Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-28 / 228. szám

SZERKESSZEN VELÜNK! Visszhang „Fogadóóra Eleki János­nál Magyarbánhegyesen” símmel Lapuk július 10-i számában a 3. oldalon je­lent meg egy riport, amely­ben többek között szó esik arról, hogy a pusztaottlakai „Tökfalu” segélykérő tele­fonját évek óta próbálja in­tézni Eleki János országgyű­lési képviselő. Az ügyben a Szegedi Postaigazgatóságtól a következő levél érkezett: „Megállapítottam, hogy Pusztaottlaka Tökfaluba se­gélykérő nyilvános távbe­szélő-állomás nem szerelhe­tő fel, ugyanis ezen állomá­sok csak a postahivatal előtt üzemelhetnek, mert üzem- képességről a szolgálat kez­detekor és befejezésekor az illetékes postahivatal dol­gozójának meg kell győződ­nie. A településen mintegy 45 ezer forintos áramkörépí­téssel előfizetői nyilvános távbeszélő-állomás létesíté­sére volna lehetőség, ameny- nyiben a településen lakók közül valaki az állomás ke­zelését elvállalná. Az előfizetői nyilvános ál­lomás létesítéséért, ha azt közület vállalja, további 90 ezer forint, egyéni előfizető esetén 12 ezer forint beru­házási hozzájárulás is esedé­kes a szerelési költségen fe­lül. A tényleges szerelési költ­séget csak a pontos felsze­relési hely ismeretében tu­dom megállapítani. Szíves tájékoztatásul meg­említem, hogy Medgyesbod- zás Közös Községi Tanács kérésére vizsgáltam annak lehetőségét, hogy a Tökfalu­ban lévő vegyesbolt telefon­jához karos váltóval ma­gánszemélynél mellékállo­más létesítésére volna-e le­hetőség. A mellékállomás létesíté­séhez nem járulhatok hozzá, mert ha a karos váltó át­kapcsolása nem történik meg, akkor a mellékállo­más nem használható. Így a felelősség az állomás hasz­nálatának biztosításáért nem hárítható át a felelős előfi­zetőre. Vojnár László igazgatóhelyettes Baráti kör A Mezőkovácsházi Baráti Kör elszármazott és vidéken élő tagjainak találkozójára 1987. szeptember 6-án került sor. 30-40 év eltelte után ta­lálkoztak újra barátok és régi ismerősök. A meghívot­tak jóleső érzéssel fogadták, hogy a szülővárosuk megke­reste őket, számon tartja életüket, érdeklődik utánuk, és igényli a közreműködésü­ket a város fejlődése érde­kében. Az ünnepi találkozót dr. Eleki János, a baráti kör el­nöke nyitotta meg, majd dr. Fekete Lajos tanácselnök adott tájékoztatót a város fejlődésének öröméről és gondjairól, végül Szabó Ist­ván, a pártbizottság első tit­kára beszélt a baráti kör ed­digi tevékenységéről és cél­kitűzéseiről. Az ünnepség végén a vá­ros vezető' autóbuszos vá­rosnézésre invitálták a több mint 120 vendéget. Záró programként pedig kedves, közvetlen baráti beszélgetés­re került sor, fehér asztal mellett. A mielőbbi viszont­látásra! Dr. Bertók Ferenc, a szervező bizottság tagja, Egészségügyi nyugdíjasok Lücsén A békéscsabai Egyesített Egészségügyi Intézmények szakszervezeti bizottsága gyakran rendez találkozó­kat, kirándulásokat nyugdí­jasainak. Jól működő nyug­díjasklub keretében is ta­lálkoznak a régi egészség­ügyi dolgozók. Legutóbb szeptember közepén három­napos kiránduláson vettek részt Csehszlovákiában. Kas­sa, Poprád, a Csorba-tó, Lő­cse nevezetességei sokuk szá­mára egész életükben feled­hetetlen emlék marad. Egerben jártunk Nagyon szeretnénk a Bé­késcsabai Konzervgyár ve­zetőségének köszönetünket tolmácsolni támogatásukért, és a nyugdíjasklub vezetőjé­nek a szervezésért, amiért lehetőséget adtak nekünk, nyugdíjasoknak, hogy egy- egy szép kiránduláson részt vehettünk, és hazánk sok szép tájával megismerked­tünk. Egy háromnapos ki­ránduláson voltunk Egerben és környékén. Megcsodáltuk az egri várat, képtárat, fegy­vertárat, a Bazilikát. Az er­dei kisvasút külön élmény volt számunkra, nem kevés­bé Szilvásvárad és a Szalaj- ka völgyben tett gyalogséta. A fátyolforrást nehezen tud­tuk otthagyni, olyan szép látvány volt. A kirándulást vasárnap, egy kellemes für­déssel fejeztük be Egerben, és ebéd után sok szép él­ménnyel gazdagon indultunk haza, majd a Puszta csárdá­ban egy kellemes vacsorá­val ért véget a szép kirán­dulás. A nyugdíjasklub nevében T-né, Békéscsaba Szerkesztői üzenetek Turiné Kovács Márta, Bé­késcsaba. Valóban „vicces” a mellékelt számla, amely sehogyan sem stimmel. Ez pedig több, mint apró bosz- szúság. Éppen ezért továb­bítjuk az illetékeseknek. * * * Bán Sándor, Orosháza. Az ügyet nem lehet annyiban hagyni, éppen ezért az ira­tokat továbbítjuk a népi ellenőröknek. írásbeli figyelmeztetés Az 1987. augusztus 24-én a Békés Megyei Népújság­ban megjelent „A dühös au­tóbusz-vezető” című cikkre az alábbi választ adjuk: Az augusztus 2-án, vasár­nap délelőtt Békéscsabán, a 7-es járaton szolgálatot tel­jesítő gépkocsivezetőt meg­hallgattuk. A gépkocsiveze­tő nem a megfelelő udvari­as hangnemben kérte az utast, hogy gyermekét ne hagyja a babakocsiban, így az autóbusz-állomás vezető­je írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Felhívta figyel­mét az udvarias, kulturált viselkedésre. Megjegyezni kívánjuk, hogy a gépkocsivezetők a balesetveszély miatt — pl. hirtelen fékezés — kérik a kedves utasokat, hogy gyer­meküket ne hagyják a'baba- kocsiban. Az utazással járó kelle­metlenségekért a gyermeké­vel utazó édesanya szíves elnézését kérjük. Körös Volán Békéscsaba Becsületes megtaláló 1987. szeptember 17-én reggel 5.30-kor Békéscsabá­tól Hódmezővásárhelyig köz­lekedő személyvonaton, Csorvástól Orosházáig utaz­tam. A vonaton maradt a kézitáskám, melyben sze­mélyi igazolvány, személy- gépkocsi forgalmi engedély, vezetői engedély, egyéb fon­tos iratok, csekkek, lakás­kulcs és 1200 forint kész­pénz volt. Miután az oros­házi vasútállomáson Tóth Lászióné „nem tudott” segí­teni, felhívtuk a hódmező­vásárhelyi vasútállomást, ahol nagy örömömre szol­gált, hogy megtalálták a kézitáskám. Sajnos, a kocsirendező­nek — aki megtalálta — a nevét nem tudom, de ezúton köszönöm neki, és Szalainé- nak, akik megőrizték és visszajuttatták az elveszett táskát. Azt hiszem, mindnyájan szeretnénk, ha sok ilyen becsületes emberrel talál­koznánk. Bodnár Gyöngyi Orosháza figyelem, Áramszünet: Értesítjük t. Fogyasztóin­kat, hogy karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk Eredményhirdetés előtt Talán nemcsak azok várják a dohányzásról leszoktató mód­szer kidolgozására kiírt Állami Biztosító-pályázat eredményhir­detését, akik beneveztek, ha­nem azok is, akik eddig hiába próbáltak lemondani erről a ká­ros szenvedélyről. Ki tudja, ta­lán egycsapásra sikerül leszok­niuk, ha közzéteszik a célra­vezető módszert, amely az Ál­lami Biztosító által felajánlatt egymillió forint segítségévei be­vezethető és elterjeszthető. Er­re a pillanatra azonban még egy ideig várniuk kell a dohányo­soknak és a pályázóknak is. A beküldési határidő, márci­us 31. óta ugyanis többször ösz- szeült a nyolctagú bizottság, de a nagy számú pályamű értéke­lésével még nem végeztek. Az már most látható, hogy több díjazásra alkalmas munka ér­kezett, sőt gyakorlati megvaló­sításra is érdemes. Az ered­ményhirdetésre várhatóan az ősszel sor kerül, ám ezzel nem zárul az Állami Biztosító do­hányzás elleni ténykedése, a pénzintézet továbbra is részt vesz az egészséges életmódra való agitálásban, melynek ez a pályázat is része. Kiváló hőszigetelő falazóblokk telepünkről AZONNAL ELSZÁLLÍTHATÓ! Békéscsaba, Kossuth utca 23. T.: (66) 26-613. 1987. szept. 28-án 7.00— 16.00 óráig, Békéscsabán, a Fürjes és Franklin dűlőkben, vala­mint a Csanádapácai út melletti tanyavilágban, a vá­roshatár és húskombinát­hizlalda közti szakaszon, az Orosházi út Bercsényi út, városhatár közti szakaszán és a Székely M. és Bokányi D. u. Orosházi út felől táp­lált szakaszán. 1987. szept. 28-án 9.00—11.00 óráig, szept. 29-én 7.00— 16.00 óráig, szept. 30-án 9.00— 11.00 óráig. Újkígyóson, a Gyulai út— Gerendás! út—Temető u.— Árpád u. által határolt te­rületen. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni! Démász békéscsabai kirendeltsége II polgári védelem — lakosságvédelem A Magyar Polgári Véde­lem feladatként és szerve­zetként egyaránt jól ismert. A szervezet átfogja az egész országot, célkitűzéseinket is­merik a vezetők, az állam­polgárok pedig tudják, hogy velük és értük dolgozunk. A polgári védelem célja: a lakosság veszteségének meg­előzése, illetve csökkentése, az élet és az anyagi javak védelme, a mentés, mentesí­tés, fertőtlenítés végrehajtá­sa, a szervezett állami élet működési feltételeinek, s a népgazdaság folyamatosan termelő, szolgáltató stb. te­vékenységének elősegítése. II lakosság felkészítése A polgári védelem alap- rendeltetéséből fakadó egyik legfontosabb feladat a lakos­ság felkészítése, és ezen be­lül a szervezett pv-erők ki­képzése, a munkaviszonyban álló dolgozók, a tanulóifjú­ság és a munkaviszonyban nem álló lakosság felkészí­tése. A VII. ötéves tervben az a célkitűzésünk, hogy a polgá­ri védelem szervezett erői, a szakszolgálatok és az önvé­delmi szervezetek, valamint a gazdasági egységek dolgo­zói, továbbá a tanácsi appa­rátus vezető állománya el­mélyítse azokat a szakisme­reteket, amelyek birtokában képesek a beosztásukkal összefüggő polgári védelmi feladatok ellátására, végre­hajtására. A munkaviszonyban álló dolgozók polgári védelmi ki­képzése terén el kívánjuk ér­ni, hogy a dolgozók mind szélesebb körben ismerjék meg a tömegpusztító fegyve­rek hatása elleni védelem, a mentés, mentesítés formáit és módszereit, az üzemek állóképességének növelése érdekében végrehajtandó feladatokat. A tanulóifjúság polgári vé­delmi felkészítése a honvé­delmi nevelés keretében tör­ténik. Követelmény, hogy polgári védelmi szempontból a felsőfokú végzettség meg­szerzésével alkalmasak le­gyenek munkakörükkel kap­csolatos pv-parancsnoki, kö­zépiskola elvégzése után, munkába lépésük esetén pv- alegységparancsnoki felada­tok ellátására. A munkaviszonyban nem álló lakosság felkészítésének, illetve folyamatos tájékoz­tatásának alapvető módsze­re a propaganda, eszközei pedig a tömegtájékoztató eszközök. Így az MTV, az MR, az országos és helyi sajtó, a pv-kiállítások, vala­mint a film, amelyek a rend­kívüli helyzetekben — ka­tasztrófák, háborús időszak — tanúsítandó magatartási rendszabályokat ismertetnek. Riasztás ás tájékoztatás A lakosság időbeni riasz­tása megszervezésének és végrehajtásának fontosságát a II. világháború tapasztala­tai alapján Stuttgart és Pforzheim városok példái fémjelzik. Stuttgart ellen összesen 55 légitámadást haj­tottak végre, amelynek során 25 ezer tonna bombaterhet dobtak le. Ennek ellenére az áldozatok száma 4000 főt tett ki, a város 500 ezer fős lakosságának mintegy 0,8 százalékát. Ezzel szemben a 80 ezer lakosú Pforzheim vá­rost ért egyetlen támadás — amely a megfelelő riasztás elmulasztása következtében teljesen váratlanul érte a lakosságot, s melynek ' során 1600 tonna bombát dobtak le — 25 ezer halálos áldoza­tot követelt, vagyis a lakos­ság mintegy 31 százalékát. Magyarországon a jelenleg kiépített figyelő és felderítő rendszer valamennyi, a ha­zánk légterében mozgó esz­közt, repülőgépet, légicélt észlel. A műholdak lehetővé teszik a repülőterekről törté­nő felszállás, illetve a raké­taindítás azonnali meghatá­rozásit. Ezen felderítési ada­tok alapján történik a légi­riadó elrendelése. A légiriadó elrendelése minden esetben a Kossuth rádión és a Magyar Televí­zión keresztül, nyílt szöveg bemondásával történik. A rádióban elhangzott riasz­tást a lakóterületek és az üzemek különböző riasztó­eszközökön közvetítik. Az elektromos szirénák mellett fontosak a különbö­ző szükségriasztó eszközök is, mivel áramkimaradás esetén is biztosítani kell a lakosság riasztását. Ilyen eszközök a harang, a kézi sziréna, a hangosbemondó, a kolomp, a síndarab és a gőz-, vagy villamosduda, kürt, síp. Egyéni védelem A lakosság sugárbiológiai védelmének megszervezésé­re és biztosítására elkészül­tek az „egyéni védelmi ter­vek”, amelyek a védőesz­köz-ellátás, az elzárkózás, az rbv-ellenőrzés és -men­tesítés feladatait tartalmaz­zák. Az ország lakosságát az egyéni védőeszköz-ellátás szempontjából — a végre­hajtásra vonatkozó MTHB- határozat — két kategóriá­ba sorolja: —1 A háborús körülmé­nyek között is termelésre kötelezett üzemek dolgozói, vagyis a munkaviszonyban állók. E kategóriába tartoz­nak az irányító szervek, vállalatok, intézmények, üzemek, szövetkezetek dol­gozói, a terület veszélyezte­tettségétől függetlenül; — A lakosság egyéb kate­góriái, vagyis munkavi­szonyban, alkalmazásban nem állók. Ide tartoznak a csecsemők, a gyermekek, a tanulóifjúság, á háztartás­beliek, a magán- és szabad­foglalkozású felnőttek, a nyugdíjasok. A differenciálás részben a védőeszközök választékára, részben az ellátás ütemére vonatkozik. Az ellátásban elsőbbséget élveznek a ve­szélyeztetett területen és a háborús időszakban is ter­melésre kötelezett dolgozók* A lakóházak, lakások és közintézmények megelőző rbv-védelmi célokra — tar­tózkodásra, munkavégzésre — való előkészítése, a hábo­rúra való felkészülés egyik fontos feladata. Az épületek nyílászáróinak szigetelésé­vel és az egyéni védőeszkö­zök használatával a másod­lagos — szennyező — hatá­sok eredményesen kivédhe- tők. Megterveztük az rbv-fi- gyelés és -felderítés felada­tait, a lakosság sugáradag- ellenőrzését, az élelmiszer, az ivóvíz és más anyagok rbv-szennyezettségének vizs­gálatát, továbbá a személyek rbv-mentesítését és -ellen­őrzését. A lakosság, egyéni védel­me terveink szerint komp­lex módon valósul meg, és ez biztosíték arra, hogy az állampolgárok minden rend­kívüli helyzetben magas szintű védelemben részesül­nek. II lakosság műszaki védelme A jóváhagyott óvóhely­építési program alapján megkezdtük az új óvóhe­lyek építését a kiemelt vál­lalatoknál. A meglevő óvó­helyeknél folytatjuk a kar­bantartást, a felújítást és a korszerűsítést. Szükségesnek tartjuk, hogy az IKV által felújítás alatt levő óvóhe­lyeknél a szakhatósági fel­ügyeletet az illetékes pv-pa- rancsnokságok ellássák. A lakosság védelme jog­szabályilag korszerűen ren­dezett. Kidolgozott terveink és a végrehajtásukra tett in­tézkedések, továbbá a célki­tűzések megvalósulása alap­ján joggal állíthatjuk, hogy hazánkban a lakosság vé­delme magas szinten bizto­sított. Sztanek Endre ezredes, a PVOT pk. első helyettese A látvány önmagáért beszél. Ezt az alföldi kenyeret szeptember 5-én vásárolta olvasónk Békéscsabán, a '100-as ABC-ben /

Next

/
Thumbnails
Contents