Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

NÉPÚJSÁG o 1987. októbei*19.. hétfő II betarthatatlan (?) szabály Nyári élményeikről! 'még ma is túláradó örömmel mesélnek. Nem, nem a nyaralás­ról, nyaralni már voltak jó néhányszor, az már ittem esemény, ezúttal arról beszélnek egymás szavába vágva, hogy mi volt a munkahelyen. Mert az idén nyáron dolgoz­tak először. Az emberré lavatás hosszas- és néha észrevétlen ceremóniájának ez az egyik legemlékezetesebb szakasza. Az első munkahely. Még sokáig emlegetik az aranykezű sza­kikat, akik Sem ismernek lehetetlent, csak tehetetlent. A „jó dumákat”, amikbe bele­keverednek trágárságok is, de valahogy olyan eredetien, ritmusosan, hogy azonnal ráragadnak az emberfiára. A parázsig szí­vott cigarettacsikkeket sem lehet felejteni, amik a csontkemény kezek, munkában el­durvult ujjait mintha nem is égették vol­na, az övékét viszont..., jaj, ne is gon­doljunk rá, szégyen, de fájt. A kiszúrások! Hát azok, isteniek voltak; mikor a legna­gyobb evőnek a cimborák kicserélték hatal­mas szalonnáját egy kicsit megrágottra, és bolondították, hogy egér járt az agyonvarrt, összedrótozott, ezerszer kiszolgált aktatás­kában. A lógások is szóba kerültek. Ilyen­kor fiatalokhoz illő határozottsággal álta­lánosítanak: öregem, ott minden folyt, csak munka nem, ha valaki szerszámhoz nyúlt, azt megvetették, mint az ágyat. S büszkén emlegetik, hogy bevették őket a fusiba is. Kétszer, háromszor hívták őket munka után betonozni. Pont őket, nem azt a gizda hogyishívjákot, mert az a napi hat órát sem bírja, csak őket hívták, mert ) nekik meg se kottyant, mert ők erősek, szívósak, egyszóval: felnőttek. Jó érzéssel hallgatom minden szavukat, ők már megszerették a munkát. De lakkor mit kezdjek egy emlékkel? Ne­ki is az volt az első munkahelye. És az utolsó. Tizenhárom éves volt. Három vele egy­korú .társával sepregetett a téesz udvarán, s egy tehergépkocsi közéjük tolatott. Hár­man kiáltottak, hogy vigyázz, és elugrot- tak, ő azonban háttal állt, s mire felfogta volna, miért kiáltanak, a gép maga alá gyűrte törékeny testét. HaHgatom az önfeledten mesélő srácokat, s gondolatom újra és újra visszakanyaro­dik a tragédiához. Eszembe jut a balesetet vizsgálók véleménye: nem a gépkocsiveze­tőn, s nem a közelben dolgozó felnőtteken múlt, hogy „csak” iegyetlen áldozat ) volt. Lehetett volna négy is. Hármójuknak óriási szerencséje volt. Olvasom a -megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség írásos anyagát a diákok nyári munkájáról: „Mivel a 14. évüket be nem1 töltött diákok nyári szün­idei foglalkoztatására nincs jogszabály, ti­los a diákokat bármi nemű munkavégzésre alkalmazni.” Komoly dilemma. Vajon kik­nek van igaza: akik ellenzik a 14 évnél fia­talabbak nyári munkáját, vagy akik a sza­bályt megszegve,! mellette érvelnek? Senki sem vitatja a szünidei foglalkozta­tás nevelő hatását. A gyerek akár jót lát, akár rosszat, a tapasztalatokból épülni tud. Ha érzi szükség van az ő két kezére is, óriási dolgokra képes. Olyasmiket tud meg a (munkáról, amit el lehet mesélni, de meg­érteni, megérezni csak a gyakorlatban le­het. Valami pénzt is keres, bár ezúttal legkevésbé a kereset a fontos, az mégsem lényegtelen, hogy először érezheti, mire elég az a pár heti keresmény, mennyit kell izzadni egy „jobb cuccért”, egy motorbi­cikliért, vagy a nyári zsebpénzért. De nincs annyi tapasztalat és pénz, ami megérné, hogy közülük akár egyetlen egy egészségét, s főleg életét veszély fenye­gesse. A jövő nyárig még több mint fél évünk van. Jövőre, éppúgy mint eddig, ezrével keresnek munkát; nemcsak a középiskolá­sok, hanem az általános iskolások is. Utóbbiak esetében nehéz lesz a foglalkoz­tatást tiltó szabályt betartani. A vállala­toknál, szövetkezeteknél dolgozó szülők mindent megtesznek majd, hogy gyerekei­ket „bevigyék a céghez”, és megízleltessék velük a MUNKÁT. Nehéz, szinte remény­telen kategorikusan elutasítani őket. Fél évünk1 van arra, hogy megtaláljuk, miként tudnak érdeklődő, tettre kész utó­daink, szabályosan, és az elképzelhető leg­nagyobb biztonságban megismerkedni az életet adó munkával. Az életadóval, s nem az élettől megfosztóval. Ungár Tamás fl pártszervezet feladata a segítése Az Orosháza és Vidéke Áfész 12 évvel ezelőtt, 1975- ben alakult ki a jelenlegi szervezeti formában. Napja­inkban csaknem 10 ezer tag­ja van a fogyasztási szövet­kezetnek, a dolgozók száma meghaladja az ezret. A te­vékenységgel összhangban határozták meg a létszámot, s az egyesülés óta csaknem 400-zal csökkentették azt. A szövetkezet tíz pártalapszer- vezetében 300 kommunista dolgozik a célok megvalósí­tásán. Vecsey Kornél párt­titkár az elkövetkező idő­szak legfontosabb tennivalói­ról így beszélt. — Jelenlegi pártmunkánk legfontosabb feladata a jú­liusi állásfoglalás végrehaj­tásából adódó helyi felada­tok megvitatása, megismer­tetése. A másik feladat: fel­készülni a tagkönyvek cse­réjére. Orosházán a köz­pontban öt alapszervezet­ben mintegy 150 tagunk van, míg az öt területi alap­szervezetünknél koordináci­ós irányítási felelősségünk van. Az állásfoglalás megér­tése és megértetése vala­mennyi dolgozónak érdeke. Éppen ezért a társadalmi szervekkel, a szakszervezeti és KISZ-bizottsággal együt­tesen juttatjuk el az infor­mációt a dolgozókhoz. A legutóbbi kibővített üzemi pártvezetőségi ülésen élénk vita után hagytuk jóvá a szövetkezet hároméves prog­ramját. Pártalapszervezete- ink is megismertették tag­jaikkal a feladattervet. Jó­magam három taggyűlésen vettem részt, s mind a Csil­lag Áruházban, mind az Al­föld Vendéglátóipari Kom­binátban jó szellemű vitát tapasztaltam. Ebben az évben az Oros­háza és Vidéke Áfész 60 millió forint nyereség eléré­sét tűzte ki célul. Az első fél évben időarányosan tel­jesítették a tervet, így reá­lis esély van arra, hogy az év végéig sikerül megvaló­sítani a programot. A kor­mány munkaprogramjából adódó hároméves szövetke­zeti feladatterv önkritikusan elemzi az eddigi munkát, s felhívja a figyelmet a nem hatékonyan működő egysé­gek eladására. Várhatóan pusztaföldvári varróüzemü­ket, a nagykereskedelmi rak­tárbázist és a vágóhidat bo- csájtják áruba a közeljövő­ben. A kereskedelemben a jövedelemérdekeltségű üzle­tek jól segítik a szövetkezet gazdálkodását, s az Alföld Vendéglátóipari Kombinát, mint leányvállalat is teljesí­teni tudja 1987. évi tervét. Az érdekeltség fokozására van szükség — állapítja meg a hároméves program — a szállítási, a felvásárlási és az ipari tevékenységeknél. Növelni kívánják a közép­vezetők alkotó önállóságát. A nehezebb gazdasági hely­zetben kevesebb pénz jut fejlesztésre. Jelenleg folyik Csorváson az áfész-étterem felújítása. Ennek elkészülte után korszerű vendéglátó­ipari egységgel gazdagodik a nagyközség. A kereskedelmi és ven­déglátóipari ágazat tevé­kenységének figyelemmel kí­sérése mellett nagy gondot fordítanak a háztáji gazda­ságok szervezésére és irá­nyítására. Az áfész szakcso­portjai hozzájárulnak a la­kosság jobb áruellátásához, az exportfeladatok teljesíté­séhez. Jelenleg már az új adórendszert tanulják a közgazdasági szakemberek. A személyi jövedelemadó be­vezetése miatt bruttósításra kerül sor. Ennek hatására várhatóan mintegy 10 szá­zalékkal emelkednek az ed­digi kiadások. Jövőre a nye­gazdaság reség és a teljesítmények fokozásával arányban 3 százalékos bértömeg-növeke­désre lesz lehetőségük, ame­lyet szeretnének kihasznál­ni. További létszámbővítés­sel nem számolnak. Egyes veszteséges ágazatok meg­szüntetése miatt jó néhány dolgozónak kell más mun­katerületen hasznosítani tu­dását, képességét. Befejezésül az időszerű pártfeladatokról kérdeztük Vecsey Kornélt. — Fontos feladatunknak tartjuk a szocialista, szö­vetkezeti demokrácia to­vábbfejlesztését. Arra tö­rekszünk, hogy a jövőben még inkább a nyíltság és az őszinteség kerüljön előtér­be a pártmunka során. Tá­mogatjuk a kollektívák ön­állóságára hozott intézkedé­sek végrehajtását. Szilárd pártegységre, határozott po­litikai kiállásra van szük­ség napjainkban. Párttagja­ink kötelessége, hogy miután megismerték a programot és feladattervet, bátran képvi­seljék az abban megfogal­mazottakat. Pártvezetőségünk felhívás­sal fordult a szakszervezeti bizottsághoz és KISZ-bi- zottsághoz. Ennek lényege, hogy a tömegszervezetek tá­mogassák és segítsék a ki­bontakozási programot. Tudjuk, nem könnyű évek előtt állunk, de az elmúlt 12 esztendőben már né­hányszor nehéz lecke elé ál­lított bennünket az élet. Ak­kor sem riadtunk vissza a feladatoktól, s most úgy ér­zem, olyan alappal rendel­kezünk, amelyről indulva meg tudjuk oldani gond­jainkat. Bízunk abban, hogy a szorgalmas, kitartó embe­ri munka meghozza megér­demelt gyümölcsét. (Verasztó) Vonalban voltunk... • Mennyiért fűtünk a télen? • Szétszedte a kazánt • Miért nincs bordás? • Hol álljon a „rendőr”?----- A Népújság népszerű szolgáltató tevékenysége a „ Vonalban vagyuhk" legutóbb ma egy hete, október 12-én ismét az olvasók, a lakosság rendelkezésére állt. Főként a fűtés, ezen belül is a gázfűtés, a gázkazá­nok, konvektorok, illetve ezen fűtőberendezések meg­hibásodása ,és javíttatásuk lehetőségeiről vártuk a te­lefonhívásokat. Nem kellett sokáig tétlenül ülniük a Dégáz, a Körös Kazángyártó és .Gépipari Vállalat, a Békéscsabai Tüzeléstechnikai Vállalat, a Gelka, vala­mint ta FÉG képviselőinek. Hiszen gyakran csörren- tek meg a telefonok, melyeken keresztül elhangzottak a témával kapcsolatos vélemények és kérdések. <Né- hányan személyesen is felkeresték szerkesztőségün­ket a problémáik megoldásának reményében. A sok magánsérelem mellett egy pár olyan dolgot is szóvá tettek telefonálóink, melyek a lakosság szélesebb tá­borát is érdekelhetik. Ezért az ilyen kérdésekre adott válaszokból, most lapunk hasábjain is közre adunk -----néhányat. M int az várható volt, a legtöbb kérdés a Dégáz kép­viselőjéhez érkezett, me­lyekre Mohácsi Pál, szolgál­tatási főművezető válaszolt. Kvasz Mátyásné Békéscsabá­ról a Vörösmarty utcai gázbe­kötések várható Idejéről érdek­lődött. — Az említett utcában a -gázelosztó-vezeték üzembe­helyezése a 41. héten meg­történt, hiszen ekkorra vol­tak meg a beüzemelés fel­tételei. Az ezt követő na­pokban a lakóházakba tör­ténő bekapcsolás is megkez­dődhet, amely ezen írás megjelenéséig valószínűleg be is fejeződik. Huszár András, békéscsabai lakos több más telefonálóval együtt arról érdeklődött, bogy a szolgáltatott gáz fűtőértéke és köbméterenkénti térítési dija Jelenleg mennyi, és melyik ha­vi leolvasástól számítva kell fi­zetni az Országos Anyag- és Arhivatal által megállapított fel­emelt gázárat. — A Dégáz békéscsabai üzemegysége területén szol­gáltatott gáz fűtőértéke 34- 35 MJ/m3 (Megajoule,m3) az OHÁ által meghatározott 1 MJ hőegyenérték ára 10 fil­lér, amiből következik, hogy egy köbméter 34,8 MJ átlag fűtőértékű gáznak a fo­gyasztói ára 3,48 forint. Ezt az új árat a szeptember ha­vi leolvasást követő számlá­záskor alkalmazták. Mekis Pál, Szabadkígyós, Is­kola u. II. szám alatti lakos kérdései: Miért alacsony a fű­tőérték? Hogyan készült fel a Dégáz a téli feladatok ellátásá­ra? Mikorra várható Szabadkí­gyós bekapcsolása a földgázel­látásba? — Az első két kérdésére részletes választ talál a Bé­kés Megyei Népújság októ­ber 10-i számában megje­lent „Egy fagyos reggel után ...” című újságcikk­ben. Szabadkígyós (és Újkí­gyós) gázelosztó-vezetékének hálózati építési munkái je­lenleg még nem készültek el teljes mértékben. A gázel­osztó-vezeték sikeres műsza­ki átadás-átvétele, illetve a Kerületi Bányaműszaki Fel­ügyelőség használatba vételi engedélyének kiadása után a település bekapcsolását a gázhálózatba a Dégáz soron kívül elvégzi. Amiután ez megtörténik, természetesen a fogyasztói bekapcsolásokat is folyamatosan elvégzik majd a szakemberek. K. Katalin Mezömegyerről te­lefonon, majd személyesen is felkereste szerkesztőségünket, s elpanaszolta, hogy lakásába hiá­ba van beszerelve a gázhálózat, még sincs semmi reménye, hogy a fűtési szezon kezdetéig bekapcsolják a gázszolgáltatás­ba, pedig már nincs másmilyen fűtési lehetősége sem. (Mint azután kiderült, a bekapcsolás alapvető oka, hogy az utcában még a gáz­cső sincs lefektetve. Tehát a Dégáz még a legnagyobb jóindulat mellett sem tudná a bekötést elvégezni.) — A lakosság önerős gáz­elosztó-hálózat építésével kapcsolatos beruházási (ki­vitelezővel történő szerző­déskötés) és a műszaki el­lenőri feladatokat a városi tanács vb lebonyolító irodá­ja látja el. Így az árok­ásást, valamint a csőfekte­tést végzők munkáját is a lebonyolító iroda koordinál­ja. Az ilyen téren előfordu­ló lemaradások okaira a vá­rosi tanács lebonyolító iro­dája tud választ adni. Papp Lajosné, gyomaend- rődi telefonálónk kérdésére a Dégáz illetékese elmond­ta, hogy a Kossuth út és Botond úti gázelosztó-veze­ték üzembe helyezése az el­múlt héten megtörtént. A már elkészült gázszerelések bekapcsolásának nincs to­vábbi akadálya, amihez a Dégáz szarvasi kirendeltsé­gének szakemberei folya­matosan hozzá is kezdenek. M. J. békéscsabai lakos bíz­va saját barkácsolást tudásában karbantartás és főjavítás céljá­ból szétszedte a már 12 éve mű­ködő kazánját, s most segítsé­get kér annak összerakásához. A Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat főmérnöke, Lipták Pál megígérte a se­gítséget, bár óva inti a ka­zántulajdonosokat, hogy sa­ját maguk lássanak hozzá kazánjaik főjavításához. Ugyancsak több telefonáló ér­deklődött, hogy mi a különbség a Körös Kazángyártó által ké­szített ÉTI és a Thermotéka ka­záncsalád között? Mint arról lapunkban is már hírt adtunk, a kazán minősége változatlan, csu­pán az elnevezés változott. A Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat önhibáján kívül kényszerült megvál­toztatni a méltán hírnevet szerzett, népszerű és kere­sett ÉTI elnevezésű kazán­családját Thermotékára. A gyártók most azzal próbál­koznak, hogy a fennállásu­kat szimbolizáló „20 éves” emblémát rakjanak a Ther- mokazánokra, érzékeltetve ezzel, hogy nem újdonság­ról, hanem a jól bevált ÉTI- kazánról van szó. Mekis Pál, a Házépítők bolt­jának helyettes vezetője a Fegy­ver- és (Gázkészülékek Gyára békéscsabai kirendeltsége kép­viselőjétől, Tóth Páltól arra kért választ, hogy miért van hi­ány a FÉG termékeiből. — A FÉG-et már több helyről is vád érte, hogy azért nem kaphatók a ter­mékeik, mert a gyár várja az áremelkedéseket. Erről szó sincs. Csupán olyan óriási lett a kereslet a ter­mékeink iránt, amilyen mértékben egyszerűen kép­telenek vagyunk gyártani. A Gelka képviselőjéhez, Lukácsi Sándor igazgatóhoz a fűtőberendezések szervi­zelésével kapcsolatos kérdé­seken túlmenően olyan kér­dés is érkezett, hogy a pb- gázkészülékek korábban kö­telező átvizsgálása, amit a Gelka végzett, szükséges-e még ma is? — Lassan már két éve, hogy a kötelező átvizsgálást egy rendelet megszüntette, így sok fogyasztó emi­att nem is törődik az át­vizsgálással. Ám úgy gondo­lom, azt viszont kevesen tudják, hogy az ilyen rend­szeres átvizsgálásban nem részesült készülékekkel, ha bármilyen baleset vagy rob­banás történik, akkor a biz­tosító nem fizet kártérítést. Egy gyomai érdeklődő arról kérdezte a jelenlevőket, hogy hol kell bejelenteni a gázkémé­nyek felülvizsgálatát. A választ Regős László, a Békéscsabai Tüzeléstechni­kai Vállalat műszaki vezető­je adja meg. — A gázkémények bevizs­gálását először a tervezés megkezdésekor szükséges el­végezni, majd a kémény el­készülte után. Enélkül a Dé­gáz nem köti be a gázt a lakásba. A gyomaendrődi kéményseprő felmondott, ezért ott most nem tudják a lakosok a bejelentéseket megtenni. A kémények át­vizsgálását ezért átmenetileg a tüzeléstechnikai vállalat szarvasi kirendeltsége vé^zi, ahová az igényt a 67/12-321- as telefonszámon lehet beje­lenteni, ezenkívül a gyoma­endrődi tanács titkárságán és az endrődi tanácskiren­deltségen lehet kérni a ké­mények felülvizsgálatát. Természetesen az eredeti­leg megkérdezett témakö­röktől, a fűtéstől eltérő, más irányú bejelentéseket is kaptunk. Jenei Gáborné a 27-053-as te­lefonszámról azért hívott ben­nünket, mert hiányolja, hogy az üzletekből eltűnt a kedvenc péksüteménye, a bordás, amit a gyerekek talán még jobban kedveltek, mint a kiflit. ITováb- bá szóvá tette, hogy jó lenne, ha Jaminából és a KlSZ-tábor- ból átszállás yiélkül lehetne el­jutni a hűtőházig, legalább a műszak kezdése idején. Árendás Béla, a Sütőipari Vállalat igazgatója elmond­ta, hogy a bordás körülbe­lül másfél éve szűnt meg, s azért, mert ez a főleg tíz­órai jellegű termék csak ké­zi munkával állítható elő. Jelenleg viszont nincs any- nyi munkaerő, aki ezt nagy mennyiségben tudná gyár­tani. A bordás nagyüzemi előállítása csak új berende­zéssel (tőkés importból szár­mazó géppel) lenne megold­ható, melynek beszerzésére ma nincs fedezete a sütő­iparnak. — Az említett útvonalon közlekedő közvetlen autó­buszjáratok indítására je­lenleg nincs lehetőség — mondta Vándor Pál, a Kö­rös Volán igazgatója. — A 12-es és a 18-as periodikus járattal a Szabadság téri, valamint a vasútállomási át­szállással minőké, helyszín­ről el lehet jutni a hűtőhá­zig, és még a téli időszak­ban sem szokott ebből fenn­akadás lenni. Fucsa panasz érkezett egyik olvasónktól az úttörő rendőrökre, akik az iskolá­sok biztonságát hivatottak védeni. Ugyanis az a gya­koribb eset, amikor a fel­nőttek veszik semmibe a „kis rendőrök” irányjelzése­it. Most viszont az a gond, hogy a Berényi úton a kis jelzőtárcsás úttörők elfog­lalják a kerékpársávon a helyet, és az őket kikerülő biciklisek emiatt a jármű­vek sávjába vágnak át, ve­szélyeztetve ezáltal a közúti forgalmat. Ezenkívül az is elhangzott még, hogy időn­ként túlságosan gyorsan ug­ranak az úttestre tilosat je­lezve a gépjárműveknek, amelyek azután már alig tudnak megállni. Jó lenne, ha az úttörő rendőröket irá­nyító tanárok időnként ma­guk is kimennének reggel, s ellenőriznék a gyerekek felelősségteljes „hivatását”. Kálmán János, a KBT tag­ja elmondta, hogy a Közle­kedésbiztonsági Tanács a városi úttörőelnökséggel együttműködve patronálja az úttörő rendőröket. Ennek keretében, mint minden tan­évkezdéskor, az idén is mindegyik iskolának elküld­ték a tematikát, aminek alapján fel lehet készíteni az iskolásokat a feladatuk el­látására. Nyilván szükség van időnként az ellenőrzé­sükre is. Természetesen elő­fordulhatnak a fent jelzett­hez hasonló apró hibák, me­lyek kiküszöböléséhez szíve­sen fogad el tanácsokat, ész­revételeket a felnőttektől a városi úttörőelnökség és a KBT is. Közlekednünk együtt kell, kicsiknek és na­gyoknak egyaránt. Bacsa András

Next

/
Thumbnails
Contents