Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

1987. szeptember 7., hétfő Vonalban voltunk Kondoroson Augusztus 31-én Kondoroson a 38-160-as telefo­non vártuk olvasóink, közöttük a kondorosiak hívása­it közügyekben, észrevételekben, személyes indíttatá­sú panaszokban, s olyan javaslatokban, melyek tár­sadalmi gondjaink, feladataink megoldásához vezet­nek. Ezen a délutánon ebben a községben is tapasz­talhattuk, hogy a lakosság élénken érdeklődik közös dolgaink, gondjaink iránt. Foglalkoztatja az embere­ket az országos intézkedésekből rájuk váró, anyagia­kat jelentő költségviselés. De volt ennek a telefonos szolgálatnak egy fő jel­lemzője: a vonal végén csak néhány telefonáló fedte fel nevét és címét. Többen arra kértek bennünket, hogy nevüket ne tegyük közzé, mert adott ügyekben, szeretnék megőrizni inkognitójukat. Teljesítjük kéré­süket, így néhány közérdekű bejelentést, észrevételt, javaslatot a telefonálók neve nélkül teszünk közzé. A kamuti telefonáló — név nélkül — nagyon is va­lós problémára irányította figyelmünket. Azt mondta, hogy ebben a megyében nemcsak a nyugdíjak ala­csonyak, hanem a keresetek is. Olvasta a Békés Megyei Népújság augusztus 29-i, szombati számának első ol­dalán, hogy a nyugdíjasok 20 százaléka 2500 forintnál kevesebb nyugdíjat kap. Megsegítésükre tavaly 85 millió forintot fordítottak a tanácsok. Vajon mi a hely­zet az alacsony keresetek­kel? Kamuton az Énei te­lephelyén napi 8 órában nem is egy .tehát több dolgozó 2500 forint alatt keres. Mi lesz ezekkel az emberekkel? Ügy tudja, hogy 15-20 éves munkaviszonyban állók is vannak közöttük. Milyen bérpolitikát folytat az Énei — az Endrődi Cipészszö­vetkezet —, amikor a kere­seteket évek óta a létmini­mum alá szorítja? Ugyanebben a témában észrevételezett egy kondoro- si olvasónk, aki a Szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet kondorosi telepének munka­erőgondját az igen alacsony kereseti lehetőséggel magya­rázta. De ehhez hozzátette, hogy a szövetkezet központi telepén azonos munkáért többet fizetnek, de ott a kondorosinál jobbak a mun­kakörülmények is. A kamuti telefonáló által felvetett gondolatot részle­teiben megvizsgáljuk. A ta­pasztaltakról egy későbbi időpontban tájékoztatjuk ol­vasóinkat az újság hasábja­in. A kondorosi Szirén-telep­pel kapcsolatos jelzésről la­punk szombati számában ol­vashattak a szerkesztőségi beszélgetés keretében. A háromgyermekes szülő az általános iskolai tanter­mek hiányát tette szóvá. Kevés a tanterem és sok a gyerek — mondotta — ezt a sajátos kondorosi jelensé­get jobban figyelembe kel­lett volna venni az iskolai beruházások szervezésénél. Tóth Ernő, az általános is­kola igazgatója teljesen iga­zat adott az anyukának. Sőt, megtoldotta a helyzetet az­zal -a további sajnálatos ténnyel, hogy a Kerényi-fé- le iskolában két tantermet be kellett zárniuk az életve­szélyesség miatt. A tanter­mek zsúfoltsága tehát to­vább fokozódott. Jól érzé­kelteti a helyzetet: a köz­ségben 750 iskolás korú gyer­mek él. Az általános iskolá­sokat összesen 21 tanterem­ben tanítják, melyekből 11 szükségtanterem. Délelőtt, délután minden tanterem foglalt, mert van 12 napkö­zis és három diákotthoni csoportjuk is. így szakköri munkára helyük alig ma­rad. Az osztályok népesek, sőt a demográfiai hullám következtében az 5., a 6. osztály 4—4 csoportból áll. Gondoltak ők egy 12 tan­termes iskola építésére. Ko­rábban olyan ígéretet kap­tak, hogy a tervciklus végé­re az új iskola elkészül, de a határidő, az ismert gaz­dasági gondok miatt, to­vább csúszik, az 1990 utáni évekre. Amikor ennyire testközel­be kerül valaminek a meg­valósulása, azt szokták mon­dani, megértést, türelmet, az oktatás nehéz körülményei­ben is helytállást, odaadást kérünk szülőtől, pedagógus­tól,. gyerektől. Az új iskola felépül, ha nem is a mai zsúfoltságon könnyít, az utá­nunk jövő nemzedéknek vá­lik hasznára, teszi kényel­mesebbé a tanítás és a ta­nulás körülményeit. Nyugdíjas telefonálónk az új lakásadóval kapcsolatban elmondta, ha értesülései nem csalnak, akkor az új lakás­adó a régi házadóhoz ké­pest kereken 300 ezer forint­tal csökkenti a községi ta­nács bevételét. Honnan pó­tolják ezt a nem kis össze­get, amikor az ország költ­ségvetése már 40 milliárdos hiánnyal számol? — Telefonálónk értesülé­sei tényszerűen pontosak — mondotta Mokran Mátyás ta­nácselnök. — Bennünket is meglepett a két adózási mód közötti különbség. De ez csak egy tétel az új ár-, adó- és bérreformból. Ezek végét, összefüggéseit még nem lát­juk. Mindenesetre ennek a megtakarításnak a lakosság örülhet, mert dologi kiadá­saira ennyivel több marad ezen a címen. Különben a községi tanácsnak ez a be­vételkiesés az első perctől gondot okozott, mert község­politikai feladatokra e be­vétellel arányosan kevesebb marad Kondoroson. Volt egy telefonálónk, aki csak monogramjának közlé­séhez járult hozzá. V. P. ol­vasónk azt kérdezte, hogy Kondoros telefonhálózatát miért a szarvasi gócközpont­ra kötötték rá, miért nem a békéscsabaira, hiszen ez a megoldás lett volna szá­mukra a kézenfekvő, olcsó és gyors postai szolgáltatás. Megkérdeztük a posta il­letékes vezetőjétől, miért a szarvasi gócközpont és mi­ért nem a csabai adja a vo­nalat a kondorosiaknak? — A postai fejlesztéseket egy korábban jóváhagyott terv előírásai szerint szer­vezi a posta. Ez az egész országban így van. A góc­központhoz vezető vonala­kat, berendezéseket koráb­ban e terv előírásai szerint rendeltük meg, és viteleztük ki. Abban az időben senki sem kérte, hogy ez, vagy az a település ne ide, vagy ne oda tartozzon. így a fejlesz­tésekben a tervezetnek meg­felelően jártunk el Kondo­ros esetében. A technikai eszközök, berendezések ka­pacitása nem tesz lehetővé semmilyen módosítást Kon­doros átkapcsolására más gócközpontba. Molnár László nyugdíjas, könyvbizományos az iránt érdeklődött, hogy a szemé­lyi jövedelemadó' hogyan érinti a keresetét? A kérdést továbbítottuk a Békés Megyei Tanács Pénz­ügyi osztályára, ahol Uchrin Nándor, osztályvezető-he­lyettes a következőket mon­dotta: a személyi adózás be­vezetéséről még nincs dön­tés. Az Országgyűlésnek kell jóváhagynia. Az ide előké­szített változatok közül az egyik a nyugdíj és a kiegé­szítő jövedelem összevoná­sát ajánlja, és a megfelelő sáv szerinti adókulcsok al­kalmazását. A másik ennél bonyolultabb, mert az össze­vont jövedelemben a nyug­díj és a kiegészítő jövede­lem arányát vizsgálja, és az arányok szerinti adózást ír­ná elő. De ebben még nincs döntés. Áz Országgyűlés után többet tudunk e kér­désről. Kékesi György, a takar­mánykeverő közös vállalat dolgozója a kerékpárút mi­nőségét tette szóvá. Mikor kap a felpattogzott beton új burkolatot? A községben, így ezen a részen is rövidesen szenny­vízelvezető csatornát építe­nek. A kerékpárút egy része sajnos e beruházás áldozata lesz, Illetve a csövek lefek­tetése miatt az utat felsze­dik, vagy eltorlaszolják. Az út minőségét ismerik, bur­kolatának felújításáról csak a beruházás után gondos­kodnak — válaszolták a he­lyi tanácsnál. Ami az általa szóvá tett mozi műsorának kezdési időpontját illeti, a 18 órai kezdést mindenki korainak tartotta. Kérésüket néhány­szor még mondják el a mo­zi vezetőjének, aki egyszer majd csak meghallja, hogy Kondoroson a 19 és a 20 órai kezdés a legmegfelelőbb. Ha a kezdés időpontján ezután sem változtatnak, kérem, keresse meg szerkesztősé­günket levélben, vagy tele­fonon. Néhány telefonálónk az áfész ABC-kisáruházát di­csérte az előzékeny és ud­varias kiszolgálásért, az igen jó árukínálatért. Szí­nesen adunk helyt az ilyen elismerésnek is. * * * Ennyire voltunk vonalban Kondoroson, illetve a kon­dorosiak ennyire vették igénybe szerkesztőségünket ügyes-bajos dolgaik intézé­sére. Dupsi Károly Szegedi kórus hármas sikere A napokban tért vissza Olaszországból a szegedi Bartók Béla Művelődési Köz­pont énekkara, a Bartók Bé­la kórus. A fennállásának huszadik évfordulóját jövő­re ünneplő együttes eddig is szép sikereket könyvelhetett el magának. Három éve pél­dául elnyerték a második díjat a BBC rádió kazettás világversenyén. Békés megyében is jól is­merik őket, és vezetőjüket, Rozgonyi Évát, különösen azok, akik a Békés-Tarhosi Zenei Napok rendezvényeit figyelemmel követik. 1982- ben ők nyerték el Békés vá­ros nagydíját a versenyen. 1981-ben a Gulyás-alapít­vány részesei lehettek. Most különösen nagy az öröm és a büszkeség a kó­rus háza táján. Szabó Béla, a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatója maga is tagja az énekkarnak, öt kér­deztük meg, hogy mit hoz­tak haza Olaszországból. Az Arezzóbn megrendezett 35. nemzetközi kórusverseny­ről három díjat is elhoztak, köztük a nagydíjat is a ka­tegóriagyőztesek gálakon­certjéről. A versenyben a kamarakórus kategóriában 3. díjat, a vegyes karok között pedig 1. díjat értek el. A világ minden tájáról ér­kezett 32 kórusnak összesen 1416 tagja lépett pódiumra. A hazai színeket a szegedie­ken kívül a budapesti Jubi­late gyermekkórus képviselte még. Ök is elnyertek egy harmadik és egy negyedik díjat. Az 55 tagú szegedi kórus kemény munkával érte el a megérdemelt sikert. Az el­utazás előtt Csurgón tartot­tak még egy ötnapos „edző­tábort”, ami úgy látszik meghozta az eredményét, a „csúcsformát”. A verseny meglehetősen kötött keretei között a gregoriántól a 20. századiakig mindenfélét kel­lett „tudni”. A program leg­sikeresebb darabja Men- dellsohn Trauergesangja volt, az ottani sajtóvisszhang sze­rint is. (plan) Dr. Gerd Breier kölni or­vos azért utazott Budapest­re, hogy előkészítse a CCRG augusztusi kölni útját. Fel­tett szándéka ugyanis a köl­ni rendelőjében bevezetni és alkalmazni a Kovács-féte szűrővizsgálatot... Dr. Hites László Ameriká­ban élő magyar származású orvos. Ö is azok közé tar­tozik, akik személyesen is felkeresték a rendelőt. Ro­konai hívták fel a figyelmét a csoport működésére, s Hi­tes úr minden rangkórság nélkül úgy vélte, orvosi lel­kiismeretének tartozik any- nyival, hogy megnézze: ku- ruzslás folyik-e a Veres Páí- né utcában, vagy gyógyítás. Ö az utóbbi mellett voksolt. A Celladam hatásmechaniz­musáról az előzetes in vivo és in vitro kísérletekről szó­ló prospektusok, a munka­társakkal és betegekkel foly­tatott beszélgetések annyira meggyőzték, hogy megnézte a vérét. A dignózis eredmé­nye: enyhén pozitív. 1985- ben három Celladam-kezelés után negatív eredménnyel, elégedetten távozott. Nem elégedett meg a személyes tapasztalatokkal, kontrollál­ta Kovácsék diagnosztikai vizsgálatát, és megszületett az elhatározás: diagnosztikai laboratóriumot nyit San Franciscóban, ugyancsak 1986 augusztusában. Kölnben és San Francis­cóban a CCFG (a magánkéz­ben levő rákkutató csoport) munkatársai megindítják az olcsó, gyors laboratóriumi eljárással dolgozó szűrővizs­gálatot, amely lehetővé teszi, hogy a rákos folyamatot még a tumor kialakulása előtt, tünetmentes állapotban ki lehessen mutatni a vérsavó­ból, fénymikroszkóp segítsé­gével. A hírnevet hozó lézermikroszkóp Jelentkezik a Ciba-Geigy svájci gyógyszerkonszern, meg a japán Mitsubishi üz­letház is: titoktartás mellett készek vállalni a Celladamot bevizsgálásra. Egy. nyugati céggel létre is jön a szerző­déses kapcsolat, amely kö­telezi magát arra, hogy fe­dezi Kovács Ádám eddigi kiadásait, amely végyes vál­lalat keretében be akar szállni a műszaki kutatóbá­zis felszerelésébe. A kutató­bázis Pilisborosjenőn épül­ne... A fent elmondottakból né­mileg választ kapunk a már annyiak által feltett kérdés­re: honnan.a pénze Kovács Ádámnak arra, hogy minisz­teri, húszezer forintos fize­tést adjon negyventagú cso­portja tagjainak, miből fi­nanszírozza a Celladam elő­állítását, a korszerű labora­tórium működtetését? Per­sze, mint arra már koráb­ban utaltunk, a magánvál­lalkozó óriási kölcsönt vett fel tervének valóra váltásá­hoz. Nem szóltunk azonban egy fontos dologról, a talál­mányokról, amelyek szintén szépen hoznak a konyhára. Kovács Ádám első szaba­dalmát, a lapos televíziót, 1961-ben jelentette meg a Budapesti Találmányi Hiva­talban. ötletét azonban el­fektették, és már csak egy műszaki rajz a bizonyíték arra, hogy megelőzte a japá­nokat. A japán Panasonic cég ugyanis 1970-bfn ország­világ elé rukkol — a ma­gyarországi feltaláló nem kis bosszúságára — a lapos kép­ernyőjű televízióval. Kovács ekkoriban még a Medicor orvosi műszergyárban dolgo­zik, ahol elkötelezte magát az orvostechnikával. A lézermikroszkóp ötlete 1976-ban születik meg. ígé­retes találmánynak indul. Vitray Tamás, a neves ma­gyarországi újságíró, közked­velt televíziós kommuniká­tor is meghívja a Siker című műsorába. A nagy nyilvá­nosság 1980-ban a televízió képernyőjén találkozik elő­ször a meggyőződését szen­vedélyesen magyarázó Ko­vács Ádámmal. Az adás ven­dégét, egy híres professzort kell meggyőznie arról, hogy a tárgylemezen a maga ké­szítette mikroszkóp alatt vizsgált tumorsejt felszínén látott elváltozások a rákku­tatás új útját jelenthet­nék ... — A tumorsejtek burkán fehérjeszálak, fonalak talál­hatók, amelyek álcázzák, le­árnyékolják a rákos sejte­ket, így vezetik félre a szer­vezet védekezőmechanizmu­sát. A beszáradt vérsavóban aztán megtaláltuk a jellegze­tes fehérjeszál-elrendeződé- seket, a „fonalakat” — hall­gatom a tudományos okfej­tést már a feltaláló családi házának manzárdszobájában berendezett laboratórium­ban. G. Miskolczi Zsuzsanna (Következik: ' A rák ellen gyújtókészülékkel) Nélkülözhetetlenek az ellátásban Harminckétezer magán-kiskereskedö Negyven esztendeje volt tavasszal, hogy megalakult hazánkban a Kiskereskedők Or­szágos Szervezete, a Kisosz. Ünneplésre nem került sor, de ebből az alkalomból je­lent meg — a napokban — a Kisosz év­könyve, mely átfogó képet ad a magán­kereskedelem helyzetéről, megítéléséről, s bemutatja lehetőségeit a négy évtized tük­rében. A szerző igyekezett — a tanulságok le­vonása nélkül -r- elmondani a történteket, összefoglalni néhány olyan gondolatot, mely a jövőben is hasznos lehet. A kiadványt elsősorban azoknak szánták, akik csak az uíóbbii években választották hivatásul a magánkereskedelmet, s nincsenek az előző évtizedekről személyes tapasztalataik. 1904-ben kezdődött Természetes: a kiskereskedelem története nem azonos az érdekvédelem történetével, de a kettő szorosan összetartozik. A teljes képnek azonban az is lényeges része, hogy az első modern, országos hatáskörű érdek- védelmi szervezet 1904-ben jött létre,1 Or­szágos Magyar Kereskedelmi Egyesülés né­ven. Ebben valamennyi kereskedő beletar­tozott. Sándor Pál — gabonakereskedő — volt ennek a szervezetnek az elnöke, aki több mint 30 esztendeig látta el tisztségét. A felszabadulást követően a magánkeres­kedelem és a hozzá kapcsolódó érdekvéde­lem története 1946 második felétől ismét nyomon követhetővé válik. Ehhez sok se­gítséget ad a korabeli sajtó. A könyv sokat idéz belőle. A Kereskedelmi Élet 1947. március 9-i számában például vezércikk jelent meg — kiskereskedelem vagy egyesületesdi cím­mel. Ebből megtudhatjuk, hogy elkezdődött egy» új érdekvédelmi szervezet, a Kisosz kialakulása. Ez feladatául tűzte a kiskeres­kedők érdekvédelmét. Azután nehéz! időszak következett. Az 1957. januári Kisosz Értesítő háromhasá­bos cikkben jelenti be: „Bővül a magán­kiskereskedelem szerepe — rövidesen meg­kezdik az iparigazolványok kiadását”. Egy készülő rendelet kapcsán az információk mellett határozott állásfoglalással is talál­kozhatunk. Tény, hogy a felszabadulást követő év­tizedekben voltak olyan időszakok, amikor senki sem gondolta volna: évezredünk vége felé is lesz nálunk fejlett magánkereske­delem, és érdekképviseleti szerv is. A magánkereskedők többsége — még akkor is, ha csak néhány éve gyakorolja a szakmát — ismerni kívánja a múltat. És azt sem könnyű megmondani, hogy ponto­san hol kezdődik a jelen. Váltakozó négy évtized A magánkereskedelem négy évtizedes múltjának bemutatása tükrözi a Kisosz tevékenységét is. A szakszervezet i súlya, jelentősége, és maga a szervezeti élet — a magánkereskedelemhez hasonlóan — hul­lámzó volt. Kezdetben a szakmai és a vi­déki tagegyesületek a saját területük igazi gazdái voltak, ameddig erre lehetőségük nyílt. Aztán — 1968-ig — a hivatali funk­ció uralkodott bennük, érdekvédelmi jelle­gük csak korlátozottan érvényesült. A magánkereskedelem és a Kisosz tör­ténetében igazi fordulópontot az új gaz­daságirányítási rendszer bevezetése hozott. 1968 után, számos jogi és gazdasági kor­látozás megszüntetésével — két évtizedes szünet után —, helyreállt a szervezeti élet demokratizmusa. Egyre nagyobb szerepet kaptak a választott testületek és_a társa­dalmi tisztségviselők. A legutóbbi két év­tized időszaka jól nyomon követhető a ta­nácskozások jegyzőkönyveiben. A Kisosz első elnöke Komnenov Pál volt, majd Gerle Imre és Gyürky Rudolf következett, 1981 éta pedig Szilkovács Ernő tölti be e tisztet. Gyors növekedés A magánkereskedők száma időközben 32 ezer fölé emelkedett. A tulajdonosok mej-r lett mintegy 8 ezer alkalmazott és 14 ezer családtag, összesen több mint 54 ezer em- * bér dolgozott 1986 végén a magánkereske­delemben, amelynek összes (becsült) for- v galma tavaly 49,4 milliárd forint volt, s részesedése a teljes kiskereskedelmi forga­lomból meghaladta a 8 százalékot. Néhány adat az üzletek számának ala­kulásáról, ízelítőül: 1986-ban 22 230 magán­kézben lévő kiskereskedelmi, és 6735 ven­déglátó egység üzemelt, 1952-ben mindösz- sze 2710 ilyen kiskereskedelmi és 20 ven­déglátó üzem működött hazánkban. Napjainkra kiépültek és megszilárdultak azok az alapok, amelyek lehetővé tették az utóbbi 5-6 év kiugró ütemű növekedését ezen a téren. A szervezeti élet továbbfej­lesztése, a társadalmi jelleg erősítése | — éppen a megnövekedett létszám miatt is — időszerű feladattá vált. Sokat segít ebben az a kormányrendelet, amely előírja, hogy a magánkereskedőkre vonatkozó jogszabá­lyok kibocsátásához, illetve a jogszabályok értelmezéséhez meg kell szerezni a Ki­sosz véleményét is. Szente Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents