Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

1987. szeptember 7., hétfő NSZK: Honecker-látogatás fllMB-kongresszus Budapesten A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetsége (Association International des Musée d’Agriculture = AIMA)! 1966-ban alakult meg Prágában, a mezőgazda- sági múzeumok első nemzetközi kongresszusára 11 or­szágból összegyűlt agrármúzeumok kezdeményezésére. A szövetség filiálétagként csatlakozott az ICOM-hoz, annak Kölnben tartott 8. általános konferenciája alkal­mából 1968-ban. AJ nyugatnémet főváros­ban, a szövetségi kancellár hivatala előtt hétfőn állam­főnek kijáró tiszteletadással fogadják Erich Honeckert, az NSZEP KB főtitkárát, az NDK Államtanácsának! el­nökét, aki délelőtt érkezik hivatalos látogatásra az NSZK-ba. A még néhány évvel ezelőtt Bonnban el­képzelhetetlennek) tartott eseményt a nyugatnémet és nemzetközi politikai megfi­gyelők egyértelműen úgy értékelik, mint betetőzését annak a folyamatnak, amely az NDK1 tartós és teljes szuverenitásának, tehát a két egyenjogú német állam létének végleges elismerésé­re vezetett az NSZK-ban. A látogatás kiemelkedő jelentőségéti mutatja, hogy Honecker ötnapos NSZK- beli tartózkodásáról összesen 2500 újságíró, közöttük 1700 külföldi tudósító számol be. Á kancellár meghívására ér­kező magasrangú vendég Bonnban háromszor) tárgyal Helmut Kohllal, és találko­zik Richard von Weizsäcker elnökkel, Philipp Jenninger- rel, a szövetségi gyűlés (Bundestag) elnökével, va­lamint a politikai pártok oarlamenti csoportjainak vezetőivel. Honecker ezután Kölnbe utazik, ahol megbeszéléseket folytat a nyugatnémet gaz­dasági élet képviselőivel. Innen Düsseldorfba, Wup- pertalbp, Essenbe, Saar- brückenbe, Trierbe, szülővá­rosába, a jelenleg Neun- kirchen részét alkotó Wie- belskirchenbe, majd Da- chauba, az egykori haláltá­bor színhelyére és Mün­chenbe visz az útja. Prog­ramjában szerepelnek talál­kozók tartományi miniszter­elnökökkel is. Mindenekelőtt a kölcsönös utasforgalomban, az ifjúsági cserében, a( testvérvárosi kapcsolatok > szélesítésében, vagyis — mint Bonnban fo­galmaznak — az emberek érintkezésében mutatkozik ez, továbbá a környezetvé­delmi együttműködésben és a gazdaság területén. Egy­millió nyugdíjas korú állam­polgáron kívül ebben az évben ugyanennyi fiatalabb látogatót várnak az NDK- ból. Ebben' a korcsoportban öt évvel ezelőtt tízszer ke­vesebb személy érkezett. Tavaly hétmillió nyugatné­met állampolgár látogatott az NDK-ba, azaz kéfgzer annyian, mint a nyolcvanas évek elején. A nyugatnémet főváros­ban nem kerülte el a figyel­met, hogy az NDK-ban ked­vezően fogadták Kohl felté­teles készségének kinyilvá­nítását a Pershing—1/A tí­pusú rakéták eltávolítására vonatkozóan. Bonn szerint a kormányfő lépése az NSZK leszerelési fáradozásainak folyamatába illeszkedik. Alapszabálya értelmében „Az AIMA magában foglal­ja a mezőgazdasági múzeu­mokat (beleértve az agrár­technológiai, az élelmiszer- ipar, erdészet, kertészet, szőlészet, halászat, vadászat múzeumait, a mezőgazdaság különböző termelő és feldol­gozó ágazataira szakosodott múzeumokat), valamint olyan múzeumokat, melyek nagy mezőgazdasági részleg­gel vagy gyűjteménnyel és ezen a szakterületen tevé­kenykedő tudományos ku­tatókkal rendelkeznek. Az AIMA arra törekszik, hogy az említett múzeumok kutatásai és kiállítói tevé­kenysége ne szorítkozzék pusztán a mezőgazdasági termelés fejlődésének vizs­gálatára, hanem foglalkoz­zon az agrártársadalom (a társadalmi háttér) életmód­jának változásaival is, az egymást követő történelmi periódusokban. A CIMA 8. budapesti ülé­sére 19 országból] 92-en je­lentkeztek. A kongresszus * fő témája: A nők tevékeny­sége, szerepe a mezőgazda­ságban és ennek múzeumi 46 előadás hangzik el. Pénteken választják meg az új elnökséget. Az elnöki > tisztet 1984 óta dr. Szabó Lóránd, a Magyar Mezőgaz­dasági Múzeum főigazgatója tölti be, az AIMA titkára Szabó Anna muzeológus. A CIMA 8. tiszteletére 3 új időszaki kiállítás is lát­ható a Vajdahunyadvárban: Az AIMA története — A nők tevékenysége a mező- gazdaságban — A kenyérsü­tés folyamata. Az AIMA-kongresszus ma kezdi meg munkáját. Hogyan legyünk idegenben humoristák? Elhunyt Mikes György A humorban nem ismert tréfát, ő sem. George Mikes, az Angliában élt magyar származású humorista, író, újságíró 75 éves korában egy londoni kórházban augusztus 30-án hunyt el. Halálhírét családja a hét közepén hoz­ta nyilvánosságra, és azt is, hogy az író már hosszú ide­je fehérvérűségben szenve­dett. 1912. február 12-én szüle­tett Siklóson. Budapesten jo­gi diplomát szerzett, de szü­lei akarata ellenére újság­írónak ment. A Reggel és a 8 órai újság című lapoknál kezdett, elsősorban színikri­tikákat írt. 1938-ban laptu­dósítóként Londonba küld­ték, hogy közvetlenül a mün­cheni egyezmény után a po­litikai helyzetről tudósítson. A kéthetes kiküldetésből egy életre szóló angliai tartózko­dás lett. A második világháború alatt a BBC magyar nyelvű osztályának munkatársaként dolgozott. A háború után sorra jelentette meg könyve­it, írásait, amelyek a már említett első könyv mintájá­ra lényegében sohasem tud­nak elszakadni az „idegen­nek lenni” témájától. Fanyar beletörődéssel írt arról, hogy a britek az ide­gent sohasem fogadják be, az angolok közt a külföldi mindig kívülálló marad. Nem kímélt más népeket sem. Éles, de megértő szatí­rával festette le az olaszo­kat az „Italy for Beginners” (Olaszország kezdőknek) cí­mű könyvében, a spanyolo­HOSSZÜ KENYÉR A világ leghosszabb ke­nyerét a luxemburgi Kockel- scheüerben sütötték a mi­nap. A 340 kg tésztából ké­szült 560,5 méter hosszú ke­nyeret utána az összesereg- lett nézőknek árusították, és az így befolyt összeget a rokkant sportolók . szövetsé­gének ajándékozták. LAKODALMAK Háromszoros aranylako­dalmat ünnepeltek a fran­ciaországi Audincourtban. Három nővér fél évszázada három fivérhez ment felesé­gül. A „testvérházaspárokat'’ a városka több száz lakosa köszöntötte. TANULMÁNY A PLETYKÁLÁSRÖL Jörg Bergman nyugatné­met szociológus doktori ér­tekezésében egy megvetett, mégis igen elterjedt témával foglalkozik: a pletykálással. Miért van ennyire elterjed­ve mindenhol, ha mindenhol megvetették és megvetik? A szerző következtetése: két pletykáló személy „bensősé­ges társadalmi viszonyt” ala­kít ki, és újraalakít. A plety­ka tehát azért létezik, mert bizonyos társadalmi értéke, kommunikációs funkciója van, s mert csak olyan em­berek terjesztik, akik isme­rik egymást, csökkenti az agresszivitást a társadalmi csoportok keretében, valami­lyen módon megelőzi a konf­liktusok kirobbanását az em­beri kapcsolatokban, általá­nos társadalmi téren pedig ártalmatlan — fejti ki néze­tét a szerző. Bergman sze­rint a pletykálás kizárólag csák akkor őrzi meg ezt a szerepét, ha továbbra is megvetett szokásnak minő­sül. AFRIKA ÉS AZ AIDS A nyugatnémet Der Spie­gelnek adott interjúban Joh- nattan Mann, az Egészség- ügyi Világszervezet AIDS- programjának igazgatója ki­jelentette, hogy ha az ez­redfordulóig nem találnak gyógyszert a betegségre, az Afrikában gyilkos járvánnyá fajulhat. A norvég Vöröske­reszt felmérései szerint több közép-afrikai városban min­den ötödik személy a beteg­ség kórokozójának hordozó­ja. GYANÜS Őrizetbe vette és kihall­gatja a Scotland Yard azt a széftulajdonost, akinek pán­célszekrényeiből mintegy 40 millió font értékű ékszert, készpénzt raboltak el%öt he­te. Ez volt Anglia történe­tének eddigi legnagyobb rablása, de a kincs egy ré­sze, mintegy ötmillió font értékű ékszer és gyémánt előkerült. Gyanítják, hogy a rabolt értékek nem tiszta úton jutottak a páncélszek­rényekbe. A pakisztáni szár­mazású széftulajdonoson kí­vül már korábban őrizetbe vettek hét személyt. HAJSZÁLON MŰLOTT . . . Egy olasz katonai repülő­gép, amely Cortina d’ Am- pezzo üdülőváros közelében alacsonyan repült, elszakí­totta az övezetbeli drótkö­télpálya kábelját. A meg­kat a „How to tango” (Ho­gyan tangózzunk?), az ame­rikaiakat a „How to Scrape Skies” (Hogyan felhőkarcol­junk?) és a „How to unite nations” (Hogyan egyesítsük a nemzeteket?) című írásai­ban, a németeket az „Über Alles” (Mindenekfelett) című könyvében írta le. Rendha­gyó útikönyvei közül nem hiányozhat a távol-keleti utazó könyvespolcáról a „The land of the rising yen" (A felkelő jen országa), ame­lyet Japánról írt, és a Közel- Keleten járó turistát érde­kelheti az izraeli útibeszá­moló: „Milk arid Honey" (Tej és méz). A londoni The Times a ró­la írt nekrológban ezt írta: „Angolabb volt az angolok­nál.” Ezt a dicséretet azon­ban a nagy példányszámú Daily Telegraph nyomban ki­egyensúlyozta a következők­kel: „Mikes javíthatatlanul megmaradt idegennek, be­szédstílusában, modorában, megjelenésében. És ez a jel­lemzés neki magának is tet­szene.” — Minden bizony­nyal . . . rongálódott repülőgép hama­rosan lezuhant, de a két pilótának sikerült ejtőer­nyővel leugrani a gépből. A baleset után a 25 személyt szállító kabin megakadt két oszlop között. Az utasokat sikerült kimenteni, az elsza­kadt vezeték azonban esés közben tönkretett néhány közelben parkoló gépkocsit. Szerencsére, a gépkocsikban senki sem tartózkodott. A baleset — amelyben 40 sze­mély veszthette volna életét -— végül is csak jelentős anyagi károkat okozott. GYERMEKEK NYOMORBAN Egy montevideói gyer­mekvédő-egyesület kimuta­tása szerint Latin-Ameriká- ban mintegy 35 millió gyer­mek él a legnagyobb nyo­morban. • VOLKSSTIMME-ÜNNEPSÉG Idén is sok ezren vettek részt a Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja ünnepségén a Práter­ben. A fesztivál hagyomá­nyosan nemcsak a párt hí­veinek találkozója, hanem igazi bécsi népünnepély. A kétnapos fesztivál első nap­ja a sport jegyében telt el: a sokrétű programban oszt­rákok mellett számos világ­hírű sportoló szerepelt a szocialista országokból, köz­tük magyar ökölvívók. Nagy közönség előtt ren­dezték meg az osztrák és a szovjet férfi-dzsúdóváloga- tott találkozóját, amely a vendégek 11:1 arányú győ­zelmét hozta. Mindkét napon több osztrák és külföldi együttes, köztük győri mű­vészek léptek fel nagy siker­rel a szabadtéri színpadokon Volt politikai fórum szovjet és NDK-beli vendégek rész­vételével. Ezúttal is élénk ér­deklődés nyilvánult meg a Népszabadság pavilonja iránt. Traktor — négy évtizedért Péntek este a varjas! köz­pont bekötőútjára kanyarod­va azonnal feltűnt az iroda­ház előtt álló pirosra festett traktor, körülötte emberek ünnepi öltözékben. Néhá- nyan a gépet nézegették iri­gyen, a többség viszont az ünnepeltet vette körül. F. Nagy Mihály, a Szeghalmi Fehér Lajos Tsz dolgozója traktort kapott leszolgált éveinek elismeréséül. Ő volt az est fénypontja. Mihály bácsit az elnök, Lázár Lajos mutatta be nekünk. — Egy kis ünnepséget ren­deztünk régi dolgozónk tisz­teletére, aki csaknem negy­ven évet töltött a traktor nyergében — mondja az el­nök Mihály bácsira nézve. — Ezt a traktort nem bú­csúztatónak szántuk, hanem ajándéknak, amely tisztele­tünket és megbecsülésünket jelzi. A traktoros kicsit megille- tődve áll az emberek koszo­rújában, nem szokott hozzá az ilyen ünnepléshez. — Mit szól majd a család, ha beállít ezzel a traktorral? — Nem lesznek meglepve, mert már tudnak róla. A fe­leségem is eljött, a fiam meg itt dolgozik. — Mikor vezetett traktort először életében? — Az iskola elvégzése után — emlékezik vissza Mihály bácsi. — Először elmentem Székesfehérvárra, a trakto­rosiskolába, 1949 tavaszán. Akkor ez volt az első ilyen iskola, . két hónapig tanul­tunk, hogy kell kezelni a gé­pet. Aztán még abban az évben Füzésgyarmaton kezd­tem egy Hoffer traktoron. Mi csak „Tulipánosnak” hív­tuk, mert a víztöltő sapka olyanforma volt. A gépál­lomáson egy idősebb ember mellett voltam segédkézelő. Csináltunk mi mindent. Nyá­ron az aratásnál, a kormos traktorral hajtottuk meg a cséplőgépet. Jó volt vízszi­vattyúzásra is. A Berettyóból vettük a vizet a rizstelepek­re. — Mit jelentett önnek az, hogy traktort vezethetett? — Komoly feladat volt. Mielőtt a traktorosiskolába elmentem volna, apámmal kubikoltam együtt nyolcéves korom óta. Az öt gyerek kö­zül én voltam a legidősebb. Aratáskor, mikor apám ka­szált, én voltam a gyűjtő, ígv aztán nagyon örültem, mikor megkaptam az első gé­pet. Azt ki kellett érdemel­ni, hogy valaki traktoros le­hessen. — Mi következett a „Hof- fer-korszak” után? — Főleg kormos trakto­rok, mint a MÁVAG 2025- ös. Gumis traktoron csak 1954 után dolgoztam. Ültem Zetoron hat évig és Belorusz traktoron tízig. Az utolsó az MTZ—80-as, amely jó trak­tor volt, azt szerettem volna megkapni, de arrh még a szövetkezetben is szükség van. — Végig Szeghalmon dol­gozott? — Nem, az első munkahe­lyem, ahol 14 évet dolgoz­Lázár Lajos, a szeghalmi téesz elnöke átadja a traktor kul­csát F. Nagy Mihálynak Fotó: Kovács Erzsébet kell adni a helyet a fiata­loknak. Felnőtt és dolgozik már az öt gyermekem is. Idáig lesték tőlem a tudo­mányt, dolgozzanak most már ők is. Mihály bácsit már várták a terített asztal mellett. Az ünnepléshez az is hozzátarto­zik. Még a fotósunk kedvé­ért felmászott a traktor nyergébe, és integetett a ka­binból. Búcsúzóul nem tud­tunk mást kívánni, mint még egyszer ennyi évet egész­séggel. Gyuraki Attila A Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat pályázatot hirdet közgazdasági főosztályvezetői mttnkakör betöltésére. A főosztály szervezetéhez a munkaügyi, költséggazdálkodási és közgazdasági szakterületek tartoznak. A főosztályvezető feladata a főosztály munkájának irányítása. A vállalat A kategóriájú, tevékenységi köre forgácsolószerszámok és gépelemek gyártása, javítása. A munkakör besorolása: vezető I. A megbízás meghatározott időre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. Bérezés: az 5/1983. (XI. 12.) ME-rendelet alapján, megegyezés szerint. A munkakör betöltésének feltételei: közgazdaság-tudományi egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség, középfokú politikai végzettség, öt év vezetői és vállalati gyakorlat. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese ad. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó önéletrajzát, munkahelyeit, beosztását, jövedelmét és végzettségét tanúsító okiratainak másolatát. A pályázatokat 1987. október 2-ig a vállalat személyzeti osztályára (5601 Békéscsaba, Pf.: 101.) lehet beküldeni. A pályázatok elbírálásáról 1987. november 2-ig írásban értesítjük a pályázókat. / tam, Füzesgyarmat volt. Utána Körösladányba men­tem, majd egy év múlva ke­rültem ehhez a szövetkezet­hez. Azóta itt vagyok. Köz­ben jártam egy évet szerelő­iskolába, de' egy év után visszajöttem a traktorok mellé, mert ezt szeretem csi­nálni. — Mit kezd ezután a trak­torral? — Szeretnék egy kicsit maszekolgatni. A munka ne- líez, de nem vettem fel, jól bírtam egészséggel. Nem vár­tam soha a nyugdíjat, de át

Next

/
Thumbnails
Contents