Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-09 / 238. szám
NÉPÚJSÁG Ülésezett az MKBT elnöksége Sok a rosszul kiállított kereseti igazolás II kormány jóváhagyta a bér- és keresetszabályozás jövö évi rendszeréről szélé rendeletet 1987. október 9., péntek_^_^^ A Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége Michalik György rendőr ezredes, az MKBT elnöke vezetésével tegnap Békéscsabán tartotta ülését. Az első napirendi pont keretében a szeghalmi körzet- központi közlekedésbiztonsági tanács beszámolóját terjesztette a testület elé Gálik Pál rendőr őrnagy. Az előterjesztés az elmúlt három esztendő munkáját értékelte, részletesen foglalkozott a szakbizottságok munkájával is. A beszámoló taglalta a fiatalok közlekedésre való nevelését,! valamint értékelte a különféle rendezvényeket. Az előadó kiemelten szólt a térség kerékpáros- közlekedéséről, s elmondta, hogy Szeghalmon elkészült a kerékpárút, Vésztőn épül, Füzesgyarmaton pedig nagy szükség lenne rá, ugyanis a településen átvezető főút gépjárműforgalma az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnőtt, ezzel együtt a balesetveszély nőtt. A második napirendi pont keretében a statisztikai értékelő-elemző szakbizottság jelentését Kárpáti Béla rendőr százados, az MKBT Az elmúlt napokban egyes külföldi — elsősorban japán — újságokban hírek jelentek meg a Suzuki gépkocsik magyarországi összeszerelésével kapcsolatos állítólagos megállapodásról. Ezzel kapcsolatban Sós Gyula ipari miniszterhelyettes csütörtökön a következő tájékoztatást adta az Ipari Minisztériumban az újságíróknak. — A hírnek annyi a valóságtartalma, hogy — mint már korábban i_s közismert volt — folynak a tárgyaláA mértéktelen alkoholfogyasztás legsúlyosabb következményeiről minden bizonnyal a bírósági tárgyalások dokumentumai vallanak leginkább. A vádlottak nem csupán a társadalmi élet perifériájára került, józan gondolkodásukat, emberi értékeiket, tartásukat elvesztett emberek. Súlyos bűncselekmények, emberi életek száradnak a leikükön! A bíróság előtt állva rendszerint előkerülnek a tetteiket kiváltó okok, de magyarázatot semmiképp sem adhatnak. S ha a bűncselekménynek áldozata is van, értelmetlen többé feltenni a kérdést: mi lett volna akkor, ha nincs jelen az a bizonyos harmadik szereplő, az alkohol?... * * * A békéscsabai Nagy László tragédiája hosszú évek alatt felgyülemlett indulatok következménye. Házassága 25 esztendjének utolsó szakaszát alaposan megkeserítette az alkohol. Feleségével együtt mind sűrűbben néztek a pohár fenekére. Amikor ittak, elszabadult a pokol. Az elviselhetetlen veszekedések, verekedések végén a férfi általában kimenekült a lakásból, felesége olyankor utána dobott valamit, ami éppen a keze ügyébe került. Nagy László alkalmi munkából kereste kenyerét. Tavaly június 21-én egy építkezésen segédkezett, de mielőtt elindult volna dolgozni, feleségével együtt 2 deci pálinkának jártak a végére. Napközben aztán tovább ittak. Délután 6 óra tájban Nagy sörtől és pálinkától „felbátorodva” hitvese keresésére indult. Meg is találta: a Kedves presszóban 3 cent pálinka társaságában üldögélt. A látvány megletitkára terjesztette az elnökség elé. A szakbizottság alapvető feladata a feldolgozás és az okkutatás továbbfejlesztése, amit a számítógépes lehetőségek kihasználásával igyekeznek megvalósítani. A szakbizottság tagjai az elmúlt években részleteiben foglalkoztak a veszélyeztetett korosztályok közlekedési magatartásának elemzésével, a balesetek számának csökkentése érdekében feltárták a megye leg- balesetveszélyesebb térségeit — elsősorban Békéscsaba, Gyula és Orosháza baleseti gócpontjait —, kiépítették az együttműködést a társ szakbizottságokkal, a balesetmegelőzés, a közlekedésbiztonság növelésé érdekében. S ami a statisztikát illeti: az év első felében megyénkben 294 közúti közlekedési baleset történt, 7,5 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A legtöbb balesetet áprilisban, a legkevesebbéit januárban regisztrálták. Az elnökségi ülés bejelentésekkel zárult. szerelésről. A tervezett együttműködésben részt vevő magyar iparvállalatok (nyolc járműipari gyár) és különböző hazai pénzintézetek a napokban megállapodtak, hogy ezentúl közösen, vállalati szinten folytatják az egyeztetéseket és a tár- gvalásokat mintegy 50 ezer kiskategóriájú jármű összeszereléséről. — A Suzukin kívül szó van — ugyancsak tárgyalási szinten — más gépkocsihetősen felháborította. Két pofon kíséretében szigorúan hazaparancsolta az asszonyt, ő pedig átsétált a közeli vendéglőbe, sörözgetni. Hazafelé támolyogva még nem sejtette a tragikus véget. Alig lépett be a lakása ajtaján, a felesége nyomban támadott, ütötte-verte, ahol érte. Aztán előkapott egy 10 centiméter pengehosszúságú kést, és nagy erővel a férfi szívébe vágta, s a füle mögött a fején is megszúrta. A haldokló test tehetetlenül esett össze. A végzetes családi perpatvar után Nagy né az SZTK rendelőintézetének ügyeletén mentőt kért a lakásukba, mondván: a férje eszméletét vesztette, vérzik. Erősen munkálhatott benne a bűntudat, mert a hazatérés feltűnően sajátos változatát eszelte ki: a szomszéd ház kapuján keresztül mászott be az udvarukba, és meg sem állt a kert végéig. A pár perc múlva kiérkező ügyeletes orvos már csak Nagy László halálának bekövetkeztét állapíthatta meg. Bár Nagy Lászlóné az elsőfokú bíróság előtt tagadta a bűnösségét, de a Békés Megyei Bíróság dr. Nikula Valéria büntetőtanácsa a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a helyszíni szemle jegyzőkönyve és más bizonyítékok alapján bűnösnek találta, és emberölés bűntette miatt — nem jogerősen — 8 évi szabadság- vesztésre ítélte. * * * A másik bűncselekmény színtere a szentesi műúthoz közeli Plesovszki kocsma udvara. Két éve, egy csendes kora őszi estén odahajtott lovas kocsijával a szarvasi Rónyai László. Kiszáradt torka diktálta az útirányt, bár jóval érkezése előtt, úgy A mezőkovácsházi Népi Ellenőrzési Bizottság október 7-i, szerdai ülésén a bölcsődébe, óvodába és az általános iskolába járó gyerekek napközi otthoni ellátásáért járó térítési díjak és a munkáltatók által kiadott kereseti igazolások helyességét vizsgáló' jelentés tapasztalatairól tárgyalt. Az ellenőrzések azt mutatják, hogy meglehetősen sok a hibásan kitöltött bizonylat. A megvizsgált gazdálkodó szervezetek közül az Évig és a Béköt telepén nem ismerték a nettó keresetek igazolására vonatkozó jogszabály-módosítást, másutt nem megfelelően értelmezték a rendeleteket. Több helyen figyelmen kívül hagyták az átlagkeresetek megállapításánál a kifizetett prémiumot és jutalmat, vagy elfelejtették levonni a nyugdíjjárulékot és a munkabér-kiegészítést. A leggyakoribb hiba az volt, hogy nem az előírásoknak megfelelő számítási módot alkalmazták. A kereseti igazolásokat a bér- és muntípusok kooperációs gyártásáról, illetve összeszereléséről is. Így az őszi BNV-n is bemutatott szovjet uTavria (Zaporozsec) nevű, közép- kategóriájú kocsik szovjet— magyar—bolgár kooperációs előállításáról. Körülbelül 50 ezer kocsi itthoni összeszereléséről vannak folyamatban üzleti megbeszélések. A csehszlovák Skodával egy nagyobb arányú alkatrész- részegységgyártási kooperáció ugyancsak elvezethet akár magyarországi összedéltájtól töltögette magába a sört. (A bírósági tárgyaláson mindössze 4-5 üveg- nyire esküdött, a tanúk viszont — Rónyai mozgásából, viselkedéséből — sokkal többre becsülték.) Még le sem szállt a bakról, látta, hogy a vendégek kifelé tartanak. Kocsmában ilyen tömeges távozás naponta csak egyszer fordulhat elő — zárórakor. Azért, hogy jövetele ne legyen hiábavaló, alkalmi ivócimborájának. Szopka Pálnak pénzt nyomott a markába és beküldte sörért, pálinkáért. Szopka térült-fordult, s kint, a szekér mellett lehajtották az italt. A göngyöleggel Rónyai indult vissza, amikor a kocsmáros újra megpróbálta a vendégek emlékezetébe vésni: eljött a záróra ideje! Rónyait elöntötte a méreg. Az italbolt idős vezetője felé címzett, jelzőkkel tarkított megjegyzése közül csak az első, a „vén” tűri el a nyomdafestéket. Az egyik vendég, Borgulya Márton — a későbbi események tragikus sorsú főszereplője — kérdőre vonta Rónyait: miért beszél így az idős kocsmárossal? Vitába szálltak, amiben Borgulya élettársa is részt vett. A vita dulakodássá fajult, s már a földön hemperegve gyömöszölték egymást. Rónyai kezéből kiesett a sörösüveg és a pálinkás pohár, s apró darabokra törve repültek szét az éles szilánkok. Egyikük-másikuk meg is sértette Rónyai testét. A birkózást idegen kezek közbenjárására függesztették fel. Rónyai felült a kocsira, s onnan kiabált a kerékpárjához támolygó Borgulya felé: „Te piszkos, szemét, tró- ger!” — üvöltötte, töretlen bátorságáról biztosítva egyben a sértettet. A verekekaügyi osztályon állították ki, de sehol sem írtákj elő konkrétan, hogy ki jogosult az okmányt kiállítani, aláírni. Az itt dolgozók sokszor nem is tudnak arról, hogy kinek van másodállása, mellékfoglalkozása. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált: a gyermekintézményekben sem úgy kezelik a kereseti igazolásokat, ahogy az elvárható lenne. Kérdés: kinek az érdeke a nagyobb térítési díj beszedése? Az óvodáknak, iskoláknak semmiképp, hiszen az egy gyerekre eső nyersanyagnorma összegét a térítési díjtól függetlenül a tanácsi költségvetésből megkapják. Ebből az következik, hogy a tanácsnak kellene jobban szorgalmazni a nagyobb bevételt- Ehhez persze a belső érdekeltség megteremtése szükséges. Másrészt elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés, hogy rangjának megfelelően, az érvényes előírásokhoz alkalmazkodva hajtsák végre az utasításokat. s. S. szereléshez is. Tárgyalunk a lengyel autóipari fejlesztésekbe való intenzívebb bekapcsolódásról is. De mindez hangsúlyozottan csak tárgyalási stádiumban áll, készülnek a gazdaságossági és a műszaki számítások. Jelenleg a legnagyobb realitása olyan alkatrészgyártás megteremtésének van, amely adott technológiával többféle gépkocsihoz képes részegységeket készíteni, s ezekért kész kocsikat vásárolnánk — mondotta az ipari miniszterhelyettes. désben újabb találkozót ígért, legkésőbb másnapra. Pillanatnyi gondolkodás után döntött: nincs értelme pirkadatig várni. Lekászálódott a szekérről, és szitkozódva, hadonászva ért Borgulyádé, aki addigra visszaállította biciklijét a kerékvető kőhöz. Megfordult; mire Rónyai visszakézből úgy állón vágta, hogy menten hanyatt esett, s fejét nagy erővel a betonjárdába ütötte. Azonnal elveszítette az eszméletét. Az ügyet lezáró két pofont — az egyik kocsmavendégtől — már Rónyai kapta, amitől elterült a földön, s csak azt vette észre, hoev orrából, szájából ömlik a vér. Borgulya csak jó negyedóra múlva tért magához, s a biciklit tolva, élettársával hazafelé indultak. Útközben ismerősökkel találkoztak, beszélgettek. Borgulya fején addigra jókora duzzanat keletkezett, de bízott abban, hogy reggelre elmúlik, nem kell hozzá orvos. Éjjel Borgulya élettársát szokatlan jelenség aggasztotta: a férfi végtagjai gyanúsan rángatóztak. Fölébresztette. Nincs baj, nem érzi rosszul magát, ne hívjanak orvost — mondta. Az élettárs reggel hiába ébresztget- te. Ügy látta, mélyen alszik, s bár aznapra közös utazást terveztek, csak az asz- szony indult el. Meghagyta a szomszédasszonynak, később nézzen a férfira. Ám mire az átment Borgulyáék- hoz, a ház ura eszméletlenül feküdt az ágyon. A mentők a békéscsabai kórházba szállították, ahol rövidesen megműtötték. Későn. A szakértői vélemény szerint: a gyors orvosi ellátás jelentősen megnövelte volna élet- benmaradási esélyeit. A Békés Megyei Bíróság dr. Nikula Valéria büntetőtanácsa Rónyai Lászlót halált okozó testi sértés bűntettének elkövetéséért — nem jogerősen — 3 évi börtönbüntetésre ítélte. L. E. A kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső külön is szólt Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár és Grósz Károly miniszter- elnök legutóbbi budapesti találkozójáról. Elmondta: a tárgyaló partnerek egyetértőén örömmel állapították meg, hogy közel azonosan ítélik meg a nemzetközi politikában újabban kialakuló folyamatokat. Rámutattak, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttműködés érdemlegesen hozzájárul a népek közötti bizalom, a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Megelégedéssel szóltak az élet minden területére kiterjedő jószomszédi kapcsolatok eredményeiről, s egyetértettek abban, hogy továbbra is keresni kell a mindkét fél számára előnyös együttműködés újabb formáit, meg kell vizsgálni vegyes vállalatok létrehozásának, a kereskedelem fellendítésének, termelési kooperációk kialakításának lehetőségeit. A kormányülésen tárgyalt témakörök közül elsőként a bér- és keresetszabályozás jövő évi rendszeréről szólt részletesebben (a Magyar Rádió kérdésére) a szóvivő. Kifejtette: alapvető érdekünk, hogy a gazdálkodó szervezetek 1988-ban a mérsékelt keresetnövelési lehetőségek ellenére is érdekeltek legyenek a gazdaságpolitikai célok megvalósításában, a kormányprogram végrehajtásában. Olyan bérszabályozási formát vezetnek be jövőre, amely előnyt biztosít a feladataikat csökkenő létszámmal teljesítő vállalatok számára. A népgazdaság néhány területén viszont — döntően a kereskedelemben és a szolgálta- ’ tásoknál — ott, ahol a létszám növelésére vagy megtartására van szükség, átlagbér-szabályozás lesz. Valószínűleg az is fokozza majd a vállalatok kezdeményezőkészségét, hogy bizonyos feltételek esetén tagjai lehetnek egy úgynevezett bérklubnak. E bérklubnak azok a vállalatok lehetnek tagjai, akik a maguk erejére támaszkodnak, nem az állami költség- vetésből kérnek támogatást fejlődésükhöz, pontosan teljesítik szerződéses és a költségvetés iránti kötelezettségeiket, betartják a termelői árakra vonatkozó szabályokat. Ezek a vállalatok teljes mértékben mentesülhetnek a bér- és keresetszabályozás központi előírásai alól. A részletek iránt érdeklődőknek pedig az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, vezetői részletes tájékoztatást tudnak adni. A lakáépítéssel kapcsolatos kötelező jótállással foglalkozó minisztertanácsi rendelettel összefüggésben (a Népszava érdeklődésére) kiemelte: a jogszabály előírja, hogy a vállalkozó, tehát aki a házat építette — legyen bár magánszemély, vállalat, vagy szövetkezet — három évig köteles teljes jótállást vállalni. Ennek alapján a lakók kérhetik a hiba kijavítását, a lakás vételárának csökkentését, vagy a hibás tárgyak kicserélését, sőt, a hibajavítást a vállalkozó költségére mással is elvé- keztethetik. Remélhetően megszűnik tehát az az áldatlan állapot, hogy csak hónapokig, olykor évekig tartó huzavona és pereskedés után ismerik el és javítják ki a hibát. A kivitelező csupán abban az esetben nem kötelezhető jótállásra, ha hitelt érdemlően 1 bizonyítja, hogy a hiba a lakás átadása után keletkezett. Az MTI tudósítója a kutatóintézeteknek az ipar szerkezetátalakításában betöltött szerepéről, a kutatóhelyek és a vállalatok kapcsolatáról érdeklődött. A szóvivő válaszában megemlítette: az elkövetkező időben azokat a szakmákat kell elsősorban fejleszteni, amelyek a fokozott nemzetközi elvárásoknak megfelelnek, versenyképesek, így például az elektronikát és a számítástechnikát. Ugyanakkor jelentős szerephez jut a gazdaság egészét egyre inkább átható biotechnika is. Ilyen körülmények között a mérnök, a technológus, a programozó, a konstruktőr személye meghatározó jelentőségű. A kutatóhelyek és a vállalatok együttműködéséről szólva kifejtette: e kontaktusban jelenleg az okozza a gondot, hogy a termelőknél erősödött a rövid távú érdekeltség. Elsősorban a gyors, azonnali eredményt hozó tevékenységekben működnek együtt a kutatókkal. Ám haladásunk alapvető feltétele olyan gazdasági környezet kialakítása, amelyben a vállalatok a kutatási eredmények nemcsak gyorsabb, hanem szélesebb körű fel- használására is kényszerülnek. iMi indokolta a szövetkezetekről szóló egyes jogszabályok korszerősítését? — tette fel a Magyar Hírlap munkatársa a kérdést. A szövetkezetekre vonatkozó eddigi jogszabályok — hangzott a válasz — túlságosan aprólékosak, időnként gátolják a szövetkezetek döntési önállóságát. Erre a múlt évi szövetkezeti kongresszusokon elhangzott bírálatok is felhívták a figyelmet. A kormány mostani rendelete, illetve az Elnöki Tanács elé terjesztendő törvényerejű rendelet feloldja az indokolatlan kötelezettségeket, és szélesíti a döntési önállóságot. E két dokumentum tisztázza a szövetkezeti közgyűlés és a küldöttközgyűlés jogköreit, és erősíti a tagok érdekeltségét. Egyúttal megszünteti a vagyonrészesedés korlátáit is, ami esetleg nagyobb anyagi befektetésekre ösztönzheti a szövetkezet tagjait. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke római tárgyalásainak részleteiről érdeklődő kérdésre (Magyar Nemzet) elmondta: az államtitkár eszmecseréje része volt az egyházügyi hivatal és a Vatikán közötti rendszeres munkakapcsolatnak. A megbeszélésen értékelték a főpapi kinevezések jelentőségét, és napirendre került I. István királyunk halála 950. évfordulójának méltó megünneplése is. Ismertettük a magyar teológiai hallgatók katonai szolgálati idejének új szabályozását — 12 hónát) sorkatonai szolgálatot teljesítenek —, s a felek konzultáltak segédpüspöki kinevezésekről ! is. Vatikáni részről nagyra értékelték a magyar állam és a magyar katolikus egyház együttműködésének eredményeit, nagy megbecsülésnek tekintették, hogy Budapesten teret neveztek el Lékai László. bíborosról. A szóvivő végezetül az állami vezetők fizetésére vonatkozó (Veszprémi Napló) kérdésre válaszolt. Mint mondta., a Minisztertanács elnökének havi járandósága 34 ezer forint, helyetteseinek fizetési átlaga 31 ezer forint, s a miniszterek átlagosan 29 500 forintot kapnak. A minisztériumi államtitkárok havi fizetésének átlaga 25 ezer forint, az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok pedig átlagosan 23 ezer forintot keresnek, a miniszterhelyettesek pedig 22 ezer forintot kapnak. A felsorolt összegek természetesen a bruttó személyi alapbérek, amelyeket ugyanazok a levonások terhelik, mint minden más ' munkabért. — sz — Minisztériumi tájékoztatás a hazai gépkocsigyártás lehetfiségeirSI sok a két fél között az öszlllkoholisták a bíróság előtt Az egyik késsel, a másik ököllel támadott
