Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

1987. október 2., péntek o Prémium a lakossági betétekre A garázsügy és tanulságai A tartós lekötésű lakossá­gi betétek után az 1987. ok­tóber 1-jétől 1988. december 31-ig terjedő időszakra egy­szeri, évi 3 százalékos pré­miumot fizetnek a pénzinté­zetek — jelentette be Rad- nóczi János, az Állami Bankfelügyelet vezetője teg­nap, a Pénzügyminisztéri­umban megtartott sajtótájé­koztatón. Ez a prémium azokra a betétekre jár, ame­lyeket tartósan, legalább egy évre kötöttek le, s jogosul­tak a betéti szerződés sze­rinti kamattérítésre. így ka­matkiegészítő prémiumban részesülnek az egy, a kettő és a három évre lekötött könyves- és csekkszámlabe­tétek, a takaréklevelek,' az ifjúsági takarékbetétek, a lakástakarékossági, vala­mint a nyugdíj-elő takaré­kossági betétek. Nem jár azonban prémium a látra szóló és az átutalási betétek, a KST-, illetve a nyere­ménybetétek, az iskolai ta­karékbélyegek, valamint a gazdasági munkaközösségek, a polgári jogi társaságok és a gazdálkodó szervezeteknek nem minősülő jogi szerveze­tek csekkszámlabetétei és a gépkocsivásárlásra befizetett előleg után. A prémium a már betét­ben levő, valamint — akár az eddigi megtakarítások ki­egészítéseként, akár új be­Hétfő, délután fél kaétő. Körösnagyharsány Klapka utcai vegyesboltjában egy­mást váltják a vevők. Több- hiyire mindenki hozzájut a kért áruhoz. Geicz Istvánná is majdnem mindennap vá­sárol itt: — A napi dolgokat, amik szükségesek, be tudom sze­rezni, s úgy érzem, itt jobb az ellátás is, mint a na­gyobb boltban. Néhány hó­napja pedig sokkal kulturál­tabb körülmények között vásárolhatunk, a korábbi üzletben sokszor attól fél­tünk, hogy ránk dőlnek a falak. A régi helyén felállított új, faszerkezetes vegyesbolt­ban Pásztor Ferencné dol­gozik, s a vésztői Körösmen­ti Áfész 63. számú boltjának tétként — 1988. június 30-ig elhelyezett, s 1988. decem­ber 31-én még bent lévő összegek után jár. A prémi­um összegét az 1987. október 1-je és 1988. december 31-e közötti 15 hónapra időará­nyosan számolják el. Így a már október 1-je előtt elhe­lyezett betét után a jövő év végére összesen 3,75 száza­lék prémium illeti meg a tu­lajdonost a normál kamaton felül, míg az időközben el­helyezett betétek esetében csak a 3 százalék időará­nyos része. A prémium után a betét tulajdonosának nem kell adót fizetnie. Az intézkedés célja a la­kossági megtakarítások ösz­tönzése, a jövő évi fogyasz­tói áremelések hatásának el­lensúlyozása. Mint a pénz­intézetek jelen levő vezetői elmondták, a jövő évre ter­vezett gazdasági intézkedé­sek hírére a nyáron felerő­södött a lakossági pénzmoz­gás. Voltak, akik a betét formáján változtattak, ked­vezőbb kamatozású megta­karítási lehetőséget keresve, mások értékesebb vagyon­tárgyakba fektették a pén­züket. Ez a folyamat tük­röződött abban, hogy a ta­karékbetétek összege az év első nyolc hónapjában csak 7,8 milliárd forinttal nőtt, szemben az elmúlt év azo­nos időszakában elért 13,6 vezetője már nem ennyire elégedett: — Az igaz, ahhoz képest, hogy a „világ végén” va­gyunk, jónak mondható az ellátás. De például most na­gyon szép a kenyerünk, vi­szont a múlt héten szinte csak laposakat kaptunk. Festékáruból, kozmetikai cikkekből van hiány, hiába rendelek belőlük folyamato­san, ritkán szállítanak. * * * A községben hétfőn csu­pán ez az üzlet volt nyitva, igaz nem sok van. Ettől függetlenül az alapellátással különösebb gond nincs, s ahhoz már hozzászoktak a harsányiak, hogy a nagyobb bevásárlásokat a környező nagyobb településeken inté­zik el. Ami gondot jelent, az milliárdos gyarapodással. Ugyanakkor viszont augusz­tus végéig , 5,3 milliárd fo­rinttal nagyobb értékben vá­sárolt kötvényt a lakosság, mint egy évvel korábban, s a takarékszövetkezetek rész­jegyállománya is 1 milliárd forinttal emelkedett.' Az egyszeri prémium ki­fizetése a takarékbetéteknek mintegy 80 százalékát érin­ti, s körülbelül 6-7 milliárd forint terhet jelent az ál­lamkasszának. Ugyanakkor ez a bizalom erősítésének olyan eszköze, amely feltét­lenül megéri a többletki­adást — hangsúlyozták a pénzintézeti vezetők. A saj­tótájékoztatón elhangzott az a kérdés is, hogy miért csak egyszer részesülnek prémi­umban a betéttulajdonosok. A mostani intézkedéssel csak a jövő évi, a korábbi évek átlagát jelentősen meghala­dó áremelkedések hatását kívánják ellensúlyozni. Mi­vel az azt követő években a kormányzat már ennél jóval alacsonyabb inflációval szá­mol, a megtakarítások ösz­tönzéséül más formákat vá­lasztanak; új lehetőségekkel, kedvezőbb kamatozású meg­takarítási formák bevezeté­sével kívánják majd von­zóbbá tenni a lakosság kö­rében a pénzbefektetésnek ezt a módját. elsősorban a húsellátással kapcsolatos. M?feta az új ve­gyesbolt, a presszóval együtt felépült, megszűnt a hús­bolt, mely a régi épület egyik helyiségében üzemelt. Igaz, hetente egyszer érke­zik hűtött baromfi és felvá­gott a községbe, de tőkehús­hoz nem lehet hozzájutni. Ez télen nem jelent különö­sebb gondot, hiszen nagyon sokan vágnak disznót. De ilyenkor még szintén utaz­nia kell annak, aki húst akar vásárolni. A húsgondo­kon enyhít kissé a tanács által üzemeltetett hatósági bolt, de itt sem lehet rend­szeresen vásárolni. A meglevő kereskedelmi egységek a már említett ve­gyesbolton kívül felújításra szorulnának, azonban ehhez az üzemeltető Körösmenti Áfésznek nincs elegendő tő­kéje. P. F. Hatvan éve jelent meg a 100% A 100% című folyóirat megjelenésének 60.. évfordu­lója alkalmából tudományos emlékülést rendeztek tegnap az MSZMP KB Párttörténeti Intézetében. A magyar kom­munisták irányítása alatt le­gális lapként indult kiad­ványra emlékező ülésen, a Párttörténeti Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum kö­zös rendezvényét Erényi Ti­bor, az intézet igazgatóhe­lyettese nyitotta meg. majd Botka Ferenc, a múzeum fő­igazgatója, valamint Szabó Ágnes és Kővágó Sarolta történészek tartottak elő­adást a húszas évek magyar munkásmozgalmának külön­böző kérdéseiről. Végezetül az egykori lapalapító szer­kesztő, Tamás Aladár emlé­kezett vissza a politikai, iro­dalmi, művészeti folyóirat tevékenységére. A csupán harminc számot megért 100% eleinte kultu­rális* témájú cikkeket, no­vellákat, verseket adott köz­re. Fontos feladatának te­kintette a nemzetközi hala­dó és forradalmi irodalom, elsősorban a szovjet alkotá­sok megismertetését a ma­gyar olvasókkal. Később a politika és a világgazdaság problémáit elemző írások ke­rültek előtérbe. E kiadvány olvasói közül igen sokan kapcsolódtak be a párt, a mozgalom tevékenységébe, mint kultúrmunkások. A fo­lyóirat égisze alatt szavaló­kórusok alakultak ország­szerte. A megyei pártbizottság fegyelmi bizottsága a napok­ban befejezte az úgyneve­zett garázsügyben szereplő párttagokkal szemben a pártfegyelmi vizsgálatot. Ez­zel lezárult az az ügy, amely az utóbbi hónapok­ban erősen foglalkoztatta a megye közvéleményét. La­punkban is szóltunk róla, de a történtek leírásával, bizo­nyos esetekben az indoklás­sal adósak maradtunk. így például a megyei pártbi­zottság azon júniusi hatá­rozatának indoklásával, mi­ért hívta vissza dr. Ábra- hám, Bélát, a Békéscsabai Városi Pártbizottság első titkárát a megyei pártbi­zottság és végrehajtó bi­zottság tagjai sorából, majd a városi pártbizottság mi­ért mentette fel őt első tit­kári funkciójából. Nem az elhallgatás szándékával tet­tük ezt, hanem — a megyei pártbizottsággal egyetértés­ben — azért, mert az ügy lezárása előtt nem lett vol­na alapos a tájékoztatás. Bizonyos lépésekre — az említett visszahívásra és fel­mentésre — a kialakult helyzet, a vizsgálat megfe­lelő légkörének biztosítása miatt szükség volt. Adásvétel haszonnal Mi is történt valójában Békéscsabán abban a bizo­nyos garázsügyben? Az ese­mények 1984-ig nyúlnak vissza, amikor megalakult a Derkovits sori és a Penza- lakótelepi garázsszövetkezet, amely később egyesült. Az­zal a céllal jött létre, hogy elsősorban a környéken la­kók vagy oda költözni szán­dékozó, gépkocsival rendel­kező lakók autótárolási igé­nyeit kielégítse. A Derko­vits soron 56, a Penza-lakó- telepen 50 garázs építése kezdődött a Békéscsabai Városi Tanács műszaki osz­tályának engedélye alapján. (A munkálatokban — a te­reprendezésben és részben az építésben — a Békéscsa­bai Lenin Tsz is közremű­ködött, amellyel kapcsolat­ban a rendőrségi vizsgálat több szabálytalanságot ál­lapított meg.) A garázsszö­vetkezét elnöke Sajben And­rásáé dr., a Békés Megyei Beruházási Vállalat jogta­nácsosa lett. Nagyrészt egy- személyben döntött a kivi­telezésről — amely körül szintén szabálytalanságokat tapasztaltak — és a garázsok elosztásáról. A garázsok adásvétele 1985-ben kezdődött. Néhá- nyan nemcsak egyszer, ha­nem többször is garázshoz jutottak, amelyek • vagy sa­ját nevükön, vagy közvet­len — esetenként nem ott lakó — családtagjaik nevén szerepeltek. így például Saj­ben Andrásnénak, a szövet­kezet elnökének saját ne­vén egy, férje nevén kettő, egyik közvetlen hozzátarto­zója nevén egy garázs volt. Dr. Ábrahám Béla az első­ként igényelt garázst meg­tartotta, a másodikat elő­ször bérbe adta, majd el­adta. Dr. Hankó Mihály, a Békéscsabai Lenin. Tsz el­nöke, aki szintén itt kért és kapott garázst, 1985. már­ciusában eladta, november­ben egy másikat vett, amit ugyancsak eladott. A múlt év nyarán ismét kért egy garázst, az előjegyzés meg is történt, de időközben le­mondta. Bielik Béla nyug­díjas igazgató az egyik ga­rázst megtartotta, a másikat eladta, egy pedig a felesége nevén van. Csók Sándor, az OTP Békés megyei igazgató­ja a Derkovits soron épített garázsát eladta, majd a Penza-lakótelepen épülőkből igényelt és vett egyet. Knei­fet Antal, az Építők Szak- szervezetének megyei tit­kára, aki a Szabolcs utcá­ban rendelkezik egy garázs- zsal, e mellé a szövetkezet­ben igényelt, épített, amit eladott. Nagy Mihály, a me­gyei tanács osztályvezető­helyettese — akinek egyéb­ként nincs gépkocsija — nem sokkal a vásárlás után eladta a garázst. Egy embernek természe­tesen több garázsa is . le­het, és el is adhatja azokat. Csakhogy ezek a garázsok nem minden esetben valós igényeket szolgáltak, to­vábbá 45—55 ezer forintba kerültek, és megközelítően duplájáért adták el. Ki egyet, ki kettőt. Ugyanakkor többen nem kaptak vásár­lási lehetőséget, akik pedig a környéken laknak, és csak egy garázsra lett volna szük­ségük autójuk tárolására. Igaz, ők nem rendelkeztek széles ismerettségi körrel. Pártfegyelmi felelősségrevonás . A garázsügyletekkel kapcso­latos első észrevételek ez év elején érkeztek (lapunk már­cius 24-i számában írtunk róla) az illetékes szervekhez. Ennek kapcsán megindult a nyomozás, majd az ügyben eljáró szervek bűncselek­mény hiányában megszün­tették azt. Az állami eljárás ezzel tehát lezárult. A megyei pártvégrehajtó-bizottság azonban június 10-i ülésén úgy döntött, hogy pártfegyel­mi felelősségrevonás indo­kolt az ügyben szereplő párttagok ellen. Az eljárást lefolytatták, és a megyei pártbizottság fegyelmi bi­zottsága meghozta döntését. Sajben Andrásnét kizárta a párt soraiból jogtalan előny- szerzés, beosztással való visszaélés miatt, mellyel megsértette a párt szerveze­ti szabályzatát, erkölcsi nor­máit, ártott a párt tekinté­lyének és súlyos politikai kárt okozott. Ábrahám Béla korábbi és most elkövetett cselekményével alkalmatlan­ná vált párttisztség betölté­sére. Ö ugyanis ez év janu­árjában „Szigorú megrovás, végső figyelmeztetéssel” pártbüntetésben részesült, a devizagazdálkodás szabályá­nak megsértése miatt, őt a megyei pártbizottság — mint erre már hivatkoztunk — visszahívta megyei párt­bizottsági és végrehajtó bi­zottsági tagságából, a békés­csabai városi pártbizottság pedig felmentette első titká­ri funkciójából, és ugyan­csak visszahívta a pártbi­zottság és a végrehajtó bi­zottság tagjai sorából. Az ügy kapcsán felmentették a párt képviseletében betöl­tött közfunkciójából is (vá­rosi tanács- és vb-tagság). Hankó Mihályt „Szigorú megrovás, végső figyelmez­tetéssel”, továbbá párttiszt­ségtől három évre eltiltás pártbüntetésben részesítette. Bielik Béla „Szigorú megro­vás, végső figyelmeztetés­sel”, Csók Sándor, Kneifel Antal és Nagy Mihály „Szi­gorú megrovás” pártbünte­tést kapott. A teljességhez hozzátarto­zik, hogy a garázsügyben természetesen nem csak párttagok voltak. Azt is el kell mondani, hogy nem mindenki jutott jogosulatla­nul garázshoz, de a szövet­kezet tagjai sorába zömmel az ismeretségi körbe tarto­zók kerülhettek. Az erkölcsi normák védelmében Adódik a kérdés, ha egy­szer bűncselekmény hiányá­ban megszűnt az eljárás, miért kellett mégis egyese­ket büntetni, másokat nem. Nos, amit a jog nem ítél el, azt a párt és a közmorál még elítéli. Különösképpen a vezetők és a párttagok esetében. Velük szemben kétségtelenül nagyobbak az elvárások, hiszen személyes példamutatásuk mások szá­mára is meghatározó. Sza­vuknak akkor van hitele, ha maguk is úgy élnek, aho­gyan azt hirdetik, és má­soktól is elvárják. Tetteiken keresztül nemcsak szemé­lyüket ítélik meg, hanem befolyásolják a párt meg­ítélését is. A kiszabott fe­gyelmi büntetések tehát nem valamiféle túlzott szigort, a dolgok felnagyítását jelen­tik, netán az ügyben érintett vezetők lejáratását, hanem a párt tekintélyének, erköl­csi normáinak védelmét. Az elmondottak mellett még két tanulsága minden­képpen van az esetnek. Az egyik az egyén felelőssége. Külön tanulmányt érdemel­ne, hogyan juthatnak veze­tők odáig, hogy ilyen hely­zetbe kerüljenek. Az ügyben érintettek csaknem mind­egyike mögött évek, évtize­dek elismert munkája áll. Tehetségük, szorgalmuk, pél­damutatásuk révén váltak vezetőkké. Valahol azonban elveszett az önkontroll, s nem voltak képesek felül­emelkedni csábításon, embe­ri gyengeségen. Mert az is az igazsághoz tartozik, hogy helyzetüknél fogva sok olyan lehetőség kínálkozott és kí­nálkozik ma is a vezetők előtt, amelyek elfogadása az első pillanatban talán nem is tűnik elítélhetőnek. A környezet pedig — és ez már a másik dolog — sokszor nemhogy intené ezektől, ha­nem még bátorítja is, vagy cinkosan szemet huny fö­lötte. Persze nem könnyű egy vezetőnek, felettesnek azt mondani, álljon meg, nem lesz így jó. Kiváltképp ne­héz ha ez úgymond még magánügynek is tekinthető, s ha akad más, talán súlyo­sabb példa is a pozícióból származó előnyök elfogadá­sára. Magyarázat is lehet bi­zonyos helyzetekre, mint aho­gyan az ügyben is elhangzott: a vállalkozás korát éljük, a piac, a pénz szerepét hirdet­jük, miért ne élnénk vele. Csakhogy ez bármily tetsze­tős is, hamis megközelítése a dolgoknak. S ha nehéz is, azt kell mondani, álljon meg, nem lesz így jó. A kö­zösség, a párttagok, párt- szervezetek részéről időben jött jószándékú figyelmez­tetés segíthet megelőzni a mostanihoz hasonló esete­ket. Van egy jeles mondás, ami a tanulságok összeg­zése is lehet. így szól: mert élen állsz, és messze látszol, sohase feledd, példa vagy! Seleszt Ferenc Példamutató gyorsasággal és figyelemre méltó munkaszervezéssel építi a Keviép békéscsabai építésvezetőségének Rákóczi Ferenc szocialista brigádja a csatornát Békéscsabán, a Rákóczi utcában. Nemrégiben még általános volt, hogy a csatornaépítés során hó­napokig nem lehetett az utcákban közlekedni. Nos, ez a társaság bebizonyította, hogy lehet gyorsan, jól és a lakosok iránti (maxi­mális figyelemmel is építeni. Az utca teljes hosszával alig egy hónap alatt készültek el úgy, hogy közben az ott lakó autósok zavartalanul közlekedhettek Fotó: Veress Erzsi . Körösnagyharsány ellátásáról

Next

/
Thumbnails
Contents