Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-29 / 229. szám

1987. szeptember 29., kedd NÉPÚJSÁG Dr. Franz Vranitzky Magyarországra látogat Capel-millennium és Cziffra-alapitvány Dr. Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatásra ma, kedden Magyaror­szágra érkezik. * Franz Vranitzki, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja 1937. október 4- én született Becsben. Az osztrák főváros egyik ke­rületi szövetségi gimnáziu­mában érettségizett, majd 1960-ban a bécsi kereskedel­mi főiskolán szerzett diplo­mát. Doktori disszertációját 1969-ben védte meg. Pályafutását a Siemens— Schuckert cégnél kezdte, ahol 1961-től könyvelőként dolgozott. Még ugyanebben az évben az Osztrák Nemze­ti Bank közgazdasági osztá­lyára került. 1970-ben az akkori pénzügyminiszter, dr. Hannes Androsch ta­nácsadója lett a pénzügymi­* nisztériumban. 1976-ban a Creditanstalt-Bankverein el­nökségének, öt esztendővel később pedig az österrei­chische Länderbank elnök­ségének elnökhelyettesi tisz­tét töltötte be. 1981 áprilisá­ban a Länderbank elnökévé nevezték ki. Franz Vranitzky 1984-ben lett a szövetségi kormány pénzügyminisztere, s e tisztségében 1986. június 16- ig, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjává történt megválasztásáig te­vékenykedett. E minőségé­ben 1987. január 21-én ala­kította meg második kormá­nyát. Németh Károly fogadta a canterbury érseket Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke hétfőn fogadta Robert Runde canterbury ér­seket, egész Anglia és London prímását. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Tóth Károly, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi el­nöke, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke és Leonard Vincent Appleyard, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete. * * * A canterbury érsek és kíséretének tagjai látogatást tettek az Állami Egyházügyi Hivatalban, Miklós Imre államtitkár­nál. (MTI) VSZ—NATO Jó légkörben folytatódtak hétfőn a VSZ és a NATO tagállamai képviselőinek ta­nácskozásai a hagyományos haderők össz-európai csök­kentéséről tervezett fórum­ról. A két katonai szövetség képviselői — az európai utótalálkozóval párhuzamo­san — február óta tanács­koznak az osztrák főváros­ban A VSZ államai javasolták: összegezzék immár az egy­bevágó elgondolásokat, s ennek érdekében a hétfői. teljes ülések mellett kötet­len formájú további tanács­kozásokon, nemhivatalos munkacsoportokban közelít­sék az álláspontokat, gyor­sítsák a munkát. A NATO részéről elvileg egyetértet­tek abban, hogy behatóbbá kell tenni a tanácskozáso­kat és megállapodás is szü­letett, hogy a két fél képvi­selői mérlegelik az új mun­kaformákkal kapcsolatos el­gondolásokat. így a követke­ző ülésen a tervezett össz­európai haderő-csökkentési tárgyalások céljának meg­határozása a központi kér­dés. A francia dinasztiaalapító Capet Hugo királlyá válasz­tásának ezredik évfordulója alkalmából szép új dísszel gazdagodott a Cziffra-ala- pítvány Senlis-ban. Ünnepi hangverseny kíséretében fel­avatták a műemlék kápolna — a ma Liszt nevét viselő előadóterem — szentélyének új színes ablakait, amelye­ket Joan Miro tervezett. A nagy katalán festőnek pá­lyafutása során ez volt egyetlen ablakterve — a kápolna valamennyi ablakát szerette volna megalkotni, de halála megakadályozta benne. A televízión is közvetí­tett ünnepi hangverseny előtt Michele Alliot-Marie közoktatásügyi államtitkár leplezte le az állami segít­séggel elkészült öt ablakot. Ezek gótikus keretben a kék számtalan árnyalatú mozaik­jával körülvett alakokat áb­rázolnak. Alliot-Marie asz- szony Cziffra György zongo­raművésznek és feleségének tolmácsolta Jacques Chirac miniszterelnök üdvözletét és a francia állam elismerését az egyik legbecsesebb fran­cia műemlék méltó helyre- állításáért. A műemlék kápolna al­temploma rejti annak a több mint ezeréves templomnak a maradványait, amelyben a lovagok 987-ben királyuk­ká választották a frank fe­jedelmet, Capet Hugót. Az ayatási ünnepségen és a hangversenyen jelen volt Palotás Rezső magyar nagy­követ. Lengyel-amerikai kapcsolatok Lengyelország a lengyel— amerikai gazdasági kapcso­latok gyors normalizálódá­sát, jelentős fejlődését várja — hangsúlyozta George Bush amerikai alelnök hi­vatalos varsói látogatása kapcsán hétfői kommentár­jában a PAP. A lengyel hírügynökség rámutat: az amerikai szank­ciók súlyosan visszavetették a két ország közti árufor­galmat. A washingtoni in­tézkedések következtében az Egyesült Államokba irányu­ló lengyel kivitel az 1979-es szint 55 százalékára, az on­nan származó lengyel beho­zatal pedig 18 százalékára esett vissza. Bár a szankció­kat hivatalosan már hatály­talanították. nincs jele an­nak, hogy a gazdasági kap­csolatok visszazökkennének a rendes kerékvágásba. Len­gyelország továbbra is túl­nyomórészt készpénzzel fi­zet az Egyesült Államokból származó importjáért, s ez kizárja behozatala növelé­sét. Itt az ideje, hogy az Egyesült Államok normális, kereskedelmi alapokra épít­se pénzügyi kapcsolatait Lengyelországgal. Varsó nem kedvezményeket, ki­váltságokat kíván, csupán tisztességes, igazságos elbá­nást — hangsúlyozza a PAP lengyel hírügynökség. Geor­ge Bush mostani látogatása kitűnő alkalom arra, hogy a kétoldalú gazdasági kapcso­latok lendületet nyerjenek. flgrokomerc és a váltóbotrány A Borba jelentése szerint az Agrokomerc váltóbotrá­nya következtében Velika Kladusán, a város környé­kén, s az egész cazini já­rásban az utóbbi napokban szinte teljesen megbénult a gazdasági és pénzügyi élet. Több bosznia-hercegovinai bank csekkjeit sehol sem fogadják el. Mintegy 20 000 dolgozó nem kapta meg augusztusi bérét és fizeté­sét, sőt sokan még a júliu­sit sem. A személyi jövede­lem kifizetésére várva egyes vállalatok és intézmények vezetői lisztet, cukrot, ola­jat és szappant osztanak szét a dolgozók között, úgy, mint a háború utáni első években. A vidék nagy pénz­ügyi összeomlásából senki sem látja a kiutat — írta a belgrádi lap. Szovjet feketepiac: színházjegy és felvágott Az élvonalbeli moszkvai színházak művészei sokat szenvedtek attól, hogy a legjobban kidolgozott, kriti­kus szellemű poénokra újra és újra másképp reagált a premierek közönsége, mint várták. A rejtély azóta meg­oldódott. Az Ogonyok című szovjet lap feketepiacot elemző cik­kéből kiderül: az érintett színházak vezetői a legjobb előadásokra szóló legjobb jegyeket éveken át a leg­jobb moszkvai boltok és ke­reskedelmi intézmények dol­gozóinak adták, akik cserébe állami árakon juttattak a vezetőknek egyébként hi­ánycikknek számító árukat. Az ilyen esetek azonban távolról sem csak a szov­jet emberek művészet iránti fokozott érdeklődéséről ta­núskodnak. Az elmúlt évti­zedek egész szovjet gazdasá­gának inkább sajátja, mint csak hiányossága lett a hi­ánygazdálkodás. A közpon­tosítás árnyékában pedig szinte törvényszerűen virá­goztak az árucsere „ösztö­nös” formái. A feketepiacra persze itt sem lehet csak úgy kimenni. Ismeretségeket kell kötni, idővel hasznossá váló bará­tokat gyűjteni. Lehetőleg külföldön dolgozókat, akik bármit beszerezhetnek ma­guknak, a családnak és — jó pénzért — minden erre áhítozó honfitársuknak. A tengerészek és a nemzetközi vonatok kocsikísérői aprósá­gokra, például divatkiegészí­tőkre specializálódnak. A külkereskedők, és más utazó hivatalnokok szórakoztató elektronikát szállítanak. Két márkás hifi-berendezés fe­ketepiaci árából kitelik egy kétszobás szövetkezeti lakás beugrója. Végül a színészek és a sportolók, a ruhák fő importőrei. A felsoroltak közül — ki tudja miért? — csak a sportolók botrányait szokás kiteregetni. A spekuláció persze tör­vényessé válik, ha a bizo­mányi bolton keresztül zaj­lik. A kényes, vagy feltűnő mennyiségű áru azonban más közvetítőket igényel. A közvetítők (egyebek közt az értelmiségiek körében való) elszaporodásának egyik leg­súlyosabb következménye, hogy a mindennapos speku­láció nyomán széles körben bizonytalanná és könnyen mozgathatóvá válik az er­kölcsi határ a törvényes és törvénytelen, a tisztességte­len és tisztességes között — írja az Ogonyok. De a feketepiac nemcsak erkölcsi meghasonláshoz ve­zet. Majd mindenütt két kereskedelmi és szolgáltatá­si száféra működik. A min­denki számára nyitott és a „saját”, amely ismerősöknek és barátoknak dolgozik. Fel­mérések szerint a lakosság 83 százaléka rendszeresen borravalót ad (saját hentes­hez, fodrászhoz jár). Bármely szolgáltatásért le­het felárat fizetni. Már azért is, ha a fodrász úgy nyír meg, hogy utána az utcára lehet lépni. Jóval nagyobb összeg révén előre lehet lép­ni a lakásra várók sorában, vagy elérhető, hogy a meg­boldogultat az övéi mellé temessék. A kereskedelemben a ke­nőpénzek nagy részét hiány­cikkekért fizetik.1 Gyengén ellátott településeken min­den kicsit is szép áru vevő­re talál, mielőtt a pultra kerülne. A legkelendőbb az élelmiszer. A szovjet embe­rek, csak felvágottak vásár­lásánál, évi 1,5 milliárd ru­bellel fizetnek többet a hi­vatalos árnál. Sok helyütt a kereskedők saját klienseik­nek adják el az élelmiszer többségét, miután a roko­nok és a „fontos” emberek megkapták, ami nekik jár. Az „önkéntes” feketepia­con kívül ott van a másik, amelyben a vásárló akarata ellenére vesz részt. Ide tar­toznak a kárára elkövetett tévedések, tárolásnál végzett súlygyarapító ügyeskedések. Az eladók körében szinte sarkigazságnak minősül, hogy ‘becsületesen nem le­het megélni. Ez a rendszer természetes úton morzsol le mindenkit, aki becsületes, vagy egyszerűen nem elég ügyesen” keni az embereit. Felmérések szerint a keres­kedelmi dolgozók kiadásai átlag 80 százalékkal halad­ják meg hivatalos bevételei­ket. Az így szövődő „megható” barátságok, amint a moszk­vai színházak esete tanúsít­ja, egész kollektívákat is összeköthetnek, és a kultúra „terjed”: a hiánycikkek fe­lett rendelkezők orvosokkal, ügyvédekkel és egyetemi ta­nárokkal is barátkoznak, akik a hiánycikkeket szociá­lis vagy szellemi szükségle­tek kielégítésével egyenlítik ki. A hiánycikkek és szolgál­tatások bizonyos körének spontán kisajátítása káros gazdasági és erkölcsi követ­kezményével együtt meg­kérdőjelezi végül a hivatalo­san is zárt, egyes körzetekre, vállalatokra, vagy magas beosztású emberekre kiter­jedő ellátási rendszerek lét- jogosultságát. A probléma nem csupán az, hogy a ki­emelt ellátás megteremti az állami szektorban megter­melt áruk feketepiacra való áramlásának feltételét. Sok­kal nagyobb gond, hogy a többféle, hivatalosan is el­ismert piac létezése miatt a rosszabbul ellátott rétegek kiszorulnak a különféle „szabadáras” piacokra, míg a jobban ellátottak alacsony, állami árakon jutnak hozzá hiánycikkekhez, s ez feszült­séget kelt. Az átalakítás egyik leg­égetőbb kérdése ma az, ho­gyan lehet felszámolni a hiánygazdálkodást, annak negatív következményeivel együtt. A szovjet közgazdá­szok készen állnak az elmé­leti válaszokkal. A fogyasz­tási ágazatok azonban, ha­bár az átalakítás első fecs­kéi között vannak, tényle­ges eredményekről idén még alig számolhatnak be. Harsány! György llEH3EHCKAfl riPAB; PÁNIK A HALAK MIATT Helmut Kohl nyugatnémet kancellár bejelentette, hogy ezen a hétvégén a nagy nyá­ri fogadáson főleg halkülön­legességeket fognak felszol­gálni. Kohl ily módon akar­ja csökkenteni a pánikot, amely Nyugat-Németország- ban a halak miatt tört ki. A televízió ugyanis július kö­zepén olyan hírt közölt, hogy többféle halban veszélyes paraziták vannak, amelyek különböző gyomorbetegsége­ket idézhetnek elő. Ezután Nyugat-Németországban a halak iránti kereslet 60 szá­zalékkal csökkent. Világ események vonalakban ELŐ OLIMPIA ELHARAPÓZOTT A ZDGPÍLINKA FŐZÍS ÍZLETES .DISZKISÉRH " ÁLDOZATOK Az Egyesült Nemzete Szervezetének környezetvi delmi problémákkal fogla kozó tanulmánya rámuta hogy India egyike a vilá azon országainak, amelyek< a leginkább érintenek a tei mészeti csapások. 1960 i 1984 között a ciklonok 2 ezer, az árvizek és az aszá lyok 35 ezer áldozatot köve teltek. Világviszonylatban természeti csapások áldoza tainak majdnem háromne gyede Indiából származik Egy másik tanulmány, amel; a New Delhi-i tudomány ügyi és környezetvédelm központ gondozásában jelen meg, rámutat, hogy a száraz ság sújtotta indiai lakosol száma az 1960-ban nyilván tartott 18 millióról 191 mii lióra emelkedett tavaly, am az ország lakosságának 2! százalékát jelenti. TILOS FALFESTÉKKEL BELÉPNI A FÖLDALATTIBA Stockholmban rendhagyc tilalomról hoztak határoza­tot az illetékes szervek. Ti­los a földalattiba falfesték­kel, filctollal és spray-vel belépni. Erre a határozatra azért volt szükség, hogy megakadályozzák a metró falán a graffito elszaporodá­sát. Az államnak rengetegbe kerül a falfeliratok eltünte­tése, tavaly csak erre a cél­ra mintegy 6 millió koronát (körülbelül 1 millió dollár­nak felel meg) fordítottak. A jövőben aki ilyen festékkel lép be a földalattiba, 1000 korona (160 dollár) pénzbír­ságot fizet. INTÉZKEDÉS Az összes svájci gépkocsi- vezetők kötelesek leállítani a motort a jelzőlámpa piros színe előtt, ellenkező eset­ben megbüntetik őket. Ezt az intézkedést a hatóságok környezetvédelmi célból hoz­ták. FAEVÖ HAL Amerikai zoológusok egy San Francisco-i kongresszu­son eddig ismeretlen halfaj­tát mutattak be, amely fával táplálkozik. A halakat há­rom dél-amerikai folyóban fedezték fel. Hosszuk 5—50 centiméter között váltakozik, kanál alakú foguk pedig al­kalmazkodott a fadarabok szétmorzsolásához. Bélveze­tékükben meg nem emész­tett famaradékokat és a fa emésztéséhez szükséges en­zimeket találtak. Kiskereskedelmi boltegységek figyelmébe ajánljuk a Körösmenti-Skála GT engedményes mécsesakcióját Vásároljon halottak napjára üvegbe és kerámiába öntött mécseseket a nagykereske­delmi egységünkben, TELEKGERENDÁSON. r aa SZOTÉV A Szolnok Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (Szotév) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező statikus tervezőt és szakirányú végzettséggel, kivitelezői gyakorlattal rendelkező szakipari építésvezetőt alkalmaz kiemelt bérezéssel + havi mozgóbérrel. Ideiglenes lakást biztosítunk, a letelepedést elősegítjük! w JELENTKEZNI LEHET: pályázat útján, vagy személyesen. Papp látván szem. és okt. osztályvezetőnél, Szolnok, József A. u. 36. Telefon:-(56) 17-050.

Next

/
Thumbnails
Contents