Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. OKTÓBER 13., KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Pekingben Csao Ce-.jang kínai államfő, a KKP KB megbízott főtitkára a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt fogadja Kádár Já­nost. az MSZMP főtitkárát A kínai—magyar barátság megalapozói között tartjuk önt számon — mondotta Csao Ce-jang, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának megbízott fő­titkára, az államtanács el­nöke Kádár Jánosnak hét­főn délelőtt Pekingben, ami­kor az Országos Népi Gyű­lés házának keleti nagyter­mében megkezdődtek a két tárgyalócsoport hivatalos megbeszélései, A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára — aki Csao Ce-jang meghívására tartózkodik hivatalos, baráti látogatáson Kínában —, előbb szűk körben találko­zott vendéglátójával, s ezt követően — a tervezettnél majd háromnegyed órával később — ült asztalhoz a két tárgyalócsoport. A magyar delegációt Ká­dár János vezette, a kínai tárgyalócsoport élén Csao Ce-jang állt. A szűk körű megbeszélé­sen áttekintették a kétolda­lú párt- és államközi kap­csolatok fejlődését, s véle­ményt cseréltek a két or­szágban megvalósuló re­formfolyamat menetéről. Csao Ce-jang részletes tájé­koztatást adott a Kínai Kommunista Párt közelgő 13. kongresszusának előké­születeiről. Az MTI tudósítóinak ér­tesülése szerint a szűk körű (Folytatás a 2. oldalon) ■ Grősz Károly Moszkvába érkezett Crósz Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Miniszterta­nács elnökének vezetésével hétfőn délután Moszkvába érkezett az a küldöttség, amely részt vesz a KGST kedden kezdődő 43. (rendkí­vüli) ülésszakán. A küldöttség tagjai: Ma- róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, valamint Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke. A küldöttséghez Moszkvában csatlakozott Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-kép- viselője. A magyar delegációt Nyi- kolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke és több más szovjet vezető üdvö­zölte a vnukovói repülőté­ren. Megjelent Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára. Ott volt Rajnai Sándor, ha­zánk moszkvai nagykövete. Magyar—szovjet barátsági hét Magyar—szovjet barátsági hét kezdődött hétfőn Buda­pesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában és Kecs­keméten a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából. A fővárosban az ünnepélyes megnyitón részt vött Hor­váth István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Ro­many Pál, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságá­nak első titkára és Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Az eseménysorozatot Buda­pesten Bodóczky László, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának első titkára nyitotta meg. A megnyitót követően kecskeméti képző- és ipar­művészek munkáiból tárlat, valamint a kecskeméti üze­mek és intézmények tevé­kenységéről átfogó képet nyújtó kiállítás nyílt. Az es­ti gálaműsorban fellépett a Kecskemét néptáncegyüttes, a Hegedűs együttes és a Ko­dály Zoltán Ének-Zenei Ál­talános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola énekka­ra is. A rendezvényeket párhu­zamosan tartják Budapes­ten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, vala­mint Kecskeméten. A fővá­rosban a hét folyamán út­törők és pionírok ismerked­hetnek egymással, s több kulturális műsort is szer­veznek. Bács-Kiskun megye székhelyén a baráti találko­zón szovjet és magyar gaz­dasági szakemberek, illetve az orosz nyelv tanárai cse­rélhetik ki tapasztalataikat. „A Szovjetunió ma” címmel fotókiállítást rendeznek, egy másik tárlaton pedig politi­kai plakátokat mutatnak be. Békéssámsoni örömök és gondok » Ügy tűnik, Békéssámson 1987-ben nagyobbat lépett előre a fejlődésben, mint a megelőző években. Ez év második fele az átadások ideje a községben. Szeptemberben fejezték be az általános iskolában azo­kat a munkálatokat, amely­nek kezdetei öt évre nyúl­nak vissza, az iskola kor­szerűsítésének és bővítésé­nek területén. Az ütemezés­nek megfelelően a korábbi években a vizesblokk, a szer­tárak, az öltözők és a mű­hely készültek el az idén pedig a várva-várt tornate­rem került átadásra. A 7-8 ezer forint értékű társadal­mi munkát is beleszámítva mintegy 8 millió forintot költöttek az elmúlt öt év­ben az általános iskola fel­újítására. Ezenkívül 300 ezer forint volt az iskola ud­varán levő kézilabdapálya rendbehozatalára fordított összeg. Október elején két impo­záns létesítmény átadására is sor került. A 320 négyzet- méter alapterületű új ABC a lakosság öt-hatéves igé­nyét igyekezett kielégítem. Vásárlókörzete jóval na­gyobb, mint a központban levő másik élelmiszerüzleté. Ez a közel 6 millió forintos , beruházással készült új üz­lethelyiség elsősorban a fa­lu ' fiatalabb településeinek ellátását szolgálja. Nem­csak méretekben, de minő­ségében is újat hozott a la­kosság számára. Ilyen kü­lönlegesség az élő hal áru­sítása, amelyet Köröstarcsa biztosít a húsrészlegnek. A másik, közel hétmillió forintos beruházás az orvo­si rendelő melletti 160 négy­zetméter alapterületű gyógy­szertár volt. Ügyelve a szak­képzett dolgozók megtartá­sára, szolgálati lakást is lé­tesítettek a gyógyszertári épületben. A közeljövőben vár át­adásra a körzeti megbízott irodahelyisége és szolgálati lakása. — Pillanatnyilag legna­gyobb gondunk a Fő téri óvoda problémájának meg­oldása — nyilatkozta Kan­csó István, a békéssámsoni tanács vb-titkára. — Az óvo­da épülete annyira tönkre­ment, hogy foglalkozások tartására teljesen alkalmat­lanná, sőt életveszélyessé vált. Így jelenleg az óvoda három csoportja az új tor­naterem kiszolgáló helyisé­geiben kapott elhelyezést, de nyilvánvaló, hogy ez csak ideiglenes megoldás lehet. A feladat sürgős, a pénz ke­vés, pedig azt is tudjuk, hogy a régi épület felújítása jóval költségesebb lenne, mint egy új létesítése ... magyar Az újonnan átdott ABC egyik részlete Fotó: Kovács Erzsi Mezőgazdasági célokra hasznosítható, olcsó üzemeltetésű sár­kányrepülőt mutattak be ,a gyártó cég, a Hódmezővásárhe­lyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat és az MHSZ Bács- Kiskun megyei vezetősége szervezésében, a kiskunfélegyhá­zi repülőtéren. A Hódgép által kifejlesztett 'gépek külföl­dön már sikert arattak. Ezúttal hatvan Bács megyei terme­lőszövetkezet szakembere tekintette meg az 50 hektárnál kisebb területen bevethető, százhúsz liter vegyszer szállítá­sára alkalmas, a felszálláshoz nagyon rövid kifutópályát igénylő mini repülőgépek szakmai bemutatóját (MTI-fotó: Karáth Imre — KS) Időszakos felár a kistermelőknek Tanácskozás a Húskombinátban Ez év január elsejével megszűnt a Húsipari Tröszt, önálló vállalatok lettek a húskombinátok, ennek min­den előnyét és hátrányát élvezve. Ez a helyzet alap­vető változást hozott a hús­termelők és a -feldolgozók kapcsolatában, melyet a Gyulai Húskombinátban tégnap, hétfőn délután meg­tartott tanácskozás is tükrö­zött. A vállalat valamennyi me­gyei hústermelőt meghívta, hogy tájékoztassa őket a jövő évi vágóállat-felvásár­lással kapcsolatos tudniva­lókról, és ismertesse az 1988. évi felvásárlási árajánlatát. Aki számít a szakmában, mindenki eljött, hogy meg­hallgassa az ajánlatot, amit Zám András vezérigazgató ismertetett. Először az idei évben a felvásárlásokban bekövetkezett változásokról szólt. A többcsatornás érté­kesítési rendszer létrejötté­vel a termeltetők más me­gyében is értékesíthették ál­lataikat, ha kedvezőbb ajánlatot kaptak. Ez más helyzetet teremtett a piacon. A húskombinát hármas célt tűzött ki: egyrészt, hogy a számára szükséges évi 6- 700 ezer sertésmennyiség biztosítva legyen, másrészt, hogy a neki megfelelő mi­nőségben legyen meg ez az állomány, harmadik, hogy ütemesen érkezzék a fel­dolgozóhelyre. A termeltető­ket anyagi juttatásokkal igyekszik arra ösztönözni, hogy segítsenek e cél meg­valósításában. Ennek meg­felelően különböző felárakat ad. Azoknak a termelőknek, akik a kombináttal együtt­működési szerződést kötnek három évre, együttműködési felárat ad, mely egy forint hasított testsúlykilogram­monként. Az időszaki fel­árat, amit eddig csak az első negyedévre kaptak, '88- tól kiterjesztik a harmadik negyedévben szállított ser­tésekre is, ennek összege 1,20 forint testsúlykilo­grammonként. Ezenkívül bevezetik az ütemességi felárat, ami testsúlykilo­grammonként 0,60 forint pluszt jelent a mindenkori áron felül. Ezt a felárat azok kapják, akik az évi szerződött mennyiséget a négy negyedévben körülbe­lül négy egyenlő részben szállítják le az üzemnek. A 140 kilogramm fölötti sertéseknél az .átvételi ár 40,50 forint élősúlykilo­grammonként, a jövő évtől. Az időszakos felár a kister­melőknek is jár, 1 forint élősúlykilogrammonként. A termeltetők figyelmesen meghallgatták az ajánlatot, bizonyára összevetik majd mások ajánlatával, és asze­rint döntenek. Mindenesetre a húskombinát ezen kezde­ményezése, hogy tanácsko­zásra hívja a termelőket, osztatlan tetszést1 aratott. —szatmári— Szakszövetkezeti bizottság a TOT-ban A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége mellett szakszövetkeze­ti bizottság alakult. A bi­zottság áttekintette a szak- szövetkezetek gazdálkodását. Megállapította, hogy e ter­melési struktúra főbb ará­nyai már korábban kiala­kultak, s azokban alapvető változás nem mutatkozik. Erősen növekszik viszont az alaptevékenységen kívüli munka ebben a szövetkezeti körben is, jeléül annak: a gazdák a kiegészítő tevé­kenység fölkarolásától is remélik a jövedelmezőség javulását. A szakszövetke­zetekben képződő nyereség döntő része, több mint 90 százaléka ezekből a kiegé­szítő munkákból származik. A szakemberek szerint ezek az üzemek azért is töreksze­nek termelési szerkezetük ilyen irányú módosítására, mert a növénytermesztés számos helyen veszteséges, az állattenyésztés pedig csak nagyon szolid hasznot hoz. A szakszövetkezetek álló­eszköz-állománya az elmúlt években számottevően gya­rapodott. Az egy hektár termőterületre jutó állóesz­közök értéke a szakszövet­kezetek közös gazdaságai­ban megközelíti a 45 ezer forintot. Főként a gépek, berendezések és a járművek értéke növekedik. Ez a termelői kör mind­inkább az érdeklődés előte­rébe kerül, mivel a reform- folyamatok nyomán egyes térségekben, főként azokon a helyeken, ahol a tsz-ek gazdálkodása veszteséges, napirendre kerül az egysze­rűbb szövetkezetek megala­kítása.

Next

/
Thumbnails
Contents