Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-05 / 234. szám
1987. október 5., hétfő Dél-alföldi közgazdásznapok Nyitott-e a magyar gazdaság? Dr. Csikós-Nagy Béla előadását tartja Fotó: Szilágyi Ferenc Korreferátumokkal folytatódott szombaton délelőtt a dél-alföldi közgazdásznapok] rendezvénysorozata, melyen az idén első ízben vettek részt Szolnok megye szakemberei. A kör kibővült: ezentúl nemcsak Bács- Kiskun, Csongrád és Békés, hanem Szolnok megye is részese a közgazdásznapoknak, amit jövőre már ők is rendeznek. De maradjunk a mostaninál, a gyulainál. Először Poliák György, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese tartotta meg előadását. Igen érdekes volt hozzászólása, ami a szerkezetváltást műszaki szempontból vizsgálta, öt követően Bajnai György, a Bajai Lakberendezési és Építőipari Szövetkezet elnöke, majd pedig dr. Ondy Zoltán, a Rákóczifalvai Rákóczi Tsz közgazdasági elnökhelyettese kapott szót. Ö a mezőgazdaság szerkezetátalakításának sajátos problémáiról szólt, hangsúlyozva a talajtani, mikrokörnyezeti, éghajlati adottságokat. Ezután dr. Gyáni Lajos, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank szegedi igazgatója a konvertálható exportbővítés finanszírozási tapasztalatairól és lehetőségeiről beszélt. Figyelemre méltó témát vetett fel a vitában felszólaló dr. Szilágyi László, a Szegedi Orvostudományi Egyetem docense, ő a tőkeallokációt, a tőkeáramlást — mint oktató — ideológiai oldalról közelítette meg. Néhány éve még kiejteni sem volt szabad, szocialista viszonylatban, a tőke szót. A változások ideológiai követése nagyon fontos, különben zavar támad a fejekben. A tőke, részvény, kötvény kompromittált fogalmak, de ezért nem „ők” a felelősek. Mást jelentenek a szocialista viszonyok között, adoptációsuk nem jelent veszélyt a szocialista rendszerre. A közgazdásznapok záróelőadását dr. Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke tartotta. Tartalmas, magas színvonalú előadásából most csupán néhány gondolatot idézhetünk. Először egy — szerinte — félreértett fogalomra hívta fel a figyelmet. Pár esztendeje hangzott el először, azóta sokszor, hogy a magyar gazdaság nyitott gazdaság. Sajnos, gazdaságunk még nem nevezhető nyitottnak. Ehhez ugyanis nem elegendő a terv nyitottsága, s az a tény, hogy viszonylag magas a külkereskedelmi forgalmunk. Valójában az a gazdaság nyitott, amely nyitott a világ felé a termelési tényezők (tőke, munkaerő, stb.) áramoltatásában, és a legjobb arcával jelenik meg ott. A beruházások értelmezése körül is vita folyik. Nálunk általában csak az úgynevezett hardware-t (épület, gép) értik alatta, holott a fejlett országokban ide tartozik a szellemi beruházás is, egészen a vállalat good will-jének (a vállalat piaci jó hírének) kialakításáig. Csakúgy, mint a vállalati managment (irányítási, vezetési szervezet) létrehozása. Még egy gondolatot emelnék ki, aminek fontosságát Csikós-Nagy Béla hangsúlyozta, ez az információs rendszer. Miért van az, hogy háromszor annyi statisztikát vezetünk, mint a1 „nyugatiak”, és még sem tudjuk megítélni egyes termékeink piaci versenyképességét. A hiba számviteli rendszerünkben van, amely elsősorban arra alkalmas, hogy a „központ” belelásson a vállalatok gazdálkodásába. Nem egyszerűen költségelszámolásra, hanem az információ olyan csoportosítására lenne szükség, ami eligazít a piaci versenyben. Ezen hiányosságok élesen kiütköznek a világbanki hitelek elbírálásánál. A jelenlegi számvitel alapján vállalataink nem tudják reálisan megítélni termékeik világpiaci helyzetét. A gazdasági kibontakozásnak még több kérdése szóba került az előadásban, ezekről külön is megkérdeztük Csikós-Nagy Bélát. A vele készült interjút hamarosan közöljük lapunkban. — szatmári >— Vonalban voltunk Biharugrán és Körösnagyharsányban Szeptember 28-án, hétfőn Biharugrán és Körösnagyharsányban, a helyi tanácsokon vártuk a községbeliek kérdéseit. Mivel telefon szinte glig van a. két településen, így inkább a személyes találkozásokra készültünk, de kevés vendégünk volt. Volt, aki a biharugrai tü- zép-telepre panaszkodott. Kevés a fenyőfűrészáru, a kisméretű tégla és a cserép. A tüzép-telep természetesen rendel, de a vésztői Körösmenti Áfésztól nem kapnak. Felhívtuk az áfészt, s ők elmondták, fenyőfűrészáru az összes telepükön hiánycikk, tehát ez ügyben Bi- harugra nincs hátrányos helyzetben. Tégla és cserép az utóbbi időben szinte bé- szerezhetetlen. Mindenki tudja — hiszen sokszor elhangzott, leírták —, az építőanyag jövő évtől várhatóan jelentősen drágul. Hónapok óta vadásznak az építkezni szándékozók téglára, cserépre, váltakozó sikerrel. A következő kérdés is az áfésznek szólt. Mikor nyit Biharugrán az étterem? A válasz: várhatóan a jövő év végén. A 100 adagos konyha — úgy tűnik — képes lesz ellátni az előfizetéses igényeket. Egy biharugrai a hétvégi buszközlekedéssel volt elégedetlen. Vasárnap nincs busz, ami a 14.20-as és későbbi zsadányi járatokhoz vinné az ugraiakat és a har- sányiakat. Így Pestre, Szegedre, s az ország más vidékeire csak úgy tudnak eljutni ha vasárnap ebéd után személyautóval gurulnak át Zsadányba. Mint a Körös Volántól megtudtuk, amennyiben a tanács kéri megfelelő járat indítását, egy-három hónapig kísérletképpen indítanak egy buszt, vasárnap délután Harsányból Biharugrán át Zsadányba. Amennyiben 15-20 utas igénybe veszi ezt a járatot, úgy nincs akadálya, hogy véglegesítsék. * * * Körösnagyharsányban többeket foglalkoztat az a kérdés: újból azon dolgoznak-e, hogy Biharugra és Nagy harsány közös tanácsi igazgatású legyen? Ilyen jellegű törekvés volt 1981-ben. Akkor mindkét község lakossága az összevonás ellen szavazott, egyik településen sem tartották volna indokoltnak az ilyen jellegű döntést. Félreértésre az adhatott most okot, hogy a körösnagyharsáhyi vb-titkár hosszabb ideje helyettesíti biharugrai kollégáját. Ettől függetlenül mindkét település továbbra is külön tanácsi irányítású marad. Sok az idős ember Harsányban, s az orvosi ellátás nem a legmegfelelőbb körülmények között folyik. Többen kérdezik, «mikor változik meg ez a helyzet? Az új orvosi rendelő, fogorvosi szobával, lakással együtt 1990- re épül fel a községben. Erre a fedezet megvan, s a tanács vezetői bíznak abban, hogy a település státuszt is kap orvosi állásra addig. Néhányan a közlekedési lehetőségekre panaszkodtak. Attól is tartanak: megszüntetik a vasúti forgalmat. Ez az utóbbi, néhány napja szárnyra kapott hír, nem bizonyult igaznak, mint azt korábban megírtuk már. Ami pedig az autóbuszjáratokat illeti, a község vezetői azon vannak, hogy minél hamarabb találjanak valamilyen megoldást, mely enyhíthet ezen a gondon. A nemrég megszűnt húsbolttal kapcsolatban annyit tudunk válaszolni az érdeklődőknek, hogy egyelőre nincs reális lehetőség új bolt nyitására. U. T. — P. F. Megyei környezetvédelmi vetélkedő A megyei ifjúsági napok rendezvénysorozatának keretén belül szombaton tartották meg a KISZ Békés Megyei Bizottságának szervezésében a környezeti- és természetvédelmi vetélkedőt Dévaványán, a túzokrezervátum bemutatótermében. A vetélkedőn részt vevő 3 nyolcfős csapatnak az általános kérdések mellett számot kellett adniuk Békés megye természetvédelmi területeinek ismeretéről, szű- kebb hazánk környezetvédelmi helyzetéről. Az elméleti feladatokon túl játékos programok is színezték a vetélkedőt. A csapatok nagy felkészültségéről tettek tanúbizonyságot — mint ahogy a zsűri megállapította —, s végül is a Békési Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet versenyzői szerezték meg az első helyezést. Második a gyulai vegyes csapat lett, míg a harmadik helyen a DATE Szarvasi Mezőgazda- sági Főiskolai Karának versenyzői végeztek. Újjáválasztásután Szakszervezeti társadalmi ellenőrök értekezlete Mint ismeretes, a közelmúltban megyénkben is újjáválasztották a szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőröket. A több mint 300 tisztségviselő kibővített jogkörrel, felkészültebben, igazodva a változó társadalmi, gazdasági körülményekhez, látja el nem mindig népszerű, de fontos feladatát. Erről volt szó többek között az október 3-án, szombaton délelőtt Békéscsabán, a vasutas művelődési házban megtartott értekezleten. A megjelenteket Dékányné Szemenyei Márta, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának munkatársa köszöntötte, majd átadta a szót dr. Varga Imrének, az SZMT titkárának. Az előadó a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról, a szakszervezetek feladatairól, a társadalmi ellenőrzés működési szabályzatának módosításáról beszélt. Hangsúlyozta : a jövőben még inkább a tisztességes munka megbecsülése kerül előtérbe. A lakosságot az eddigieknél is jobban nyugtalanítja, ha az üzletekben, a vendéglátóipari és a szolgáltatóhelyeken lazaságot, visszaélést, esetleg korrupciót tapasztal. Ezért új alapokra kell helyezni a társadalmi ellenőrzést is; Sajnos, van olyan alapszervezet, ahol még mindig nem ismerik el a társadalmi ellenőr felelősségteljes munkáját, nem tekintik szakszervezeti tisztségviselőnek. Kifejtette a szerkezetváltás, az átképzés, a továbbképzés, a teljesítményekkel arányos bérezés megteremtésének szükségességét. Ezután Hirka Mihály, a megyei kereskedelmi felügyelőség vezetője ismertette megyénk kereskedelmi helyzetét, üzletpolitikáját, az ellenőrzések hatékonyságát. Nem kevés munkáról van szó, hiszen az elmúlt évben az alig több mint 16 ezer kereskedő 21,5 milliárd forint értékű árut adott el. Az üzletek száma 1763, ebből világosan látszik: nem is olyan egyszerű feladat az ellenőrzés. Az üzletpolitika célja a kiegyensúlyozott áruellátás lehet, de ez is óriási erőfeszítést követel. Minden esetben a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalatoknak, szövetkezeteknek alkalmazkodniuk kell az újhoz. Alapvető követelmény, hogy tejből és kenyérből nyitástól zárásig legyen a boltban, a napi cikkekből mindig lehessen kapni. Javítani szükséges a hétfői és a hétvégi kínálatot, főleg húsárukból, alapvető élelmiszerekből. A fogyasztói érdekvédelem még nagyobb figyelmet kíván. A tapasztalatok ugyanis elszomorítóak. A kereskedelmi felügyelőség az első fél évben 343 vizsgálatot tartott, ebből 219 végződött pénzbüntetéssel, 13 kereskedőt pedig figyelmeztettek. A továbbiakban Kovács Ilona és Koppány Ottó, a megyei tanács ipari osztályának két főelőadója a fogyasztási szolgáltatások főbb célkitűzéseiről, az ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokról tájékoztatták a résztvevőket. Elmondották, hogy megyénkben 1986-ban a szolgáltatások teljesítményértéke meghaladta az egy- milliárd forintot, az 1500 szolgáltatóhelyen 2 ezer 700-an dolgoznak, a kisiparosok száma 5 ezer 400. Itt is nagy szerep jut az ellenőrzéseknek. Ezért is született meg az a miniszteri rendelet, amely a kereskedelemben már jól bevált társadalmi ellenőrzéseket a lakossági szolgáltatásokra is kiterjeszti. Vizsgálhatják például a megrendelők tájékoztatására, a szolgáltatás színvonalára, a vállalási határidőkre és a díjakra, valamint a jótállásra vonatkozó előírásokat. Dr. Garami Emil, a megyei bíróság elnökhelyettese, a Legfelsőbb Bíróság állás- foglalásáról beszélt, amely a szakszervezeti és a tanácsi társadalmi ellenőröket — ellenőrzésük során — hivatalos személynek tekinti. Végül dr. Varga Imre az SZMT elnöksége által alapított elismerő oklevelet nyújtotta át tizenegy szakszervezeti tisztségviselőnek. S. S. Zenit 0 zene és a fiatalság találkozója A békéscsabai zenei ifjúsági találkozót olyan céllal rendezték meg az idén már másodszor, hogy a békéscsabai ifjúsági fúvósokhoz és a Bartók Béla leánykarhoz hasonló együttesek szereplésének adjon otthont a város, s hogy a szakmai és művészi megmérettetésen túl a fiataloknak alkalmat teremtsenek a találkozásra, összejövetelekre, tartalmas, közös programokra. A lakosságot a koncerteken kívül is igyekeztek bevonni a programba; majorettparádé- val, utcai zenéléssel, menettánccal tették még színesebbé a zene és az ifjúság néhány napos ünnepét. Jövőre külföldi zenekarok és kórusok meghívásával szeretnék a rendezők nemzetközivé bővíteni a zenei ifjúsági találkozót. Szombaton este, a kórusok hangversenye után kértük beszélgetésre a találkozó angol vendégét, Philip Skeltont, a leedsi zene-, tánc- és drámaakadémia igazgatóját. — Skelton úr, ön először jár Magyarországon. Hogy érzi magát? — Nagyszerűen. A vendégszeretet, ami itt fogadott és körülvesz, egészen rendkívüli, megható. Három nagyon zsúfolt napunk’ volt, de őszintén mondom, tetszettek a programok. Jövő nyáron újra jövünk egy együttessel; s remélem, akkor szabad időm iá marad, hogy Békéscsabával és Budapesttel ismerkedhessek egy kicsit. — Mi a véleménye a hangversenyekről, a fiatal zenészekről, s egyáltalán a magyar fiatalságról? — Igen sokrétű, gazdag repertoárral léptek fel a muzsikusok, az énekesek — s nagyon magas színvonalon. Széles volt a skála a fiatalok életkorát tekintve is. Csak elismeréssel szólhatok a zenészek tudásáról. A kórusok egyszerűen csodálatosak! Bár csak nekünk ilyen kórusaink lehetnének Angliában! — ön szerint mi lehet a jelentősége egy ilyen találkozónak? — Nagyon fontosak az ilyen rendezvények, mert hidat jelentenek különböző kultúrák között. S különösen nagy szerepet játszanak az ilyen találkozók a fiatalok életében, akik itt találkozhatnak, beszélgethetnek, megérthetik egymást. Mindez megtörténik most itt. Én saját munkám egyik legfontosabb részének tekintem, hogy fiatalokat hozzak ösz- sze, hogy kapcsolatba kerüljenek, beszélgethessenek egymással. — Ha honfitársai otthon megkérdezik, milyenek vagyunk mi, magyarok, mit mond majd elsősorban? — Mindenekelőtt a vendégszeretetet említem meg. A feleségem és én sokfelé utaztunk már a világban, de ehhez hasonlóval még nem találkoztunk. Elmondom azt is, milyen jó volt, hogy itt négy napig nem esett az eső, száraz a levegő, kellemesebb, mint nálunk. Az építkezés is érdekes, eltérő a mienktől. Úgy látom, sok keleti és nyugati stílus keveredik a házakon. A magyar nyelv igen különös, feltűnően hosszúak a szavak. Hoztunk magunkkal szótárakat, igyekeztünk a legfontosabb szavakat, egyszerű kérdéseket megtanulni. Bizony nem ment túl köny- nyen... — Köszönjük a beszélgetést, kellemes repülést kívánunk! És viszontlátásra Békéscsabán! Niedzielsky Katalin Fotó: Gál Edit
