Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. OKTOBER 30., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1848-as emlékhely a gyulai vár előtt Országos tanácskozás Békésen Felnőttoktatás most és a jövőben Gyulán, a volt könyvtár­ban tegnap értékelte a szak- és társadalmi zsűri azt a 40 alkotást, amelyet 32 szob­rász, illetve építész küldött a ’48-as hős honvédtisztek emlékhelyének Gyulán való elhelyezésére. Az első sze­lekció után 11 pályamű ma­radt, majd ebből ajánlotta a szakemberekből álló zsűri azokat a műveket, amelye­ket megvalósításra, illetve pályadíjra javasolt. Végül is az első díjat Máté István szobrászművész alkotása (képünkön) — építésze Sze­mereii Márta — nyerte el, és ezzel $ lehetőségét is annak, hogy ez a kompozíció kerül­jön majd a vár előtti ter­vezett térségbe. Második lett Pogány Gábor, harmadik Rideg Tibor szobrászmű­vész alkotása. Pályamunká­jára pénzdíjat kapott a té­ma művészileg jó megoldá­sáért Varga Gábor, Palotás József és Fridrich Ferenc. További hét pályázónak ja­vasoltak 10-10 ezer forint költségtérítést. Az értékelés során többek mellett dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke is el­mondta véleményét, köszö­netét mondott nemcsak a rendkívül széles körű ér­deklődésért, ami a pályázat iránt megmutatkozott, ha­nem azoknak is, akik szív- vel-lélekkel felkarolták, tá­mogatták a város által már régóta dédelgetett | vágyat, hogy megvalósuljon egy 48-as emlékhely kialakítása a Gyuláról halálba, induló honvédtisztek örök emléké­re. A végleges döntés után •— a javaslatokat széles kör­ben szeretnék megvitatni a város társadalmi szerveivel, testületének tagjaival és ter­mészetesen a lakossággal is — az emlékhely kialakítá­sára várhatóan a jövő év­ben kerül sor. Kép, szöveg: B. O. A dolgozók általános is­kolái igazgatóinak és tago­zatvezetőinek országos ta­nácskozása kezdődött teg­nap, október 29-én Béké­sen. Az Országos Pedagój giai Intézet felnőttnevelési osztálya, a Békés Megyei Tanács művelődési osztálya és Békés Városi Tanácsa ál­tal szervezett kétnapos ta­nácskozáson több neves, or­szágosan ismert szakember a felnőttoktatás jelenét és jövőjét vitatja meg. Csütörtökön reggel Ráta Pál, a Békés Megyei Ta­nács művelődési osztályá­nak vezető szaktanácsadója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd dr. Becsei József, a Békés Megyei Ta­nács elnökhelyettese a me­gye oktatáspolitikai helyze­téről adott tájékoztatást. Ezt követően Kerekes László, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője aktuális ok­tatáspolitikai kérdésekről beszélt. Beszámolójában az eredményesség mérésének fontosságát hangsúlyozta. — Az általános iskolák igazi fejlődése akkor való­sulna meg — mondta —, ha öt év múlva már nem lenne szükség ilyen ülésekre, ahol a problémák megoldásán kell gondolkodnunk. Napjainkban olyan gazda­sági, társadalmi változások vannak folyamatban, ame­lyek a jelenlegi felnőttokta­tást is új fényben világítják meg. Csorna Gyula, az OPI főigazgató-helyettese az új körülmények közötti felnőtt­nevelésről beszélt: — A SZOT országos agi- tációs propagandabizottsá­gának legutóbbi i ülésén a szakszervezet a teljes fog­lalkoztatás mellett foglalt állást. Ennek ugyan bizo­nyos mértékig ellentmond az, hogy a hatékony foglal­koztatás politikáját is el­fogadta, ami a dinamikus munkaerőmozgás ' mellett egyfajta bizonytalanságot is feltételez. A szakképzetlen embereket arra készteti, hogy képzettséget szerezze­nek, hiszen sok helyen csak így biztosíthatják alkalma­zásukat. Sokaknak azonban nincs meg az az általános képzettségük sem, amelyre egy szakmai képzés épülhet­ne. Ezért is vár tehát az ed­digieknél jóval több munka a dolgozók általános isko­láiban tanítókra. A főigazgató-helyettes vé­gezetül szólt az általános is­kolák nappal*, tagozatáról kimaradt fiatalok rehabili­tálásának szükségességéről. A tanácskozás meghívott­jai a délutáni órákban isko­lalátogatásokon és városné­zésen vettek részt, amely­nek során a békési zeneis­kolások hangversennyel lep­ték meg őket. A tanácskozás ma délelőtt Róta Pálnak Az ifjúsági osz­tályok helyzete Békés me­gyében című előadásával folytatódik. Ezt követően Dános Valér őrnagy az if­júkori bűnözés okairól és leküzdésének lehetőségeiről beszél. A délutáni fórumokon és konzultáción a Művelődési Minisztérium és az OPI meghívott munkatársai vá­laszolnak a kérdésekre. — magyar — Sehell-kút Orosházán Tegnap adták át Oroshá­zán a Schell üzemanyagtöltő állomást, amely a helyi vá­rosi tanács, az Interag Rt. és hat helyi vállalat, illetve szövetkezet összefogásával épült, mintegy 25 millió fo­rintos költséggel. Az avatóünnepségen dr. George Lucket, a Schell ma­gyarországi képviselője kö­szöntötte a város vezetőit, a beruházók és kivitelező vál­lalatok képviselőit. Beszédé­ben utalt arra a városi ösz- szefogásra, amelynek ered­ményeként rövid hat hónap alatt sikerült felépíteni és üzembe helyezni a töltőállo­mást. — Ha körbenézünk, lát­hatjuk, nem volt hiábavaló az együttműködés, a tenni- akarás — mondotta. — „A legnagyobb magyar falu” és a Schell legjelentősebb kö­zös vállalkozása ez az üzem­anyagtöltő állomás. A Schell — angol és holland cég kö­zös vállalata — | az egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvállalat. Benzinforgal­munk a világon a legna­gyobb. Reméljük, hogy ez­zel a közös vállalkozásunk­kal nagyban hozzájárulunk a helyi fejlődéshez isJ Mo­dern kútjaink, szakképzett munkatársaink garantálják az ellátás színvonalának ja­vítását ebben a térségben is. Az avatóbeszédet követő­en Sándor Antal, az Oros­házi Városi Tanács elnök- helyettese köszönetét fejez­te ki a támogatóknak, akik alaptőkét biztosítottak a töl­tőállomás felépítéséhez. El­ismeréssel szólt a mintasze­rű. jól szervezett bebruhá- zásról, az építőmunkások fegyelmezett munkájáról, a létesítményt alapító és ki­vitelező partnerek együtt­működéséről. A továbbiakban a vendé­gek megtekintették az üzem­anyagtöltő állomást, amely a Schell-hálózat 43. tagja Ma­gyarországon. A töltőállomás üzemeltetője az Interag Rt. Az üzemanyag-kimérés 600 négyzetméteres előtető alatt történik, és egyidejűleg tíz jármű kiszolgálására alkal­mas; 86-os, 92-es, 98-as ok­tánszámú benzint, dízelola­jat forgalmaznak. Az üzem­anyagtöltő állomáshoz autó­ápolási! és -felszerelési cik­keket, alkatrészeket értéke­sítő üzlet, valamint Snack- bár tartozik. Szeged, Kecskemét és Debrecen után a Tiszántúl legjelentősebb töltőállomása tegnap 12 órakor nyílt meg a nagyközönség számára. A kút első „vendége” Csong­rádi Pál tűzoltó, orosházi lakos volt, aki Zastava gép­kocsiját ebből a kivételes al­kalomból ingyen tankolhatta meg. Ismét népszerűek lettek a különböző növényi részek vagy azok kivonataiból készült gyógyteák, melyek forgalmazásá­val többek között a Herbária is foglalkozik. A békéscsabai üzem tevékenységéről, amelyben évente 50 millió darab fil­teres tea készül, olvashatnak cikket lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi II legdrágább valuta Szent-Györgyi Albert 1936. évi előadása Gyopárosfürdőn 1936. Pünkösd vasárnap. Orosháza-Gyopáros gyógy­fürdőn egy konferencián a következő mondatokkal fe­jeződött be egy előadás: „Meg kell tanulnunk bol­dognak lenni még akkor is, ha a szomszéd is boldog, meg kell tanulnunk kenye­rünket élvezni, még akkor is, ha a szomszédnak is van mit ennie. S akkor meg fog­nak oldódni mindazok a megoldhatatlannak látszó politikai és gazdasági ne­hézségek, s az emberiség ki­heveri gyermekbetegségét, s a tudomány is nyugodtan oszthatja mérhetetlen áldá­sait.” Az előadó nem volt más, mint Szent-Györgyi Albert. Akkor még senki sem gon­dolta, hogy a következő év­ben a magyarhoni tudo­mánynak először, és azóta is egyedül ő szerez Nobel-dí- jat. Ma pedig nem sokan tudják az újrafejlődő üdü­lőkerületben megfordulók közül, hogy a helynek ilyen tudománytörténeti emléke is van. Ezekben a napokban méltó az emlékezés erre az eseményre, mert a minap — október 28-án — volt a fél évszázados évfordulója annak, hogy a később világ­hírre emelkedett tudós át­vehette az elérhető legma­gasabb tudományos elisme­rést. A tudós gyopárosi előadá­sán nem elsősorban tudo­mányos kérdésekről beszélt, bár a cím: „A természettu­dományi kutatás válsága” volt. A fejtegetés, a kutatás eredményei és a gyakorlati felhasználás ellentmondá­sait vette sorba. A mező- gazdasági és ipari túlterme­lés közepette emberek éhez­nek és sok magyarnak nincs cipője és egészséges hajléka — mutatott rá az előadás­ban. Ma különösen elevenen érezzük azt az okfejtést, mi­szerint végzetes lehet a tudományos-technikai ké­szültség fokozása, ha az em­beriség erkölcsileg nem fej­lődik hasonló színvonalúra. A háború, a gyűlölködés, az irigykedés megoldása — az előadás szerint —, nem a parlamentekben, a Népszö­vetségben, hanem a szívek­ben keresendő. Ekkor még nem volt köz­életi ember, ismert politikus személyiség. A humanista, békeharcos Szent-Györgyi talán éppen ezen a találko­zón nyilvánította ki elő­ször azokat a gondolatokat, amelyekkel később oly sok barátot, tisztelőt szerzett magának és a magyarság­nak. A hallgatóság nem tud­hatta még, ki áll előttük, de arra, hogy személyisége, szavai milyen tekintélyt vívtak ki, álljon itt egy fel­jegyzett mondat, amely a gyopárosfürdői konferencián megjelent Hegedűs Lóránt, volt pénzügyminiszter szá­jából hangzott el: „Szent- Györgyi Magyarország leg­drágább valutája." (pleskonics) BÉKÉS MEGYEI Eleki hét a EHZnE3-ban Kevés olyan épület van a nagyközségben, mely meg­határozó jelentőséggel bír a település arculatára. Az egyik ilyen a XVIII. század végén, 1796-ban épült ba­rokk stílusú templom. Itt több olyan tárgyat is őriznek, melyeket a Magyar Nemzeti Múzeumban is nyilvántar­tanak. A templom állaga meglehetősen rossz, felújításra szorul. Megvalósulhat-e hamarosan a templom felújí­tása? — erről szól mai lapszámunk harmadik oldalán az egyik írás. Az első „vendég” az új kütnál Fotó: Kovács Erzsébet Cs. I.

Next

/
Thumbnails
Contents