Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-29 / 255. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. OKTOBER 29., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM Élővíz lesz az Élöviz-csatorna Felavatták a biológiai tisztító művet Dr. Horváth István miniszterelnök-helyettes látogatása megyénkben Október 28-án, tegnap megyénkbe látogatott dr. Horváth István, a Minisztertanács elnökhelyettese. A reggeli órákban felkereste a megyei tanács székházát, ahol Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke kíséretében megtekintette az ott folyó felújítási munkát, melynek megvalósulásával megteremtődnek a kulturált ügyintézés feltételei. Ezután a megyei tanács tisztségviselőivel találkozott, ahol Gyulavári Pál tájékoztatta a tanácsi munka időszerű tennivalóiról. így többek között az MSZMP KB július 2-i állásfoglalásából, a társadalmi-gazdasági kibontakozás programjából adódó megyei tanácsi feladatokról, amelyet a végrehajtó bizottság a napokban előzetesen megvitatott. Áttekintették a VII. ötéves terv egyik kiemelt megyei beruházása, az ivóvízminőség-javító program időarányos teljesítését és egyéb feladatokat. A találkozón részt vett dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára. A program következő állomása a Békéscsabai Kötöttáru- gyár volt, ahol Szuchy László igazgató és Bíró Béla az üzemi pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a miniszterelnök-helyettest a gyár gazdasági és politikai munkájáról. Horváth István délelőtt részt vett a nemrég elkészült biológiai szennyvíztisztító telep avatásán. Ezt követően vendéglátói társaságában megtekintette az épülő sportcsarnokot és a tanítóképző főiskolát, ott volt a Békéscsaba—Siófok NB I-es labdarúgó-mérkőzésen, majd a késő délutáni órákban a belvárosi iskolát nézte meg. Horváth István miniszterelnök- helyettest a megyei tanácsnál Gyulavári Pál tanácselnök tájékoztatta — Jelentős állomásához érkezett Békés megye víz- gazdálkodása — mondotta. — Nagy utat tettek meg vadvízországtól napjainkig. Megrendszabályozták a szilaj vizeket, lecsapolták a mocsarakat, kitűnő termésre tették alkalmassá földjeiket. Vízkincsüket mind sokoldalúbban és szakszerűen — az ökológia törvényszerűségeit tisztelve, környezetkímélőén — állítják az ember szolgálatába. Felépült a békéscsabai 28 ezer köbméteres biológiai szennyvíztisztítómű, és sikeresen befejezte próba- üzemelését. Megbízhatóan szolgálja majd a város lakosságát, óvja egészségét, jótékony hatását tapasztalják majd a környező települések is, az Élővíz-csatorna vize ismét élővé válik. Űj távlatokat nyit az ezredfordulón túlmutató városfejlesztési elgondolások kidolgozói előtt. A létesítménnyel Békéscsaba a fejlett infrastruktúrával rendelkező vá(Folytatás a 3. oldalon) Grósz Károly találkozott Wojciech Jaruzelskivel Befejeződtek a magyar-lengyel kormányfői tárgyalások Grósz Károlyt, a magyar Minisztertanács elnökét lengyelországi hivatalos, baráti látogatásának második napján Varsóban fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Államtanács elnöke. A találkozón jelen volt Zbigniew Messner lengyel kormányfő. A tervezettnél fél órával tovább, közel két óráig tartól megbeszélésen Wojciech Jaruzelski és Grósz Károly áttekintette a két ország belső helyzetét, a társadalmigazdasági kibontakozás alakulását. Ha nem is a két ország helyzetében, de abban a gondolkodásban, ahogyan Varsóban és Budapesten egyaránt a kibontakozást keresik, sok hasonlóságot láttak. Ez a hasonlóság mutatkozik meg abban is — szögezték le —, hogy Magyarországon és Lengyelországban is a gazdasági kérdések állnak előtérben. Ezzel összefüggésben egyetértettek abban, hogy a politikai intézményrendszer megváltoztatása nélkül nem érhető el haladás. Fontosnak ítélték a szocialista demokrácia fejlesztését, és hangsúlyozták a Szovjetunióban folyó átalakítás, a „peresztrojka” jelentőségét, azt, hogy ennek megvalósulása kölcsönhatásban van az egyes szocialista országokban folyó reformok eredményességével. A nemzetközi kérdéseket áttekintve az enyhülési folyamat jelentőségét hangsúlyozták azért is, mert az a gazdasági kibontakozás végrehajtásának feltétele, továbbá tágítja egy-egy ország mozgásterét. Ebben az összefüggésben is nagyra értékelték Mihail Gorbacsov békekezdeményezéseit. A két ország viszonyában Grósá Károly és Wojciech Jaruzelski egyaránt fontosnak nevezte a rendszeres politikai konzultációkat. Ezzel kapcsolatban a lengyel vezető megemlítette, hogy nagy várakozással tekint közelgő magyarországi látogatása elé. Külön elismeréssel szólt arról, hogy Magyarország a legnehezebb időszakban is fenntartás nélkül támogatta a lengyel szocialista megújulási törekvéseket. Egyetértettek abban, hogy az egyszerű árucsere lehetőségei kimerülőben vannak, döntő jelentőségű lett a kooperáció és ezen belül a vállalatok közötti közvetlen együttműködés fejlesztése. Ezért a lengyel és a magyar kormányzatnak törekednie kell az ehh&z szükséges minden feltétel megteremtésére. A találkozó után Grósz Károly rövid városnéző sétát tett. Megtekintette az óvárost és az újjáépült varsói királyi várat. A délután folyamán a varsói magyar nagykövetség épületében találkozott a magyar kolónia tagjaival. A magyar miniszterelnök kíséretének tagjai intenzív megbeszéléseket folytattak lengyel partnereikkel, sor került számos szakértői véleménycserére is. Ambrus János magyar és Helmut Floeth lengyel külkereskedelmi miniszterhelyettesek kormányaik nevében aláírták a két ország 1988-ra vonatkozó árucsereforgalmi és kölcsönös fizetésekről szóló jegyzőkönyvet. Grósz Károly, aki elutazása előtt találkozott a lengyel és a magyar sajtó képviselőivel, hangsúlyozta, hogy a két ország álláspontja teljesen megegyezik a nemzetközi helyzetről és a világban tapasztalható politikai folyamatokról. A magyar fél érdeklődéssel figyeli a lengyel kormányzati munka átalakítását, mivel a magyar kormány előtt is az a feladat áll, hogy irányí(Folytatás a 2. oldalon) Javuló támadó játékkal Békéscsabai Előre Spartacus—Siófok 3-2 (1-1) NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 5 ezer néző. V.: Pla- sek (Puhl, Márton S.). BÉKÉSCSABA: Baji — Szenti, Ottlakán, Csató, Bánfi — Adorján,^Gruborovics, Csanálosi — Arky, Kurucz (Tamás, 9. p., Kras- nyánszky, 69. p.), Szekeres. Edző: Csank János. Több hónapi sikeres próbaüzem után adták át tegnap délelőtt a 300 millió forintos költséggel épült biológiai szennyvíztisztítót. Az avatóünnepségen a már említettek mellett részt vett dr. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, dr. Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes és Fodor- né Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára. Ott voltak a három érintett város — Békéscsaba, Gyula, Békés — vezetői, a tervező, a beruházó és a kivitelező vállalatok képviselői. A vendégeket az üzemeltető Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója, Szarvas János köszöntötte, majd Kovács Antal mondott beszédet. A telep megtekintése után dr. Abrahám Kálmán államtitkárt arra kértük, szóljon a létesítmény környezetvédelmi funkciójáról. — Nem túlzók, ha azt mondom, több évtizedes gondja oldódott még a megyének, de különösen Békéscsaba, Gyula, Békés lakóinak. Nem egyszerűen a szennyvíz eltüntetéséről van szó, hanem egy olyan körforgás biztosításáról, melynek során Visz- szavezetjük a természetbe azt, amit elvettünk tőle, a vizet, mégpedig tisztán. Azt, hogy mennyire fontosnak tartottuk a létesítményt az is jelzi, az OKTH 44 millió forinttal járult hozzá, s jól Illeszkedik a környezetvédelmi mintamegyévé fejlesztés programjába. Elmondhatom, hogy itt a megyében sokat tesznek ezért, s ez a mai nap azt is bizonyítja, közösen még többre vagyunk képesek. Szeretném, ha mielőbb megoldanánk egy csaknem hasonló nagyságrendű gondot, a veszélyes hulladékok tárolását. Ezzel újabb nagy lépést tehetnénk a program közös megvalósítása felé. Az ágazati program Békés megyei feladatai A múlt hét péntekén hirdette meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a jövő évi termeléssel összefüggő feladatokat és a munka közgazdasági feltételeit. Tegnap, október 28-án már Békés megye gazdasági vezetői ' a megyei tanács nagytermében ismerhették meg az 1988. évi ágazati programot és a termelés köz- gazdasági feltételrendszerét tartalmazó előírásokat. Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitójában arról a felelősségteljes munkáról és az ezt kísérő eredményességről szólt, amely nélkülözhetetlen a megye gazdasági pozícióinak továbbnövelésében. Túl sok változást nem hoznak a szabályozók 1988-ra, de ami nagyon lényeges és fontos: növekszik az üzemek önállósága, csökken az állami támogatások mértéke, a gazdaságok újabb tartalékok mobilizálásával kivédhetik, megszilárdíthatják anyagi] helyzetüket, s olyan célok megvalósítására vállalkozhatnak, melyeket a kormányzat megkülönböztetett módon támogat nemzeti felemelkedésünk érdekében. A megbeszélésen jelen volt dr. Doboczky István MÉM- miniszterhelyettes és Kiss Sándor, a párt Békés megyei bizottságának titkára. Az ágazati munkaprogramból adódó országos és megyei feladatokat a budapesti tanácskozás alapján Antal József, a megyei tanács osztályvezetője ismertette. Értékelte az élelmiszer-gazdaság ez évben várható teljesítményét, melyre a több éve tartó aszályos időjárás rányomta a bélyegét. Sajnos gabonából a vártnál kevesebb termett. Az állattenyésztés hozamai is szerények, a mezőgazdaságban folytatott ipari termelés a tervezettnél valamivel jobb eredményt hoz. A lakosság élelmiszer-ellátása kiegyensúlyozott, az export- értékesítés tervszinten' alakul. Az élelmiszeripar tevékenysége bővült, összességében a termelési érték a múlt év szintjén alakul, a nyereség azonban annál kevesebb. Az 1988. évi terv az idei termelési szint 5,5 százalékos túlteljesítésével számol. A belső ellátás biztosítása mellett az export fokozása döntő fontosságú feladat az ország fizetőképességének megőrzése végett. A tanácskozás résztvevői jóleső érzéssel hallhatták, hogy a fejlesztéspolitika újra előtérbe került. A különböző célú beruházások és rekonstrukciók I támogatást kapnak a továbbiakban is. Tehát lehet célirányosan, az eddig jól bevált pályázati rendszerben fejlesztésekre vállalkozni. Vonatkozik ez az elmaradt térségek fejlesztésére is. Antal József az árreformmal és a termelés közgazda- sági feltételei változásának ismertetésével fejezte be előadását, melyet konzultáció követett. D. K. SIÖFOK: Horváth — Jancsika, Szabó, Balázs, Kolovies (Keszeg, 59. p.) — Palkovics, Olajos, Quiriko (Boda, 79. p.) — Marozsán, Zsadányi, Lakatos. Edző: Kaszás Gábor. Gólszerző: Marozsán (9. p.), Adorján (36. p.), Szekeres (52. p.), Szenti (84. p.), Lakatos (88. p.). Sárga lap: iBalázs (39. p.), Szenti (78. p.). Szögletarány: 8:1 (6:0) a Békéscsaba javára. Az első valamirevaló helyzet a békéscsabai kapu előtt adódott az 5. percben, amikor Lakatos bal oldali beadását Zsadányi kezdte el „bűvölni”, Bánfit is kicselezte, de aztán nyolc méterről a kapufát találta telibe. Továbbra is a siófokiak vezették a támadásokat, ami a 9. percben góllá érett. Maro- zsánt a békéscsabai védők közösen akasztották, szabadrúgáshoz jutottak a siófokiak a 16-os vonaláról, szemben a kapuval. Rövid ápolás után a sértett állt a labda mögé, hatalmas lapos lövése a sorfalon megpattant, s a megdermedt Baji mellett a kapu közepébe vágódott a labda, 0—1. Aztán Zsadányi közeli lövését öklözte ki Baji, majd Marozsán iramodott meg Csató (Folytatás a 8. oldalon) , BÉKÉS MEGYEI Eleki hét a HETES-ban A kisebb lélekszámú települések vissza-visszatérő gondja: hogyan és milyen módon kössék le a szabad munkaerőt, miképpen csökkentsék az ingázást. Mai lapszámunkban az 5. oldalon egy olyan írást olvashatnak, amely bizonyos értelemben példa is lehet: a nagyközségtől 11 km-re fekvő város, Gyula Szabók Ipari Szövetkezete új konfekciórészleget épít Eleken. A fotóval illusztrált cikk címe: Jövőre új épületben. Megyénk közművelődését az ötvenes-hatvanas években néhány más intézmény mellett az eleki tette ismertté a határokon túl is. Sajátos helyzetben dolgoznak itt a népművelők; alaptevékenységük része a nemzetiségek hagyományőrző csoportjainak működtetése is. De hát a költségvetés központilag biztosított részé évről évre csökken, a bevétel más lehetőségei is szűkülnek. Az eleki közművelődés 800 ezre címmel a 4. oldalon riportot közlünk, amelyben a megye többi hasonló jellegű intézményére szintén érvényes gondokról is szólunk.
