Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-09 / 212. szám
i Öszi munkacsúcs előtt a határban IglWJKK«----------------------1( Folytatás az 1. oldalról) — Mindent egybevetve, milyennek ígérkezik az idei gazdasági évük? — Nyereségre számítunk. A Szarvasi Állami Tangazdaságban Mészáros István igazgatótól kaptunk tájékoztatást: — Közepesnek ígérkezik a napraforgótermésünk. A betakarítást 8-10 nap múlva kezdjük, mert,' kímélendő a költségeket, nem permeteztük a táblát. A kukorica főleg örménykút határában szenvedett aszálykárt, így az 1200 hektár 20 százalékát silózni vagyunk kénytelenek, hiszen alig vagy egyáltalán nem képződött szem. A silókukorica-vetésterületünk 1100 hektár, ennek 80 százalékán betakarítottuk a termést. Most folyik a műtrágyaszórás, talaj-előkészítés az őszi vetésűek alá. Július eleje óta nem hullott csapadék, így nehéz a talajmunka, sok ekevasat koptatunk. — A gazdaság rizstermesztéssel is foglalkozik. Mit ígér ez a növény? — Augusztus közepén hűvös volt rá, de azután szépen kialakult, biztatónak látszik a termés. A rizsaratást szeptember 20-25 körül kezdjük. — Milyen az alkatrész- és műtrágyaellátásuk? —i Régebben volt, most nincs vele gondunk, az Ag- roker jól felkészült. S milyen a megyei összkép? Erről Koltai Zsoltné, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának termelési szakfelügyelője adott információt: — A megye mezőgazdasági nagyüzemei összesen 118 ezer hektáron termelnek az idén kukoricát, 7,7 százalékkal nagyobb területen, mint az elmúlt öt év átlaga volt. A silókukorica betakarítása folyik megyeszerte, ■ sajnos, nem a legjobb a minősége. Egyes hibridkukorica-fajtákkal is gond van, ami a jövő évi vetőmag-fajtaválasztékot szűkíti majd. Napraforgóból jó termésre számítunk, az összes vetésterület ebből 26 ezer hektár a megyében. Csaknem 19 ezer hektár a cukorrépa, a begyűjtése a jövő hét végétől kezdődik. Szeptember derekán látnak hozzá a gazdaságok zömében a szója, a napraforgó betakarításához, de van, ahol már befejezték, például a Mezőkovácsházi Oj Alkotmány Tsz-ben. A tarlómunkákkal egyes üzemek eléggé elmaradtak. Az őszi vetésterület az idén mintegy 150 ezer hektár, és ismét nem könnyű időszaknak néznek elébe a mező- gazdasági nagyüzemek. c ENSZ-kerekasztal-értekezlet Tegnap zárt üléssel folytatta munkáját Budapesten „Az emberi tényező szerepe a fejlődésben” című nemzetközi kerekasztal-konferen- ciaJ Az ENSZ fejlesztési program által szervezett, a fejlődés emberi tényezőivel foglalkozó értekezlet résztvevőit a Parlamentben fogadta Maróthy László, ■ az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott az ország helyzetéről ,a gazdasági-társadalmi kibontakozást célzó erőfeszítésekről, a kormány tevékenységéről. Hangsúlyozta a gazdasági és társadalmi fejlődés ember- központúságát, annak összefüggéseit az általános és a munkakultúra, az oktatás és a szakképzés feladataival. A résztvevők nevében Mahbu- bul Hak pakisztáni tervezési és fejlesztési miniszter, a kerekasztal-értekezlet társelnöke kifejezte köszönetét a magyar kormánynak és a rendező szerveknek. Vatikáni delegáció Simon p. Lourdusamy bíboros, a Vatikáni Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa és Francesco Co- lasuonno érsek, rendkívüli ügyekkel megbízott pápai nuncius szeptember 3-tól 8- ig egyházi mgehívásra látogatást tett hazánkban. A vatikáni küldöttség részt vett a hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye alapításának 75. évfordulója alkalmából tartott egyházi ünnepségen. Lourdusamy bíboros és kísérete találkozott ár. Paskai László esztergomi érsekkel, valamint a magyar katolikus püspöki kar több tagjával. A Szentszék képviselőit fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A mezőgazdaság számftágápesitése Békés megyében jól ismerik a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszert, az FLR-t. Az országos vállalattá növekedett rendszer mai teljes neve FLR-Proteinvest Agrárfejlesztő Közös Vállalat. Nevéből eredően alapvető célja az agrárfejlesztés és az innovációs tevékenység. Az FLR-Proteinvest mától, szeptember 9-től kétnapos bemutatót tart Szegeden a Bartók Béla Művelődési Központban. A Számaik, a Számítástechnikaalkalmazási Vállalat partnere és taggazdasága az FLR- nek. A bemutatót Békéscsabán is megtartják ezen a héten, pénteken és szombaton, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában. p. a. 1987. szeptember 9., szerda Ipari és mezőgazdasági vezetők tanácskozása Tegnap az Ipari Minisztériumban az ágazat képviselői az állami gazdaságok vezetőivel az ipar és az élelmiszergazdaság együttműködésének legfontosabb teendőiről tanácskoztak. Kapolyi László ipari miniszter elmondotta: az ipar fejlődése egyre inkább attól függ, hogy az export növelése mellett miként tudja a hazai piac igényeit mind szélesebb körben kielégíteni. Belföldön az iparcikkek egyik legnagyobb felhasználója a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Éppen ezért az iparvállalatok mindinkább érdekeltek abban, hogy aktívan bekapcsolódjanak a gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges gépek gyártásába, az új technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen technikai feltételek kialakításában. Főleg az elektronizáció és a biotechnológia terén gyorsítható fel az együttműködés, de lényeges tennivalók akadnak az energiaellátás javításában, a geotermikus energia hasznosításában is. Ennek érdekében rendszeres konzultációkat szerveznek a jövőben, hogy kicseréljék az eddigi együttműködés tapasztalatait, és rendszeresen egyeztessék a két ágazat igényeit, termelési lehetőségeit. A tanácskozáson az állami gazdaságok képviselői egyetértettek abban, hogy kölcsönösek az érdekek: a mező- gazdaság technikai fejlődése csak akkor gyorsulhat fel, ha ebben a korábbinál hatékonyabb partnerré válnak az iparvállalatok. Jelenleg ugyanis sok esetben hiányzik a megfelelő ipari háttér egy-egy fejlesztés gyors befejezéséhez. Szükség lenne például olyan kisgépek előállítására, amelyek az állat- tenyésztő telepeken és más területeken jelentősen csökkenthetnék a fizikai munkát. Továbbra is gondot jelent az ékszíjbeszerzés, mivel az import akadozik. A gazdaságok igénylik azt is, hogy a Rába kezdje meg agrárgazdasági hasznosításra alkalmas motorok gyártását. Többen elmondották: örvendetes, hogy az ipar irányítói keresik a hatékonyabb együttműködés lehetőségeit. Most már arra van szükség, hogy az iparvállalatok maguk is törekedjenek a szorosabb kapcsolat kiépítésére a mezőgazdasági üzemekkel, maguk keressék meg ajánlataikkal a mezőgazdasági termelőket és kísérjék figyelemmel igényeik változását. Magyar Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi 1 mi-, niszterhelyettes elmondotta, hogy bár egyre hatékonyabb a kapcsolat a két ágazat irányítása között, szükség van a rendszeres koordinációra is. E téren az Ipari Minisztérium által létrehozott Bioinnocord és az Állami Gazdaságok Egyesülése nagyobb szerepet vállalhatna. A két szervezet folyamatosan figyelemmel kísérhetné az együttműködésben adódó gondokat, hogy azokról rendszeresen tájékoztassa az ágazatok irányítóit. Országgyűlési bizottságok ülése Kedden a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A testület — Sta- dinger István elnökletével — a magánszemélyek jövedelemadójáról és az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatokat vitatta meg. Az írásos tájékoztatóhoz Csáki Gyula pénzügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: a két új adó bevezetése az egyik legfontosabb eszköze a korszerű gazdálkodási feltételek megteremtésének. Az adóreform nem a rövid távú követelményeket tükrözi, hanem nagy jelentőségű lépése a stabilizációs és kibontakozási programnak. Mint mondotta, a viták során különösen két kérdésben. az alapvető gyermekruházatot és a magánerős lakásépítést érintő adózásban ütköznek á nézetek. Az előbbit a 25 százalékos általános forgalmi adókulcs szerint adóztatják majd, de a kormány' — a készülő és a képviselőkhöz is hamarosan eljutó szociálpolitikai csomagterv alapján — ezt kompenzálni fogja. A magánlakásépítők — a lakás méretétől függően — visszaigényelhetik az általuk kifizetett forgalmi adót. A pénzügyminiszter-helyettes rámutatott- néhány kérdésben — így a nyugdíjasok kiegészítő keresetének adóztatásában, illetve a lakáshoz szükséges megtakarítás utáni adókedvezmények mértékében — nem sikerült lezárni a vitát, ezekről alternatív javaslatok születtek. Csáki Gyula arról is szólt, hogy a pénzügyi kormányzat erőfeszítéseket tesz az átállás zavartalansága érdekében. ‘ A vitában felszólalók közül többen arra mutattak rá, hogy a tömegkommunikáció nem segítette kellően az új adórendszer előkészítését,' gyakran nem sikerült hitelesen és megnyugtatóan tájékoztatni a lakosságot. Arról is szóltak, hogy a nyugdíjasok 70 százaléka havi négyezer forintból, vagy annál kevesebb összegből él, nekik mindennapos megélhetési gondjaik vannak, így fokozott támogatásra szorulnak. Számukra kedvezőbb lenne, ha a rájuk vonatkozó adóztatás olyan változatát vezetnék be, melynek értelmében nem kell adót fizetni a nyugdíj és az egyéb jövedelmek együttes összegének évi 96 ezer forintot meg nem haladó része után. Csáki Gyula részletesen válaszolt a vitában felmerült aggályokra, kérdésekre. Mint mondotta: kétségtelen, hogy romló gazdasági helyzetben van napirenden az adóreform, de vállalni kell az ebből eredő feszültséget, mert joggal lehet számítani arra, hogy az új adórendszer kedvező hatást gyakorol a gazdálkodás egészére. Ez volt tapasztalható más országokban is. * * * Az Országgyűlés kulturális bizottsága kedden Horn Péter elnökletével tartotta ülését. A testület — amelynek munkájában részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke is — Békési László pénzügyminiszter-helyettes előterjesztésében megvitatta az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat. A törvényjavaslat feletti,- mintegy hatórás vitában ezzel kapcsolatban több képviselő rámutatott: a tervezettnél jobban kellene támogatni azokat a családokat, ahol több gyermek iskoláztatását vállalják. Bánffy György írásban benyújtott javaslatában indítványozta, hogy az iskolás korú gyermekek neveléséhez a családok kapjanak évi 12 ezer forint adó- kedvezményt. Miként arra a pénzügyminiszter-helyettes erre reagálva rámutatott: ez évi hatmilliárd forinttal növelné a költségvetés terhét, s csak akkor lenne megvalósítható, ha más területen felemelnék az adókulcsokat. Felhívta a képviselők figyelmét: világosan kell látni, hogy az ilyen és ehhez hasonló, egyébként jogos javaslatok mögött milyen pénzügyi konzekvenciák húzódnak meg. Nagy visszhangot váltott ki a bizottság tagjai között az egyes művészeti, tudományos tevékenységek adózásával kapcsolatos változások. Miként Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár, valamint Békési László elmondta: a társadalmi konzultációk során, a közvélemény nyomására módosították a művészek, alkotók — színészek, írók, előadóművészek, képzőművészek — számára nyújtandó preferenciákat, így csökkent ezek nyomán a korábbi javaslatban szereplő 400 ezer forintos adóhatár 200 ezer forintra. Stark Antal hangsúlyozta: még nem egyértelmű sem a művészek elszámolási rendszere, sem a kulturális intézményeknél a jövedelembruttósítás mikéntje. Nem mindegy ugyanis, hogy a különböző többletköltségek fedezésének mi lesz a forrása: ha a kulturális termékek árában jelentkezik nagyarányú emelkedés, akkor ez erősen kihat majd a keresletre is, és esetleg át kell értékelni a kultúrpolitika egész finanszírozási rendszerét. A Művelődési Minisztérium sürgető feladatának tekinti e kérdés tisztázását, szem előtt tartva a kormányprogramnak azt a gondolatát, hogy a kultúra és a tudás a társadalmi kibontakozás alapvető hajtóereje. A képviselők észrevételeire Békési László válaszolt, majd rögzítették a képviselőknek a törvényjavaslatokhoz fűzött javaslatait. Ufitó törekvések Oroskázán Ismert problémáink szerencsére nemcsak a további gondokat okozó beletörődést váltották ki üzemeinkben, hanem sok helyen találkozunk az újító szándékkal is. Ezek közé tartozik az Orosházi Állami Gazdaság, amely magára vállalta a kettős feladatot: takarékosabban, többet termelni. A gazdaság iparszerű sertéstelepén szeptember 8-án egy rendezvény zajlott le, ahol bemutatták újításaikat. Az esemény dr. Béres Józsefnek, a gazdaság állattenyésztési ágazatvezetőjének köszöntő szavaival kezdődött, aki Fejes Pálnak, az Agker Kft. szegedi kirendeltsége vezetőjének adta át a szót. A! szakember a vágott sertés minősítésének új módjával foglalkozott. Részletesen elemezte, hogy a sertés vágása során egy viszonyszámot nyernek, amelynek alapján megtörténik a levágott állat osztályba sorolása. A vágás helyszínén ugyanis két pontra mérleget építettek be, ezeket összekötötték egy központi számítógéppel, amely a külön- mérések alapján elvégzi a sertés osztályba sorolását. A gép a kapott mérési adat mellé! rendeli az osztályhoz tartozó árat, és máris megvan, hogy mennyit ér a levágott sertés. A módszer a minőség szerinti sertésátvételen alapulj és kizárja a jelenlegi gyakorlat hiányosságait. Ezzel a módszerrel — mondta — két perc alatt meg , lehet tudni, hogy mennyi egy adott gazdaság levágott sertéseinek az ára. Ezek után Ágay Gusztáv, a Metripond Vállalat fejlesztési mérnöke vette át a szót, aki a húsiparban alkalmazott mérlegekről és az új mérési módszerekről szólt. A rendezvény Nagy Andrásnak, a gazdaság ipari fő- ágazatvezetőjének szavaival folytatódott az „Aminocell” hőszigetelési technológiáról, A rendezvény résztvevői Fejes Pált hallgatják amely igen sok tekintetben eltér az eddig alkalmazottaktól. Ennél a módszernél ugyanis nem előregyártott hőszigetelő készterméket kell méretre szabni és beépíteni, hanem a szigetelést lehetővé tevő habot a helyszínen előállítva juttatják a szigetelendő üregekbe. A technológia rendkívül gazdaságos, mivel a hab megfelelő helyre juttatása minimális bontást vagy furatkészítést igényel. A hab rövid idő alatt megszilárdul, a szabálytalan alakú tereket is pontosan kitölti, így szinte tökéletes hőszigetelést biztosít. Számításaink szerint — mondta — 1 köbméter anyag bedolgozása a szigetelendő helyre 1500— 20éo forintba kerül, összehasonlítva a hasonló képességű kőzetgyapottal és poli- sztirollal, megállapíthatjuk, hogy ezek egy köbméterének ára lényegesen több. M. M. Fotó: Kovács Erzsébet
