Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

1987. szeptember 7„ hétfő JEHiiUkfiTc5! / SZERKESSZEN VELÜNK! Visszhang Kenyérügyben A Népújság VIII. 20-i szá­mában gyors tájékoztatást adott az újságolvasóknak az új kenyér ünnepének ellátá­si helyzetéről. A város legnagyobb élel­miszerüzleteinek vezetői ad­tak hírt arról, mi is a reá­lis bolti helyzet. A felkészü­lés nyomán kenyérprobléma nem volt. Választékproblé­ma viszont igen. Hangsúlyozni szeretném, hogy minden elismerésünk a sütő:par dolgozóié, hiszen rendkívüli helyzetben, csak rendkívüli munkával lehet az igényeket kielégíteni. Azt azonban mi, kereske­dők sem szerethetjük, ha méltánytalanul! marasztal el bennünket bárki. Idézet a cikkből: „...kedden a 100. és a 101. sz. ABC át sem vette az általunk szállított házi jellegű kenyeret. Azt mondták . szikkadt, pedig mindössze 12 órával azelőtt sütöttük.” Bekértem a két ABC ve­zetőjének írásos jelentését az ügyről; s a valóság az üzemvezető állításával ellen­tétes volt.-Már VIII. 17-én, hétfőn sem teljesítette az ipar a nem túlzottan nagy mennyi­ségű megrendelését a két boltnak. Ezen a napon a 101. sz. a felét, 100 kg-ot kapta meg a házi jellegű kenyérnek, és komlóssal lett pótolva. A 100. sz. ABC a kért 400 kg-ból 260-at ka­pott, és szintéri komlósból lett kiegészítve a rendelés­teljesítés. Kedden, VIII. 18-án pedig a két boltba rendelt 700 kg (100. ABC = 500 kg, 101. sz. ABC = 200 kg) kenyérből 50-50 kg teljesítésére került sor, tehát még a máskor megszokott mennyiségek sem lettek kiszállítva. Az tényj hogy ezen a napon a roi. sz. ABC nem vette át a házi helyett kül­dött komlós kenyeret, de azt is csak azért, mert bí­zott abban, hogy nem kü­lönleges rendelése teljesítés­re kerül. Szerdán, ünnep előtt a rendelésteljesítés szintúgy jelképes volt a házi jellegű kenyérből, mert a két nagy bolt 100 kg-ot kapott, a megrendelt 1700 kg-ból. Alföldiből probléma pedig azért alakulhatott ki, mert a szokásos mennyiségeket teljesítették, a többletigényt nem, s a bizonyára más ter­melési feltételekkel termel­hető komlós kenyér volt hi­vatva — a gyártók szerint — a kenyérkérdést megoldani. A termelés tehát — bizo­nyára komoly termelési okok miatt — a komlós ke­nyérre irányult. Kenyér volt elég, s ez elsősorban a sütőipari mun­kásokat dicséri, de meglá­tásom szerint félrevezető tá­jékoztatással nemi illik az ünnep előtt szintén nem hét­köznapi munkát végző ke­reskedőket úgy beállítani, mint akik tesznek-vesznek a saját kedvük szerint, s nem elősegíteni akarják! az ellá­tási kérdés megoldását, ha­nem hátráltatni. Békés Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, Ábrahám György igazgató Mégiscsak bejelentésre? Szeptember elsején a dél­előtti órákban a békéscsabai Szabadság téri üzletben hosszas várakozás után a harminc év körüli fodrász közölte velem (a nevét nem volt hajlandó megmondani), hogy nem óhajtja levágni a hajam, mert nem jelentkez­tem be előre. Az üzletben nem volt sehol kiírva, hogy „Kérem, jegyezze elő rna- gát”, vagy valami más. Nemrég megjelent cikkük­ben a szövetkezet illetékese elmondta, hogy a sok bot­rány miatt a fodrászszalon dolgozóinak az előjegyzéses módszerrel nem szabad él­niük. De erre a fodrász azt válaszolta, hogy őt nem ér­dekli az újság, sőt, a szol­gáltatóipari szövetkezet sem. Ezen csodálkoztam, hisz az utóbbi a munkaadója. Azt hiszem, nem normális dolog, hogy az emberek ide­je ilyen meddő várakozások­kal telik el, és ilyen udva­riatlan emberrel kell vitat­kozni. Leszkó Róbert, Budapest PEDAGÖGUSKÖSZÖNTÖ. A szeghalmi Péter András Gimnázium 62. tanévnyitó ünnepségét tartották az el­múlt héten. Az ünnepségen nyújtotta át Vaszkó Tamás igazgató Jermendy László nyugalmazott középiskolai tanárnak — 80. születésnap­ja alkalmából — a Szocia­lista Kultúráért kitüntetést. Jermendy László 37 éven át matematikát tanított a szeghalmi középiskolában. Országosan elismert, kiváló tanár volt. 1969-ben ment nyugdíjba. Nyugdíjasként a Szeghal­mi öregdiákok Baráti Köré­ben tevékenykedik. Ezért a munkáiéért kapta meg ezt a magas elismerést. Az ün­nepségen virággal köszön­tötték őt egykori tanítvá­nyai. Fotó: Szöllősi Katalin Szép környezet Kölcsönös udvariassággal hogy nekiesnek a buszveze- tőriek és nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illetik. a rendelő udvarában... Sokat járok a békéscsabai Kun Béla utcai orvosi ren­delőbe. Várakozási időmben — az ablakon kinézve — gyönyörködöm a szépen gon­dozott, füvesített, fásított zöld udvarban, amit egy kö­zépkorú nő és férfi ápol, locsol és gyomlál. Jólesik ilyen gondozott parkot lát­ni, amiből sajnos kevés van a megyeszékhelyen. A ház lakói örülhetnek a szép kör­nyezetüknek. Példát vehet­nének mások is, akiknek le­hetőségük lenne ilyen szép udvar kialakítására. Zahorán Györgyné Békéscsaba ... és a buszmegállóban Ritka, kivételes látványt nyújt Békéscsabán, a Bánát utca 12. számú ház előtti buszmegálló. Az arra járók és a buszra várók naponta tapasztalhatják a tisztasá- gos és a rendet. Az említett ház tulajdonosa ugyanis mindennap két alkalommal A Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat pályázatot hirdet KERESKEDELMI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Az osztályvezető feladata a főosztály szervezetén belül a vállalat belföldi és exportkereskedelmi tevékenységének szervezése, irányítása. A vállalat A kategóriájú, tevékenységi köre forgácsolószerszámok és gépelemek gyártása, javítása. A munkakör besorolása: vezető n. A megbízás meghatározott időre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. Bérezés: az 5/1983. (XI. 12.) ME-rendelet alapján, megegyezés szerint. A munkakör betöltésének feltételei: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, középfokú politikai végzettség, 3 éves, gépiparban vagy kereskedelmi területen eltöltött gyakorlat, legfeljebb 40 éves kor. A munkakör betöltésénél előnyt jelent német vagy angol nyelvismeret. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást a vállalat műszaki igazgatóhelyettese ad. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó önéletrajzát, munkahelyeit, beosztását, jövedelmét és végzettséget tanúsító okiratainak másolatát. * A pályázatokat 1987. október 2-ig a vállalat személyzeti osztályára (5601 Békéscsaba, Pf.: 101.) lelhet beküldeni. A pályázatok elbírálásáról 1987. november 2-ig írásban értesítjük a pályázókat. takarítja a megálló 40 mé­teres, kiépített részét. Négy autógumiba virágot ültetett, s nem elsősorban a maga örömére, hanem az utca és egyben a város szépítésére. Bánszki János, Békéscsaba I Szíves elnézésüket kérem, amiért levelemmel zavarom önöket, de már tovább nem ülhetek tétlenül a babérjai­mon. „A dühös buszvezető” jelzőt, lehet, hogy már hol­nap én kapom. Nagyon el­szomorít az a dolog, hogy a XX. században magyaráz­ni kell egyeseknek, hogy mi­ért kell a kisgyereket a ko­csiból kivenni. Ez nem a mi szórakozásunk, hanem a „fe­lelőtlen szülők” helyett mi gondoskodunk a csöpp em­berkék biztonságáról utazás közben. Vajon azok, akik ko­csival teszik fel a gyereke­ket az autóbuszra, gondol­tak-e már arra, hogy mi tör­ténik ha egy rosszullét, vagy Csendrendelet, óh! 1987. augusztus 25-én hajnali két órakor (!) nagy zörejre ébredtek fel a Vé- csey u. 14—16. sz. alatti és a környékbeli lakók. Előbb azt hitték a lakók, hogy robbanás történt, vagy vala­mi más detonáció? Hát nem! Kinéztem az ablakon, hát mit látok? A szemétszállító kocsiba, teljes robajjal ürí­tették ki a szemeteskukákat. Nincsenek tisztában , a csendrendelettel? A csend­rendelet ugyebár minden magyar állampolgárra vo­natkozik ! A lakók nevében: Uhrin János, Békéscsaba Köszünet a fiataluknah Szeptember 3-án délután Bé­késcsabán elvesztettem pénz­tárcámat, amiben néhány száz forint és 140 ezer forint befi­zetését igazoló csekkünk volt. A becsületes megtalálók; lelki- ismeretes fiatalok még aznap este, taxival elhozták a pénz­tárcát. Szeretném segítókészsé- güket megkSszSnni, sajnálom, hogy a pár perces találkozás során meglepetésemben és 9r9- mömben nem Jutott eszembe nevüket megkérdezni, de min­denképpen szeretném, ha mi­nél többen tudnák, hogy Ilyen mai fiatalok Is vannak. Madai család Békéscsaba, Nagyrét hirtelen fékezés miatt vala­ki ráesik a kocsiba jól beszí­jazott csöppségre? Erre gon­dolni is rossz! Nos, én nem a „dühös buszvezetőt”, hanem a fele­lőtlen szülőt marasztalom el. Sokan nincsenek tisztában azzal sem, miért nem lehet kikönyökölni, kapaszkodni a nyitott ablakba. Ezek az em­berek már nem gyermekeik, hanem saját testi épségüket veszélyeztetik. Ha ezeket a dolgokat (mivel ezt rendelet is előírja) egyesek ismernék és be is tartanák, talán nem is lenne olyan dühös a busz­vezető. Sajnos sok esetben tapasztaltam, hogy nem szí­vesen fogadják a jóindulatú figyelmeztetést, vagy kérést, Az újságcikkben azonban arról elfeledkeznek írni, hogy az utas viselkedésével, vagy jelzőivel előcsalogat egy-két durvaságot és már rohan is panaszra az újság­hoz. Arról miért nem ír az újság, hogy némelyik utas megfeledkezik emberi mivol­táról és kikényszeríti a ve­zetőből a dühöt. Szerintem a segítő szándékkal, kölcsönös udvariassággal sokat tehe­tünk a kulturált utazás meg­teremtésében. Ezen kell fá­radozni és nem azon, hogy egymás idegeit mielőbb fel­őröljük, mert ez nem vezet jó útra. Így egymást segít­ve talán kevesebb lesz a „dühös buszvezető”. Szeren­csére azok az utasok vannak többségben, akik a gépkocsi­Érvek és ellenérvek a Celladamról 9. Érdeklődik a külföld — Lugosfalvi nem mondott föl, Lugosfalvit én rúgtam ki! — szögezte le a felhábo­rodás legkisebb jele nélkül, teljesen nyugodt hangnem­ben a magánvállalkozó fel­találó, majd hanyagul le­gyintett, hiszen szerinte az ügy nem is érdemel emlí­tést. Ám mint egy ellesett párbeszédből értesülök róla, korántsem a Celladam áll nézeteltérésük homlokteré­ben! Egészen más oka van annak, hogy „kirúgta” a te­hetséges onkológust. Kényes családi ügyre hivatkozik, amely azonban nem tartozik a nagy nyilvánosságra. A történet mindenesetre megrázta a rákkutató cso­portot. Kérdés csupán az, hogy az orvosi etika szelle­mében cselekedett-e Lugos­falvi, vagy pedig valóban pusztán a magánéletében történt sérelmek miatt kere­sett magának ilyen furcsa módon elégtételt? A kényes kérdés ezen a ponton azonban még egy di­lemmát felvet: nem jár-e olyan veszéllyel az, ha ma­gánkézbe kerül egy kutatás, hogy nemcsak a feltételeket, hanem az eredményeket is az diktálja, aki a vállalko­zást finanszírozza? Ha pedig ezt cáfolni próbálja a kuta­tó, mehet a diplomájával együtt, mást alkalmaz helyé­be a cégtulajdonos. A bioló­giai kísérleteknek azonban Szigorú és nemzetközileg el­fogadott etikai szabályai . vannak. A hippokrateszi es­kü szellemében lettek meg­fogalmazva: Nil Nocere! (Nem ártani!) Kötelezi-e ez a rádiómű­szerészt is, aki egyébként a szakmájában kitűnő szakem­ber? Azt kérdezte telefonon a minap egy olvasónk, hogyan történik a vér levevése a magánlaboratóriumban, tud­niillik meg szeretné vizsgál­tatni magát. A CCRG rende­lőjében arról értesültünk, hogy ők nem vállalják a vér levevését, tehát azt már úgy hozza magával a páciens kis kémcsőben, ledugaszolva. A reggel levett vérmintával lehetőleg még aznap oda kell érni. A vizsgálatot három­szor ismétlik, de a pontos részleteket a helyszínen el- • mondják. Ám nemcsak a laikusok érdeklődnek a Kovács-féle szűrővizsgálat iránt — amely a vérsavó beszáradási folya­matából következtet a rákos sejtek jelenlétére —■, hanem orvosok fantáziáját is meg­mozgatja. Az önzetlen embe­ri segítségen kívül minden bizonnyal pácienseik köré­nek kibővítése is vezényli a nyugati országokban élő ma­gánrendelő-tulajdonosokat, amikor értesülve a veszély­telen módszerről, felveszik a kapcsolatot a magyarországi rákkutató csoporttal. vezetőkben nem ellenséget, hanem inkább barátot, lát­nak, és segítik munkájuk­ban. Szilágyi Mihály buszvezető Békéscsaba Nem kívánunk egyoldalú­an sem a buszvezetők, sem az utasok pártfogói lenni, hiszen mindkét oldalon ta­lálkoztunk már elítélendő példával: részeg, agresszív, magáról megfeledkező uta­sokkal (róluk is írtunk már jó néhány esetben) és modor- talan buszvezetőkkel egya­ránt. Szérencsére jócskán akadnak segítőkészségröl, egymás tiszteletben tartásá­ról, udvariassságról tanúsko­dó esetek is. Teljesen egyet­értünk levélírónk befejező soraival, hiszen mindannyi­unk célja a kulturált, ké­nyelmet és biztonságot szol­gáló közlekedés. Neves intézeti kutatók, or­vosprofesszorok is gratulál­nak ugyanakkor az elképze­léshez, úgy nyilatkoznak, hogy a vizsgálati módszer kí­nálta diagnosztikai lehetősé­gek őket is komolyan foglal­koztatják. Nem elvetendő dolog tehát mindaz, amire Kovács Ádám rájött, és amit csoportja csaknem kétezer vérmintán megfigyelt. (Le­het, hogy laikus megjegyzés, de önkéntelenül is párhuza­mot vonok a CCRG-diagnó- zis, a Celladam hatásmecha­nizmusa, meg annak a kö­zelmúltban Üjvidéken a he­matológusok kongresszusán járt olasz orvosprofesszor­nak a tanulmánya között, aki arra figyelt fel, hogy a véralvadást gátló szerek ada­golásától lelassult a rákos folyamat — a szerző meg­jegyzése ...) Az alábbi történetet már B. Király Györgyi Celladam című könyvéből olvasom: Szürőlabor nyílik San Franciscóban A verőfényes nyári napon — telexváltás és sűrű tele­fonbeszélgetések után — be­toppan egy izgatott férfi. Iz­gatott, mert hónapok óta töpreng Kovács Ádámnak az egészségügyi közvéleményt alaposan felkavaró terápiá­ján — amely a feltaláló sze­rint stimulálja az immun- rendszert, szemben a ma al­kalmazott szereknek az im­munrendszer aktivitását csökkentő hatásával —, s a klasszikustól irritálóan elté­rő diagnosztikáján. \

Next

/
Thumbnails
Contents