Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
'1987. szeptember 26., szombat o l3N;lUkfito Tanácsülésekről jelentjük Szeghalom A háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepéről tárgyalt a szeghalmi tanács. A városban a kisárutermelő gazdaságok száma mintegy 1100, s ezekből 950 foglalkozik állattenyésztéssel. A hízó sertéseknél bevezetett új minősítési rendszer következtében 50 százalékról 80 százalékra emelkedett a településen a fehér hússertések aránya. Egyre inkább tért hódít a háztáji és kisegítő gazdaságokhoz több évre történő tehén, növendékmarha, tenyészkoca, tenyészkan, anyajuh és tenyészkos kihelyezése. Az áfész jelentős segítséget nyújt a kisárutermelőknek. A város belterületén igen sok gondot okoz évről évre az istállótrágya helytelen tárolása. Nem kielégítő a kisgép- és kéziszerszám-ellátás sem, javítani kellene a kínálatot, be kellene indítani a kölcsönzést is. Javítani kell a kistermeléssel kapcsolatos propagandamunkát és továbbra is szükséges a kistermelők elméleti és gyakorlati oktatása. Ezután a város közművelődési helyzetét vitatták meg a tanácstagok. Az intézmények legalapvetőbb személyi és tárgyi feltételei biztosítottak. Nem megnyugtató viszont a könyvtár és a múzeum állapota, és meg kell javítani az ifjúsági ház tetőszerkezetét. Jámbor Ernő osztályvezető előterjesztése szorgalmazza, hogy mivel a gazdasági helyzet nem ad lehetőséget az intézmények fejlesztésére, fokozottabb gondot kell fordítani a meglevő anyagi és szellemi erők intenzív felhasználására, a munka minőségének javítására és az együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasználására. u Sarkad Sarkadon a városi jogú nagyközségi tanács Jakó István tanácselnök vezetésével első napirendi pontként megvitatta Kovács László osztályvezető beszámolóját a cigánylakosság élet- és munkakörülményeiről. A téma utoljára önálló napirendi pontként 1984-ben került a testület elé. A beszámoló igen sokakat ösztönzött arra, hogy véleményt nyilvánítsanak. Bár a lakosságnak csak 7,5 százaléka cigány, a teremben ülők mégis egyetértettek abban, hogy a cigánylakosság helyzetének javításában még sok intézménynek sok tennivalója van. E réteg munkavállalását nehezíti, hogy kevés közöttük a szakmunkás. A képzetlenséggel együtt jár az ingázás, az alacsony kereseti lehetőség, emiatt élet- körülményeik rendezését csak kevesen tudják saját erőből megoldani. A tanácstagok nagy felelősséggel foglaltak állást abban, hogy differenciáltan kell a segítségnyújtást megvalósítani, nehogy a lumpenség nyerjen tért. Az 1960-as évek eleje óta a községben jelentős eredményeket értek el az óvodába járás, az iskolavégzés területén. A községben cigányklub működik, melynek az óvodától való szétválasztására a tanács 800 ezer forint támogatást kapott. Az új klub kialakításával szeretnének a helyiek a felnőtt cigánylakosság köz- művelődése és közéletisége terén újabb lépést tenni előre. A beszámoló javaslatként felvetette, hogy az élet- és munkakörülmények további javítása érdekében vegyék számba a rossz helyzetben élőket, valamint a cigányügyi koordinációs bizottság és a tanács illetékes szak- igazgatási szerve vizsgálja meg és tegyen javaslatot a várható foglalkoztatottsági problémák megoldására. A javaslatokat a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. További napirendi pontként meghallgatták és tudomásul vették Nemes Dánielnek, a Lenin Tsz elnökének tájékoztatóját a tsz gazdasági helyzetéről és a tervfeladatok végrehajtásának kilátásairól. Az ülés bejelentésekkel, interpellációkkal zárult. Sz. M. Tótkomlós A közrend és közbiztonság helyzetéről tárgyalt a tótkomlósi tanács. A tanácstagok megállapították, hogy a közrend és a közbiztonság jónak értékelhető, bár egy- egy bűncselekmény-kategóriában emelkedés mutatkozik, s helyenként lazul az állampolgári fegyelem. Az elmúlt két évben nőtt az ittas járművezetés, a súlyos testi sértés, a személyi tulajdon és a társadalmi tulajdon ellen elkövetett lopások száma. A közlekedési balesetek megelőzése és a közlekedési fegyelem megszilárdítása érdekében folyamatos rendőri ellenőrzéssel igyekeznek kiszűrni a közlekedés garázdáit, az ittas járművezetőket, valamint a műszakilag alkalmatlan járműveket. Nincs baj a fiatalok magatartásával, ám sok gondot okoz, hogy a fiatalkorúak szeszesital-fogyasztását a szórakozóhelyeken nem gátolják meg. A község területén négy önkéntes rendőri csoport 43 taggal működik, és nagy segítséget nyújtanak a rendőri munkához. u Kondoros A kondorosi tanácsülés1 a nem tanácsi szervekkel kötött együttműködési megállapodások megvalósításának tapasztalatait összegezte. A tanács hetedik ötéves tervben határozta meg azokat a fejlesztési feladatokat, amelyek megvalósításához igényelte a nem tanácsi szervek — a Népfront, a KISZ, a szakszervezet, a helyi tsz, a takarmánykeverő közös vállalat és az áfész segítségét. Ilyen feladatok voltak az általános iskola és a tornaterem építése, a telefon- hálózat korszerűsítése, a gázhálózat, és az úthálózat fejlesztése, a vízellátási problémák megoldási, a szennyvíztisztító-telep és gerincvezeték építése, és a lakásépítés. összességében megállapítható, hogy az együttműködés elsősorban a gazdasági területen volt eredményes. Az együttműködésben még meglévő hiányosságok szervezetten, ösz- szehangoltabb munkával megszüntethetők. Okánv Az Okányi Községi Tanács ülésén első napirendi pontként az általános iskola és az óvoda oktató-nevelő munkájáról számolt be. Püski Imre iskolaigazgató. A személyi feltételek megfelelőek a község oktatási intézményeiben, hiszen a szakos ellátás jobb a város és városkörnyéki átlagnál, a nevelőtestület fiatalodó, az átlagéletkor 33 év. Népi építészeti tanácskozás Békésen Az általában kétévenként ülésező népi építészeti tanácskozás résztvevői 6. alkalommal gyűltek össze a Békési Városi Tanács épületében szeptember 25-én. A tanács kapuján elhelyezett két, egymással szembeforduló tenyeret ábrázoló plakát hívta fel a figyelmet a tanácskozás színhelyére. A tenyerek vigyázva ' óvnak egy falusi haranglábszerkezetet. A plakát találó, hiszen az idei tanácskozás középpontjában a falusi tornyok, templomok lelőhelyeinek bemutatása, védelmének megvitatása állt. A most már hagyomány- nyá váló tanácskozás ez évi rendezvénye egyúttal jubileum is, hiszen október 5-én lesz 10 éve, hogy az Országos Műemlékfelügyelőség felkérte Békés városát a népi építkezéssel foglalkozó konferenciák házigazdái teendőinek ellátására. A meghívottak között voltak a megyei tanácsok építési osztályainak dolgozói, a rendező szervek illetékes szakemberei és az érintett egyházak vezetői. — Száznyolcvan meghívót küldtünk el— mondta A kép Sisa Béla Száz fénykép — száz népi műemlék című fotónaplójából a békési református temető fejfáit ábrázolja Ferenczi Sándor, a Békési Városi Tanács műszaki osztályának főelőadója —, ebből közel százan jelezték visz- sza a részvételüket. A konferencia kétnapos, elég zsúfolt programokkal. Pénteken kilenc, szombaton három igen tekintélyes előadó tart előadást a témával kapcsolatban. A tanácskozások célja az, hogy felhívjuk a figyelmet a népi építészet értékeire, a hazai műemlékek megőrzésére, s hogy az érintett szakemberek kicseréljék tapasztalataikat a konzerválás módjairól, lehetőségeiről. Az előadók gyakran mutatnak be határainkon túli építészeti emlékeket, mint dr. Valter Ilona, vagy Sebestyén József is, akik az Ausztriában, illetve Erdélyben található falusi templomok világáról, múltjáról és jelenéről beszéltek. A péntek délután egyik kiemelkedő előadója Sisa Béla, az Országos Műemléki Felügyelőség népi építészeti szakreferense volt, aki a Kárpát-medence fatornyairól tartott színes, diafilmekkel illusztrált előadást. A ma délelőtti előadássorozat kuriózuma pedig Bemard Lane, a bristoli egyetem professzorának beszámolója, amelyet a falusi templomok angliai építészeti konzerválásáról tart. A kétnapos tanácskozás a szombat délutáni mezőberé- nyi és békéscsabai kirándulásai ér véget. I magyar Közgyűlés Gyulaváriban Létkérdés a nyereséges gazdálkodás A tárgyi feltételek már kevésbé megnyugtatóak, hiszen az épületek állaga romlik, s minimális a lehetőség szemléltető eszközök vásárlására is. Ez évben az oktató-nevelő munkában továbbra is kiemelt feladat az óvodában az anyanyelvi készség fejlesztése, s az egészséges életmódra nevelés. Az általános iskolában az alapkészségek fejlesztése a legfőbb cél. Nagy események előtt áll az okányi iskola, hiszen közeledd a földszintes új iskola 50. és az emeletes iskola 30. évfordulója, melyet méltóképpen kívánnak megünnepelni a diákok, s a pedagógusok... Püski Imre beszámolóját s a hozzászólásokat követően Szívós László, az ideiglenes bizottság elnöke ismertette egyhónapos gyűjtőmunkájuk tapasztalatait a tanács kapcsolatairól a község gazdasági-politikai és tömegszervezeteivel. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. N. Á. Nincs könnyű helyzetben a Gyulavári Lenin Tsz. Sem a tagság, sem a vezetők. Elég csak arra utalni, hogy tavaly közel 6,3 milliós veszteséggel zárták az évet. Most év végére nagyon szerény, egymilliós nyereség elérését tűzték ki célul. — Nem titok, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetében a nyereséges gazdálkodás a fennmaradást, a veszteség pedig a megszűnést jelenti a tsz számára — hangsúlyozta egyebek mellett Mihucza Géza, a szövetkezet elnöke. A tegnap, pénteken megrendezett tsz-közgyűlésen beszámoló hangzott el a gazdasági helyzetről, annak várható alakulásáról, ami sajnos jelenleg nem nevezhető valami biztatónak. A kedvezőtlen időjárás megint többmilliós veszteséget okozott. Nagy kiesés volt a növény- termesztésben, és ennek csak egy részét téríti a biztosító. Igaz, hogy a hátralévő időben még sokat változhat a kép, de ahhoz úiabb erőfeszítések kellenek az egész kollektíva részéről. A tervek megalapozottak ennek teljesítéséhez, de még fontosabb az ■ (a tagság akarata és elhatározása), hogy stabilabbá váljon a most még bukdácsoló közös gazdaság. Talán ez az év az utolsó lehetőség erre. B. O. Doboz Dobozon a tanácsülés első napirendi pontjaként a nagyközségi tanács v. b. szakigazgatási szervének munkáját tárgyalta meg a testület. Ezt követően a Petőfi Termelőszövetkezet első félévi munkája szerepelt napirenden, Balázs Mátyás tsz- elnök írásos előterjesztésében. A növénytermesztést tekintve a tsz-ben a termésátlagok messze elmaradtak a tervezettől, mely nagyrészt a kemény télnek és az aszályos nyárnak következménye. Az árbevételi kiesés meghaladja a 10 millió forintot. A kalászosok betakarítása jó ütemben, időben megtörtént. Az állat- tenyésztési ágazat első félévi teljesítménye lényegesen jobb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. Az állattenyésztés várhatóan túlteljesíti tervét, de a növénytermesztés kiesését nem tudja pótolni. A többi ágazatban folyó munkát és a körülményeket is figyelembe véve az idén szerényebb nyereségre lehet számítani. A testület mindkét előterjesztést és a határozati javaslatokban foglaltakat elfogadta, majd újabb öt évre szólóan az általános iskola igazgatójának Váradi Mihály nét nevezte ki. P. F. Típusmódosítás a Lada Szamarára, Marutira és Tas Volkswagenre A Merkúr Személygépkocsiértékesítő Vállalat tájékoztatása szerint szeptember 28-tól október 2-ig még idei, illetve ’88. évtől kezdődő szállításra Lada Szamara személygépkocsira íipus- módosítást fogadnak el azoktól, akiknek 1987. július 31-ig befizetett és jelenleg érvényes bármilyen Lada-előjegyzésük van. Az 1289 köbcentiméter hengerűrtartalmú Lada Szamara típusú gépkocsi fogyasztói ára 175 000 forint. Ugyancsak hétfőtől, lehetőség van típusmódosításra az indiai Maruti 800-as és a jugoszláv Tas Volkswagen Golf 1300-as személygépkocsira is. A Maru- tiból 500 érkezik, a Volkswagenből 70 darabbal rendelkezik a Merkur. Ezekre a típusokra azok a Lada 1500-asra várók módosíthatják igényüket, akiknek rendelését Budapesten 18 ezer, Debrecenben 14 ezer, Győrött pedig 6 ezer előjegyzési számhatárig tartják nyilván. E két típusra a módosítást — a Lada előjegyzési szám feltüntetésével ■— kizárólag levélben, a Merkur Vállalat központjának — levélcím: Merkúr, Budapest 1392, postafiók: 286 — lehet bejelenteni. A Maruti 800-as típusú személygépkocsi fogyasztói ára 260 ezer forint, míg a Tas Volkswagen Golf 1300-as típusú autó fogyasztói ára 534 ezer forint. A vállalatnál elmondták, hogy mindhárom típusnál az előző rendelés jelzett átadási ideje és eredeti sorszáma határozza meg a besorolást. A háromfajta gépkocsira közületi megrendelést nem fogadnak el. Dőlt betűvel A joghurt Vége az idegenforgalmi szezonnak. A hazánkra kiváncsi turisták zöme már hazautazott. Akik ezután jönnek, azok többnyire üzleti ügyben vagy rokonlátogatásra érkeznek. Nem nehéz megállapítani, hogy az idén sikere volt Magyarországnak. Minden eddiginél nagyobb számban jöttek a turisták keletről és (főleg) nyugatról egyaránt. Olyan népekkel lehetett tömegével találkozni — a Benelux államokból és Skandináviából érkezettekkel —, akik korábban oly kevesen jártak errefelé, hogy az ember azt hihette, eltévedtek Európa térképén. Nőtt tehát hazánk imázsa — vonom le a kézenfekvő következtetést, s elterpeszkedhetnék e fölötti örömömben, ha nem látnám, érezném, hogy mennyire labilis, ingatag ez a kedvező-vonzó Magyarország-kép. S ettől kezdve az foglalkoztat, hogy jelent-e elegendő vonzerőt az a bizonyos magyaros vendégszeretet, s egyáltalán létezik-e még ilyesmi — a külföldi szemével. A nyár már messze, de az emlékek még elevenek. Híres-neves balatoni fürdőhely. Az igazán kulturált, jól ellátott kemping kapujában a portás a korlátnak támaszkodva teszi dolgát. A világra ügyet sem vetve joghurtot kanalaz. A bajszán megtelepszik a sűrű, savanyú tej. Két kainál aludttej között szól oda a szolgai alázattal közelítő vendégnek: nincs hely. Vagyis menjen, ahová akar. Azazhogy mellette egy őszes úriember, nála talán a ház körül fel lehet verni a sátrat, leállítani a lakókocsit. (Az út túloldalán levő, szintén kulturált kempingbe az istennek sem irányítja a kedves külföldit — mert onnan e szolgálatért nem adnak jattot.) A kempingtől nem messze hatalmas ABC, hatalmas sorral és a helyhez méltatlan áruhiánynyal. Miközben kudarcba fulladt vásárlási kísérletem után azon bosszankodom, miért nincs szombaton is friss kifli, az üzlet háta mögé érve a látványtól majd hanyatt vágom magam. A szabadstrandhoz vezető út mentén (tehát nem egy eldugott szegletében a fürdőtelepnek) az ABC felségterületén hatalmas • láda- és szeméthegyek.- Tájkép csata után. Felkavaró, vérlázító, bicskanyitogató. Védjegy egy egyre terjedő közgondolkodáson: akinek nem tetszik, , ne nézzen oda. A jelenség nem sajátosan balatoni. Másutt, más formában ugyanez megtalálható. A Visegrád-probléma, azt hiszem, sokak előtt ismert. Magukat környezetvédelmi szakembereknek nevezők egy csoportja kifogásolja, hogy vízlépcső épül a Dunán. Többek között azt vetik a kormány szemére, hogy a nagymarosi gát elcsúfítja a Dunakanyar Európa-hírű panorámáját. A gyönyörű látványt természetesen magam is sajnálom — vajh, akad-e olyan, aki nem —, ám azt is látom, hogy Visegrádnak nem a vízlépcső a halála. Sokkal inkább az a látvány, ami azon a varosiasodó Duna-parti településen fogad. A gazdátlanság meghökkentő képe: a Duna-part rendezetlensége, a házak és kerítések elhanyagoltsága, a rozsda villanyoszlopokat és víz menti korlátokat fogva tartó egyeduralma, a szétvertség, és a mindent beterítő kosz, a hajóállomás környékén. Magyarország gyöngyszemén, a Duna■ mente ékszerén, ahol még Mátyás építtetett palotát, ahol — mert királyok is találkoztak ott jó 650 évvel ezelőtt — Magyarország egy pillanatra Európának érezhette magát. És most? Ügy tűnik, Visegrád messzebb van Európától, mint volt annak idején. És sajnos Magyarország is távolabb isik tőle, mint ahogy társadalmi berendezkedése, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzete, gazdasági és társadalmi reformkísérletei és termelési adottságai szerint megérdemelné. Nem tudni, hogy ebben a nyitottá vált európai közgondolkodásban az egyszeri kíváncsiság, a „vasfüggöny” mögötti világ egzotikuma, vagy hazánk valóságos értékei vonzzák az idegent. Szeretném hinni, hogy az utóbbi. Ennek van felhajtóereje, és nemzeti önbecsülést adó kisugárzása. Hazánk geopolitikai fekvése az idegenforgalom szempontjából Európában az egyik legkedvezőbb. Valami, amit nem értékel le a cserearányromlás. Csak be ne beszéljük magunknak, hogy nincs pénzünk idegenforgalmi beruházásokra! Mert a külföldi közérzete nemcsak az új szállodák számával mérhető. Hanem a jó szóval és az elemi gondoskodással. Ehhez pedig köztudottan nem kell pénz.
