Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-28 / 228. szám

o Küzdelem a hátrányos helyzet ellen 1987. szeptember 28., hétfő Vendégünk: Íz elektromos fogamzásgátló feltalálója Az elmúlt év novemberében lapunk szinte elsőként ké- izített telefoninterjút dr. Kaáli-Nagy Gézával, a New York­ján élő, magyar .származású nőgyógyász professzorral, aki világszerte iistökösszerűen tűnt fel az elektromos fogam- cásgátló feltalálásával. A múlt hét végén Orosházán, a Pe­tőfi Művelődési Központban találkoztunk a Womens Medi­kai Pavilion (amerikai nőgyógyászati klinika) tulajdonos- vezetőjével, aki 1943-ban született Gyulán, iskoláit pedig Orosházán végezte. Dolgozott — szegedi egyetemi életét kö­vetően — az orosházi és a csongrádi kórházban, majd 1969 óta New Yorkban él. A művelődési központ Házigazda­sorozatában Koszorús Oszkár vendégeként találkozott régi barátaival, ismerőseivel. Az előadás kezdete előtt beszél­gettünk vele életéről és munkájáról. gHdUETilci-------------------------------------------------------­—1956 januárjában ke­rült a családunk Orosházá­ra, ahol édesapám szemész orvosként dolgozott: Sokat sportoltam az általános is­kolában és gimnáziumban. Egy ismerősöm révén már orvosként kerültem New Yorkba. Igen nehéz kezdés után próbáltam felkapasz­kodni, egészen 1980-ig tar­tott, amíg a tudományos fo­kozataimat megszerezhet­tem. 1981-ig izoláltan éltem, majd édesanyáim itthon. Orosházán mutatta be je­lenlegi feleségem, aki szin­tén szemész orvos. Három kisgyermekünk van. akiket eredményesen tanítunk a magyar nyelvre. — Hogyan sikerült ilyen hamar világhírnévre szert tennie? — Az embereket minden új érdekli. Korábban ilyen apró elemeket képtelenek voltak gyártani, amilyet a női ivarszervbe be lehet ve­zetni. Ez csak az utóbbi 5-6 év technikájának a vívmá­nya. Az alkalmazása nekem jutott eszembe. Kipróbáltuk majmokon, az emberkísérle- 'tek még hátravannak. Re­méljük, hogy sikerül egy kevésbé kártékony és mégis hatásos fogamzásgátló mód­szert találni. — Mikor kerülhet sor a sorozatgyártásra és a hét­köznapi használatára? — Minden újnak több az ellensége, mint a barátja. A kidolgozás és az elterjesztés részletei üzleti kérdést je­lentenek. Amerikában a legalább 1 százalékos ter­jesztés évi 2 millió darab gyártását jelenti. Ha a fej­lődő országok is bekapcso­lódnak, akkor legalább évi 10 milliót gyárthatnak. Az elemek tartósságának kidol­gozása, a fogamzásgátló fel­helyezésének módja (szük­ség lesz-e ehhez szakorvos­ra. vagy sem), mindezek a kérdések még kidolgozásra Harminc éve szolgáljuk a postát, volt alkalmunk meg­ismerni az embereket — mondja a ház ura, miután az utolsó szeget is beverte. — Július 17-e óta a munka is könnyebb. — Felér ez a dátum egy születésnappal — nevet az asszony —, azóta van Cros- barr Csabacsüdön. Közpon­tos vagyok, gondolhatja, mennyire vártam már ezt a napot. „Hanzó János kézimunka­készítő — olvasom a cégtáb­lát, s már indulok is befelé Nagy munkában találom itt is a családot. Kaáli-Nagy Géza Fotó: Kovács Erzsébet várnak. Legnehezebben Amerikában terjed majd el a módszer, úgy tűnik, elő­ször Angliában fogják for­galmazni. A Medimpex ve­zérigazgató-helyettese még New Yorkban megkeresett, hogy a kísérletekbe bekap­csolódhassanak. Magyaror­szágon akkor terjedhet el a fogamzásgátló, ha az elké­szült eszközt vásárolják meg. Remélhetőleg nem lesz drága. — Hallottuk, hogy új módszereken is dolgozik in­tézetében. — A fogamzásgátlás tu­lajdonképpen negatív fo­lyamat, amelyet akkor al­kalmaznak, ha nem akar­nak gyermeket. Az érem másik oldala, amikor egy nő képtelen gyermeket szül­ni. Teljes meddőségről ak­kor beszélünk, ha nincs pe­tefészke a nőnek, akkor biológiailag elképzelhetet­len a terhesség. Mi kidol­goztunk egy programot, amikor egy már többször szült asszonytól kölcsön­veszünk egy petesejtet, azt a férj ivarsejtjével megter­— Holnap búcsúra me­gyünk Medgyesegyházára — magyarázza a rokkant nyug­díjas házigazda —, arra ké­szülődünk a feleségemmel. Éjfélig dolgoznak, aztán hajnali háromkor indulnak, hogy időben odaérjenek. Vida Pálné is korán kel holnap, szilvalekvárt főznek. Hajnali négykor már üst­re teszik, hogy délutánra kész legyen. — Ilyenkor bezzeg nem segítenek az emberek. Tíz fáról leverni, kimagvalni. .. Épp elég. Bezzeg; ha cefrére kéne a szilva, akkor itt sü­mékenyítjük, és megfelelő környezetbe ültetjük, az úgynevezett lombikba. Ezt nevezzük a fogamzás előtti örökbefogadásnak. A meg­termékenyült petesejtet be­ültetjük a petefészek nél­küli anyába, aki a terhes­séget kihordja. Egyébként nálunk a lombikbébiprog­ram már. szinte mindenna­pos dolog. Rutinszerű eljá­rás. Jelenleg is 12-13 terhes él nálunk ezzel a módszer­rel. Minden negyedik nőnél olyan terhességet idéz elő, amit ki is hord. — Folyamatosan tartja a kapcsolatot szülőhazájával. Egyetemi előadásokat tart, alapítványokat tett. Beszél­jen ezekről. — Nem váltam el Oros­házától sem, édesapám ugyan meghalt, de édes­anyámhoz rendszeresen visszajárok, a gyermekeim is itt tanultak meg járni. Három alapítványt tettem; egyet az orosházi Táncsics Gimnázium két legjobb bio­lógiatanulójának. A másikat a szegedi orvostanhallgatók­nak létesítettem, akik közül a legjobb szülészeti-nőgyó­gyászati hallgató egy hóna­pig New Yorkban tanulhat. A harmadik alapítvány már végzett szülész-nőgyógyász szakorvosoknak szól, akik egy évig tanulmányozhatják intézetemben a meddőség­kivizsgálást és a lombikbé­biprogramot. Rövid ideje érkezett vissza Szegedre az ugyancsak orosházi széfma- zású Bártfay György nőgyó­gyász adjunktus, aki szak­embere lett nálunk a lom­bikbébiprogramnak. Remé­lem Szegeden hasznosítják a tudását. — Tudomásom szerint sok műszerrel gazdagította a szegedi egyetem klinikáját, és az orosházi kórházat is. Segítségével több magyar fiatal szakember tájékozód­hat a világban. Az ön leg­közelebbi hazai szereplése hol történik? — Hétfőn reggel Buda­pesten, a Kongresszusi Pa­lotában a nőgyógyászok nemzetközi kongresszusán tartom az első előadást az elektromos fogamzásgátlóról. A fogamzásgátló-szekció elnökének is megválasztot­tak. Remélem, hogy Ma­gyarországon is elterjed ez a hatásosnak, ámde mellék­hatás nélkülinek tudott új módszer. B. Zs. rögne-forogna mind — ször- tölődik a háziasszony. Szerencsére — ahogy fa­luhelyén szokás — a szom­szédasszonyok „hadra fog­hatók”. Kisgyurka Istvánná és Csik Pálné reggel óta se­gédkezik — közbei elbeszél­getnek a világ dolgairól —. aztán ha ezzel végeznek, holnap újból jönnek, hiszen ki győzne ennyi szilvát egy­maga? Lassan vége a délutánnak, hűvösödik. Hazafelé indulok. Az út menti rózsák — a fel- felkerekedő szélben — meg­hajolva intenek búcsút. N.. A. Biharugra és Körösnagy- harsány Békés megye eldu­gott, elszigetelt települése, két határ menti község. Fej­lődésük lelassult, a lakosság azóta is folyamatosan csök­ken. Hogy e falvak miként próbálnak megbirkózni a hátrányos helyzettel, arról faggattuk a két tanácselnö­köt. Biharugra Az 1500 lakosú Biharugra munkaképes lakosságának helybeli foglalkoztatása csaknem teljesen megoldott. Alig százan járnak el más­hová dolgozni. A legtöbb munkaalkalmat a halgazda­ság és a téesz biztosítja. Hamarosan újabb munka­hely létesül, hiszen a békés­csabai Unikon varrodát nyit majd itt, s ezzel már a kör­nyék foglalkoztatási gondjai is enyhülnek valamelyest. (Igaz, a varroda építése von­tatottan halad, így a kez­dés időpontját még nem tud­juk.) A községi tanács július­ban új cselekvési programot fogadott el, ami némiképp módosította a hetedik ötéves terv célkitűzéseit. — Elsőbbséget kapott az idős emberek életkörülmé­nyeinek javítása — kezdi a program részletezését Kiss Ernő tanácselnök. — Nekünk ez a legsürgetőbb felada­tunk. Négyszázhúsz nyugdí­jasunk van. Az idősek klub­ja januárban nyílik; 25-en juthatnak itt nyolc órán ke­resztül szórakozási lehető­séghez, napi háromszori ét­kezéshez. Fontos feladatunk a községi szolgálati lakás építése. Ehhez kapunk me­gyei tanácsi támogatást, ám ígv is csak egy lakás építé­sét vállalhatjuk. Hiába, öt év alatt 5,5 millió forint jut fejlesztésre, s ez bizony nem .sokra elég. A falunak van két mélyebben fekvő része, ahol még az ideihez hasonló száraz évben is száz lakást veszélyeztet ideig-óráig __ a belvíz. Ezen a területen a belvízrendezés nem halaszt­ható tovább. Évente 500-600 méter földes mellékutcát korszerűsítünk. Ezt a telepü­lésfejlesztési hozzájárulásból fedezzük, akárcsak a járdák korszerűsítését. Mindez a la­kosság társadalmi munkája nélkül elképzelhetetlen. Anyagot a tanács oda bizto­sít, afroi az utcabeliek vál­lalják a munkát. A közel­múltban 500 méter burkolt itat is korszerűsítettünk, :<ibb mint félmillió forintért. — Az elmúlt évek legje­lentősebb beruházása Bihar- ugrán a vezetékes ivóvízhá­Több mint ezer tisztségvi­selő részvételével szombaton szakszervezeti nagyaktíva- értekezletet tartottak az épí­tők székházában. A tanács­kozáson részt vettek az MSZMP Központi Bizottsá­gának, a megyei pártbizott­ságoknak és az állami szer­veknek a képviselői is. Az értekezleten a SZOT vezetői elemezték a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozással összefüggő szakszervezeti feladatokat. Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára megnyitó beszédé­ben utalt az ország nehéz helyzetére, s arra, hogy a stabilizálás, majd a kibon­takozás a szakszervezeti mozgalom elé is rendkívüli feladatokat állít. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT elnöke A kibontako­zás és a szakszervezetek címmel tartott előadást. Részletesen szólt a gazda­sági-társadalmi kibontako­zási program és a kormány munkaprogramja kidolgozá­sa során képviselt szakszer­vezeti álláspontról, hangsú­lyozva, hogy a szakszerveze­lózat kiépítése volt. Hogyan vált ez be? — Remekül. A legcsapa- dékhiányosabb időben sincs gondupk, s nincs szükség vízkorlátozásra, pedig sokan öntöznek. 450 lakásba már bekötötték a vizet. Jó ízű. tiszta, egészséges víz, szere­tik az ugraiak. S hadd mondjak még valamit: múlt vasárnap kigyulladt egy szalmakazal. Ha nincs a kö­zelben tűzcsap, az eset be­láthatatlan következmények­kel járhatott volna. Több ház is komoly veszélyben volt. A vízhálózat segítségé­vel a helyi önkéntesek és a falubeliek eloltották a tü-* zet, mire a tűzoltók megér­keztek. — A falu áruellátása a korábbiakban rendkívül vál­tozó volt. Milyen most? — Változó most is, időn­ként kiegyensúlyozatlan. Az élelmiszer-ellátásra ugyan egyre kevesebb panaszunk lehet, sokat javított a hús-r kínálaton az új bolt nyitá­sa, ami Hajdú-Bihar megyé­ből kapja az árut. Tavasszal viszont hiánycikk volt a műtrágya, visszatérő gond, hogy kevés az építőanyag. Ügy tűnik, a közeljövőben egy régi bajunkon úrrá tu­dunk lenni, hiszen a Körös­menti Áfész megnyert egy minisztériumi pályázatot, s ”88-ra átalakítják a volt ru­házati boltot és a presszót, étkezde lesz itt. így megol­dódik a közétkeztetés. Ha ez sikerül, nagyot lépünk előre. U. T. Körösnagyharsány Körösnagyharsányban a lakosok száma az elmúlt húsz év alatt háromszázzal csökkent, jelenleg kilencszá- zan élnek a községben. Szi- vák Gáborné társadalmi ta­nácselnök a következőkkel indokolja ezt: — Végül is mindentől tá­vol vagyunk, s ez nem túl vonzó senki számára sem. Termelőüzem sincs már a községben, több évvel ez­előtt egyesült a termelőszö­vetkezetünk a biharugrai- val, ott van a központ is. Igaz, az itteni volt tsz-iroda helyiségében kialakítottak egy varrodát, de ez csupán 25 lánynak, asszonynak ad munkalehetőséget. — Próbáltak-e valamilyen újabb munkaalkalmat te­remteni a községben? — Igen. A hátrányos hely­zetű települések közé tarto­tek valamennyi kérdésben együttesen vették figyelem­be a társadalom és a dolgo­zók érdekeit. Amikor szük­séges volt, a szakszerveze­tek képviselői vitatkoztak, módosításokat kezdeményez­tek és értek el. Tudatában vannak azonban annak,hogy a társadalomnak további erőfeszítéseket kell vállalnia a stabilitásért,, a kibontako­zásért. Hangsúlyozta, hogy ma már a program végrehajtá­sa a feladat, s ez a szak- szervezeti mozgalomtól is több munkát, a feladatok újszerű megközelítését kö­veteli meg. Ezt követően Nagy Sán­dor, a SZOT titkára vázolta a szakszervezetek részvéte­lét a kormány munkaprog­ramjának megvalósításában, s kifejtette az adórendszer­rel kapcsolatos szakszerve­zeti álláspontot. Mint mond­ta, a gazdasági-társadalmi változások elodázhatatlan feladatot jelentenek. A fő törekvéseket a szakszerveze­tek is támogatják, mert zunk, s egy kisebb üzemet szerettünk volna tető alá hozni. A téesz nyújtott be pályázatot egy cukorcsoma­goló üzemre, de ez nem va­lósulhatott meg. Az új terv­időszakban lehet ismét pá­lyázni, reménykedünk, hogy akkor sikerülni fog. — A település helyzetéből adódóan, gondolom, nehéz a lakosság megtartása . . . — Az említetteken túl más is hozzájárulhat ahhoz, ho­gyan érzik itt magukat az emberek. Erőnkhöz képest azon vagyunk, hogy minél jobb körülményeket teremt­hessünk az itt élők számára. Tavaly fejeződött be az egyik legnagyobb beruházás a faluban, a vízvezeték-há­lózat építése megtörtént, s aki még nem tette meg, bár­mikor ráköthet a hálózatra. A kutunk is megfelelő, nyá­ron sincs vízhiány. Minden utca járható, esőben, sárban is, kaviccsal terítettük be azokat. A közvilágítás szin­tén megfelelő, öt éve van mindenütt higanygőzlámpa. A járdákkal sincs gondunk, az utcák mindkét oldalán megfelelőek. — A kevés pénzből, ami a tanács rendelkezésére áll, miket szeretnének megvaló­sítani? — Elsősorban egy orvosi rendelőt kívánunk építeni, erre megkaptuk a támoga­tást. Ez volna a legfonto­sabb, hiszen a mostani kö­rülmények — a tanácsházán van egy héten kétszer ren­delés — nem megfelelőek egészségügyi szempontokból. Az új rendelőben fogorvosi szobát is tervezünk, nem be­szélve arról, hogy mindeh­hez egy lakás is csatlakozna, hátha kapunk orvost is. Je­len pillanatban az épület terveit várjuk. Azután meg­lehetősen nagy gondot okoz a közlekedés is, nehéz innen bárhová el-, illetve vissza­jutni. A megoldásokat az il­letékesekkel együtt keres­sük. — A mostoha körülmények ellenére több lakás is épül mostanában ... — Nyugodtan mondha­tom, mindennek ellenére szeretik falujukat az itt élők. Aki elmegy, az inkább a jobb megélhetés reményé­ben távozik. Mindenesetre örömünkre szolgál, hogy öt új ház épül most nálunk, s az építők között pedagógus is van. Akik pedig építenek, azok végleg itt akarnak le­telepedni. P. F. nincs más ésszerű alternatí­va. A szakszervezetek azzal is tisztában vannak, hogy a kitűzött célokat csak a ko­rábbiaknál több konfliktus árán lehet elérni. Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára az agitációs és propagandamunka tenni­valóiról tartott előadást. Sólyom Ferenc, a SZOT titkára a szakszervezeti tag- díjrendszerben várható vál­tozásokról szólt. Elmondotta, hogy napirendre került a harminc éve fennálló tag- díjrendszer megváltoztatása, mivel csak így lehet bizto­sítani a mozgalom anyagi függetlenségét. Ez azonban a tagság számára nem fog többletterhet jelenteni. Az Országgyűlés döntése szerint ugyanis a jövőre bevezeten­dő személyi jövedelemadó­rendszerben a szakszerveze­ti tagdíjak mentességet él­veznek. A tagdíjrendszer korszerűsítésével megszűnik a szakszervezeti bélyeg. A tagdíjat az elképzelések sze­rint — a dolgozó jóváhagyá­sa esetén — levonják a fize­tésből. ,M^gad uram, ha...” Mire ebből lekvár lesz?! Fotó: Kovács Erzsébet Szakszervezeti nagyaktiva-értekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents