Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-21 / 248. szám
1987. október 21., szerda Felvételi nélkül a főiskolára Szeptemberben 33 ezer diák kezdte meg tanulmányait a csehszlovák főiskolák nappali tagozatain, ezernyolcszázzal több, mint az előző tanévben. Előrejelzések szerint a felvettek száma 1990- ig tovább növekszik. Különösen a prágai felsőoktatási intézmények számíthatnak sok új felvételizőre. Erre már most felkészültek a fővárosi főiskolák: megépült egy 1400 személyes diákotthon, s új diákéttermet is nyitottak. A megnövekedett érdeklődést mutatja, hogy az idén 87 százalékkal többen felvételiztek, mint Amennyi hely volt. Noha a politechnikai oktatást bevezették a gimnáziumokban is, a műszaki főiskolákra most is kevesebben törekedtek, öt-tizenkétszeres volt viszont a túljelentkezés a jogi egyetemen,' a művészeti főiskolákon és a pszichológiai szakon. Emelkedett a jelentkezők száma a tanárképző főiskolákon, s ami örvendetes: egyre több a tanárnak készülő férfihallgató. Immár harmadszor lehetett felvételi vizsga nélkül bekerülni műszaki főiskolára Csehszlovákiában. Az egyetlen feltétel az volt, hogy a jelentkezők jó érettségi bizonyítványt mutassanak fel. Ettől is remélik, hogy megjön a diákság kedve a műszaki tanulmányokhoz. Az iskolatanácsok megalakulásának tapasztalatai átfogó terv művelődési otthoni hálózat korszerűsítésére A hazai művelődési otthoni hálózat korszerűsítésére, működésének és tartalmi munkájának továbbfejlesztésére dolgozott ki átfogó programot a Művelődési Minisztérium. A közelmúltban elkészült intézkedési terv széles körűen elemzi azokat a közép- és hosszabb távú teendőket, amelyek az intézmények tevékenységével, irányításával és fenntartásával kapcsolatosak. Mint azt a Művelődési Minisztériumban elmondták, a hálózat továbbfejlesztése alapvető céljuk feltétele, hogy mind a használók, mind az irányítók szemléletében és módszereiben iényeges áttörés következzék be: a művelődési otthonok elsősorban a helyi közösség elvárásait, szükségleteit szolgálják, illetve elégítsék ki. Lényeges tehát a művelődési házak demokratizmusának, nyitottságának erősítése, a lakossági kezdeményezések beépítése és hasznosítása, a lakosság részvételének szélesítése. Feltérképezik azt is, hogy melyek azok a művelődési folyamatok, amelyek kielégítésére, illetve felkarolására a művelődési házak vállalkozhatnak, s amelyekre a település társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődése érdekében valóban szükség van. Ezért is ítéli különösen fontosnak az intézkedési terv azt, hogy minél több településen jöjjenek létre, szerveződjenek közművelődési egyesületek, olvasókörök, klubok. E célok érdekében változtatni kívánnak a művelődési otthonok jelenleg érvényes támogatási rendszerén: a hangsúly nem az intézmények egészének, hanem egyes tevékenységi formáknak a támogatására kerül. Az olyan művészeti csoportokat, klubokat, szakköröket, tanfolyamokat kívánják ösztönözni anyagi eszközökkel, amelyek színvonalasak, igényesek, s vonzerőt jelentenek a lakosság számára is. Ugyanakkor gazdagítani kívánják az intézmények szakmai tevékenységét. „Az 1985. áprilisában elfogadott oktatási törvény olyan új, iskolaszintű irányító testületek kialakulását teszi lehetővé, melyek kitágíthatják a nevelőknek, a szülőknek és a különböző helyi szervezetek vagy intézmények képviselőinek az iskolák irányításában való részvételét. A törvény iskolatanácsnak nevezi ezeket az új testületeket” — olvashatjuk Halász Gábor az Iskolatanácsok összetétele, feladatai és működése című, 1985-ben íródott tanulmányában. Ismét valami új magyar kísérlet? — merülhet fel a kérdés az olvasóban. Valóban próbálkozás ez, de korántsem magyar kezdeményezésről van szó. Az iskolatanács jellegű irányító testületek szerepének növekedése a világ több országában az elmúlt évtized egyik legfontosabb oktatásügyi változása volt. Néhol az oktatásügyi bürokrácia ellen lázadó radikális szülői mozgalmak kényszerítették ki életre hívásukat (Franciaország, Olaszország), máshol az állami oktatáspolitika szorgalmazta szerepük erősítését (Anglia). Jelentős autonómiával rendelkező iskolatanácsok működnek Jugoszláviában, ilyeneket próbálnak létre hozni Lengyel- országban. de növelni igyekeznek az ilyen jellegű testületek súlyát más szocialista országban is. A magyar oktatási törvény megszületése óta két év telt el. Cikkünkben arra! kerestünk választ megyénk négy iskolájában, milyen volt e törvényjavaslat fogadtatása, illetve történtek-e lépések ennek megvalósítására. AZ EREDMÉNY ÉVEK MÚLVA ÉRTÉKELHETŐ Nagy Gyula, a Jókai utcai általános iskola és speciális szakiskola igazgatója nem egyedül várt az irodájában. Az idén június 10-én megalakult iskolatanácsuk elnökét, Harmati Ferencnél is meghívta beszélgetésünkre. — Mindent, amit nem ismer, fenntartással fogad az ember — mondta az igazgató. — így voltunk mi is az iskolatanács megalaki- tásával. Az iskola speciális jellege miatt azonban fontos, hogy egy szélesebb alapokon nyugvó érdekvédelmi szervezet képviseljen bennünket. Ezt a fajta segítséget pedig csak az oktatáson kívüli társadalmi erők bevonásával lehet elérni. Elsősorban ez a sajátos igény motivált bennünket. A fogyatékos gyerekekkel! szemben sajnos nagy az előítélet, holott éppen nekik lenne szükségük a legtöbb megértésre, támogatásra. Igyekeztünk olyan szervezetekkel keresni a kapcsolatot, ahol a szociálpolitika hivatalból feladata az ott dolgozóknak. Ugyanakkor szükségünk van egy bizonyos mértékű társadalmi kontrollra is, amely szintén indokolta ennek az új irányítási formának a létrehozását. — Sokan attól tartanak, hogy az iskolatanácsok léte csupán formalitás marad. Vannak-e már konkrét eredmények az önök értekezéseinek? — Júniusban még kályhákat láthatott a termekben az ide érkező, augusztusra már bevezették a gázt, korszerűsítették az elektromos hálózatot. Mindehhez az iskolatanács tagjai segítették hozzá az iskolát. Ha a tanács tagjai továbbra is ilyen komolyan veszik a munkát, azt hiszem, nem kell formalitástól tartanunk ... — Az iskola részéről a legnagyobb igény talán a gyerekek munkába állításának segítése és az utógondozás megoldása lenne — kapcsolódott beszélgetésünkbe Harmati Ferencné. — Mindezek olyan kérdések, amelyekben a tanács tagjai maximális támogatást ígértek ugyan, de az eredmény majd csak évek múlva lesz érzékelhető és értékelhető... ALAKULÓBAN... Nagy volt a nyüzsgés október 12-én a 2. számú általános iskola klubszobájában. Ismeretlen arcok bukkantak fel a bejárati ajtóban; volt, aki régi ismerősét üdvözölte, volt, aki most mutatkozott be először... A megalakuló iskolatanács tagjai ismerkedtek egymással. Bozó Dezső, az iskola igazgatója mindenkit kedvesen fogadott, hellyel kínált. Az alakuló értekezlet kevéssel öt óra után kezdődött meg. A tanács tagjai az értekezést megelőzően részletes tájékoztatót kaptak az új testületi elképzelésekről, most mégis mindenki érdeklődéssel figyelte az iskolatanács céljairól, feladatairól szóló igazgatói beszámolót. Bozó Dezső utalt azokra a ha- , g.vományokra is, amelyek , megelőzték az új irányítási szerv működését a 2. sz. iskolában. A szülői munkaközösséggel és a patronáló üzemekkel való eddigi eredményes együttműködés garancia lehet egy szélesebb körű társadalmi irányítás sikeres megvalósítására is. — Persze gyümölcsöző együttműködésre csak akkor számíthatunk — hangsúlyozta —, ha nemcsak tudomásul vesszük ennek az új formának a létét, hanem kiki üzemének, vagy intézményének a lehetőségeit ismerve a saját ötletével járul hozzá oktatási és nevelési rendszerünk működéséhez. Ebben a testületben nem vezetőként, hanem egyszerű tagként leszek jelen, így az iskolatanácsban egyenrangú partnerként gondolkodhatunk minden felmerülő kérdésben. A megalakuló új irányítási szervet három jogkörrel ruházták fel. Véleményezési, javaslattevő és az anyagi források felhasználásában döntési jogkörrel rendelkezik. A megoldást követően dr. Kovács Zoltán, az iskolatanács megválasztott elnöke hozzászólásában reményét fejezte ki az eredményes, iskolát segítő együttműködés megvalósulására. ISKOLATANÄCS A JOGSZABÁLY ELŐTT Fekete Sándort, az orosházi Kossuth Lajos Mező- gazdasági Szakközépiskola igazgatóját nehéz utolérni. Értekezleteken vesz részt, gyakorlatokat látogat. Iskolájukban már a jogszabály megalkotása előtt — nem hivatalosan ugyan —, de működött egy iskolatanács jellegű irányító testület. A hír nyomán sikerült irodájában megtalálnunk. — Hivatalosan 1987. március 25-én alakítottuk meg az iskolatanácsot — mondta. — De már előtte két évvel valóban próbálkoztunk egy hasonló funkcióval rendelkező vezető testület működtetésével. így aztán a hivatalos megalakulásig már összegyűlt némi tapasztalaí tunk. Bár létszámában — a jogszabálynak megfelelően —, csökkenteni kellett a régi tanácskozó szervünket, de továbbélésére — talán épp az iskola szakképzésjellege miatt — továbbra is szükség van. Számunkra legfontosabb az anyagi vagy az eszközbeli támogatás, persze az erkölcsi elismerés területén is sokat segíthetnek a tanács tagjai. Nem mindegy, hogy mennyire elismert az iskolánk, milyen a hírünk, és jó, ha minél többen tudják, mivel foglalkozunk, mik az érdemeink, vagy gondjaink. Nem értek egyet azokkal a vitákkal, amelyek azt puhatolják, hogy jó-e, vagy rossz-e ez a módszer. Lehet jó is, rossz is, de mindenképp azoktól az emberektől függ, akik a testületet alkotják ... AHOL HELYETTE MAS VAN... Tóth Jánosné, a Gádorosi Általános Iskola igazgatónője kedvesen invitált a hat éve épült központi iskola igazgatói irodájába. Náluk még nem alakult iskolatanács, helyette más foglalta le az itt dolgozók energiáját. — Foglalkoztunk a gondolattal és nem is tartjuk rossznak — mondta. — De végül is úgy döntöttünk, az idén még várunk. Több okból is. Egyrészt szeretnénk, ha kicsit gazdagabb tapasztalat gyűlne össze az eddig megalakult iskolatanácsok munkájáról. Ha a gyakorlat azt igazolja, hogy a reform bevált és életképes, mi is létrehozzuk a tanácsot. Másrészt — kis település lévén — a rendelkezésünkre álló kevés kapcsolatteremtési lehetőséget mi más módon használtuk fel ebben a tanévben. Az oktatási törvény lehetőséget ad diáksportegyesületek létrehozására is, s mi inkább ennek megalakítására használtuk energiánkat. Az egészséges életmódra nevelés szempontjából úgy találtuk, hogy ez most fontosabb. A gyerekek részéről is maximális volt az igény. — A három helyi üzem, illetve tsz is támogat minket, mint jogi tagok — fűzte hozzá Kozmer Imre testnevelő tanár. — Végül is egy esetleges iskolatanács megalakulásakor is ugyancsak ők jöhetnének számításba. Tehát a kapcsolattartás él, csak más formában ... Magyar Mária
