Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-26 / 252. szám
1987. október 26., hétfő Bosszúságok az Első Emeleten Uj üzemeltetési formák a megye kiskereskedelmében A hatodik ötéves tervidőszak folyamán a kereskedelemben a lakosság jobb áruellátása és a gazdaságosság fokozása érdekében új értékesítési formák kialakítására, illetve bevezetésére került sor. 1981. január 1-től a sza- badkasszás (gebines) elszámolású üzletek körére kiterjeszthető szerződéses üzemeltetést a vállalatok és a szövetkezetek folyamatosan hajtják végre. 1983. január 1-től a szerződéses rendszer mellett megnyílt a lehetőség a nagy és középnagyságú, szoros elszámolásban működő egységek jövedelemérdekeltségű üzemeltetésére. Zsúfolásig telt október 22-én este a békéscsabai ifjúsági és úttörőház előcsarnoka. Egyre nagyobb a nyüzsgés, néhányan a jegyek visszaváltását követelik. Jogosan, hiszen az Első Emelet koncertjét fél hatra hirdették és máris egy órával késik az előadás. A szervező ideges: „A közönség nagyrészt tizenéves gyerekekből áll. Melyik szülő nézi el az egyórás késést?” — mondja panaszosan. A feszültség egyre nő, a várakozók türelmetlenek, a színpad környékén ingerült szóváltások hangzanak el. Fél hét után néhány perccel végre felcsendül az Első Emelet zenéje. A pár hete megjelent negyedik nagylemez anyagából hallhatunk néhány számot, így a Szépek szépe balladája, a Csak azért is szerelem és a Szakíts, ha bírsz címűeket. A már slágerré vált Madam- me pompadour és Állj, vagy lövök című dalokra „bejön” az ütemes taps. Ez nagyrészt Kikinek, a tini lányok kedvencének köszönhető, aki borostás arcával, jó mozgásával tagadhatatlanul vonzó jelenség. Berkes Gábor, Bogdán Csaba és Szentmihályi Gábor játékát két vendég- zenész segíti mindent tudó szintetizátorával. A hangzás ezúttal mégsem kifogástalan, a fiatal és lelkes közönség azonban ezt is megbocsátja, és állva ünnepli kedvenceit. A koncert előtti zűrzavarban sikerült beszélnem az együttes tagjaival; akik elmondták, hogy a Kisszabóék kiválása után négytagúra redukálódott zenekar mára már kiheverte a kezdeti megrázkódtatásokat. Koncertjeiken telt házak várják őket, lemezeik jól fogynak. Egyszóval népszerűek. Ez azonban nem mentség az egyórás késésre és a be-be- csúszó hamis szólamokra. gém Fotó: Veress Erzsi A múlt év végén a megye kiskereskedelmi egységeinek közel egynegyede — ezen belül a boltok mintegy tizede (201 üzlet), a vendéglátóhelyek több mint négytizede (332 üzlet) — szerződéses formában működött. A kereskedelmi hálózaton belüli arányuk a vendéglátásban magasabb, a bolthálózatban pedig 1983-ig alacsonyabb volt, mint országosan (1986. december 31- én országosan ez az arány a boltoknál 12, a vendéglátóhelyeknél 41 százalékos volt). Az új üzemeltetésre való áttérés összességében dinamikusabb volt, mint országosan. A szerződéses egységek számának növekedése 1985-ig tartott, azóta számuk mérséklődik. A vizsgált időszak alatt a szerződéses üzletek aránya mind a bolti kiskereskedelem, mind a vendéglátás területén a szövetkezeti szektorban mindvégig magasabb volt,' mint az állami kiskereskedelemben. Az új üzemeltetési forma kezdetben a városokban terjedt el, 1986- ban azonban már a községekben működött a szerződéses vendéglátóhelyek több mint fele (52 százaléka), és j a boltok négytizede. A megye legtöbb községében (82 | százalékában) találhattunk legalább egy szerződéses vendéglátóegységet. Mivel a szerződéses üzletek —' elsősorban a boltok — a nagyobb településeken találhatók, így e forma előnyei a kisebb községekben élők ellátásában kevésbé jelentkeztek. A szerződéses rendszer a kis létszámú egységekre jellemző, minek következtében ezen egységek hálózaton belüli aránya nagyobb, mint az alapterületből és a forgalomból való részesedése. A megye szerződéses boltjainak többsége élelmiszerszakjellegű volt, ennél a típusnál a leggyakoribb a szerződéses forma alkalmazása, annak ellenére, hogy 1986-ban csökkent a számuk. A vendéglátásban a szerződéses üzemeltetésnek lényegesen nagyobb a szerepe, mint a boltoknál (feltehetően az elérhető jövedelem miatt). Legnagyobb a büfék, italboltok, borozók részaránya. A szerződéses boltok részesedése az összes bolti forgalomból 1981-ben nem érte el a fél százalékot sem, 1986-ban pedig 5 százalék volt. Az 1986-ban elért forgalmat a szerződéses boltok az összes alapterület 6 százalékán, a létszám szintén 6 százalékával érték el. A vendéglátás megyei bevételeiből a szerződésesek súlya jelentős, 1986-ban megközelítette az 50 százalékot. Bevételük 1981-ben 137 millió, 1986-ban pedig már 1 milliárd 200 millió forint volt. Ez utóbbi forgalmat a szerződéses vendéglátóhelyek az összes alaptériilet egyharmadán, a létszám háromtizedével bonyolították le. A szerződéses üzemeltetés — az öt év alatti működés tapasztalatai • alapján — általában kedvezőnek ítélhető meg, javult a lakosság ellátása, megnövekedett az üzletek forgalma és hatékonyabb a gazdálkodásuk is. Megfigyelhető, hogy a szerződéses egységeknél a lakosság igényeihez jobban igazodik a nyitva tartás is. A kedvező tapasztalatok mellett, néhány negatív jelenség is előfordult. Itt is volt olyan eset — ugyanúgy, mint a hagyományos üzemeltetési formáknál —, hogy megkárosították. a fogyasztókat, lejárt szavatosságú terméket árusítottak, vagy megszüntették az alacsonyabb haszonkulcsú termékek árusítását. A szerződéses üzemeltetés kapcsán olyan problémák is felmerültek, hogy a megkötött szerződéseket viszonylag sok esetben a lejárati idő előtt felbontják, s többször ez a gazdálkodó szerv kezdeményezésére történik. Itt az ok döntően az eladósodás, s ezen kintlevőségek behajtása nehézkes, a bírósági eljárás hosszadalmas. A szerződéses üzemeltetést a gazdálkodó szervek tartósnak ítélik meg, de az üzletszám emelkedése a jövőben sem várható, a jelenlegi csökkenés után szintentartással számolnak. A kiskereskedelemben az új üzemeltetési formák 1982- től tovább bővültek, a jövedelemérdekeltségű üzemeltetéssel. 1986 végén a megyében 178 bolt és 59 vendéglátóhely működött ebben a formában. A megye kiskereskedelmi egységeinek közel egytizede — ezen belül a boltok 10 százaléka, a vendéglátóhelyek 8 százaléka — jövedelemérdekeltségű egység volt. Ez a forma a szerződéses üzemeltetéssel ellentétben,» a boltoknál terjedt dinamikusabban. A jövedelemérdekeltségű boltok szakjelleg szerinti összetételében legnagyobb az élelmiszerboltok súlya. A vendéglátásban •pedig az éttermek, bisztrók, étkezdék részaránya jelentős. A jövedelmérdekeltségű üzemeltetés hároméves tapasztalatai összességében kedvezőek. Továbbra is várható az üzletszám növekedése, mivel ebben a rendszerben vannak még tartalékok. A jövedelemérdekeltségű üzemeltetés mellett 1985 májusától lehetőség van az úgynevezett egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzemeltetés bevezetésére. Ez a rendszer is a forgalom növelése mellett a költségek csökkentésére ösztönöz. A megyében 1986. év végén ebben a formában 92 bolt és 17 vendéglátóhely működött. Az új típusú üzemeltetési formák terén 1987 1-111. negyedévében megközelítően a korábban tapasztalt tendencia folytatódott. A megye kiskereskedelmében 514 szerződéses üzemeltetésű és 238 jövedelemérdekeltségű rendszerbe tartozó egység működött: előbbiek száma 7 százalékkal kevesebb, utóbbiaké ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A szerződéses formán belül mind a boltok, mint a vendéglátó- helyek száma mintegy 20- szal csökkent. Jövedelemérdekeltségű rendszerben pedig a tavalyinál 9-cel több volt és ugyanannyival kevesebb vendéglátóhely működött. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága Szombat délelőtt Kondoroson Milyen jó, hogy éppen Kondorosra vetett minket a jószerencse! Szombat délelőtti körsétánkat fotós kollégámmal a tanácsháza előtti parkolóban kezdtük, s arra vettük az irányt, amerre a szokatlanul sok járókelő haladt. S lám, most egy kirakodóvásár kellős közepén találjuk magunkat. A sátrak tarka1 összevisszasága gyönyörködtet. Egy közeli sátorból lakodalmas kazettáról szól, mit szól, üvölt a zene. Bevetjük magunkat a vásári forgatagba. A fülbevaló-belövő-kö- szörűs-kulcsmásoló sátránál horgonyzunk le először. Izgalmasnak — ám nem túl szerencsésnek ígérkezik a szokatlan árukapcsolás. A fiatalember nem a szemünkbe, a fülünkre néz először. Kolléganőmről azonnal lemond — neki már van fülbevalója —, csak hozzám intézi szavait: — Tessék választani a mesteri fülbevalók közül! — hadarja, mintha könyvből olvasná. — Ausztriából van, mind 18 karátos arannyal futtatott. Köves most a divat, azt ajánlanám — mutatja meggondolatlanul. Meggondolatlanul, mert meglátom a kezét. .. Hát mit mondjak? Ha kedvem lett volna a „műtéthez”, most akkor is hanyatt-homlok menekülnék. „Majd meggondolom” — motyogom zavartan, miközben arra gondolok: nem hogy a fülem, de még az életlen késemet sem adnám ilyen koszos kézbe ... Egy cukorkaárusnál kávét iszunk. Hat forintért egy szimpla össze is jön. Kicsit keserű, kicsit hideg, de azért jólesik. Közben beszédbe elegyedünk az enyhén illuminált ifjú vásárossal. — Vegyenek is valamit! — kínálja elszántan portékáját. — Hajnalban indultam Szegedről, hogy jó helyet kapjak. De hát annyi itt a cukorkás sátor, hogy aligha tudom eladni, amit hoztam ... Hazajött — meséli —, mert Békéscsabáról nősült olyan messzire annak idején. Aztán mikor megtudja, hogy mi is csabaiak vagyunk, kilép pultja mögül, s tegezésre vált, ahogy földiekkel szokás: — Higgyétek el, nincs már ebben üzlet — legyint, s lehalkítja a hangját —, a hal az más. Az kell a népnek. Azt fogok árulni, ha meglesz a cuccom hozzá ... Már olyan jóban vagyunk, hogy fizetni sem kell, csak vegyünk a kókuszos golyóbisokból. De mi így se kérünk, mire megsértődik. Visszamegy a helyére, s nagy hangon szólongatja a járókelőket: „Tessék, tessék ...” Testes asszonyság előtt két kislány dugja össze a fejét. Apró csomagocskát bontogatnak nagy izgalommal. „Zsákbamacska” — olvasom a vásáros előtt. Zsákba? Cetlibe. És nem macska, hanem bóvli, fortyogok, magamban, látván, hogy az egyik gyerek egy apró műanyag katonát; a másik meg két szem cukrot lelt a csomagban, öt forintért darabját! Jaj, ne! A két kislány ismét előveszi a pénztárcáját ... ) Pocsai Mihály békési csizmadia mester szerencsére már nem bóvlit, igazi „békebeli” bőrcsizmákat kínál eladásra. — Ez aztán eltart jó pár évig — biztat egy mellettem álldogáló bácsika. — Én is itt vettem annak “idején, jó munka, nekem elhiheti. Megéri azt a két és fél ezret. Hát ahhoz képest, hogy lassan a boltban sem kapnék olcsóbbat, és az jó, ha egy évig bírja .. . A szomszédos fazekas „alkotásaiért” viszont egy vasat sem adnék. A mókuskát, nyuszikát, halacskát párosával viszik — legalábbis az árus ezt állítja —, ajándékba. Pedig a borsos árak láttán a bicska is kinyílna a zsebemben, ha lenne benne. És lehetne, mert néhány lépéssel odább egy úriember késeket, bicskákat árul jó áron. „A kiskésit” — ámu- lok a hatalmas választék láttán. A késes ember pedig rákezdi. . — Tessék, kedves. Vásároljon bátran! Kell a jó kés a jó házassághoz is. Már csaknem kísértésbe esek, de a hátam mögött — a szemközti sátorból — magas orrhangon kiabálni kezd egy ruhaárus. — Anyukák! Figyelem! Betört az olcsóság! Lehet választani, asszonyok! — s én máris arra indulok. Igen ám, de a portékán is látszik, hogy olcsó ... Nem veszek hát semmit. Persze a vásár nemcsak vásár, hanem életforma, szórakozási lehetőség is. Kemény 10 forintért mindig akad, aki a forgóra ül. Mások, a célba I dobásnál, ügyességüket teszik próbára. Andrási Mihálynak sikerült is egy kisautót összedobálni, a többiek — ez a többség — csak a pénzt dobták ki (az ablakon). A célba- lövéssel ugyanez a helyzet. Hogy a puskákban, vagy a célba(kot) lövőkben, a hiba, nem tudom. De, hogy a forintoknak is akadna hely • másutt, az biztos. Például a tüzép-telep mögötti állatvásáron. Mert ha már Kondoroson járunk, oda is ellátogatunk. Útközben különös menettel találkozunk. Elöl idősödő ember, lovat vezet. A ló hátán hároméves forma kislány, bátran, nyereg nélkül feszít a pompás állaton. Mögöttük asszony ballag, s egy fiatalember zárja a sort. Megszólítom őket, s a 2-3 perces diskurzusból megtudom : a Turcsányi házaspár vette a másfél éves lovat az unokának, mert szeretne lovagolni. — Persze segít az állat a háztájiban is — egészíti ki apósa válaszát Lábát Pál. — Jó kanca ez, a mezőhegyesi ménesből való, és nem is volt drága, 24 ezerért vettük-. .. A bátor kislányj jut eszembe, mikor már ott, a vásár területén a négyhónapos mókás kis csacsiban gyönyörködöm. Az én óvodás nagylányom esetleg erre merészkedne fel, nyugtázom magamban, és szóba elegyedek a gazdával. Nem mintha vásárolni szeretnék ... Hantos Ferenc Szentesről érkezett, a csacsi mellett borjút, malacot is kínál eladásra. — Manapság nincs nagy keletje egyiknek sem — panaszkodik'—, de nem csodálom. Ez az adózás még sokak előtt nem világos. Félnek jószágot tartani az emberek, hátha nem éri majd meg. — És maga? — Nézze! Valamiből élni kell. De egyet mondhatok. Nem azt a lovat kell ütni, amelyik húz, hanem a lustáját ... Erről ez a véleményem. Még egy darabig nézelődünk. Lovak, tehenek, kecskék cserélnek gazdát a szemünk láttára. Kemény ezresek vándorolnak egyik zsebből a másikba. Mi meg visszasétálunk a kirakodó- vásárra, s veszünk egy-egy nyalókát a gyerekeknek. Mert vásárfia nélkül mégsem állíthatunk haza ... Nagy Ágnes Csizmák Békésről Hazafelé az állatvásárról Fotó: Kovács Erzsébet
