és szeretettel az óvónők és a dadák. Az épületek öregek ugyan, de mindegyiket felújították, szépen karbantartják. Négy óvodában már benn a központi gázfűtés, hamarosan meg lesz az ötödikben is. I „Egy óvodában kétcsoportos a foglalkozás, a többiben három. — Az I. számú óvodánk 105 éves, a város egyik legöregebb épülete — mondja erről — Trájer Jánosné vezető óvónő, — Ez az egyetlen gyermekintézmény, mert eredetileg is a fenti célra épült. A többi házat eléggé „megviselt” állapotban örököltük. Egy a szerencse: mindenütt tágas az udvar. Ha ütött-kopott is itt-ott a mászóka, a hinta és egyéb felszerelés, de az egészséges feltételeket biztosítani tudjuk. Még a leghidegebb télen is naponta legalább két órát kmn a szabad levegőn a rohanó világban nem jut annyi idő és nincs annyi türelem a gyermekekre, mint régen. Akaratlanul beavatnak minket a családi élet apró „titkaiba”. Kívülről tudjuk, hol segít házi munkában, bevásárlásban az apuka, hol békésebb, hol pedig idegesebb az élet. — Ki miért szeret, vagy nem szeret oviba járni — kérdezem az* udvarban játszadozó gyermekeket. Egykét újonc az óvó néni szoknyájába kapaszkodik, mélyen hallgat, de a bátrabbak kórusban felelnek: „Mert itt nagyon sokat lehet játszani, jókat enni, énekelünk, verset tanulunk, rajzolunk.” — Én. nagyon szeretek napos lenni; — mondja vidáman Gillich Piroska nagy- csoportos. — Dolgozni kell, de az csuda-csuda jó! — Mit csináltok? — Megterítünk, tányér, pohár, evőeszköz,1 szalvéta, kancsóban víz legyen. Ebéd után minden maradékot leszedünk,' kivisszük a konyhába, letöröljük az asztalt, söprögetünk. Egy kisfiú közbeszól: — Pisilünk, kezet mosunk, fogat mosunk és aludunk (általános derültség). — A szülők is sok örömet Ez év augusztus 7-én adták át a több mint 20 millió forintos költséggel felújított és korszerűsített gyomaend- rődi Katona József Művelődési Központot. Egy 450 személyes nagyterem, öt, csoportos foglalkozásra is alkalmas helyiség, kiállítóterem és büfé várja a közönséget, illetve az érdeklődőket. Az intézmény terveiről, lehetőségeiről a ház igazgatóját, Megyeriné Csapó Ildikót kérdeztük. * * * — Régi vágyunk teljesült az újjáépített ház átadásával. Az elmúlt években sokszor szégyenkeztünk a meghívott művészek előtt, hogy egy beázott, mállott falú, csúf intézményben fogadjuk őket. S akkor még az öltözők állapotáról nem is beszéltem. Ma már reprezentatív környezetben adhatunk otthont a rendezvényeknek és a kiállításoknak — mondja Megyeriné Csapó Ildikó. — Augusztus óta nem sok esemény történt a ház falai között. Ügy hallottam, hogy egyelőre még nincs hová leültetni a közönséget.. . — A nagyterem nézőterére való 400 széket időben megrendeltük, ám ezekből a múlt héten még csak 182 érkezett meg. Az augusztusi megnyitóra és az ünnepi műsorra a megyei művelődési központból voltunk kénytelenek ülőalkalmatosságot kölcsönözni. S ha már itt tartunk, a fűtés is csak most készül, s az ígéretek szerint október végére már — ha kell — meleg is lesz az épületben. — A megújult intézmény költségvetése nagyobb lett. Mennyi ez és mire elegendő? — Jövőre a 2 millió 811 ezer forint tanácsi támogatással együtt összesen 3 millió 886 ezer forint a tervezett költségvetésünk, amiből 1 millió 537 ezer forintot a bérekre, illetve a tiszteletdíjakra fizethetünk ki. A fűtési rendszer kiépítése — mint már említettem — még most folyik. Nem tudjuk pontosan, hogy mekkora lesz egy-egy idényben a gázszámlánk. Az előzetes számítások szerint és a tapasztalatok alapján a számMcgyeriné Csapó Ildikó: „Veszteséges programokat nem szervezhetünk...” Fotó: veress Erzsi la végösszege félmillió forintnál biztos nem lesz kevesebb ... öt új státuszt kaptunk. Két takarítót, egy fűtő-karbantartót és egy technikust vettünk fel eddig. Szakképzett népművelőt pedig ez idáig hiába kerestünk. A pénzügyeknél maradva megemlítendő, hogy a település másik végén lévő (endrődi) Déryné Művelődési Ház fenntartása is hozzánk tartozik. — Rendezvényeiket nem éppen esztétikus, kézzel festett plakátokkal és hasonló küllemű, stencilezett programfüzetekkel hirdetik. Pedig a művelődési házzal szemben a Kner Nyomda épülete áll... — Erre nekünk nincs pénzünk, és a nyomda sem vállalja a munkát. Ezért aztán néhányan szinte csak plakátírással foglalkoznak nálunk. Egy rendezvényre 50-60 plakátot kell készíteni. A programfüzettel is bőven van munka. A gépírónő egy speciális papírra gépeli a szöveget, ezt átvisszük a tanácshoz, ahol laponként 60 fillérért sokszorosítják, ezután összehajtogatjuk, oldalszám szerint összerendezzük a lapokat, a könyvkötőnél méretre vágatjuk, összetűzzük, majd szétküld- jük. — A nagyterem egy-egy napra, estére a helybéli üzemeknek bérbe is adható. Mennyiért kínálják a termet? > — Több cég is érdeklődött már, de összeget még------------------HHiwynw I I százöt éves óvoda n helyszín: Cyomaendrőd Mibe kerül a közművelődés? Közlemény! A magánszemélyek tulajdonában lévő, 15 LE-nél nagyobb teljesítményű, 1982-ben vagy ennél korábban vizsgázott lassú járművek érvényessége 1987. december 31-ével lejár. Az időszakos műszaki felülvizsgálatokat a kijelölt helyeken 1987. október 19-én megkezdjük. A vizsgák időpontjáról, helyszíneiről a helyi tanácsoknál, valamint Békéscsaba vonzáskörzetében a Közlekedési Felügyeletnél lehet érdeklődni. Vizsgadíj-befizetési csekkek a helyszíneken. Vizsgadíj egységesen: 260 Ft lassú jármű. BÉKÉS MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET, BÉKÉSCSABA
