Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

igHiWfcfifa 1987. október 20., kedd o SzívveMélekkel Jól vizsgáztak a békésiek... a honvédelemért A Dégáz Híradóban olvastuk Szilárd politikai elkötele­zettség, hivatásszeretet és magas szintű szakismeret azon követelmények közé tartozik, amelyek nélkül ne­héz lenne ellátni a fegyve­res szolgálatot. Ha ezek az emberi tulajdonságok lelki- ismeretes, precíz tevékeny­séggel párosulnak, akkor még a legbonyolultabb fel­adatok megoldását is nagy­ban elősegíthetik. Más kér­dés az, hogy az állandó har­ci készenlét, a tökéletesség­re való törekvés ugyancsak próbára teszi a katonák fi­zikai és szellemi erejét. Így volt ez Skorka Mihály alezredes esetében, aki ke­mény csapatszolgálatban csaknem másfél évtizedet töltött el. A felső korhatár elérésekor az idén kérte nyugállományba helyezését. Kiemelkedő munkája' elis­meréséül az Elnöki Tanács Kiváló Szolgálati Érdemren­det adományozott neki. Ezenkívül korábban már több más kitüntetésben is részesült. Többek között tu­lajdonosa a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremnek, amelyet az 1956. évi karha­talmi szolgálatáért kapott meg. Skorka Mihály, a Békés Megyei Polgári Védelmi Pa­rancsnokság volt törzspa- rancsnok-helyettese szarvasi születésű. A mezőgazdasági technikum elvégzése után akkoriban egyszerre két helyre is lehetett jelentkez­ni. ő a felvételi kérelmét az agrártudományi egye­temre és a tiszti iskolára adta be. A katonai behívó- parancs azonban hamarabb ^érkezett meg, és így 1952. október 6-án a pécsi Dózsa Lövésztiszti Iskolára került, ahol a tanulmányok ered­ményes befejezése után hadnaggyá avatták. Ezt kö­vetően különböző alakula­toknál szakasz- és század­parancsnoki beosztást látott el. A hatvanas évek elején pedig elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia nappali tagozatát. A feszí­tett munkatempó, a szolgá­lattal járó folyamatos idegi megterhelés egészségét any- nyira megviselte, hogy a csapattól áthelyezték a Ba­Megkérdezliik: Hol a Módi? Ki lehet próbálni: ha Bé­késcsabán tíz járókelőt meg­kérdezünk, hol van a Módi Divatáru-kereskedelmi Vál­lalat boltja, jobb esetben is csak egy-kettő tud — többé- kevésbé pontosan — vála­szolni, sokszor egy sem. Igaz, a kérdés most már nem is aktuális, mert a szó­ban forgó üzlet — megszűnt. Vajon miért? — kérdeztük Vincze Jánosnét, a békés­csabai Módi-lerakat munka­társát. — Nem volt gazdaságos. A vállalat ugyanezen az alapterületen nagykereske­delmi tevékenységgel na­gyobb hasznot ér el. — Mi lett az üzlethelyi­ség sorsa? — A vállalat nagykeres­kedelmi lerakata volt ez itt, a Lencsési úti egyik tíz­emeletes lakóház földszint­jén, az ABC mögött koráb­ban is. Üjra raktár lett a bolti három kis helyiség is. Lerakatunk egyébként a megye üzleteit látja el di­vatáruval. A bolt, illetve a volt bolt ügyében felhívtuk Tali Ben­cét, a Módi Divatáru-keres­kedelmi Vállalat kiskeres­kedelmi osztályvezetőjét is. — Próbaképpen nyitottuk a békéscsabai boltot — mondta az osztályvezető —, de, sajnos, nem sikerült, nem volt rentábilis. Ott, a Skorka Mihály nyugállomá­nyú alezredes ranya Megyei Polgári Vé­delmi Parancsnokságra, ahol különböző tiszti beosztást látott el. Saját kérésére az­után 1976-ban átkerült a Békés megyeihez, ahonnan — mint jeleztük — nyugál­lományba vonult ez év szep­temberében. Felesége rokkantnyugdí­jas, akit férje szolgálati te­endői, a korábbi évtizedek­ben a gyakori költözéssel járó bonyodalmak ugyan­csak megviseltek. Előfor­dult, hogy évekig nem ka­pott állást, pedig megvolt a könyvelői képesítése. A szülők két fiúgyermeket ne­veltek fel. Az idősebbik ki­tanulta az esztergályos szakmát, míg a fiatalabb szakközépiskolában érettsé­gizett le. Civil szemmel nehéz meg­ítélni, mit ' jelent egy-egy állandó készültségben lévő csapatnál felelős beosztás­ban lenni. Skorka Mihály nyugállományú alezredesnek jól jött a pihenés. Mint mondotta, a tanácstól bérel egy kétszáz négyszögöles kertet, ahol kedvére dolgoz­hat, kikapcsolódhat és régi szenvedélyének, a növény- termesztésnek szabadon hó­dolhat. A helyőrségi klub­ban működő kertbarát kör titkári teendőit ő látja el. Ezenkívül a polgári véde­lemről készülő könyv össze­állításában is részt vesz. —y —n lakótelepen, nem is a leg­jobb helyen, kicsi volt a forgalma. — De hát miért nem a városközpontban nyitottak üzletet? — Erről nem mi tehetünk. Régebben, az Univerzál Vállalattal közösen tartot­tunk fenn egy boltot a bel­városban, azt az épületet le­bontották, és utána maradt minden annyiban, senki nem keresett meg bennünket másik üzlethelyiség ügyé­ben. — tgy Békés megyében mindössze egy Módi-bolt üzemel, a gyulai? — Igen. Egyébként az or­szágban 28 üzletet tartunk fenn. * * * Egy kis divatáruüzlet megszűnt, de hát maradt még bőven, gondolhatnánk. Nos, abban igaza van a vál­lalatnak, hogy ott, a lakó­telep eldugott szögletében bezárta a rosszul menő bol­tot. A vásárlóközönség in­kább annak láthatja kárát — miközben erről talán nem is tud —, hogy a me­gyeszékhely központjából kiszorultak, illetve hiányoz­nak az olyan — nem ma­szek — divatáruüzletek, amelyek jó minőségű, bősé­ges kínálattal, nem egy áru­féleség esetében meglepően szolid áraikkal — nemcsak névleg kínálnak | választási lehetőséget a vevőnek. Ha valahol, akkor a megye- székhely belvárosában he­lye lenne ilyen jellegű szak­üzleteknek. T. I. A Dél-alföldi Gázszolgál­tató Vállalat dolgozóinak ne­gyedévenként megjelenő lap­ja legújabb számában a vál­lalat igazgatója és párttit­kára ad számot az éves terv teljesítéséről. Dr. Győrfy László, a Dégáz igazgatója szerint — a címoldal főcí­me is erre utal — nyugod­tan és biztonságosan folyik az éves terv teljesítése. A biztonság érzését erősí­ti az a körülmény, hogy az OKGT igazgatótanácsa dön­tést hozott a földgázvezeték rekonstrukciójáról, az algyői pb-töltőüzem felújításáról, a szegedi üzemviteli telep be­fejezéséről és a számítás- technikai programmal járó beruházás megkezdéséről. A Dégáz az év első felé­ben az igényeknek megfele­lően látta el alaptevékeny­ségét, fennakadás sem a ve­zetékes földgázszolgáltatás, sem a pb-gázellátás terüle­tén nem fordult elő, annak ellenére, hogy a téli csúcs- fogyasztás a szélsőséges idő­járás miatt elhúzódott. A féléves várható föld­gázértékesítés 600 millió köbméter, ami 20 százalék­kal több mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Ezen belül a háztartási ér­tékesítés emelkedett a leg­jobban — mintegy 40 száza­lékkal —, ami viszont a gaz­dálkodás eredményességét tekintve nem kedvező. Az említett időszakban, a vál­lalat fogyasztóiak létszáma — zömmel lakossági új be­kötésekkel — 9 ezer fo­gyasztóval gyarapodott; így a félév végéig 210 ezerre emelkedett. A pb-gázüzem folyamatos rekonstrukciója sem zavarta a töltést az eddigiekben, így az értékesítési terv időará­nyosan teljesült. Növelték a szervizellátást biztosító jár­műparkot, és a távközlési rendszert is fejlesztették. A javítószolgálat gyorsítására bővítették a szerelők saját gépjárműhasználatának le­hetőségeit. Az igazgató összegezése alapján némi bizonytalanság a bekötésekben, a mérő­órákra és a házi nyomás- szabályozókra vonatkozó igé­nyek visszajelzése körül, va­lamint a készletgazdálkodás területén fordult elő. * * * Az üzemi újság egy má­sik lapján többek között be­mutatkozik a csaknem tíz­ezer fogyasztót ellátó oros­házi kirendeltség. Beszámo­lót olvashatunk továbbá ar­ról a szakmai szemléről, amelyet Békés megyében végeztek a nyár végén. Az Országos Bányaműszaki Fel­ügyelőség képviselőjének részvételével folytatott komplex szemle vizsgálatai kiterjedtek a gázelosztó-ve­zetékek létesítésére, üzemel­tetésére, a gázátadókra és a körzeti nyomásszabályozók­ra, a készenléti szolgálatra, valamint a munkaügyi tevé­kenységre. A háromnapos szemle során a békéscsabai, a békési, a mezőberényi, a sarkadi, az orosházi és a szarvasi építési munkaterü­leteket ellenőrizték. Néhány hiányosság említése ellené­re jóleső „honi büszkeség­gel” olvastuk az írás címé­ben is idézett mondatot: „A szemlére Békés megyei kol­légáink példásan felkészül­tek.” Gondoljuk, ez azt is jelenti, hogy nemcsak a szemlére . . .! (pleskonics) Megszépült a Bokréta Szarvason, az autóbusz­pályaudvarral szemben lévő Bokréta étteremben néhány hónappal ezelőtt a málado- zó falak, az elavult beren­dezések, a takarítás után is piszkosnak tűnő mellékhe­lyiségek látványa nem volt valami „vendégcsalogató”. A napokban ismét Szarvason jártam, örömmel tapasztal­tam, hogy megszépült a Bokréta. Üj lambériák, a falakon bársony hatású, mo­hazöld tapéták, a ' barnára pácolt asztalok mellett ma­gas támlájú székek, a Sar­kadi Építőipari Szövetkezet termékei. Ebédhez terítenek a pin­cérek. Nemcsak az- abroszok újak és szépek, hanem a porcelánedények, a poha­rak és a rozsdamentes evő­eszközök is. Minden asztal­ra friss víz és virág kerül. A nagy ablakokon gazdagon omlik be az őszi napfény, jól érvényesül a rend, a tisztaság. A mellékhelyisé­geket sikerült úgy felújíta­ni, hogy a legigényesebb vendég is „beléphet”. Jóleső érzéssel vizsgáló­dom, mert tudom: naponta több száz idős ember, üze­mi dolgozó és iskolás gyer­mek étkezik itt. Gondolom, a korábbinál jobb étvágy- gyal. Csendes az étterem, ebédidő alatt még a söntés- ben sem szolgálnak ki sze­szes italt. A Szarvas és Vidéke Áfész kezelésében lévő szerződé­ses üzem vezetője és he­lyettese, Oláh András, illet­ve Fazekas László készség­gel mutatja meg az átalakí­tott konyhát, az új hűtő­kamrát, a tárolókat, moso­gatókat, raktárakat. Az ud­varban lébetonozták, mű­anyag tetővel fedték le a göngyölegtározót, ami nem­csak esztétikailag szép, de vagyonvédelmet is szolgál. Megtudtuk, hogy naponta mintegy 400 előfizetéses ebédet szolgálnak ki asztal­nál. illetve utcán át. Az előfizetéses ebéd ára 21,30 Ft, a menü 30,60. Az étlap­ról 10 frissensült és nyolc készétel között választhat, s 30—50 forintért megebédel­het az átutazó vendég. A felújításra több mint félmillió forintot költöttek, s a munkálatokat rekord­idő — hat hét — alatt be­fejezték.' A Bokréta vezetői • szép környezettel, ízletes ételekkel, udvarias kiszolgá­lással „csalogatják” ma már a vendégeket. Az árak eme­lését egyelőre nem tervezik, a minőségre az eddiginél is jobban vigyáznak. A felújí­tás óta voltak már lakodal­mi rendezvények, bejelentés nélkül érkezett kiránduló iskolások, s az ételekkel, árakkal és a kiszolgálással valamennyien elégedettek voltak. Ary Róza Megkezdődött a cikóriafeldolgozás Megkezdődött a cikória- gyökér feldolgozása a Győ­ri Keksz- és Ostyagyár já- nossomorjai gyárában, az or­szág egyetlen cikóriafeldol­gozó üzemében, ahol 1910 óta gyártanak különböző pót­kávékat. A kampány éjjel­nappal tart, s így várhatóan karácsony előtt befejezik a mintegy 20 ezer tonnányi termés feldolgozását. A Kis­alföldön az idén 850 hektá­ron termesztettek cikóriát a gyár megrendelésére. A nyers terményből készül az aszalvány — az idén mint­egy 4500-5000 tonna —, a pótkávék legfontosabb alap­anyaga. Jelentős részét Fran­ciaországba, az NSZK-ba és Svájcba exportálják, a töb­biből hazai megrendelésre gyártanak pótkávét. Uj szakma — szerkezetváltás Köztudott, hogy a foglal­koztatáspolitikában fordulat következett be. Néhány éve még egyértelműen meghalad­ta a munkaerőigény a kíná­latot. Ekkor a tanácsok a gazdasági szervezeteket segí­tették abban, hogy mielőbb megszűnjék létszámhiányuk. Ezt szolgálta például a köte­lező munkaerőközvetítés. A gyökeres helyzetváltozás kö­vetkeztében a tanácsok mun­kaügyi szakigazgatási szer­veinek egyre nagyobb a sze­repük abban, hogy a munkát keresőket álláshoz juttassák. Amióta a vállalatok áttértek a költségkímélő, takarékos létszámgazdálkodásra, azóta a hatósági tevékenység egy­re inkább szolgáltató jellegű­vé vált. A tanácsok munka­erőszolgálati irodáinak leg­fontosabb célja, hogy a vál­lalati igényeknek és az ál­lampolgárok érdekeinek egyaránt megfeleljenek. Tömeges átképzés A 'gazdasági szerkezet kí­vánatos átalakítása munka­erőmozgást és átképzést tesz szükségessé. Egyes vidéke­ken — ahogyan a szakembe­rek mondják: mikrokörze- tekben — már jelenleg is ta­pasztalható foglalkoztatási, feszültség jelzi, mennyire fontos erősíteni a foglalkoz­tatáspolitika eszközeit. A ta­nácsi munkaügyi osztályok felelnek például az átképzé­si támogatás rendszerének hatékony működéséért. Nem csak elvi felelősség- vállalást, hanem tekintélyes operatív munkát is kíván a megyei tanácsi szervektől 1986-ban a 42 millió forint átképzési támogatás felhasz­nálása. Ez az összeg tavaly elegendőnek bizonyult, 8 és fél ezer ember átképzését szolgálta. Főként Borsod, Fejér és Szabolcs megyében, valamint a fővárosban vet­ték igénybe ’ a munkáltatók ezt a lehetőséget. A Diósgyő­ri Gépgyár például a külföl­di munkaerő helyettesítése érdekében nyújtott lehetősé­get betanított munkásainak szakképzettség megszerzésé­re. A Magyar Gyapjúfonó Vállalat 400 dolgozóját ké­pezte ki addigi hiányszak­mának számító mesterségre. A Lenin Kohászati Művek­ben a termékszerkezet-vál­tozással összefüggő munka­erőigény kielégítésére fél­ezer embert képeztek át. De említést érdemel a Szabolcs Cipőgyári is, ahol csaknem kétszáz betanított munkás szerzett szakképzettséget. Nőtt a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek ha­tásköre azzal is, hogy dön­tenek a felmondási idő meg­hosszabbítása és az el­helyezkedési támogatás ügyében. Csak | abban az esetben jogosultak erre az elbocsájtott dolgozók, ha a tanácsi munkaerőszolgálati iroda nem tud számukra megfelelő helyet biztosítani. Nem könnyű I a dolga a munkaerőszolgálati irodá­nak, hiszen a több mint 60 ezer betöltetlen állás jelen­tős része a fővárosban, és környékén, j Pest megyében van. Az ország más vidéke­in nagy körültekintést, szer­vezést kívánt például 1987. második negyedévében a munkaerőközvetítő szervek­hez segítségért forduló 9 ezer ember sorsának intézé­se. Többségük egy hónapon belül kapott megfelelő mun­kahelyet. Átmeneti megoldások Ahogyan változik a fog­lalkoztatás helyzete, aszerint kell az illetékes szerveknek alakítaniuk a tevékenységü­ket. Minden jel arra mutat, hogy növekszik a területi szervek munkájának jelen­tősége,1 bővül a tanácsi munkaügyi szervek lehető­sége a helyi gazdasági érde­kek egyeztetésére. A jól fel­készült, tájékozott tanácsi apparátus komoly segítséget tud nyújtani a fejlesztések, a szakmai oktatás, a bér­politika kérdéseivel kapcso­latban. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a pálya­kezdők munkához juttatása is. A foglalkoztatási feszült­ségek oldásának új eszköze a közhasznú munkák szer­vezése, amely szintén a ta­nácsok feladata. A megyei tanácsok munkaügyi osztá­lyai keresik a lehetőséget olyan kommunális és terü­letfenntartási feladatokra, amelyek betöltik a közhasz­nú munkák szerepét. 1987- ben — fél évre — 30 millió forintot lehetett erre a célra fordítani, az igény nagyobb volt, és jövőre a lehetőség is nagyobb lesz. Az idén több mint 900 állampolgár jutott kenyérkeresethez a tanácsok által szervezett közhasznú munkák révén. Ebből Bor­sod megye háromszáz ember számára biztosított munka­helyet, Szabolcs kettőszáz­nak, Szolnok és Somogy me­gyében pedig száz-száz ál­lást keresőnek jelentett meg­oldást ez a lehetőség. Csak néhány szóval uta­lunk még arra, hogy a ta­nácsi munkaügyi szerveknek még ilyen gondjaik vannak. A mezőgazdaságban is mu­tatkozhatnak munkaerőfe­leslegek, például az állami gazdaságokban, vagy egyes tsz-ek munka nélkül maradt melléküzemágában. (Távo­labbi téma: a külföldi mun­kavállalás rendszerét egysé­gesíteni kellene, hogy a ta­nácsi apparátus jobban át tudja tekinteni, nagyobb sze­repet kapjon a szervezésben, segíteni tudjon az egyéni munkavállalás lehetőségei­nek bővítésében, és az en­gedélyezés joga a megyei ta­nácsot illesse meg.) Távolabbi tervek A közeljövőben várható­an az eddiginél is nagyobb arányú lesz a munkaerő­átcsoportosítás, ezért már most dolgoznak a szakem­berek a helyzetnek megfe­lelő eszközök kimunkálá­sán. Vizsgálják, hogy a he­lyi feszültségek oldására hol lehet új munkahelyet léte­síteni több műszak beállí­tásával, vagy szükség ese­tén központi alapból segít­ve a kiválasztott vállalat fejlesztését. Nem szorul ma­gyarázatra, milyen fontos a tanácsok tájékozottsága a foglalkoztatási alap felhasz­nálásánál, és milyen lénye­ges, hogy előre felkészül­nek a várható események­re. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal szakembe­reinek véleménye az, hogy ■a tanácsok jól betöltik, egy­re fontosabb szerepüket a foglalkoztatás-politikában. Igénybe veszik a modern technikát is, ma már szá­mítógép segíti a munka­erőközvetítéshez a gyors és pontos információáramlást. A VIII. ötéves terv idejére pedig egységesítik a háló­zatot, országos számítógép- rendszer köti össze a mun­kaerő-közvetítő irodákat. Eddig három megyében — köztük Borsodban és Ba­ranyában — történtek lé­pések a tervezett rendszer kialakítására. A külpiaci viszonyok alakulása és a népgazda­ság szerkezetváltásának üteme nem a munkaügyi szervektől függ, de ezek­nek a folyamatoknak az emberi tényezőre gyako­rolt, olykor nem kedvező hatásának kivédésében, a feszültségek oldásában nagy szerepük van és lesz a fog­lalkoztatás-politika bázi­sainak, a tanácsi munka­ügyi szerveknek. Imre Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents