Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-26 / 252. szám
1987. október 26., hétfő Megemlékezés a Moszkva Rádió Baráti Klubjában A nagy októberi szocialista forradalom közelgő 70. évfordulója tiszteletére ünnepi klubfoglalkozást rendeztek Orosházán a Moszkva Rádió Baráti Klubjának vezetői, tagjai. A Moszkva Rádió szignálja után Barna Pál nyugalmazott MSZMP járási első titkár a noszf nemzetközi és történelmi jelentőségéről beszélt. Ezt követően Súlyán Györgyné, a párt veteránja, Békés megye és Orosháza felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából felidézte az akkori időket, ő részese volt a történelmi jelentőségű eseményeknek, átélte azokat a napokat. 18.30 Órakor felcsendült a Moszkva Rádió magyar adásának szignálja. A műsor szerkesztői köszöntötték az orosházi ' klubfoglalkozáson megjelent valamennyi résztvevőt és. további eredményes munkát kívántak a vezetőségnek. A foglalkozás végén a szellemi totót értékelték, a nyertesek könyv- jutalomban részesültek, Cs. I. Szerkesztői üzenetek Csapó Lajosné, Békéscsaba. Joggal kifogásolja olvasónk, hogy lényegében ,,zsákbamacskát” vásárol, aki számára ismeretlen márkájú harisnyanadrágot választ, hiszen sokszor maguk a kereskedők sem tudják, milyen a mérete, a színe. Ráadásul nem filléres holmiról van szó. Panaszos levelét továbbítottuk — a témával egyébként rövidesen részletesebben is kívánunk foglalkozni. * * * „Mezőhegyesi szülők.*’ Sajnáljuk, hogy pontos nevet és címet nem írtak — olvasóink kérésére egyébként ezt titokban tartjuk —. mert az ilyen, a pedagógusokat dicsérő sorokat mindig örömmel adjuk közre. * * * Sás Menyhért. Mezőhegyes. Köszönjük a budapesti kirándulásról, a nemzetközi vásáron tett látogatásról szóló beszámolót. Külön elismerés illet benneteket, kisdiákokat, akik a nyáron az iskolai gyakorlókertben dolgoztatok, s jutalomképpen utazhattatok a fővárosba. Az Iskola, az úttörőcsapat életéről szőlő beszámolótokat a jövőben is várluk. A cigányügyi koordinációs bizottság és az Expressz Utazási Iroda közös szervezésében jó munkájuk jutalmaként október 9-e és 13-a között 36-an vehettek részt szovjetunióbeli kiránduláson. Az út során megismerkedhettek Ungvár és Munkács nevezetességeivel, megcsodálhatták a Kárpátok őszi pompáját, a 800 ezres Lvov műemlékeit, látnivalóit, nyüzsgő, színes mindennapjait. Képünkön a kirándulók egy csoportja Hevesi József, a cigányügyi koordinációs bizottság titkára ■; ...........■■* Visszhang Rögtön írásra késztetett a „Megkérdeztük: Hol a Módi?” című cikkük, ami az október 20-i számban a 3. oldalon jelent meg. Ott „a lakótelep eldugott szögletében” is jól mehetne egy bármilyen üzlet, ha az ott lakók szokásaihoz igazodna. Ugyanis éppen a napokban próbáltuk végigjárni férjemmel az ilyen jellegű üzleteket, és mit tapasztaltunk? Mind a városban (Luther u. —Jókai u. sarok), mind a telepen dél körül, 1-2 órakor bezárnak az üzletek. Előbbi időpont a délutáno- sok (műszakkezdés előtt), a csak fél műszakot dolgozók és az összes többi foglalkoztatott ebédidejére esik, utóbbi pedig a délelőttösök és az egy műszakban dolgozók esti bevásárlásának időpontja. Vacsorakészítés, vacsorázás után, 6-7-8 óra körül jólesik egy nagy sétát tenni, amikor is lenne időnk keres- . gélni, próbálgatni, nézelődni, de sehol semmi nincs nyitva. Ugyanez a helyzet a lángos- gofri üzlettel és a könyvesbódéval is. Előbbi 'már nemcsak délben nincs nyitva, hanem hónapok óta bezárva, üresen árválkodik, és úgy gondolom, nem lehet újabb engedélyt kiadni. Jelszó: üzemel már egy. Nem üzemel! A Lencsési lakótelepen a kocsmákon kívül semmi más nem üzemel. Pardon: a gumijavító igen. Köszönet. Bucsi Józsefné, Békéscsaba Válaszolt az illetékes A Népújság 1987. szeptember 7-i száma Szerkesz- szén velünk rovatában megjelent Mégis bejelentésre címmel, hogy az 1. sz. férfifodrászatban továbbra is bejelentésre dolgoznak, figyelmen kívül hagyva a korábbi utasítást. A bejelentést Leszkó Róbert tette a Népújság szerkesztőségének. Bejelentett panaszát a szolgáltatási osztály kivizsgálta és megállapította, hogy a dolgozó nem szövetkezeti taghoz^méltóan viselkedett a vendéggel szemben. A szövetkezet vezetősége szeptemberi ülésén hozott határozata alapján nevezett dolgozót az 1-es sz. férfifodrászatból átirányította az erzsébethelyi 6-os sz. férfifodrászatba, figyelembe véve, hogy elismerte vétkes magatartását. Amennyiben a jövőben hasonló eset fordul elő, úgy a szövetkezet vezetősége azt súlyosbító körülményként fogja figyelembe venni. Botyánszki Pál szöv. elnök, Békés Megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet Dévaványai sikerek a szarvasi tűzoltóversenyen A szarvasi tűzoltóparancsnokság és a városi úttörőelnökség nagyszabású tűzoltóemlékversenyt rendezett a szarvasi és a gyomaendrődi körzetek általános iskolai tűzoltócsapatai részére. A szarvasi sportpályán felsorakozott 10 fős csapatokat Bátor György, a helyi 3. sz. iskola csapatvezetője köszöntötte, aki méltatta- a nap eseményét, emlékezett forradalmi hagyományainkra. A két versenyszámos tűzoltóverseny- ben először a lánycsapatok a 800 liter/perc kismotorfecskendő szerelésében versenyeztek, s ez idő alatt a fiúk a nagyszerűen kiépített 400 méteres akadálypályán a váltófutásban mérték ösz- sze felkészültségüket. A szoros versenyben a lányoknál a Dévaványai 2. Sz. Általános Iskola tűzoltócsapata győzött a Szarvasi 3. Sz. Általános Iskola és a Kondorosi Általános Iskola úttörő tűzoltói előtt. A fiúknál a Dévaványai 2. Sz. Általános Iskola első csapata lett az első, megelőzve a Szarvasi 3. Sz. Általános Iskola és a Dévaványai 2. Sz. Általános Iskola második csapatát. A győztes csapatoknak a szép serlegeket és okleveleket Montvajszki László tűzoltó- parancsnok és Kozák Ferenc tanár, a szarvasi körzeti ug-parancsnok adta át. Az emlékverseny jól szolgálta az úttörő tűzoltók tervszerű felkészítését. Ágoston Sándor tudósító „n 22-es csapdája” * Amiről írni akarunk, az egy földterület Békéscsabán, melyet a Millennium—Szabolcs—Szerdahelyi—Rábai utca határol. Ez 210 lakó jogos tulajdona — vagy nem tulajdona — ugyanis papírral ezt igazolni nem tudjuk. Igaz, a lakásvásárláskor mindenkinek benne volt a szerződésében, hogy a lakásához tartozik még egy-két négyzetméter földterület is, melyet a többi lakóval közösen használhat, és a fent nevezett helyen található. A bökkenő csak az, hogy a telekkönyvi kivonat több mint egy év elteltével sem készült el. Ez a terület tehát most a senki földje. Meg is látszik rajta! Dúsan benőtte a pa- réj, a lapu, a bürök és még ki tudja hány gazfajta. Vannak azonban- a lakók között többen, akik már sokat tanultak az élet iskolájából, és azt mondják: egy akadály nem akadály! Irtsuk ki a gazt, ültessünk fákat, csináljunk játszóteret a gyermekeinknek, az a papír meg csak megérkezik egyszer. Hogy akkor miért találhattunk itt mégis gyomerdőt és nem facsemetéket? Mert erről a területről hiányzik még kb. 60-80 köbméter termőföld. A városi tanács műszaki osztályának vezetője egyértelműen kijelentette, hogy a nevezett földterület feltöltése nem a tanács feladata, ugyanis az nem közterület. Jogos, mondtuk, és elindultunk az OTP illetékeseihez. Az ő illetékesük közölte velünk, hogy azt a területet május 30-ig kellett volna feltölteniük földdel. Annak, hogy ez még a mai napig sem történt meg, az az akadálya, hogy az OTP több millió forintot előlegezett meg az építkezésekre, amelyet még nem kapott vissza. Mindaddig, amíg az OTP nem kapja meg a saját pénzét, mi föld nélkül maradunk. Passz. A bürokrácia útvesztője bezárult; 210 la- >kástulajdonos mások „jóvoltából” nem tudja jogos (!) tulajdonát használni. Gyönyörködhet az embermagasságú gaztengerben; kétnaponként porszívózhat, törölgethet, ugyanis nincs ami megkösse a port; szidhatja saját csemetéjét esténként, hogy „már megint hogy nézel ki”. Ha valaki ismeri a kiutat ebből az ördögi körből, kérem, értesítsen bennünket; Szőke Kiss László és Klemm Ferenc közös képviselők, Békéscsaba “ I Vétó vagy nem A tavasz folyamán megkértem testvéröcsémet, hogy — mivel a faluban nem volt beszerezhető — hozzon részemre a békéscsabai gazdaboltból vetőburgonyát, de sajnos már ott sem volt. Hazafelé tartva kocsijával, meglátta, hogy a Tótkomlósi Viharsarok Tsz sióréti árudája előtt (Békéscsaba és Gyula között) ki volt téve egy zsák burgonya, felette a felirat, nagy betűkkel, hogy „Vetőburgonya”. Itt az öcsém megvásárolta a kért vetőburgonyát 12 forintos egységáron, mintegy 2600 forint értékben. Később ért a kellemetlen meglepetés, ugyanis a burgonya egyáltalán nem kelt ki. Levelet írtam a tótkomlósi téesznek, kértem jöjjenek ki, nézzék meg: a burgonya a földben megtalálható csíra nélkül, és térítsék meg a vetőgumó árát, úgy gondoltam, még van idő, hogy felülvetéssel hasznosítsam a földet. A téesztől nem jöttek ki, válaszukban arra hivatkoztak, hogy tizenkét helyen megnézték az elültetett burgonyát, és mindenütt kikelt, nem hajlandók kártalanítani. Erre panasszal fordultam a Békés Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályához, kértem szíves intézkedésüket. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály I. I. 1484/ 1987. sz. alatti levelében az alábbiakat válaszolta: „Megállapítottam, hogy a Tótkomlósi „Viharsarok” Mgtsz kereskedelmi ágazata Gyulán két helyen foglalkozik mezőgazdasági termékek árusításával. Az ön által megnevezett sióréti boltegységben — a rendelkezésre álló nyilvántartások és az ágazatvezető nyilatkozata alapján — fémzárolt, minőségi bizonyítánnyal ellátott burgonya-vetőgumót nem értékesítettek. A termelőszövetkezet ágazatvezetője elmondta, hogy a boltegységnél a korábbi évek gyakorlata alapján; a különböző helyekről beszerzett,1 utántermesztett, de azonosítható burgonyafajtákból vetőnagyságú gumókat vásároltak a fogyasztók étkezési áron, melyből többen vetésre is felhasználtak. A bolti egység szabadkasz- szás, így általában a vásárolt áruról jegyzéket csak külön kérésre adnak ki. Önön kívül még egy esetben fordult elő, hogy panasszal éltek a boltban vásárolt vetőgumónak felhasznált burgonya minőségével kapcsolatban. Elismerjük, hogy a vetésre alkalmatlan burgonyagumó felhasználása, mely termést nem hozott, önnek jelentős kárt okozott. Sajnálattal tájékoztatom, hogy a minőségi problémával kapcsolatos panaszának orvoslásához kivizsgálásom nem tud segítségére lenni, mivel a vetőgumó minősége nem bizonyítható, továbbra az sem, hogy a burgonyát vetőgumóként értékesítették a boltegységben. Mindenesetre a termelőszövetkezetet figyelmeztettem, hogy a jövőben a vásárlókat jobban tájékoztassa az ott vásárolt mezőgazdasági termékek használhatóságáról. Javaslom, hogy a jövőben az ismeretlen helyről származó burgonya-vetőgumóra kérjen jegyzéket, vagy származási bizonyítványt.” Véleményemet nem írom le, mérsékelten csak kettőt kérdeznék: 1. Ha vetőgumót nem árusítottak, miért nézték meg 12 helyen? 2. Ha még egy panaszos volt, akit én á mai napig nem ismerek, miért nem hallgattak meg bennünket is, egymástól függetlenül, hátha ugyanúgy mondtuk volna el, ahogy fentebb leírtam? I Volna még több kérdésem is, de remélem, hogy ezek másnak is eszébe jutnak, és aki illetékes, fel is teszi, és választ is kér rá. (Teljes név és cím a szerkesztőségben) 36,5 kilós óriás harcsa az üvegboton Fekete István békéscsabai horgásznak eddig valahogy nem nagyon kedvezett a szerencse. Egy nyolc és fél kilós amúr volt szeptember végéig a legnagyobb fogása; 30- án délelőtt azonban Fortuna istenasszony a kegyeibe fogadta, és 270-es csehszlovák üvegbotjával, melyen 28-as turbó damil feszült — mintegy fél órás fárasztás után — kifogta élete legnagyobb halát. A harcsa 180 centi hosszú és 36,5 kilós volt, nem is sikerült egyedül kiemelnie. A Hármas-Körösön, a horgásztanya előtt egy kis ezüstkárász csalin akadt meg az óriás harcsa szeme, és ez lett a veszte. A környéken mindenki együtt örült a szerencsés horgásztárssal, aki családtagjai között osztotta szét a nem mindennapi zsákmányt. A Kner Nyomda laboratóriumába FELVÉTELRE KERES: vegyészmérnököt Jelentkezni lehet: Kner Nyomda Központi Üzeme, Békéscsaba, Lenin u. 9—21., munkaügyi csoport. Gyakorlattal rendelkező munkatársak jelentkezését várja a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az alábbi munkakörök betöltéséhez: — RENDSZERSZERVEZŐ, — PROGRAMOZÓ, — ÜZEMELTETŐ. TPA 1148 és IBM PC környezet. Érdeklődni lehet: Békéscsaba, Alsó Körös sor 2. sz. alatt. Telefon: 22-455/23.
