Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

'1987. szeptember 26., szombat o l3N;lUkfito Tanácsülésekről jelentjük Szeghalom A háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepéről tár­gyalt a szeghalmi tanács. A városban a kisárutermelő gazdaságok száma mintegy 1100, s ezekből 950 foglalko­zik állattenyésztéssel. A hí­zó sertéseknél bevezetett új minősítési rendszer követ­keztében 50 százalékról 80 százalékra emelkedett a te­lepülésen a fehér hússerté­sek aránya. Egyre inkább tért hódít a háztáji és ki­segítő gazdaságokhoz több évre történő tehén, növen­dékmarha, tenyészkoca, te­nyészkan, anyajuh és te­nyészkos kihelyezése. Az áfész jelentős segítséget nyújt a kisárutermelőknek. A város belterületén igen sok gondot okoz évről évre az istállótrágya helytelen tá­rolása. Nem kielégítő a kis­gép- és kéziszerszám-ellátás sem, javítani kellene a kí­nálatot, be kellene indítani a kölcsönzést is. Javítani kell a kistermeléssel kap­csolatos propagandamunkát és továbbra is szükséges a kistermelők elméleti és gya­korlati oktatása. Ezután a város közműve­lődési helyzetét vitatták meg a tanácstagok. Az intézmé­nyek legalapvetőbb szemé­lyi és tárgyi feltételei biz­tosítottak. Nem megnyugta­tó viszont a könyvtár és a múzeum állapota, és meg kell javítani az ifjúsági ház tetőszerkezetét. Jámbor Ernő osztályvezető előterjesztése szorgalmazza, hogy mivel a gazdasági helyzet nem ad lehetőséget az intézmények fejlesztésére, fokozottabb gondot kell fordítani a meg­levő anyagi és szellemi erők intenzív felhasználására, a munka minőségének javítá­sára és az együttműködés­ben rejlő lehetőségek jobb kihasználására. u Sarkad Sarkadon a városi jogú nagyközségi tanács Jakó István tanácselnök vezetésé­vel első napirendi pontként megvitatta Kovács László osztályvezető beszámolóját a cigánylakosság élet- és mun­kakörülményeiről. A téma utoljára önálló napirendi pontként 1984-ben került a testület elé. A beszámoló igen sokakat ösztönzött ar­ra, hogy véleményt nyilvá­nítsanak. Bár a lakosságnak csak 7,5 százaléka cigány, a teremben ülők mégis egyet­értettek abban, hogy a ci­gánylakosság helyzetének ja­vításában még sok intéz­ménynek sok tennivalója van. E réteg munkavállalá­sát nehezíti, hogy kevés kö­zöttük a szakmunkás. A képzetlenséggel együtt jár az ingázás, az alacsony ke­reseti lehetőség, emiatt élet- körülményeik rendezését csak kevesen tudják saját erőből megoldani. A ta­nácstagok nagy felelősséggel foglaltak állást abban, hogy differenciáltan kell a segít­ségnyújtást megvalósítani, nehogy a lumpenség nyer­jen tért. Az 1960-as évek eleje óta a községben jelen­tős eredményeket értek el az óvodába járás, az isko­lavégzés területén. A köz­ségben cigányklub működik, melynek az óvodától való szétválasztására a tanács 800 ezer forint támogatást ka­pott. Az új klub kialakításá­val szeretnének a helyiek a felnőtt cigánylakosság köz- művelődése és közéletisége terén újabb lépést tenni elő­re. A beszámoló javaslatként felvetette, hogy az élet- és munkakörülmények további javítása érdekében vegyék számba a rossz helyzetben élőket, valamint a cigány­ügyi koordinációs bizottság és a tanács illetékes szak- igazgatási szerve vizsgálja meg és tegyen javaslatot a várható foglalkoztatottsági problémák megoldására. A javaslatokat a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. További napirendi pont­ként meghallgatták és tu­domásul vették Nemes Dá­nielnek, a Lenin Tsz elnö­kének tájékoztatóját a tsz gazdasági helyzetéről és a tervfeladatok végrehajtásá­nak kilátásairól. Az ülés be­jelentésekkel, interpelláci­ókkal zárult. Sz. M. Tótkomlós A közrend és közbizton­ság helyzetéről tárgyalt a tótkomlósi tanács. A tanács­tagok megállapították, hogy a közrend és a közbiztonság jónak értékelhető, bár egy- egy bűncselekmény-kategó­riában emelkedés mutatko­zik, s helyenként lazul az állampolgári fegyelem. Az elmúlt két évben nőtt az it­tas járművezetés, a súlyos testi sértés, a személyi tu­lajdon és a társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett lo­pások száma. A közlekedési balesetek megelőzése és a közlekedési fegyelem meg­szilárdítása érdekében fo­lyamatos rendőri ellenőrzés­sel igyekeznek kiszűrni a közlekedés garázdáit, az ittas járművezetőket, vala­mint a műszakilag alkal­matlan járműveket. Nincs baj a fiatalok ma­gatartásával, ám sok gon­dot okoz, hogy a fiatalko­rúak szeszesital-fogyasztását a szórakozóhelyeken nem gátolják meg. A község te­rületén négy önkéntes rend­őri csoport 43 taggal műkö­dik, és nagy segítséget nyúj­tanak a rendőri munkához. u Kondoros A kondorosi tanácsülés1 a nem tanácsi szervekkel kö­tött együttműködési megál­lapodások megvalósításának tapasztalatait összegezte. A tanács hetedik ötéves terv­ben határozta meg azokat a fejlesztési feladatokat, ame­lyek megvalósításához igé­nyelte a nem tanácsi szer­vek — a Népfront, a KISZ, a szakszervezet, a helyi tsz, a takarmánykeverő közös vállalat és az áfész segítsé­gét. Ilyen feladatok voltak az általános iskola és a tor­naterem építése, a telefon- hálózat korszerűsítése, a gázhálózat, és az úthálózat fejlesztése, a vízellátási problémák megoldási, a szennyvíztisztító-telep és gerincvezeték építése, és a lakásépítés. összességében megállapítható, hogy az együttműködés elsősorban a gazdasági területen volt eredményes. Az együttmű­ködésben még meglévő hiá­nyosságok szervezetten, ösz- szehangoltabb munkával megszüntethetők. Okánv Az Okányi Községi Ta­nács ülésén első napirendi pontként az általános isko­la és az óvoda oktató-neve­lő munkájáról számolt be. Püski Imre iskolaigazgató. A személyi feltételek meg­felelőek a község oktatási intézményeiben, hiszen a szakos ellátás jobb a város és városkörnyéki átlagnál, a nevelőtestület fiatalodó, az átlagéletkor 33 év. Népi építészeti tanácskozás Békésen Az általában kétévenként ülésező népi építészeti ta­nácskozás résztvevői 6. al­kalommal gyűltek össze a Békési Városi Tanács épü­letében szeptember 25-én. A tanács kapuján elhelyezett két, egymással szembefor­duló tenyeret ábrázoló pla­kát hívta fel a figyelmet a tanácskozás színhelyére. A tenyerek vigyázva ' óvnak egy falusi haranglábszerke­zetet. A plakát találó, hi­szen az idei tanácskozás kö­zéppontjában a falusi tor­nyok, templomok lelőhelyei­nek bemutatása, védelmének megvitatása állt. A most már hagyomány- nyá váló tanácskozás ez évi rendezvénye egyúttal jubi­leum is, hiszen október 5-én lesz 10 éve, hogy az Orszá­gos Műemlékfelügyelőség felkérte Békés városát a népi építkezéssel foglalkozó konferenciák házigazdái te­endőinek ellátására. A meghívottak között voltak a megyei tanácsok építési osztályainak dolgo­zói, a rendező szervek ille­tékes szakemberei és az érintett egyházak vezetői. — Száznyolcvan meghí­vót küldtünk el— mondta A kép Sisa Béla Száz fény­kép — száz népi műemlék című fotónaplójából a bé­kési református temető fej­fáit ábrázolja Ferenczi Sándor, a Békési Városi Tanács műszaki osz­tályának főelőadója —, ebből közel százan jelezték visz- sza a részvételüket. A kon­ferencia kétnapos, elég zsú­folt programokkal. Pénte­ken kilenc, szombaton há­rom igen tekintélyes előadó tart előadást a témával kap­csolatban. A tanácskozások célja az, hogy felhívjuk a figyelmet a népi építészet értékeire, a hazai műemlé­kek megőrzésére, s hogy az érintett szakemberek kicse­réljék tapasztalataikat a konzerválás módjairól, le­hetőségeiről. Az előadók gyakran mutatnak be ha­tárainkon túli építészeti emlékeket, mint dr. Valter Ilona, vagy Sebestyén Jó­zsef is, akik az Ausztriában, illetve Erdélyben található falusi templomok világáról, múltjáról és jelenéről be­széltek. A péntek délután egyik kiemelkedő előadója Sisa Béla, az Országos Műemléki Felügyelőség népi építészeti szakreferense volt, aki a Kárpát-medence fatornyai­ról tartott színes, diafilmek­kel illusztrált előadást. A ma délelőtti előadásso­rozat kuriózuma pedig Bemard Lane, a bristoli egyetem professzorának be­számolója, amelyet a falusi templomok angliai építésze­ti konzerválásáról tart. A kétnapos tanácskozás a szombat délutáni mezőberé- nyi és békéscsabai kirándu­lásai ér véget. I magyar Közgyűlés Gyulaváriban Létkérdés a nyereséges gazdálkodás A tárgyi feltételek már kevésbé megnyugtatóak, hi­szen az épületek állaga rom­lik, s minimális a lehető­ség szemléltető eszközök vá­sárlására is. Ez évben az oktató-nevelő munkában továbbra is ki­emelt feladat az óvodában az anyanyelvi készség fej­lesztése, s az egészséges életmódra nevelés. Az ál­talános iskolában az alap­készségek fejlesztése a leg­főbb cél. Nagy események előtt áll az okányi iskola, hiszen kö­zeledd a földszintes új is­kola 50. és az emeletes is­kola 30. évfordulója, me­lyet méltóképpen kívánnak megünnepelni a diákok, s a pedagógusok... Püski Imre beszámolóját s a hozzászólásokat követő­en Szívós László, az ideig­lenes bizottság elnöke is­mertette egyhónapos gyűj­tőmunkájuk tapasztalatait a tanács kapcsolatairól a köz­ség gazdasági-politikai és tö­megszervezeteivel. A tanácsülés bejelentések­kel ért véget. N. Á. Nincs könnyű helyzetben a Gyulavári Lenin Tsz. Sem a tagság, sem a veze­tők. Elég csak arra utalni, hogy tavaly közel 6,3 mil­liós veszteséggel zárták az évet. Most év végére na­gyon szerény, egymilliós nyereség elérését tűzték ki célul. — Nem titok, hogy az or­szág nehéz gazdasági hely­zetében a nyereséges gaz­dálkodás a fennmaradást, a veszteség pedig a megszű­nést jelenti a tsz számára — hangsúlyozta egyebek mellett Mihucza Géza, a szövetkezet elnöke. A teg­nap, pénteken megrendezett tsz-közgyűlésen beszámoló hangzott el a gazdasági helyzetről, annak várható alakulásáról, ami sajnos je­lenleg nem nevezhető vala­mi biztatónak. A kedvezőt­len időjárás megint több­milliós veszteséget okozott. Nagy kiesés volt a növény- termesztésben, és ennek csak egy részét téríti a biz­tosító. Igaz, hogy a hátra­lévő időben még sokat vál­tozhat a kép, de ahhoz úiabb erőfeszítések kellenek az egész kollektíva részéről. A tervek megalapozottak ennek teljesítéséhez, de még fontosabb az ■ (a tag­ság akarata és elhatározása), hogy stabilabbá váljon a most még bukdácsoló közös gazdaság. Talán ez az év az utolsó lehetőség erre. B. O. Doboz Dobozon a tanácsülés el­ső napirendi pontjaként a nagyközségi tanács v. b. szakigazgatási szervének munkáját tárgyalta meg a testület. Ezt követően a Petőfi Termelőszövetkezet első fél­évi munkája szerepelt napi­renden, Balázs Mátyás tsz- elnök írásos előterjesztésé­ben. A növénytermesztést tekintve a tsz-ben a ter­mésátlagok messze elma­radtak a tervezettől, mely nagyrészt a kemény télnek és az aszályos nyárnak kö­vetkezménye. Az árbevételi kiesés meghaladja a 10 mil­lió forintot. A kalászosok betakarítása jó ütemben, időben megtörtént. Az állat- tenyésztési ágazat első fél­évi teljesítménye lényege­sen jobb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. Az állattenyésztés várható­an túlteljesíti tervét, de a növénytermesztés kiesését nem tudja pótolni. A többi ágazatban folyó munkát és a körülményeket is figye­lembe véve az idén szeré­nyebb nyereségre lehet szá­mítani. A testület mindkét elő­terjesztést és a határozati javaslatokban foglaltakat el­fogadta, majd újabb öt évre szólóan az általános iskola igazgatójának Váradi Mi­hály nét nevezte ki. P. F. Típusmódosítás a Lada Szamarára, Marutira és Tas Volkswagenre A Merkúr Személygépkocsi­értékesítő Vállalat tájékoztatása szerint szeptember 28-tól októ­ber 2-ig még idei, illetve ’88. év­től kezdődő szállításra Lada Sza­mara személygépkocsira íipus- módosítást fogadnak el azoktól, akiknek 1987. július 31-ig befi­zetett és jelenleg érvényes bár­milyen Lada-előjegyzésük van. Az 1289 köbcentiméter hen­gerűrtartalmú Lada Szamara tí­pusú gépkocsi fogyasztói ára 175 000 forint. Ugyancsak hétfőtől, lehetőség van típusmódosításra az indiai Maruti 800-as és a jugoszláv Tas Volkswagen Golf 1300-as személygépkocsira is. A Maru- tiból 500 érkezik, a Volkswa­genből 70 darabbal rendelkezik a Merkur. Ezekre a típusokra azok a Lada 1500-asra várók módosíthatják igényüket, akik­nek rendelését Budapesten 18 ezer, Debrecenben 14 ezer, Győ­rött pedig 6 ezer előjegyzési számhatárig tartják nyilván. E két típusra a módosítást — a Lada előjegyzési szám feltün­tetésével ■— kizárólag levélben, a Merkur Vállalat központjá­nak — levélcím: Merkúr, Bu­dapest 1392, postafiók: 286 — lehet bejelenteni. A Maruti 800-as típusú sze­mélygépkocsi fogyasztói ára 260 ezer forint, míg a Tas Volkswagen Golf 1300-as típusú autó fogyasztói ára 534 ezer fo­rint. A vállalatnál elmondták, hogy mindhárom típusnál az előző rendelés jelzett átadási ideje és eredeti sorszáma határozza meg a besorolást. A háromfajta gépkocsira közületi megrende­lést nem fogadnak el. Dőlt betűvel A joghurt Vége az idegenforgalmi szezonnak. A hazánkra kiváncsi turisták zöme már hazautazott. Akik ezután jönnek, azok többnyire üzleti ügyben vagy rokonlátogatásra érkeznek. Nem nehéz megállapítani, hogy az idén sikere volt Ma­gyarországnak. Minden eddiginél nagyobb számban jöttek a turisták keletről és (főleg) nyugatról egyaránt. Olyan népekkel lehetett tömegével találkozni — a Benelux álla­mokból és Skandináviából érkezettekkel —, akik korábban oly kevesen jártak errefelé, hogy az ember azt hihette, el­tévedtek Európa térképén. Nőtt tehát hazánk imázsa — vonom le a kézenfekvő kö­vetkeztetést, s elterpeszkedhetnék e fölötti örömömben, ha nem látnám, érezném, hogy mennyire labilis, ingatag ez a kedvező-vonzó Magyarország-kép. S ettől kezdve az foglalkoztat, hogy jelent-e elegendő vonzerőt az a bizo­nyos magyaros vendégszeretet, s egyáltalán létezik-e még ilyesmi — a külföldi szemével. A nyár már messze, de az emlékek még elevenek. Hí­res-neves balatoni fürdőhely. Az igazán kulturált, jól el­látott kemping kapujában a portás a korlátnak támaszkod­va teszi dolgát. A világra ügyet sem vetve joghurtot kana­laz. A bajszán megtelepszik a sűrű, savanyú tej. Két ka­inál aludttej között szól oda a szolgai alázattal közelítő vendégnek: nincs hely. Vagyis menjen, ahová akar. Azaz­hogy mellette egy őszes úriember, nála talán a ház körül fel lehet verni a sátrat, leállítani a lakókocsit. (Az út túl­oldalán levő, szintén kulturált kempingbe az istennek sem irányítja a kedves külföldit — mert onnan e szolgálatért nem adnak jattot.) A kempingtől nem messze hatalmas ABC, hatalmas sorral és a helyhez méltatlan áruhiány­nyal. Miközben kudarcba fulladt vásárlási kísérletem után azon bosszankodom, miért nincs szombaton is friss kifli, az üzlet háta mögé érve a látványtól majd hanyatt vá­gom magam. A szabadstrandhoz vezető út mentén (tehát nem egy eldugott szegletében a fürdőtelepnek) az ABC felségterületén hatalmas • láda- és szeméthegyek.- Tájkép csata után. Felkavaró, vérlázító, bicskanyitogató. Védjegy egy egyre terjedő közgondolkodáson: akinek nem tetszik, , ne nézzen oda. A jelenség nem sajátosan balatoni. Másutt, más formá­ban ugyanez megtalálható. A Visegrád-probléma, azt hi­szem, sokak előtt ismert. Magukat környezetvédelmi szak­embereknek nevezők egy csoportja kifogásolja, hogy víz­lépcső épül a Dunán. Többek között azt vetik a kor­mány szemére, hogy a nagymarosi gát elcsúfítja a Duna­kanyar Európa-hírű panorámáját. A gyönyörű látványt természetesen magam is sajnálom — vajh, akad-e olyan, aki nem —, ám azt is látom, hogy Visegrádnak nem a víz­lépcső a halála. Sokkal inkább az a látvány, ami azon a varosiasodó Duna-parti településen fogad. A gazdátlan­ság meghökkentő képe: a Duna-part rendezetlensége, a házak és kerítések elhanyagoltsága, a rozsda villanyosz­lopokat és víz menti korlátokat fogva tartó egyeduralma, a szétvertség, és a mindent beterítő kosz, a hajóállomás környékén. Magyarország gyöngyszemén, a Duna■ mente ékszerén, ahol még Mátyás építtetett palotát, ahol — mert királyok is találkoztak ott jó 650 évvel ezelőtt — Ma­gyarország egy pillanatra Európának érezhette magát. És most? Ügy tűnik, Visegrád messzebb van Európától, mint volt annak idején. És sajnos Magyarország is távo­labb isik tőle, mint ahogy társadalmi berendezkedése, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzete, gazdasági és tár­sadalmi reformkísérletei és termelési adottságai szerint megérdemelné. Nem tudni, hogy ebben a nyitottá vált európai közgon­dolkodásban az egyszeri kíváncsiság, a „vasfüggöny” mö­götti világ egzotikuma, vagy hazánk valóságos értékei vonzzák az idegent. Szeretném hinni, hogy az utóbbi. En­nek van felhajtóereje, és nemzeti önbecsülést adó kisu­gárzása. Hazánk geopolitikai fekvése az idegenforgalom szem­pontjából Európában az egyik legkedvezőbb. Valami, amit nem értékel le a cserearányromlás. Csak be ne beszéljük magunknak, hogy nincs pénzünk idegenforgalmi beruhá­zásokra! Mert a külföldi közérzete nemcsak az új szál­lodák számával mérhető. Hanem a jó szóval és az elemi gondoskodással. Ehhez pedig köztudottan nem kell pénz.

Next

/
Thumbnails
Contents