Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-05 / 234. szám
1987. október 5., hétfő o igrdain&MLegyen az új intézmény a haladó hagyományok folytatója (Folytatás az 1. oldalról) vül a jövedelmezően gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek mozgástere, és ez kedvező hatással lesz az itt dolgozó kollektívákra. Erősödik egyúttal a kényszer arra, hogy az átlagosan vagy gyengén gazdálkodók felzaikóz- zanak. Tehát a program a kiemelkedő teljesítményt nyújtók, a felzárkózók, a nem rubelelszámolású export növeléséhez hozzájárulók érdekét szolgálja. Olyan támogató társadalmi környezet jön létre, amely kikényszeríti a szellemi munka, az innovatív gondolkodás és cselekvés magasabb fokú anyagi és erkölcsi elismerését, egyben késztet arra, hogy a dolgozók megújítsák a gazdasági szerkezet- váltás követelte igényekhez alkalmazkodóan ismereteiket. Tehát a program azok érdekét szolgálja, akik tudásukat a műszaki és társadalmi haladás, az eredményes gazdálkodás érdekében kamatoztatják. Szervezettebbé és ösztönö- zöttebbé válik a munkaerő, a társadalmi tőke áramlása, és ez a meglévő szellemi és 'anyagi energiák jobb hasznosulását fogja elősegíteni. A program tehát támogatja azokat, akik hajlandók munkahelyet és szakmát váltani, vállalkozókészségükkel és magatartásukkal betársulni vállalatainkba. Az új adórendszerek hatásaként társadalmilag igazságosabbá, arányosabbá válik a jövedelemelosztás — még »ha ezt most sokan nem ;s ismerik el. A jövedelmek igazságosabb elosztásából, a közteherviselés átfogó rendszeréből folyamatosan olyan többletenergiák jönnek léire, amelyek szintén hozzál á- rulnak a társadalmi teljesítő- képesség növekedéséhez. Ez valójában az egész társadalom jól felfogott távlatos érdeke. A stabilizáció időszakában nő a kormányzat szociális érzékenysége: kiépül és továbbfejlődik a foglalkozási gondokkal küszködök számára segítséget nyújtó képzési és szociális intézményrendszer. Erőteljesebb védelemben részesülnek a legrászorultabb társadalmi csoportok, az újabb és kibővített intézmények segítik a gyermekes családokat. A nyugdíjrendszer tervezett reformja növeli a nyugdíjasok jövedelmi és szociális biztonságát. Mindez a társadalom rászoruló rétegeinek érdekeit és létbiztonságát szolgálja. Szélesednek — a fogyasztói árak emelkedése ellenére — a lakossági megtakarítás lehetőségei, ezáltal ösz- tönözöttebbé válik a takarékos, perspektivikus életmód, a lakossági fogyasztás körében is erősödhetnek az észszerű gazdálkodás jegyei. Ez a takarékos életvezetésű, a család jövőjéről gondoskodni kívánó emberek számára teszi vonzóvá a kormány- programot. Társadalmi szempontból a kormányprogram — alapul véve a KB júliusi állásfoglalását — olyan utat vázol fel, amely lehetővé teszi a társadalmi közmegegyezés megerősödését, olyan nemzeti összefogás kialakulását, amelyben kulcsszerep jut a jövedelemtermelésben, az alkotó munkában élenjáró állampolgároknak, kollektíváknak. A kibontakozás legfontosabb tényezőjeként az emberi tényezővel kell számolnunk, ez határozza meg a többi lehetőség hasznosítási fokát is. A gazdaság fejlesztéséhez nélkülözhetetlen elemként társul a tudás igénye. Az anyagi javak termelésében felértékelődik a szellemi hányad. Akikkel a világpiac értékmérő szorítójában kell meg- küzdenünk — azok mind a tudásháttér megteremtésével és folyamatos bővítésével vértezik fel magukat. Mindezek miatt a kormány nagy figyelmet fordít a gazdasági kibontakozás szellemi, kulturális hátterének fejlesztésére. A jelen és jövő fejlesztési követelményei felértékelik a dolgozó ember általános és szakmai kultú.á ának jelentőségét. A képzettség, a tudás anyagi és erkölcsi megbecsülésének szükséges fokozását, rangjának emelését a kormány rövidebb távon gazdasági eszközökkel, a bér- és kereseti viszonyok, az érdekeltségi feltételek fokozatos javításával, társadalmi Oldalról a művelődési viszonyok fejlesztésével és a köz- gondolkodás befolyásolásával- alapozza meg. Gazdasági és társadalmi érdekünknek megfelelően, elfogadott oktatási törvényünk alapján, nehéz gazdasági feltételek közepette is folytatjuk az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatás emberi, anyagi, technikai és irányítási feltételeinek korszerűsítését és továbbfejlesztését, minden szinten határozottan megkövetelve az oktatás tartalmának a kor követelményeihez igazodó folyamatos megújítását. Körülményeink szűkösek, de a lehetséges legtöbbet fogjuk adni, hogy a jövőt megalapozhassuk. Az oktatás minden területén minőségjavító programot kell kibontakoztatni. Létkérdés számunkra az oktatás minden szintjén a korszerű ismeretek oktatása és elsajátítása. A természetre, technikára, emberre és társadalomra vonatkozó általános kultúra és ismeretek közvetítése mellett a gazdaság változó igényeihez igazodó rugalmas szakképzési, továbbképzési és átképzési rendszer kiépítésére és működtetésére van szükségünk. Az oktatásban a társadalomtudományok új eredményeinek gyorsabb és következetesebb alkalmazásával, átfogó és komplex szemlélettel korszerűbb, a gyakorlati életben jobban hasznosítható tanulmányi programokat és tananyagokat kell kialakítani. E korszerűsítés azonban nem jelentheti múló szellemi divatok, tisztázatlan nézetek — s különösen nem a marxizmustól idegen eszmék — tananyaggá való avatását. A nevelésnek tervszerűnek és összehangoltnak kell lennie az egész oktatási rendszerben. Olyan iskolai nevelőmunkára van szükség, amely eszmei és erkölcsi téren megfelelően felkészíti a felnövekvő generációkat a rájuk váró feladatok megoldására. Hasonlóan fontos feladat a pedagógusok korszerű követelményeknek megfelelő szakmai és ideológiai felkészítésének és továbbképzésének fejlesztése. Elengedhetetlen, hogy radikálisan változtassunk az oktatási intézményrendszer feltételhiányos állapotán, s feltartóztassuk a tudás, a képzettség — ma már oly szembetűnő — társadalmi értékvesztésének folyamatát. Terveink megvalósításának nélkülözhetetlen eleme a tudás hordozóinak — s itt gondolok a tanítókra is — megbecsülése, társadalmi elismerése. Tisztelt Hallgatóim! Régen úgy mondták: a tanító lámpás a nép között. A megye egyik nagy hírű pedagógusa, Krecsmarik Endre 1910-ben így fogalmazott: „A hivatásos pedagógus teljes munkát csakis akkor végez, ha nemcsak a nép gyermekeit, de magát a népet is a társadalom fejlődését elősegítő nevelésben és ■ oktatásban részesíti.” A Békés megyei iskola mindig komoly útravalót adott. Mi, akik itt tanultunk — s elkerültünk —, tudom, többet viszünk magunkkal, mint mások. Tanáraink többet adtak, mint csak a tudás ismeretét. Tanításuk a nép iránti hűség, a nép szolgálata, a modern, szocialista Magyarország építésének képessége, a tiszta emberség és kötelességtudat volt. Ez az új épületnek is alapköve kell hogy legyen. Ez a többlet sokszorozza meg a tudást és az emberséget, ad sok mással össze nem vethető tulajdonságokat. Ez a tradíció maradjon e ház és a megye jellegzetessége. Kedves Elvtársak! Üj értékkel gyarapodott a város és Békés megye. Mint újszülött a legkedvesebb most számunkra, de tudjuk, hogy egy nagyobb ívű folyamat fontos eleme is egyben. Az utóbbi években — magamat máig is békési embernek tekintve — örömmel követem a megye fellendülésének szaporodó eseményeit. Nagy lépéseket tett előre a megye mezőgazdasága, a nehezedő körülmények közt is helytáll, új utakat keres az ipar. Minőségében újszerű kéz-, deményezések indulnak Békésből — ilyen a környezetvédelmi mintamegye ügye is. Békés megye természeti, táji szépségeket, eredeti architektúrát kínál ország- nak-világnak. Nem elzárja, hanem feltárja értékeit. A kulturális fellendülést tükrözi az új megyei könyvtár, a Gyulai Várszínház és a békés-tarhosi zenei napok tartalmában megújuló tevékenysége. Az irodalmi emlékeket őrzik Szabó Pál, Darvas József, s legújabban Sinka István emlékházai. S hogy az irodalom, s a képzőművészet a máról is szóljon, erre a lehetőséget a megfontolt mecenatúra, a fiatal művészek ösztöndíjrendszere jelenti. A megye tudja, honnan indult, s tudja, merre tart. A megye életében szüksége és helye van a tanítóképzésnek. Jó helyre települt a főiskolai tagozat. Kedves Barátaim! A tanító feladatainak megfogalmazását keresve megragadt bennem Veres Péter egy gondolatsora: „Közhiedelem, hogy ebben a mindinkább szakosodé civilizációban a „humán értelmiség” szerepe csökkenni fog... Az egyetemes emberiség és abban a saját népük-nem- zetük közgondjainak számon tartása és a jövő új problémáinak ' felismerése, így az irodalom és minden művészet megismertetése, megértetése és megszerettetése is, talán mind az idők végeztéig elsősorban és főképpen a humán értelmiség feladata lesz. Neki kell megfogalmaznia, közérthetővé, közgondolkodássá formálnia a művészetben, irodalomban, gondolkozásban, tudományban, amit a történelem minden új szakaszában az élet felvet.” E gondolatok jegyében adom át az új alma mater jelképes kulcsát dr. Földesi Bélának, a főiskolai tagozat igazgatójának. Földesi Béla, megköszönve a megtiszteltetést, bejelentette, hogy a városi tanács zászlót adományozott a főiskolának, amelyet Sasala János tanácselnök adott át. A zászlóra a pedagógusképző intézmények jelen levő képviselői kötöttek szalagot. A ^továbbiakban kitüntetések átadására került sor. Elsőként Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter adta át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Pcdiák Györgynek, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóhelyettesének. Kiváló Munkáért elismerést kapott Kárpáti Ferenc, a Beruházási Vállalat műszaki ellenőre, Leszkó János, az építőipari vállalat előkészítője, Szabados Belőné, a tervezővállalat belsőépítésze és Walfisch Lajos, az építőipari vállalat előkészítője. Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes Kiváló Munkáért kitüntetést adott át Alt Bélának, az építőipari vállalat művezetőjének, Dancsó Ferencnek, a. beruházási vállalat osztályvezetőjének, Elekes Jánosnak, a beruházási vállalat műszaki ellenőrének és Szikora Jánosnak, az építőipari vállalat építésvezetőjének. A Művelődési Minisztérium eredményes munkájáért dicséretben részesítette a Békés Megyei Tervezővállalat Fajzi Tamás vezette ötfős tervezőcsoportját, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat Ságvári Endre kőműves szocialista brigádját és a Bíró István vezette kollektíváját. Befejezésül a Bartók Béla Zeneművészeti szakközépiskola kórusa adott rövid műsort, majd a Szózat hangjaival ért véget az ünnepség. A vendégek ezután körbejárták az új épületet, megtekintették a tantermeket, s az elismerés hangján szóltak a látottakról. Ma- róthy László délután ellátogatott a belvárosi iskolába és a megyei könyvtárba. S. F.—V. L. R tervező A békéscsabai főiskolai tagozat tervezője, Fajzi Tamás, tősgyökeres csabai. A Rózsa iFerenc gimnáziumban érettségizett, innenTkerült a Budapesti Műszaki Egyetemre, majd végzés után a Békés Megyei |Tervező Vállalathoz. A 28 éves fiatalember kezét sokan megszorongatták az avatás után. — Egy öttagú kollektíva dolgozott az épület tervein. Saját elképzeléseimet tudtam megvalósítani. Igyekeztem a környezethez, az adottságokhoz igazítani a terveket. Mintegy tíz •hónap alatt készült el a dokumentáció. Jóleső érzés az embernek látni, hogy mi valósult meg abból, amit elképzelt. Jelenleg a főiskolai tagozat éttermének terveit készítem, s dolgozom az új textilipari szakközépiskolán is. Az új itanítóképző az első jelentősebb munkámJ s a mostani 'siker tarra ösztönöz, hogy a jövőben még szebb, 'a megyeszékhely hangulatához illő létesítményeket álmodjak meg a tervezőasztalon. I miniszter és a miniszterhelyettes Az ünnepélyes átadás után a Vendégek megtekintették az új oktatási intézményt. Ezt követően kértük Somogyi László építésügyi iés városfejlesztési minisztert, értékelje a szakember szemével a látottakat. — Nagyon tetszik |az épület, iEgyszerű anyagokból, eszközökből, funkciójában és hangulatában is szép létesítményt hoztak létre az építők. 'Külön öröm számomra, hogy egy ilyen fiatal építész — szinte az iskolapadból kikerülve \— már első munkájával nagy isikert aratott. A mai gazdasági helyzetben.az is figyelmet érdemel, hogy’ viszonylag olcsón, mintegy 150 millió forintért — a berendezési tárgyakkal együtt — született meg ez az intézet. Büszke lehet az új főiskolai tagozatra a megye és Békéscsaba. Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettestől arról érdeklődtünk, mit jelent ’a {pedagógusképzésben az új csabai felsőoktatási intézmény. — |A megye számára rendkívül fontos volt, hogy itt helyben tudják képezni a tanítókat, mivel több helyen — elsősorban a kistelepüléseken '— pedagógushiány van. A főiskolai tagozat enyhít a gondokon, ezenkívül olyan kulturális kisugárzó hatása lehet, amely Békéscsaba és az egész megye fejlődését szolgálja. Remélem, e szép intézményből jól felkészült, hivatásukat szerető tanítók kerülnek majd az iskolákba. R hallgatók Nagy izgalommal várták ,a főiskola hallgatói az ünnepélyes átadást. Az avatás előtti peri ekben két ünneplőbe öltözött elsőéves főiskolai hallgatót szólítottunk meg. \ ■ — Nagyon szép az épület. Az első napokban gyakran eltévedtünk — kezdi a beszélgetést Kovács Éva, aki békéscsabai, és a Kemény Gábor szakközépiskolában érettségizett a nyáron. Az intézmény falai között jelenleg százhetvenen tanulnak, közülük százhúszon az /első évfolyamon. — Mindössze 12 fiú van az évfolyamban — veszi át a szót Krekács| Viktória, aki szintén csabai, és a Rózsa Ferenc gimnáziumból került ide. Viktória így folytatja: — Nem volt nehéz a felvételi, s most már kezdjük megszokni a környezetet. Egyre több művelődési, sportolási lehetőség kínálkozik számunkra. Rövidesen megindul az angol és német nyelv tanulása, a rajz szakkör és a karateklub. Nagyon kellett már ez az intézmény a megyeszékhelyre, hiszen anyagilag is kedvezőbb a családoknak, hogy helyben tanulhatnak gyermekeik.j Éva és Viktória azt is elmondta, hogy a diplomi megszerzése után Békés megyében kívánnak elhelyezkedni. Maróthy László a békéscsabai belvárosi iskola kémiai osztálytermében Vendégünk a megyei könyvtárban tett látogatáson Fotó: Fazekas Ferenc