Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

1987. október 19., hétfő rcraiUMTd — Lapszél ­Vaklárma-ben láttuk, megkérdeztük: Mi jellemzi a kibontakozási programokat? Nagy szerencséje volt szombaton éjszaka Virág László MÁV-nyugdíjas, kötegyáni lakosnak, mert nem mindenna­pi halat sikerült kifognia a Fekete-Körös szanazugi szaka­szán. A képen látható harcsa 187 centi hosszú és tisztán 26 kg. A jókedvű és méltán boldog „Nagy ho-ho ...” egyéb­ként nem rajong a halért... Fotó: veress Erzsi Vadászok, vadászterület nélkül...? A szeptemberi ország- gyűlés óta különösképpen nem aggódom a változások miatt. Egyáltalán nem, sőt, várom azokat, mert a ko­rábbinál lényegesen na­gyobb vállalati, szövetke­zeti önállóságot garantál­nak, de csak a jól, a haté­konyan működő, nyeresé­get termelő közösségeknek. Ha jól körülnézünk a me­gyében, láthatjuk, hogy itt talán nincs is olyan vál­lalat, vagy szövetkezet, mely ne ebbe a kategóriá­ba tartozna. A gazdálkodó egységek s bennük a dolgozók helyze­te tehát egyértelmű, szó sincs a szélnek eresztés- ről. A jövő útja: a haté­konyabb gazdálkodás felé vezet, még akkor is, ha ezt a folyamatot szigorító jel­legénél fogva egyesek nem értik, vagy netán a hiszé­kenyeknek félremagyaráz­zák. Vaklárma is kíséri a változásokat. Vannak jól értesültek, akik azt rebes­getik, hogy baj van az or­szág fizetőképességével. Vajon honnan veszik ma­guknak az információt azok a tőkés csoportok, melyek ebben a nehéz hely­zetben hajlandók egymil- liárd márka hitelt adni az országnak? ök bíznak ab­ban, hogy az ország gaz­dasága eredményesen éli át a struktúraváltást, és hogy ezeknek a hiteleknek a visszafizetésében part­nereik leszünk. Az idősebb nemzedék ismeri a tőke önéletrajzát. Tudja a gyakorlatból, hogy egy pénzmágnás csak oda fekteti be pénzét, ahonnan kamataival együtt vissza­kapja. Azért adnak most hiteleket, mert tudják, hogy a Magyar Népköztár­saság a nehéz gazdasági helyzet ellenére is meg­őrizte fizetőképességét. Ezek a gondolatok kész­tetnek egyetlen terdés fel­vetésére: állampolgáraink, embertársaink miért fo­gadják el a változásokat kísérő vaklármát olyan ténynek, hogy itt a világ vége? Mit csinál az em­berek többsége manapság? Mindenét áruvá teszi. A pénzt kiveszi a takarékból és vásárol. A falusi eladja tehenét, kocáját, malacát, mert nem akar lemaradni a költekezésben. Ezek az emberek nem gondolnak arra, hogy az országnak nyugalomra, kiegyensúlyo­zott élelmiszertermelésre lenne szüksége ahhoz, hogy a változásokat okosan, eredményesen* megléphes­se. Az országgyűlés és a kormány a kistermelők biztonságát garantálja, ezt ki is nyilvánította, olyan programot hirdetett, mely a korábbinál nagyobb mozgásteret biztosít a ter­melőnek. A gyakorlatban most mégis úgy látszik, hogy a vaklárma szítói mindent a visszájára for­dítanak. Falun olyan han­gulatot keltenek, hogy a helyzet kilátástalan, min­denki adjon el mindent. Akadnak, akik tényleg el­adnak minden termelőesz­közt, állatot. De arra már nem gondolnak, hogy ki veszi meg ezeket, mi lesz velük jövőre? Vagy netán egy az egyben ezeket a jószágokat is exportálják? A csodát. Olyan emberek vásárolják fel, akik jó üz­letet látnak az olcsón fel­vásárolt árukban 1988- ban, akik nem félnek at­tól, amivel ők maguk ijesztgetik az embereket, kétkedést teremtve soraik­ban. Ez az, amin érdemes lenne elgondolkozni, mert azért mégsem mindegy, hogy ebben az országban a spekulánsok gazdagodnak, vagy az egyszerű, dolgos emberek gyarapszanak. A kormányprogram ez utób­biakat segíti, mint eddig mindig, így 1988-ban is. D. K. A Hét szerkesztősége to­vább folytatja sorozatát, melyben az MSZMP KB jú­liusi, és az Országgyűlés szeptemberi ülésén elfoga­dott kibontakozási program kapcsán kérte a gazdasági vezetők válaszát: mit tehe­tek én az ország gazdasági helyzetének, pénzügyi egyensúlyának javításáért. Az adás után megkérdeztük Klaukó Mátyást, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezető-helyettesét: mi jellemzi megyénk válla­latainak, szövetkezeteinek munkáját, hogyan csatla­koznak a Békés megyei el­képzelések a kormány ki­bontakozási programjához? — Megyénk valamennyi vállalata, szövetkezete és intézménye egyetért a kor­mány megújulásra irányuló kibontakozási programjával. A megyei pártbizottság az előkészületek során azt ajánlotta valamennyi prog­ramot készítő egységnek, hogy a júliusi párthatározat mellett tekintsenek át né­hány korábbi keltezésűt is, melyek a műszaki fejlesz­téssel, egyes iparágakban az általános és a konkrét fel­adatok megjelölésével fog­lalkoznak. Ilyen szemlélet­tel közelítettük meg soron- lévő, minden termelő egy­ségre kiterjedő feladatain­kat. Ennek megfelelően ké­szültek a kibontakozási programok, melyek a válla­latok és szövetkezetek gaz­dálkodásában a továbblé­pésre helyezik a fő gondo­latot. Magam is átnéztem több programot, melyek jellemzői közül elsőnek szeretném ki­Szombaton rendezték meg a szarvasi IX. területi for- mációs táncbemutatót. A szarvas—szeghalmi közös csapaton kívül a makói, a jászberényi és a két miskol­ci csapat érkezett a bemu­tató helyszínére, az Árpád Hotelbe. A rendezvényt dr. Lovász György, a szarvasi művelődési központ igazga­tója nyitotta meg, aki töb­bek között a következőket mondta: „A mozgás min­denkié. őszintén tisztelem azokat, akik napjaink moz­gásszegény világában ezt a lehetőséget választják. Ezen­kívül az előadott . táncok más népek kultúrájába is betekintést nyújtanak.” A jól összeválogatott műsort Csáki Emília vezette, aki ar­emelni az exportorientációt. Megemlítem a Békéscsabai kötöttárugyárat, a Szarvasi Szirén Ruházati Szövetkeze­tei, az ugyancsak szarvasi vasipari szövetkezetei és másokat, ahol olyan prog­ramok készültek, melyek az országnak a korábbinál több kemény valutát I hoz­nak jól, jobban szervezett munkával. Gondolom, nem érdemte­len megemlítenem, hogy a vállalati, szövetkezeti prog­ramokhoz valamehnyi he­lyen a párt üzemi szerveze­tei véleményt mondtak, a tartalékok feltárására ötle­teket adtak. A Hidasháti Állami Gazdaságban és az MSZMP Szarvasi Városi Bi­zottságán ezeket az alkotó vitákat munkatársaim is végighallgatták. Az embe­rek tettrekészségét, tenni- akarását tapasztalták. Két irányba, a költségtakarékos­ság és a hatékonyabb mun­ka lehetőségére mutattak a felszólalók. Mindkét terüle­ten még jelentős tartaléka­ink vannak. De tapasztal­tam előrelépési törekvést a sajáterős műszaki fejlesztés­re a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalatnál, az Orosházi Üveggyárnál, a Gyulai Húskombinátnál, a Kner Nyomdánál és a Me­zőgép Orosházi Vállalatá­nál. Sőt, a Békéscsabai Bé- köt és a szarvasi vasipari szövetkezet tőkés partnerek­kel közös vállalat létreho­zásán fáradozik. Vállalataink, szövetkeze­teink most már a program gyakorlati megvalósításán dolgoznak. D. K. ról is tájékoztatta a közön­séget, hogy“ a „formációs” megjelölés formált, szép mozgást fejez ki, kötött ze­nére, kötött ütemre. A bemutató nézői' a tán­cok széles skáláját láthat­ták: volt palotás, angol és bécsi keringő, tangó, de a táncosok bemutatták a la­tin-amerikai táncokat, és a diszkótáncot is. A bemutatót a Kiss Mi­hály—Baranya Éva csúcs­osztálybeli pár tánca emel­te magasabb színvonalra. összegezve a látottakat, a nézők egy példásan szerve­zett, színben is kulturált, mozgásban gazdag rendez­vénynek lehettek tanúi. M. M. Igen, ez pedig a Gyulai Köröstáj Tsz gesztorsága alatt működő Erdőgazdálko­dási Együttműködés Bérki­lövő Vadásztársasága. Ha nerrr ís-merőben eltérő, de feladatuktól némileg más tevékenységgel is szeretné­nek foglalkozni, mint eddig. Ügy gondolták, az ott dol­gozó erdészeti és faipari szakembereket be lehetne venni a korszerű vadgazdál­kodásba. Először is felaján­lották szolgáltatásaik széles körét a megyében lévő va­dásztársaságoknak. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül: elkészítenének és felállítanának magasle­seket, vadetetőket és egyéb, a vadászatot szolgáló faipa­ri létesítményeket. Vállalná­nak erdőtelepítéseket, a vad élőhelyének javítására, cse­metenevelést és ültetést, szaktanácsadást. Részt ven­nének élővadbefogásban, dúvadirtásban, vadásztatás­ban, 1 takarmánytermesztés­ben a vadak részére. Sőt, külföldi vadásztatás esetén még francia és német nyel­vű tolmácsot is biztosítaná­nak. Mindezért azt kérnék cse­rébe a vadásztársaságoktól, (amelyek ezeket a díjmen­tes szolgáltatásokat igényel­nék), hogy fogadjanak terü­letükön néhány vadászt. Köztudomású, hogy me­gyénkben, de máshol is, egyre többen szeretnének bekerülni vadásztársaságok­ba. Ennek sok esetben gá­tat szab, hogy adott terüle­tek csak bizonyos számú vadászt bírnak el, anélkül, hogy megbomlana a termé­szet egyensúlya. A bérkilö­vő vadásztársaság megala­kulásakor, ami július köze­pén volt Békéscsabán, a Mavosz-székházban, még 25-28 tag felvételével szá­moltak, azóta ez a szám már 7(*-re nőtt, fele-fele arányban tagok és vadász­jelöltek. A mostani helyzet alapján azonban nem elkép­zelhetetlen, hogy ez a szám rövidesen eléri a 100-at. Napjainkig 6 vadásztársa­sággal kötöttek együttműkö­dési megállapodást, de bíz­nak abban, hogy ez a szám hamarosan tovább nő. Egyszóval, az érdekek kö­zösek lennének, hiszen a bérkilövő-társaság javítaná a vadászati lehetőségeket, szolgáltatásaikkal a vadász- társaságok pedig új tagok­nak teremtenék meg a va­dászatot anélkül, hogy tag­ságukat növelni kellene. B. O. — A BÉKÉSCSABAI ELŐ­RE SPARTACUS Baráti Kör Egyesületnek jelenleg 404 tagja van. Az 5 éve meg­alakult baráti kör egyesüle­tét 53 jogi személy és 351 egyén támogatja anyagilag. — A BÉKÉSCSABAI ME­ZŐGÉP évek óta gyárt im­portkiváltó alkatrészeket a Bábolnai IKR-nek. Az együttműködés eredménye­ként az idén mintegy négy­millió forint értékű alkat­részt gyártanak Békéscsa­bán a termelési rendszer­nek. Anyakönyvi hírek SZEGHALOM Házasságkötések: Marsi Marianna (Körösla- dány) és Szekeres Ferenc (Kö- rösladány), Kisvárdai Zsuzsan­na (Budapest, X. kér.) és Be- reczki Sándor (Budapest, X. kér.),. Születés: Vastag József és Makra Irén leánya Andrea (Körösladány). Haláleset: Létai Károly (Körösladány). Tűz a tarlón Vasárnap, a kora délutáni őrá kban Mezőberény külterületére riasztották a békéscsabai tűzoltókat. Kigyulladt a Csárda szállási Petőfi Tsz területén lévő 60x10 méteres szalmaka­zal. A kár 45 ezer forint. A tűz keletkezésének okát vizsgálják Fotó: Béla Vali Táncbemutató Szarvason hírek MA: NÁNDOR NAPJA A Nap kél 6.07 — nyugszik 16.52 órakor A Hold kél 2.15 — nyugszik 15.39 órakor ÉVFORDULÓ Százhuszonöt éve szüle­tett Auguste Marie Louis Nicolas Lumiére (1862— 1954) francia kémikus, fi­vérével, Louis-val együtt a filmművészet és a film­gyártás nagy úttörője. idüiárAs Az évszakhoz képest kellemes meleg jellemezte a megye hét­végi időjárását. Hajnalonként 7-10 fokig hűlt le és többfelé bepárásodott a levegő. A dél­utáni órákra viszont 20-23 fokig emelkedett. Szombaton alig volt felhő az égen, vasárnap viszont időnként megnövekedett a fel­hőzet, de késő délutánig esőt nem jelentettek. Gyenge, válto­zó irányú szél fújt, kaptuk a tájékoztatást Szudár Bélától, a Békéscsabai Meteorológiai Állo­más ügyeletesétől. Várható időjárás ma estig: a Dunántúlon eleinte még borult idő lesz ismétlődő esővel. Mára azonban megszűnik a tartós eső, és fölszakadozik a felhőzet. Az ország keleti felén ugyanakkor erős felhősödés, valamint ki­sebb záporeső várható. A Du­nántúlon is mérséklődik lassan az erős északi szél. Hajnalban és délelőtt többfelé lehet köd. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 7 és 12, a legmaga­sabb nappali hőmérséklet 13 és 18 fok között lesz. Hirügyeletünk 19 óráig hív­ható; a tele- A^ A A A fonszámunk: *”00(1 Hírügyeletes: Béla Vali — A BÉKÉSCSABAI LEN- CSÉSI KÖZÖSSÉGI TELE­VÍZIÓ ma este fél 8 órakor kezdi meg műsorát. A nézők először a Képújság új szá­mának híreit, információit olvashatják, majd a gyere­keknek a Magyar népmesék című sorozat néhány rajz­filmjét vetítik le. Nyolc órától a Mit csinál felséged .3-tól 5-ig? című színes ma­gyar filmvígjáték kerül kép­ernyőre. A ma esti LKTV- adás a Képújság ismétlésé­vel zárul. — AZ OROSHÁZI ÜVEG­GYÁRBA vidékről bejáró dolgozók száma ezerre tehe­tő. Az autóbusz- és vonat­költségekhez évente több millió forinttal járul hozzá a vállalat. — AZ OROSHÁZI Állami Gazdaságban rövidesen befe­jeződik a szarvasmarhatelep rekonstrukciója. A mintegy 50 millió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy az eddi­ginél 150 tehénnel többet tartsanak a telepen. A kor­szerű belga berendezések napjainkban csúcstechnoló­giának számítanak az állat­tenyésztésben. — A MÜZEUMI ÉS MŰEM­LÉKI HÖNAP keretében a Békés Megyei Tanács V. B. építési és vízügyi osztálya október 20-án, kedden 13 óra 30-kor előadást rendez. A programban Bugár Mé­száros Károly „Békés me­gye és a magyar műemlék- védelem” címmel, Katsányi Pál „Békéscsaba műemlé­kei” címmel tart előadást Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. A CSABA SZŐNYEGSZÖVŐ HSZ felvételre keres gyors-gépírni tudó munkatársat TITKÁRNŐI munkakörbe. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Kétegyházi út 7., telefon: 27-655.

Next

/
Thumbnails
Contents