Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-28 / 228. szám
o Küzdelem a hátrányos helyzet ellen 1987. szeptember 28., hétfő Vendégünk: Íz elektromos fogamzásgátló feltalálója Az elmúlt év novemberében lapunk szinte elsőként ké- izített telefoninterjút dr. Kaáli-Nagy Gézával, a New Yorkján élő, magyar .származású nőgyógyász professzorral, aki világszerte iistökösszerűen tűnt fel az elektromos fogam- cásgátló feltalálásával. A múlt hét végén Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban találkoztunk a Womens Medikai Pavilion (amerikai nőgyógyászati klinika) tulajdonos- vezetőjével, aki 1943-ban született Gyulán, iskoláit pedig Orosházán végezte. Dolgozott — szegedi egyetemi életét követően — az orosházi és a csongrádi kórházban, majd 1969 óta New Yorkban él. A művelődési központ Házigazdasorozatában Koszorús Oszkár vendégeként találkozott régi barátaival, ismerőseivel. Az előadás kezdete előtt beszélgettünk vele életéről és munkájáról. gHdUETilci-------------------------------------------------------—1956 januárjában került a családunk Orosházára, ahol édesapám szemész orvosként dolgozott: Sokat sportoltam az általános iskolában és gimnáziumban. Egy ismerősöm révén már orvosként kerültem New Yorkba. Igen nehéz kezdés után próbáltam felkapaszkodni, egészen 1980-ig tartott, amíg a tudományos fokozataimat megszerezhettem. 1981-ig izoláltan éltem, majd édesanyáim itthon. Orosházán mutatta be jelenlegi feleségem, aki szintén szemész orvos. Három kisgyermekünk van. akiket eredményesen tanítunk a magyar nyelvre. — Hogyan sikerült ilyen hamar világhírnévre szert tennie? — Az embereket minden új érdekli. Korábban ilyen apró elemeket képtelenek voltak gyártani, amilyet a női ivarszervbe be lehet vezetni. Ez csak az utóbbi 5-6 év technikájának a vívmánya. Az alkalmazása nekem jutott eszembe. Kipróbáltuk majmokon, az emberkísérle- 'tek még hátravannak. Reméljük, hogy sikerül egy kevésbé kártékony és mégis hatásos fogamzásgátló módszert találni. — Mikor kerülhet sor a sorozatgyártásra és a hétköznapi használatára? — Minden újnak több az ellensége, mint a barátja. A kidolgozás és az elterjesztés részletei üzleti kérdést jelentenek. Amerikában a legalább 1 százalékos terjesztés évi 2 millió darab gyártását jelenti. Ha a fejlődő országok is bekapcsolódnak, akkor legalább évi 10 milliót gyárthatnak. Az elemek tartósságának kidolgozása, a fogamzásgátló felhelyezésének módja (szükség lesz-e ehhez szakorvosra. vagy sem), mindezek a kérdések még kidolgozásra Harminc éve szolgáljuk a postát, volt alkalmunk megismerni az embereket — mondja a ház ura, miután az utolsó szeget is beverte. — Július 17-e óta a munka is könnyebb. — Felér ez a dátum egy születésnappal — nevet az asszony —, azóta van Cros- barr Csabacsüdön. Központos vagyok, gondolhatja, mennyire vártam már ezt a napot. „Hanzó János kézimunkakészítő — olvasom a cégtáblát, s már indulok is befelé Nagy munkában találom itt is a családot. Kaáli-Nagy Géza Fotó: Kovács Erzsébet várnak. Legnehezebben Amerikában terjed majd el a módszer, úgy tűnik, először Angliában fogják forgalmazni. A Medimpex vezérigazgató-helyettese még New Yorkban megkeresett, hogy a kísérletekbe bekapcsolódhassanak. Magyarországon akkor terjedhet el a fogamzásgátló, ha az elkészült eszközt vásárolják meg. Remélhetőleg nem lesz drága. — Hallottuk, hogy új módszereken is dolgozik intézetében. — A fogamzásgátlás tulajdonképpen negatív folyamat, amelyet akkor alkalmaznak, ha nem akarnak gyermeket. Az érem másik oldala, amikor egy nő képtelen gyermeket szülni. Teljes meddőségről akkor beszélünk, ha nincs petefészke a nőnek, akkor biológiailag elképzelhetetlen a terhesség. Mi kidolgoztunk egy programot, amikor egy már többször szült asszonytól kölcsönveszünk egy petesejtet, azt a férj ivarsejtjével megter— Holnap búcsúra megyünk Medgyesegyházára — magyarázza a rokkant nyugdíjas házigazda —, arra készülődünk a feleségemmel. Éjfélig dolgoznak, aztán hajnali háromkor indulnak, hogy időben odaérjenek. Vida Pálné is korán kel holnap, szilvalekvárt főznek. Hajnali négykor már üstre teszik, hogy délutánra kész legyen. — Ilyenkor bezzeg nem segítenek az emberek. Tíz fáról leverni, kimagvalni. .. Épp elég. Bezzeg; ha cefrére kéne a szilva, akkor itt sümékenyítjük, és megfelelő környezetbe ültetjük, az úgynevezett lombikba. Ezt nevezzük a fogamzás előtti örökbefogadásnak. A megtermékenyült petesejtet beültetjük a petefészek nélküli anyába, aki a terhességet kihordja. Egyébként nálunk a lombikbébiprogram már. szinte mindennapos dolog. Rutinszerű eljárás. Jelenleg is 12-13 terhes él nálunk ezzel a módszerrel. Minden negyedik nőnél olyan terhességet idéz elő, amit ki is hord. — Folyamatosan tartja a kapcsolatot szülőhazájával. Egyetemi előadásokat tart, alapítványokat tett. Beszéljen ezekről. — Nem váltam el Orosházától sem, édesapám ugyan meghalt, de édesanyámhoz rendszeresen visszajárok, a gyermekeim is itt tanultak meg járni. Három alapítványt tettem; egyet az orosházi Táncsics Gimnázium két legjobb biológiatanulójának. A másikat a szegedi orvostanhallgatóknak létesítettem, akik közül a legjobb szülészeti-nőgyógyászati hallgató egy hónapig New Yorkban tanulhat. A harmadik alapítvány már végzett szülész-nőgyógyász szakorvosoknak szól, akik egy évig tanulmányozhatják intézetemben a meddőségkivizsgálást és a lombikbébiprogramot. Rövid ideje érkezett vissza Szegedre az ugyancsak orosházi széfma- zású Bártfay György nőgyógyász adjunktus, aki szakembere lett nálunk a lombikbébiprogramnak. Remélem Szegeden hasznosítják a tudását. — Tudomásom szerint sok műszerrel gazdagította a szegedi egyetem klinikáját, és az orosházi kórházat is. Segítségével több magyar fiatal szakember tájékozódhat a világban. Az ön legközelebbi hazai szereplése hol történik? — Hétfőn reggel Budapesten, a Kongresszusi Palotában a nőgyógyászok nemzetközi kongresszusán tartom az első előadást az elektromos fogamzásgátlóról. A fogamzásgátló-szekció elnökének is megválasztottak. Remélem, hogy Magyarországon is elterjed ez a hatásosnak, ámde mellékhatás nélkülinek tudott új módszer. B. Zs. rögne-forogna mind — ször- tölődik a háziasszony. Szerencsére — ahogy faluhelyén szokás — a szomszédasszonyok „hadra foghatók”. Kisgyurka Istvánná és Csik Pálné reggel óta segédkezik — közbei elbeszélgetnek a világ dolgairól —. aztán ha ezzel végeznek, holnap újból jönnek, hiszen ki győzne ennyi szilvát egymaga? Lassan vége a délutánnak, hűvösödik. Hazafelé indulok. Az út menti rózsák — a fel- felkerekedő szélben — meghajolva intenek búcsút. N.. A. Biharugra és Körösnagy- harsány Békés megye eldugott, elszigetelt települése, két határ menti község. Fejlődésük lelassult, a lakosság azóta is folyamatosan csökken. Hogy e falvak miként próbálnak megbirkózni a hátrányos helyzettel, arról faggattuk a két tanácselnököt. Biharugra Az 1500 lakosú Biharugra munkaképes lakosságának helybeli foglalkoztatása csaknem teljesen megoldott. Alig százan járnak el máshová dolgozni. A legtöbb munkaalkalmat a halgazdaság és a téesz biztosítja. Hamarosan újabb munkahely létesül, hiszen a békéscsabai Unikon varrodát nyit majd itt, s ezzel már a környék foglalkoztatási gondjai is enyhülnek valamelyest. (Igaz, a varroda építése vontatottan halad, így a kezdés időpontját még nem tudjuk.) A községi tanács júliusban új cselekvési programot fogadott el, ami némiképp módosította a hetedik ötéves terv célkitűzéseit. — Elsőbbséget kapott az idős emberek életkörülményeinek javítása — kezdi a program részletezését Kiss Ernő tanácselnök. — Nekünk ez a legsürgetőbb feladatunk. Négyszázhúsz nyugdíjasunk van. Az idősek klubja januárban nyílik; 25-en juthatnak itt nyolc órán keresztül szórakozási lehetőséghez, napi háromszori étkezéshez. Fontos feladatunk a községi szolgálati lakás építése. Ehhez kapunk megyei tanácsi támogatást, ám ígv is csak egy lakás építését vállalhatjuk. Hiába, öt év alatt 5,5 millió forint jut fejlesztésre, s ez bizony nem .sokra elég. A falunak van két mélyebben fekvő része, ahol még az ideihez hasonló száraz évben is száz lakást veszélyeztet ideig-óráig __ a belvíz. Ezen a területen a belvízrendezés nem halasztható tovább. Évente 500-600 méter földes mellékutcát korszerűsítünk. Ezt a településfejlesztési hozzájárulásból fedezzük, akárcsak a járdák korszerűsítését. Mindez a lakosság társadalmi munkája nélkül elképzelhetetlen. Anyagot a tanács oda biztosít, afroi az utcabeliek vállalják a munkát. A közelmúltban 500 méter burkolt itat is korszerűsítettünk, :<ibb mint félmillió forintért. — Az elmúlt évek legjelentősebb beruházása Bihar- ugrán a vezetékes ivóvízháTöbb mint ezer tisztségviselő részvételével szombaton szakszervezeti nagyaktíva- értekezletet tartottak az építők székházában. A tanácskozáson részt vettek az MSZMP Központi Bizottságának, a megyei pártbizottságoknak és az állami szerveknek a képviselői is. Az értekezleten a SZOT vezetői elemezték a gazdasági-társadalmi kibontakozással összefüggő szakszervezeti feladatokat. Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára megnyitó beszédében utalt az ország nehéz helyzetére, s arra, hogy a stabilizálás, majd a kibontakozás a szakszervezeti mozgalom elé is rendkívüli feladatokat állít. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT elnöke A kibontakozás és a szakszervezetek címmel tartott előadást. Részletesen szólt a gazdasági-társadalmi kibontakozási program és a kormány munkaprogramja kidolgozása során képviselt szakszervezeti álláspontról, hangsúlyozva, hogy a szakszervezelózat kiépítése volt. Hogyan vált ez be? — Remekül. A legcsapa- dékhiányosabb időben sincs gondupk, s nincs szükség vízkorlátozásra, pedig sokan öntöznek. 450 lakásba már bekötötték a vizet. Jó ízű. tiszta, egészséges víz, szeretik az ugraiak. S hadd mondjak még valamit: múlt vasárnap kigyulladt egy szalmakazal. Ha nincs a közelben tűzcsap, az eset beláthatatlan következményekkel járhatott volna. Több ház is komoly veszélyben volt. A vízhálózat segítségével a helyi önkéntesek és a falubeliek eloltották a tü-* zet, mire a tűzoltók megérkeztek. — A falu áruellátása a korábbiakban rendkívül változó volt. Milyen most? — Változó most is, időnként kiegyensúlyozatlan. Az élelmiszer-ellátásra ugyan egyre kevesebb panaszunk lehet, sokat javított a hús-r kínálaton az új bolt nyitása, ami Hajdú-Bihar megyéből kapja az árut. Tavasszal viszont hiánycikk volt a műtrágya, visszatérő gond, hogy kevés az építőanyag. Ügy tűnik, a közeljövőben egy régi bajunkon úrrá tudunk lenni, hiszen a Körösmenti Áfész megnyert egy minisztériumi pályázatot, s ”88-ra átalakítják a volt ruházati boltot és a presszót, étkezde lesz itt. így megoldódik a közétkeztetés. Ha ez sikerül, nagyot lépünk előre. U. T. Körösnagyharsány Körösnagyharsányban a lakosok száma az elmúlt húsz év alatt háromszázzal csökkent, jelenleg kilencszá- zan élnek a községben. Szi- vák Gáborné társadalmi tanácselnök a következőkkel indokolja ezt: — Végül is mindentől távol vagyunk, s ez nem túl vonzó senki számára sem. Termelőüzem sincs már a községben, több évvel ezelőtt egyesült a termelőszövetkezetünk a biharugrai- val, ott van a központ is. Igaz, az itteni volt tsz-iroda helyiségében kialakítottak egy varrodát, de ez csupán 25 lánynak, asszonynak ad munkalehetőséget. — Próbáltak-e valamilyen újabb munkaalkalmat teremteni a községben? — Igen. A hátrányos helyzetű települések közé tartotek valamennyi kérdésben együttesen vették figyelembe a társadalom és a dolgozók érdekeit. Amikor szükséges volt, a szakszervezetek képviselői vitatkoztak, módosításokat kezdeményeztek és értek el. Tudatában vannak azonban annak,hogy a társadalomnak további erőfeszítéseket kell vállalnia a stabilitásért,, a kibontakozásért. Hangsúlyozta, hogy ma már a program végrehajtása a feladat, s ez a szak- szervezeti mozgalomtól is több munkát, a feladatok újszerű megközelítését követeli meg. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT titkára vázolta a szakszervezetek részvételét a kormány munkaprogramjának megvalósításában, s kifejtette az adórendszerrel kapcsolatos szakszervezeti álláspontot. Mint mondta, a gazdasági-társadalmi változások elodázhatatlan feladatot jelentenek. A fő törekvéseket a szakszervezetek is támogatják, mert zunk, s egy kisebb üzemet szerettünk volna tető alá hozni. A téesz nyújtott be pályázatot egy cukorcsomagoló üzemre, de ez nem valósulhatott meg. Az új tervidőszakban lehet ismét pályázni, reménykedünk, hogy akkor sikerülni fog. — A település helyzetéből adódóan, gondolom, nehéz a lakosság megtartása . . . — Az említetteken túl más is hozzájárulhat ahhoz, hogyan érzik itt magukat az emberek. Erőnkhöz képest azon vagyunk, hogy minél jobb körülményeket teremthessünk az itt élők számára. Tavaly fejeződött be az egyik legnagyobb beruházás a faluban, a vízvezeték-hálózat építése megtörtént, s aki még nem tette meg, bármikor ráköthet a hálózatra. A kutunk is megfelelő, nyáron sincs vízhiány. Minden utca járható, esőben, sárban is, kaviccsal terítettük be azokat. A közvilágítás szintén megfelelő, öt éve van mindenütt higanygőzlámpa. A járdákkal sincs gondunk, az utcák mindkét oldalán megfelelőek. — A kevés pénzből, ami a tanács rendelkezésére áll, miket szeretnének megvalósítani? — Elsősorban egy orvosi rendelőt kívánunk építeni, erre megkaptuk a támogatást. Ez volna a legfontosabb, hiszen a mostani körülmények — a tanácsházán van egy héten kétszer rendelés — nem megfelelőek egészségügyi szempontokból. Az új rendelőben fogorvosi szobát is tervezünk, nem beszélve arról, hogy mindehhez egy lakás is csatlakozna, hátha kapunk orvost is. Jelen pillanatban az épület terveit várjuk. Azután meglehetősen nagy gondot okoz a közlekedés is, nehéz innen bárhová el-, illetve visszajutni. A megoldásokat az illetékesekkel együtt keressük. — A mostoha körülmények ellenére több lakás is épül mostanában ... — Nyugodtan mondhatom, mindennek ellenére szeretik falujukat az itt élők. Aki elmegy, az inkább a jobb megélhetés reményében távozik. Mindenesetre örömünkre szolgál, hogy öt új ház épül most nálunk, s az építők között pedagógus is van. Akik pedig építenek, azok végleg itt akarnak letelepedni. P. F. nincs más ésszerű alternatíva. A szakszervezetek azzal is tisztában vannak, hogy a kitűzött célokat csak a korábbiaknál több konfliktus árán lehet elérni. Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára az agitációs és propagandamunka tennivalóiról tartott előadást. Sólyom Ferenc, a SZOT titkára a szakszervezeti tag- díjrendszerben várható változásokról szólt. Elmondotta, hogy napirendre került a harminc éve fennálló tag- díjrendszer megváltoztatása, mivel csak így lehet biztosítani a mozgalom anyagi függetlenségét. Ez azonban a tagság számára nem fog többletterhet jelenteni. Az Országgyűlés döntése szerint ugyanis a jövőre bevezetendő személyi jövedelemadórendszerben a szakszervezeti tagdíjak mentességet élveznek. A tagdíjrendszer korszerűsítésével megszűnik a szakszervezeti bélyeg. A tagdíjat az elképzelések szerint — a dolgozó jóváhagyása esetén — levonják a fizetésből. ,M^gad uram, ha...” Mire ebből lekvár lesz?! Fotó: Kovács Erzsébet Szakszervezeti nagyaktiva-értekezlet