Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-08 / 237. szám

1987. október 8., csütörtök NÉPÚJSÁG Hazánkba látogat a dán királynő Németh Károlynak, az ElnBki Tanács elnökének meghívására II. Margit, Dánia király­nője csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. II. Margit, Dánia uralko­dója 1940-ben született Kop­penhágában IX. Frigyes ki­rály és Ingrid királyné leá­nyaként. Felsőfokú tanulmányait Európa híres egyetemein vé­gezte: 1959-től a koppenhá­gai egyetemen filozófiát, ál­lamtudományokat és archeo­lógiát, 1960-tól Cambridge- ben nemzetközi jogot és archeológiát, 1961-től a dá­niai aarhusi egyetemen po­litikai tudományokat, 1963- tól Párizsban jogot és mű­vészettörténetet, majd 1965- től Londonban közgazdaság- tant hallgatott. | Apja, IX. Frigyes király már fiatalon, 18 éves korá­tól bevonta leányát az Ál­lamtanács munkájába. I Az államügyekben járatos trón­örökös apja 1972-ben bekö­vetkezett halála után lépett Dánia trónjára. II. Margit 1967-ben kötött házasságot férjével, Henrik herceggel, aki diplomáciai szolgálatot teljesített Lon­donban a francia nagykövet­ség titkáraként. A királyi párnak két fiúgyermeke van. Dánia uralkodója eddig a szocialista országok közül a Szovjetunióba, Jugoszláviába és Kínába' látogatott élt fl magyar egyházpolitikáról New Yorkban Sajtókonferenciát tartott New Yorkban Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke. Is­mertette a magyar állam és az egyházak között kialakult viszonyt, kapcsolatokat. Aláhúzta, hogy a magyaror- sági egyházak részt vállal­nak a társadalom életében, problémáinak megoldásában. Szólt a magyar és az ame­rikai egyházak közötti kap­csolatokról is. Miklós Imre a Lelkiisme­ret felhívása nevű, ismert közéleti és különböző egy­házi személyiségekből álló alapítvány meghívására tar­tózkodik az Egyesült Álla­mokban. Az alapítvány a vallásszabadság érvényesü­lését kívánja elősegíteni a világban. JKSZ országos konferencia A JKSZ KB elnöksége Bosko Krunlcs elnökletével a párt or­szágos értekezletének előkészíté­séről tárgyalt. Az ülésről szerdán kiadott közlemény szerint az elnökség megállapította, hogy a jövő év elején megtartandó konferen­ciának megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítania a párt vezető szervei tevékenységének értékelésére, munkájuk haté­konyabbá tételére. Meghatáro­zó módon hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a társadalmi-gaz­dasági válság leküzdéséért foly­tatott harcban fokozódjon a párt vezető szerepe. Környezetvédelmi megállapodás Csehszlovákiában nagy je­lentőséget tulajdonítanak az NSZK-val hétfőn megkö­tött környezetvédelmi meg­állapodásnak. A prágai saj­tó mindenekelőtt azt húzta alá, az egyezmény ösztönző hatással lehet a két ország együttműködésére más terü­leteken is, javítja Csehszlo­vákia és az NSZK viszo­nyát. A Rudé Právo szerdai kommentárjában azt hang­súlyozta, a megállapodás kormányszintre emeli Cseh­ország és Észak-Rajna- Vesztfália között a levegő, víz- és erdővédelemben már évek óta meglevő együtt­működést. A lap megemlí­tette, hasonló megállapodást írt alá Csehszlovákia az idén Ausztriával is. A kör­nyezetvédelmi megállapo­dást egyébként a Rudé Prá­vo szerint az NSZK köz­véleménye és politikai körei is kedvezően fogadták. A lap részletesen foglalkozva a dokumentum nyugatnémet sajtóvisszhangjával, egye­bek mellett kiemelte, az egyezményt a két ország kö­zötti folyamatos környezet- védelmi együttműködés alapkövének tekintik Bonn­ban, s lehetőséget látnak arra is, hogy előbbre lépje­nek a csehszlovák és az NSZK-beli cégek környe­zetvédelem-ipari kooperá­ciójában is. Az MTI tudósítója emlé­keztet arra, hogy a mostani megállapodás lehetővé te­szi: a korábbinál hatéko­nyabb eredményt érjenek el Csehszlovákiában az ipari szennyező források meg­szüntetésében, s a már évek óta megindult súlyos erdő­pusztulás megállításában. A barnaszén-elégetés korsze­rűbb eljárásainak alkal­mazásával jelentős mérték­ben csökkenthetik a levegő­be jutó kéndioxid-mennyi­séget. Hivatalos adatok sze­rint évente hárommillió ton­na kéndioxid, s több mint egymillió tonna szilárd per­nye és korom kerül a leve­gőbe. F1EH3EHCKAS1 riPAB/ . -*«» & síSj?!"" VÍRUSOKKAL SZEMBEN ELLENÁLLÓ NÖVÉNYEK Két egymástól független tudóscsoport (egy brit és egy ausztráliai) új géntechnoló­giával a belátható időn be­lül olyan paradicsom-, pap­rika- és uborkafajtát fog ter­meszteni, amelyek saját ma­guk harcolnak majd a víru­sok ellen. A tudósoknak már sikerült olyan dohányfajtát kitermeszteni, amely három fajta vírussal szemben is el­lenálló. A paradicsom, a paprika'és az uborka külö­nösen érzékenyek a vírusok­kal szemben, és a becslések szerint Amerikában ilyen betegségek évente a termés két százalékát megsemmisí­tik. KIS PILÓTA NAGY ÜTŐN Hajmeresztő repülőutat tett meg egy kisiskolás. A II éves John Kevin Hill Cessna—210 típusú egymo­toros repülőgépen átszelte az amerikai földrészt: az 5600 kilométeres távolságot — -több közbeeső állomás beiktatásával — egy hét alatt tette meg. A repülésen vele tartott oktatója, mivel a kis­fiú — korára való tekintet­tel — még nem kapott repü­lési engdélyt. John kilenc­éves kora óta tanul repülni, s bár már több mint 150 re­pülési óra áll mögötte, a mű­szerfalat még mindig csak három párna segítségével éri fel. METRÓKÖNYVTÁR A majna-frankfurti egye­temi könyvtár 250 ezer köte­tes fiókot nyitott az U-Bahn egyik forgalmas állomásá­nál. A fiókkönyvtár közvet­lenül a földalatti állomásáról nyílik. A VILÁG LEGRÉGIBB TÉRKÉPE Az ukrajnai Mezsirics fa­luban végzett ásatások so­rán megtalálták a világ leg­régibb térképét. Egy 15 ezer éves mammutagyarba kar­colva maradt fönn a telepü­lés térképvázlata. HALÄLOS ítélet PORNOGRÁF FILMEK MIATT Egy sanghaji bíróság ha­lálra ítélt egy 43 éves vas­utast, mert illegális pornog­ráf filmeket mutatott be. Ezenkívül még négy személyt öt évtől életfogytiglanig ter­jedő börtönbüntetésre ítélt. Világ­események vonalakban Rajz: Boros Béla--­FRA NCIAORSZÁG KATONAI KÖRÖK ELLENZIK AZ ATOM EGYEZMÉNYT HARCIAS GALL KAKAS ARAB-ÖBÖL: ÚJABB IRÁNI AKNATELEPÍTÉS BÚVÁR KURD FRANCIAORSZÁG: MADONNA KIDOBTÁK A REPÜLŐGÉPBŐL A feldühödött utasok ki­dobtak egy walesi embert egy utasszállító repülőgép­ből. Az eset egy éjjeli jára­ton történt Palma de Ma­iorca és London között. Alan Lindsey széttörte a felszolgáló tolóasztalát, utá­na cigarettával a I szájában fel és alá járkált a repülő­gépben. Felszólították, hogy hagyja abba, de tovább folytatta a sétálási! A piló­ta elhatározta, leszáll Lion- ban, hogy megszabaduljon a kellemetlen utastól. A liónl repülőtéren azonban a rendőrök nem! mertek fel­szállni a repülőgépre, mert feltételezték, hogy a feldü­hödött utasnál fegyver van. A problémát végül az uta­sok oldották meg, egyszerű­en kidobták a walesit a repülőgép ajtaján. Ezután Lindsey nyugtató injekciót kapott, majd az idegkór­házba szállították. A MENYASSZONYI RUHÁK VÁLSÁGA A házasság nélküli együtt­élés divatja érzékenyen érin­tette az esküvői ruhák és tartozékaik piacát Francia- országban is. A Pronuptis, a legnagyobb francia meny- asszonyiruha-készítő cég idei kollekciójának bemutatójá­val egy időben nagyszabású kampányt indított az esküvő és a házasság propagálására. CSALÁDGYILKOS KAMASZ Amerikában egy kamasz kiirtotta a családját, majd öt ölte meg a nagybátyja. A 14 éves Kirk Buckner pén­teken pisztollyal lelőtte any­ját, apját; három öccsét, akik közül a legkisebb még csak 15 hónapos volt, majd farmjukról átautózott a ro­konaihoz. Itt meggyilkolta a nagynénjét is. Az ámokfu­tásnak a nagybátyja vetett véget. Leszúrta a minden jel szerint megtébolyodott fiút. Közben maga is meg­sebesült. A tragédiáig a kör­nyéken Kirk Bucknert csen­des, barátságos gyereknek Ismerték, akivel sosem volt baj. II fordulat pillanatai II. A Szovjet Tudomány című folyóirat következő számában jelenik meg Tatjána Ivanovna Zaszlavszkaja akadémikussal, a Szovjet Tudományos Akadémia rész­legvezetőjével, a szociológiai egyesület elnökével készített interjú, amely az or­szágban folyó átalakítással foglalkozik. A szerkesztőség hozzájárult ahhoz, hogy lapunk még a megjelenés előtt közread­ja az interjút, amelyből az alábbiakban részleteket közlünk. A beszélgetést V. V. Golotov vezette. — Kanyarodjunk vissza a gazdaság reális állapotának elemzésére. Próbáljuk meg kritika alá vetni — amit ma a mi társadalmunkban nyíl­tan teszünk, elég, ha csak a tömegkommunikációs eszkö­zökre gondolunk —, megha­tározni a termelésben ma működő irányítási rendszer legfőbb hibáit. Miért nem kielégítő ez a rendszer? — Általában nagyfokú centralizálás (legalábbis for­málisan), szélsőséges merev­ség jellemzi, gyenge alkal­mazkodóképesség a változó körülményekhez. Innen a gazdasági vezetők állandó harca az elavult, körülmé­nyeknek nem megfelelő uta­sításokkal szemben. Ezek az utasítások már holtak, de visszahúzzák az élőket. Azon­ban az adott helyzetben ezek a „holtak” sokkal nagyobb erővel bírnak, mint az „élők”, mivel mögöttük áll a törvény. — Meg tudná nevezni azokat a vonásokat, ame­lyek a fennálló gazdasági vezetés szisztémáját és az emberek gazdasági viselke­dését jellemzik, azokat a vonásokat, melyek még meg­maradtak? — Első. Az adminisztrati- ve utasító vezetési stílus he­gemóniája, mely feltételezi a döntések egyoldalú irányát, „föntről lefelé”, bárminemű dialógust nélkülözve, vagyis a beosztottak nem vesznek részt aktívan a megoldás le­hetséges variációinak megvi­tatásában, és a legjobb kivá­lasztásában. Második. Arány­talanság a magasan szerve­zett, centralizált fizetések és a különböző munkaterülete­ken valóban befektetett munka értéke között. Arány­talanság a különböző föld­rajzi területeken, hivatalok­ban, szakmákban, tisztségek­ben, szociális területen dol­gozók között. Hiányoznak azok a hatékony társadalmi mechanizmusok, amelyek helyrehoznák ezeket az aránytalanságokat. Harma­dik. A minőségi munka ösz­tönzése nem esik egybe az anyagi ösztönzéssel, mivel a pénz nehezen váltható át árura, hiányoznak a kereske­delemből a jó minőségű áruk, s emiatt megszűnt a kiegészítő munkára való ösztönzés is. Negyedik. Azon szociális ösztönzők nem tel­jes kihasználása, amelyek a munka tartalmának gazda­gításával, a munkafeltételek javításával, egy kedvezőbb munkarend és pihenési rend kialakításával vannak kap­csolatban. Nem kielégítő a szociális javak — lakás, óvo­da, beutaló a szanatóriumba és üdülőbe — rriünka szerin­ti elosztása. Még a jobb kollektívákban is a dolgozók több mint két­harmad része kis erőfeszítés­sel dolgozik. Ennek oka: a rosszul szervezett termelés- irányítás, a tökéletlen ösz­tönzőrendszer, a termelés ad­minisztratív irányításának rossz hatásfoka. Társadal­munkban nincs kihasználva az embereknek az a törekvé­se, hogy a törvényes mun­kán túl többletmunkát vé­gezhessenek, s ezzel emeljék az életszínvonalukat. Nyu- gat-Szibéria városaiban a munkások 27 százaléka sze­retne többletmunkát vállal­ni, a működő rendeletek azonban megakadályozzák őket ebben, bár a termelés igényli a munkaerőt. Ez a tény tükrözi a társadal­munkban általános megítélé­sét azokkal szemben, akik szeretnének magasabb jöve­delemhez jutni, akár többlet- munka árán is. Mellesleg, az ilyen megítélés már túlhala­dott, nem felel meg a hely­zet objektív sajátosságainak, és a gazdasági-szociális fej­lődés gyorsításának. — Hogyan tehetnénk ér­dekeltté az embereket ab­ban, hogy hatékonyabb munkát végezzenek? — A járható út az egyén szükségletein, érdekein, az általa vélt értékeken keresz­tül vezet. Az egyéni és cso­portérdekek társadalmi ér­dekkel való egyeztetésének legfőbb eszköze a gazdasági mechanizmus és a párt szo­ciálpolitikája. A gazdasági mechanizmus meg kell hogy találja a munka szervezésé­nek, tervezésének és ösztön­zésének módját. Ki kell dol­goznia a vállalatok, munka- csoportok, szakcsoportok tak­tikáját, és legkézenfekvőbb gazdasági érdekeit. A gazda­sági mechanizmus a „gazda­sági ember” vezetésére irá­nyul. A szociálpolitika teljesen más funkciót tölt be. Az ő feladata, hogy összehangol­ja az egyes osztályok, réte­gek, csoportok alapvető ér­dekeit a hosszú távú társa­dalmi érdekekkel. A ki­egyensúlyozó szociálpolitika a leghatalmasabb eszköze annak, hogy a dolgozókat a párt köré csoportosítsa, hogy ne csak anyagi érdekeiket keltse fel, de lelkesedésüket is a társadalmi célok eléré­séért. Ilyen formában a gaz­dasági mechanizmus és a párt szociálpolitikája kiegé­szítik egymást, és együtt ga­rantálják a társadalom sike­res fejlődését. — Mit jelent a szociális igazságosság, és hogyan al­kalmazzuk a gyakorlatban? — önmagában történe­lemfölötti kategória, minden évszázad számára egy „fu­vallat”. Számomra, mint szo­ciológus számára a legfonto­sabb szakkifejezés a „szocia­lista igazságosság”, melyet a párt XXVII. kongresszusán, az S22KP KB politikai beszá­molójában használtak — eb­ben egyenes utalás van alkal­mazásának történelmi kereté­re. Nem arról van szó, hogy a társadalom minden tagjának egyenlők a szükségletei, ha­nem arról, hogy egyenlők az indulási esélyei az önképzés­re és a munka szerinti jutal­mazásra. A konkrét szociál­politika alapja a szociális igazságosság elvének világos szociális tartalma. — De ha ez a politika mindig differenciál, kiválaszt bizonyos szociális csoporto­kat, melyek között egyesek támaszai a kommunizmusért folytatott harcnak, mások al­kalmi szövetségesei, megint mások ellenségei, hogyan különböztetik meg egymás­tól ezeket a csoportokat? És kinek a javát kell hogy szolgálja a szociálpolitika? — A párt és a társadalom különböző rétegeinek, cso­portjainak kapcsolatát az mutatja, hogy milyen ezek­nek a csoportoknak a hozzá­állása a végrehajtásra váró társadalmi kapcsolatok át­építéséhez („peresztrojká­hoz”), valamint az, hogy mi­lyen mértékben esnek egybe a társadalmi és csoportérde­kek, melyet a megfelelő cso­portok társadalmi termelés­ben elfoglalt objektív hely­zete határoz meg. Feltételezem, hogy a szak­munkások többsége — akiket a társadalmi termelésben foglalkoztatnak — támogat­ja a pártot abban a harcban, hogy a termelési viszonyo­kat tökéletesítse, színvona­lát felzárkóztassa a terme­lőerők színvonalára, tehát az ország jövőjéért és a világ- rendszerben elfoglalt helyé­ért folytatott harcban. A tár­sadalom minden csoportja rendkívül érdekelt az ország gazdasági-szociális színvona­lának emelésében, mert e nélkül nem nőhet az élet- színvonal, azonkívül a mun­kaaktivitás területén jelen­tős tartalékaink vannak. Ter­mészetesen ezen az óriási ré­tegen belül vannak aktívabb és passzívabb, haladó szelle­mű és konzervatív dolgozók. Egyeseket ösztönözni kell, másokat nevelni, de nem szavakkal, hanem az új tár­sadalmi javak bemutatásá­val. Ezért a párt szociálpoli­tikájának alapvető feladata, hogy elsősorban ennek a ré­tegnek az igényeit elégítse ki. A második csoportot a tár­sadalom azon tagjai alkot­ják, akik hajlandók nagyobb erőfeszítéssel és hatékony­sággal dolgozni, de nem az általános körülmények kö­zött, hanem a termelés társa­dalmi szektorain kívül — magánjellegű kisegítő gazda­ságokban, családi vállalko­zásokban, idényjellegű épí­tőbrigádokban, különböző akkordmunkán. Amennyiben ezeknek a csoportoknak a munkája elengedhetetlen a társadalom számára és ma­gas hatékonyságú, célszerű velük a kölcsönös előnyök fi­gyelembevételével egyezsé­get kötni. Azonban ellenőriz­ni kell az ilyen csoportok ki­fejlődését, jövedelmük szín­vonalát, életszínvonaluk emelkedését, hogy ne válja­nak „nepman”-féle kispolgá­rokká, azoknak „pazar éle­tet” élő szokásaikkal együtt. Nézeteim szerint a magán- szektor dolgozóinak jövedel­me 2-3, sőt 4-szerese is le­hetne a társadalmi termelés­ben dolgozókénak, de mond­juk a 10-szerese már nyil­vánvalóan túlzott és indoko­latlan. Végül a harmadik csopor­tot az a réteg alkotja, aki­ket az objektív körülmények arra kényszerítenek, hogy belekapaszkodjanak a régi­be, és minden lehető módon akadályozzák a haladó át­alakulást, annál inkább, hogy van is erre lehetősé­gük. Mindenekelőtt ilyenek a központi gazdasági hivata­lok és az ő helyi igazgatósá­gainak dolgozói, más szóval az utóbbi években dúsan burjánzó bürokratikus ré­teg, amely indokolatlan ked­vezményeket élvez. Ök érde­keltek a korábbi rendszer fenntartásában. Még ide tar­tozik a nagyon visszaszorí­tott, de mégis létező „sötét” ügyeskedők, üzérkedők, vi- • szonteladók, vesztegetők, sik­kasztok csoportja. Ellenük és a munka nélkül szerzett jö­vedelmek ellen törvénnyel harcolunk. Fordította: Gyurkó Edit és Frankó Larissza (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents