Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-20 / 247. szám
igHiWfcfifa 1987. október 20., kedd o SzívveMélekkel Jól vizsgáztak a békésiek... a honvédelemért A Dégáz Híradóban olvastuk Szilárd politikai elkötelezettség, hivatásszeretet és magas szintű szakismeret azon követelmények közé tartozik, amelyek nélkül nehéz lenne ellátni a fegyveres szolgálatot. Ha ezek az emberi tulajdonságok lelki- ismeretes, precíz tevékenységgel párosulnak, akkor még a legbonyolultabb feladatok megoldását is nagyban elősegíthetik. Más kérdés az, hogy az állandó harci készenlét, a tökéletességre való törekvés ugyancsak próbára teszi a katonák fizikai és szellemi erejét. Így volt ez Skorka Mihály alezredes esetében, aki kemény csapatszolgálatban csaknem másfél évtizedet töltött el. A felső korhatár elérésekor az idén kérte nyugállományba helyezését. Kiemelkedő munkája' elismeréséül az Elnöki Tanács Kiváló Szolgálati Érdemrendet adományozott neki. Ezenkívül korábban már több más kitüntetésben is részesült. Többek között tulajdonosa a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremnek, amelyet az 1956. évi karhatalmi szolgálatáért kapott meg. Skorka Mihály, a Békés Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság volt törzspa- rancsnok-helyettese szarvasi születésű. A mezőgazdasági technikum elvégzése után akkoriban egyszerre két helyre is lehetett jelentkezni. ő a felvételi kérelmét az agrártudományi egyetemre és a tiszti iskolára adta be. A katonai behívó- parancs azonban hamarabb ^érkezett meg, és így 1952. október 6-án a pécsi Dózsa Lövésztiszti Iskolára került, ahol a tanulmányok eredményes befejezése után hadnaggyá avatták. Ezt követően különböző alakulatoknál szakasz- és századparancsnoki beosztást látott el. A hatvanas évek elején pedig elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia nappali tagozatát. A feszített munkatempó, a szolgálattal járó folyamatos idegi megterhelés egészségét any- nyira megviselte, hogy a csapattól áthelyezték a BaMegkérdezliik: Hol a Módi? Ki lehet próbálni: ha Békéscsabán tíz járókelőt megkérdezünk, hol van a Módi Divatáru-kereskedelmi Vállalat boltja, jobb esetben is csak egy-kettő tud — többé- kevésbé pontosan — válaszolni, sokszor egy sem. Igaz, a kérdés most már nem is aktuális, mert a szóban forgó üzlet — megszűnt. Vajon miért? — kérdeztük Vincze Jánosnét, a békéscsabai Módi-lerakat munkatársát. — Nem volt gazdaságos. A vállalat ugyanezen az alapterületen nagykereskedelmi tevékenységgel nagyobb hasznot ér el. — Mi lett az üzlethelyiség sorsa? — A vállalat nagykereskedelmi lerakata volt ez itt, a Lencsési úti egyik tízemeletes lakóház földszintjén, az ABC mögött korábban is. Üjra raktár lett a bolti három kis helyiség is. Lerakatunk egyébként a megye üzleteit látja el divatáruval. A bolt, illetve a volt bolt ügyében felhívtuk Tali Bencét, a Módi Divatáru-kereskedelmi Vállalat kiskereskedelmi osztályvezetőjét is. — Próbaképpen nyitottuk a békéscsabai boltot — mondta az osztályvezető —, de, sajnos, nem sikerült, nem volt rentábilis. Ott, a Skorka Mihály nyugállományú alezredes ranya Megyei Polgári Védelmi Parancsnokságra, ahol különböző tiszti beosztást látott el. Saját kérésére azután 1976-ban átkerült a Békés megyeihez, ahonnan — mint jeleztük — nyugállományba vonult ez év szeptemberében. Felesége rokkantnyugdíjas, akit férje szolgálati teendői, a korábbi évtizedekben a gyakori költözéssel járó bonyodalmak ugyancsak megviseltek. Előfordult, hogy évekig nem kapott állást, pedig megvolt a könyvelői képesítése. A szülők két fiúgyermeket neveltek fel. Az idősebbik kitanulta az esztergályos szakmát, míg a fiatalabb szakközépiskolában érettségizett le. Civil szemmel nehéz megítélni, mit ' jelent egy-egy állandó készültségben lévő csapatnál felelős beosztásban lenni. Skorka Mihály nyugállományú alezredesnek jól jött a pihenés. Mint mondotta, a tanácstól bérel egy kétszáz négyszögöles kertet, ahol kedvére dolgozhat, kikapcsolódhat és régi szenvedélyének, a növény- termesztésnek szabadon hódolhat. A helyőrségi klubban működő kertbarát kör titkári teendőit ő látja el. Ezenkívül a polgári védelemről készülő könyv összeállításában is részt vesz. —y —n lakótelepen, nem is a legjobb helyen, kicsi volt a forgalma. — De hát miért nem a városközpontban nyitottak üzletet? — Erről nem mi tehetünk. Régebben, az Univerzál Vállalattal közösen tartottunk fenn egy boltot a belvárosban, azt az épületet lebontották, és utána maradt minden annyiban, senki nem keresett meg bennünket másik üzlethelyiség ügyében. — tgy Békés megyében mindössze egy Módi-bolt üzemel, a gyulai? — Igen. Egyébként az országban 28 üzletet tartunk fenn. * * * Egy kis divatáruüzlet megszűnt, de hát maradt még bőven, gondolhatnánk. Nos, abban igaza van a vállalatnak, hogy ott, a lakótelep eldugott szögletében bezárta a rosszul menő boltot. A vásárlóközönség inkább annak láthatja kárát — miközben erről talán nem is tud —, hogy a megyeszékhely központjából kiszorultak, illetve hiányoznak az olyan — nem maszek — divatáruüzletek, amelyek jó minőségű, bőséges kínálattal, nem egy áruféleség esetében meglepően szolid áraikkal — nemcsak névleg kínálnak | választási lehetőséget a vevőnek. Ha valahol, akkor a megye- székhely belvárosában helye lenne ilyen jellegű szaküzleteknek. T. I. A Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat dolgozóinak negyedévenként megjelenő lapja legújabb számában a vállalat igazgatója és párttitkára ad számot az éves terv teljesítéséről. Dr. Győrfy László, a Dégáz igazgatója szerint — a címoldal főcíme is erre utal — nyugodtan és biztonságosan folyik az éves terv teljesítése. A biztonság érzését erősíti az a körülmény, hogy az OKGT igazgatótanácsa döntést hozott a földgázvezeték rekonstrukciójáról, az algyői pb-töltőüzem felújításáról, a szegedi üzemviteli telep befejezéséről és a számítás- technikai programmal járó beruházás megkezdéséről. A Dégáz az év első felében az igényeknek megfelelően látta el alaptevékenységét, fennakadás sem a vezetékes földgázszolgáltatás, sem a pb-gázellátás területén nem fordult elő, annak ellenére, hogy a téli csúcs- fogyasztás a szélsőséges időjárás miatt elhúzódott. A féléves várható földgázértékesítés 600 millió köbméter, ami 20 százalékkal több mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Ezen belül a háztartási értékesítés emelkedett a legjobban — mintegy 40 százalékkal —, ami viszont a gazdálkodás eredményességét tekintve nem kedvező. Az említett időszakban, a vállalat fogyasztóiak létszáma — zömmel lakossági új bekötésekkel — 9 ezer fogyasztóval gyarapodott; így a félév végéig 210 ezerre emelkedett. A pb-gázüzem folyamatos rekonstrukciója sem zavarta a töltést az eddigiekben, így az értékesítési terv időarányosan teljesült. Növelték a szervizellátást biztosító járműparkot, és a távközlési rendszert is fejlesztették. A javítószolgálat gyorsítására bővítették a szerelők saját gépjárműhasználatának lehetőségeit. Az igazgató összegezése alapján némi bizonytalanság a bekötésekben, a mérőórákra és a házi nyomás- szabályozókra vonatkozó igények visszajelzése körül, valamint a készletgazdálkodás területén fordult elő. * * * Az üzemi újság egy másik lapján többek között bemutatkozik a csaknem tízezer fogyasztót ellátó orosházi kirendeltség. Beszámolót olvashatunk továbbá arról a szakmai szemléről, amelyet Békés megyében végeztek a nyár végén. Az Országos Bányaműszaki Felügyelőség képviselőjének részvételével folytatott komplex szemle vizsgálatai kiterjedtek a gázelosztó-vezetékek létesítésére, üzemeltetésére, a gázátadókra és a körzeti nyomásszabályozókra, a készenléti szolgálatra, valamint a munkaügyi tevékenységre. A háromnapos szemle során a békéscsabai, a békési, a mezőberényi, a sarkadi, az orosházi és a szarvasi építési munkaterületeket ellenőrizték. Néhány hiányosság említése ellenére jóleső „honi büszkeséggel” olvastuk az írás címében is idézett mondatot: „A szemlére Békés megyei kollégáink példásan felkészültek.” Gondoljuk, ez azt is jelenti, hogy nemcsak a szemlére . . .! (pleskonics) Megszépült a Bokréta Szarvason, az autóbuszpályaudvarral szemben lévő Bokréta étteremben néhány hónappal ezelőtt a málado- zó falak, az elavult berendezések, a takarítás után is piszkosnak tűnő mellékhelyiségek látványa nem volt valami „vendégcsalogató”. A napokban ismét Szarvason jártam, örömmel tapasztaltam, hogy megszépült a Bokréta. Üj lambériák, a falakon bársony hatású, mohazöld tapéták, a ' barnára pácolt asztalok mellett magas támlájú székek, a Sarkadi Építőipari Szövetkezet termékei. Ebédhez terítenek a pincérek. Nemcsak az- abroszok újak és szépek, hanem a porcelánedények, a poharak és a rozsdamentes evőeszközök is. Minden asztalra friss víz és virág kerül. A nagy ablakokon gazdagon omlik be az őszi napfény, jól érvényesül a rend, a tisztaság. A mellékhelyiségeket sikerült úgy felújítani, hogy a legigényesebb vendég is „beléphet”. Jóleső érzéssel vizsgálódom, mert tudom: naponta több száz idős ember, üzemi dolgozó és iskolás gyermek étkezik itt. Gondolom, a korábbinál jobb étvágy- gyal. Csendes az étterem, ebédidő alatt még a söntés- ben sem szolgálnak ki szeszes italt. A Szarvas és Vidéke Áfész kezelésében lévő szerződéses üzem vezetője és helyettese, Oláh András, illetve Fazekas László készséggel mutatja meg az átalakított konyhát, az új hűtőkamrát, a tárolókat, mosogatókat, raktárakat. Az udvarban lébetonozták, műanyag tetővel fedték le a göngyölegtározót, ami nemcsak esztétikailag szép, de vagyonvédelmet is szolgál. Megtudtuk, hogy naponta mintegy 400 előfizetéses ebédet szolgálnak ki asztalnál. illetve utcán át. Az előfizetéses ebéd ára 21,30 Ft, a menü 30,60. Az étlapról 10 frissensült és nyolc készétel között választhat, s 30—50 forintért megebédelhet az átutazó vendég. A felújításra több mint félmillió forintot költöttek, s a munkálatokat rekordidő — hat hét — alatt befejezték.' A Bokréta vezetői • szép környezettel, ízletes ételekkel, udvarias kiszolgálással „csalogatják” ma már a vendégeket. Az árak emelését egyelőre nem tervezik, a minőségre az eddiginél is jobban vigyáznak. A felújítás óta voltak már lakodalmi rendezvények, bejelentés nélkül érkezett kiránduló iskolások, s az ételekkel, árakkal és a kiszolgálással valamennyien elégedettek voltak. Ary Róza Megkezdődött a cikóriafeldolgozás Megkezdődött a cikória- gyökér feldolgozása a Győri Keksz- és Ostyagyár já- nossomorjai gyárában, az ország egyetlen cikóriafeldolgozó üzemében, ahol 1910 óta gyártanak különböző pótkávékat. A kampány éjjelnappal tart, s így várhatóan karácsony előtt befejezik a mintegy 20 ezer tonnányi termés feldolgozását. A Kisalföldön az idén 850 hektáron termesztettek cikóriát a gyár megrendelésére. A nyers terményből készül az aszalvány — az idén mintegy 4500-5000 tonna —, a pótkávék legfontosabb alapanyaga. Jelentős részét Franciaországba, az NSZK-ba és Svájcba exportálják, a többiből hazai megrendelésre gyártanak pótkávét. Uj szakma — szerkezetváltás Köztudott, hogy a foglalkoztatáspolitikában fordulat következett be. Néhány éve még egyértelműen meghaladta a munkaerőigény a kínálatot. Ekkor a tanácsok a gazdasági szervezeteket segítették abban, hogy mielőbb megszűnjék létszámhiányuk. Ezt szolgálta például a kötelező munkaerőközvetítés. A gyökeres helyzetváltozás következtében a tanácsok munkaügyi szakigazgatási szerveinek egyre nagyobb a szerepük abban, hogy a munkát keresőket álláshoz juttassák. Amióta a vállalatok áttértek a költségkímélő, takarékos létszámgazdálkodásra, azóta a hatósági tevékenység egyre inkább szolgáltató jellegűvé vált. A tanácsok munkaerőszolgálati irodáinak legfontosabb célja, hogy a vállalati igényeknek és az állampolgárok érdekeinek egyaránt megfeleljenek. Tömeges átképzés A 'gazdasági szerkezet kívánatos átalakítása munkaerőmozgást és átképzést tesz szükségessé. Egyes vidékeken — ahogyan a szakemberek mondják: mikrokörze- tekben — már jelenleg is tapasztalható foglalkoztatási, feszültség jelzi, mennyire fontos erősíteni a foglalkoztatáspolitika eszközeit. A tanácsi munkaügyi osztályok felelnek például az átképzési támogatás rendszerének hatékony működéséért. Nem csak elvi felelősség- vállalást, hanem tekintélyes operatív munkát is kíván a megyei tanácsi szervektől 1986-ban a 42 millió forint átképzési támogatás felhasználása. Ez az összeg tavaly elegendőnek bizonyult, 8 és fél ezer ember átképzését szolgálta. Főként Borsod, Fejér és Szabolcs megyében, valamint a fővárosban vették igénybe ’ a munkáltatók ezt a lehetőséget. A Diósgyőri Gépgyár például a külföldi munkaerő helyettesítése érdekében nyújtott lehetőséget betanított munkásainak szakképzettség megszerzésére. A Magyar Gyapjúfonó Vállalat 400 dolgozóját képezte ki addigi hiányszakmának számító mesterségre. A Lenin Kohászati Művekben a termékszerkezet-változással összefüggő munkaerőigény kielégítésére félezer embert képeztek át. De említést érdemel a Szabolcs Cipőgyári is, ahol csaknem kétszáz betanított munkás szerzett szakképzettséget. Nőtt a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek hatásköre azzal is, hogy döntenek a felmondási idő meghosszabbítása és az elhelyezkedési támogatás ügyében. Csak | abban az esetben jogosultak erre az elbocsájtott dolgozók, ha a tanácsi munkaerőszolgálati iroda nem tud számukra megfelelő helyet biztosítani. Nem könnyű I a dolga a munkaerőszolgálati irodának, hiszen a több mint 60 ezer betöltetlen állás jelentős része a fővárosban, és környékén, j Pest megyében van. Az ország más vidékein nagy körültekintést, szervezést kívánt például 1987. második negyedévében a munkaerőközvetítő szervekhez segítségért forduló 9 ezer ember sorsának intézése. Többségük egy hónapon belül kapott megfelelő munkahelyet. Átmeneti megoldások Ahogyan változik a foglalkoztatás helyzete, aszerint kell az illetékes szerveknek alakítaniuk a tevékenységüket. Minden jel arra mutat, hogy növekszik a területi szervek munkájának jelentősége,1 bővül a tanácsi munkaügyi szervek lehetősége a helyi gazdasági érdekek egyeztetésére. A jól felkészült, tájékozott tanácsi apparátus komoly segítséget tud nyújtani a fejlesztések, a szakmai oktatás, a bérpolitika kérdéseivel kapcsolatban. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a pályakezdők munkához juttatása is. A foglalkoztatási feszültségek oldásának új eszköze a közhasznú munkák szervezése, amely szintén a tanácsok feladata. A megyei tanácsok munkaügyi osztályai keresik a lehetőséget olyan kommunális és területfenntartási feladatokra, amelyek betöltik a közhasznú munkák szerepét. 1987- ben — fél évre — 30 millió forintot lehetett erre a célra fordítani, az igény nagyobb volt, és jövőre a lehetőség is nagyobb lesz. Az idén több mint 900 állampolgár jutott kenyérkeresethez a tanácsok által szervezett közhasznú munkák révén. Ebből Borsod megye háromszáz ember számára biztosított munkahelyet, Szabolcs kettőszáznak, Szolnok és Somogy megyében pedig száz-száz állást keresőnek jelentett megoldást ez a lehetőség. Csak néhány szóval utalunk még arra, hogy a tanácsi munkaügyi szerveknek még ilyen gondjaik vannak. A mezőgazdaságban is mutatkozhatnak munkaerőfeleslegek, például az állami gazdaságokban, vagy egyes tsz-ek munka nélkül maradt melléküzemágában. (Távolabbi téma: a külföldi munkavállalás rendszerét egységesíteni kellene, hogy a tanácsi apparátus jobban át tudja tekinteni, nagyobb szerepet kapjon a szervezésben, segíteni tudjon az egyéni munkavállalás lehetőségeinek bővítésében, és az engedélyezés joga a megyei tanácsot illesse meg.) Távolabbi tervek A közeljövőben várhatóan az eddiginél is nagyobb arányú lesz a munkaerőátcsoportosítás, ezért már most dolgoznak a szakemberek a helyzetnek megfelelő eszközök kimunkálásán. Vizsgálják, hogy a helyi feszültségek oldására hol lehet új munkahelyet létesíteni több műszak beállításával, vagy szükség esetén központi alapból segítve a kiválasztott vállalat fejlesztését. Nem szorul magyarázatra, milyen fontos a tanácsok tájékozottsága a foglalkoztatási alap felhasználásánál, és milyen lényeges, hogy előre felkészülnek a várható eseményekre. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakembereinek véleménye az, hogy ■a tanácsok jól betöltik, egyre fontosabb szerepüket a foglalkoztatás-politikában. Igénybe veszik a modern technikát is, ma már számítógép segíti a munkaerőközvetítéshez a gyors és pontos információáramlást. A VIII. ötéves terv idejére pedig egységesítik a hálózatot, országos számítógép- rendszer köti össze a munkaerő-közvetítő irodákat. Eddig három megyében — köztük Borsodban és Baranyában — történtek lépések a tervezett rendszer kialakítására. A külpiaci viszonyok alakulása és a népgazdaság szerkezetváltásának üteme nem a munkaügyi szervektől függ, de ezeknek a folyamatoknak az emberi tényezőre gyakorolt, olykor nem kedvező hatásának kivédésében, a feszültségek oldásában nagy szerepük van és lesz a foglalkoztatás-politika bázisainak, a tanácsi munkaügyi szerveknek. Imre Erzsébet
