Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-25 / 226. szám
NÉPÚJSÁG 1987. szeptember 25., péntek I megyei tanács napirendjén: a szolgáltatás, a vendéglátás és a jövő évi költségvetés előzetes vitája (Folytatás az 1. oldalról) Gyulán a Rondella, a Sörpatika) és lesz a meghatározó. így kerül sor Békéscsabán a Széchenyi ligeti pavilon sörözővé, a Tükör étterem egyedi hangulatú étteremmé, a Körös presszó éjszakai bárrá történő átalakítására. Orosházán a város- központban lévő presszó rekonstrukciója ez év végén fejeződik be, a rossz állagú bisztrót sörözővé alakítják, ugyanitt a Béke éttermet szépítik. Gyulán a Budrió étterem olasz tervezők elképzelései alapján válik eredeti hangulatú olasz étteremmé, a Park Szálló rekonstrukciója pedig kapacitásbővüléssel jár. Üj üzlettípussal gazdagodik ez év végén Békéscsaba, megnyílik a Tanácsköztársaság úti Márvány cukrászda. A vállalat a közétkeztetést évek óta kiemelt feladatának tekinti — állapítja meg a jelentés. Az elkészített napi 9 ezer adag ebéd a jelenlegi adottságok alapján 11 ezerre növelhető. A bővítés lehetősége elsősorban a diák- és gyermekétkeztetés átvállalásával teremthető meg. Jelentős a szerződéses üzletek száma és forgalma. 96 ilyen egységben 330 millió forint forgalmat, a vállalati árbevétel 57 százalékát bonyolították le tavaly. A vállalat hagyományos elszámoltatásé üzletei veszteségesen dolgoznak, míg a korszerű hálózatirányítás jelentős nyereséggel működik. A hálózatirányítás korszerűsítését jelentette a nagy üzletek jövedelemérdekeltségű rendszerbe történő átállítása. Jelenleg 10 egység működik így, de ezek köre tovább bővíthető. Régi gond a megye vendéglátásában, hogy kevés a szálláshely. Különösen Gyulán nagy a feszültség, de színvonalbeli gondok vannak majdnem mindenütt. Alig néhány olyan hely van. amely a magasabb igényeket is kielégíti. Ennek ellenére sikerült valamelyest előrelépni a vendégmarasztalásban, de változatlanul kevés éjszakát töltenek itt a vendégek, tehát az átuta— Hogyan ítéli meg a megyében a vendéglátóipar működését, mint a termelés-ellátási bizottság elnöke, és mint magánember? — kérdeztük a tanácsülés szünetében Győrfi Károly tanácstagot, a Teszöv titkárát. — Nem vagyok szakember, így amit mondani tudok, az a bizottságelnöki tisztemből eredő információk és a személyesen látottak, hallottak alapján kialakult véleményem. Tehát; a megye vendéglátóipara a kulturált színvonalat tekintve a középmezőny színvonalát megüti, az áraik ezzel nagyjából összhangban vannak. Üzletpolitikája nem elég rugalmasan alkalmazkodik a változó körülményekhez, hiszen napjainkban a kicsi, gyors, olcsó, tiszta és kulturált vendéglátóegységek felé tolódott el az igény, ám a vállalat nem ebben az irányban látszik fejlődni. A bizottság véleménye — amit részben az előterjesztésben is figyelembe vettek —, hogy kiforrottabb fejlesztési koncepcióval kellene bírnia a vállalatnak, pontosabban szólva, nem derült ki világosan, hogy mi a fejlesztési koncepciójuk. — Magánemberként mi a véleménye? — Sajátos a helyzetem, mert a vendéglátó vállalat egységeiben ritkán fordulok meg. Ugyanis a megyét járva többnyire — munkámból eredően is — szövetkezeti vendéglátóegységekbe van alkalmam betérni. S hogy azok milyenek, arról talán majd legközelebb. zó turisták vannak többségben. Hozzászólt a napirendhez elsőként László Lászlóné tanácstag (Kétegyháza), aki a vendéglátás és az idegenforgalom közös gondjairól, a vendéglátás gazdaságosságáról, a szerződéses üzemeltetésről szólt. Kitért arra, hogy a különböző szektorokban működő vendéglátó egységek nem azonos feltételek mellett gazdálkodnak, s hogy a különböző ^fejlesztési elképzelések egyeztetése szükséges. Jelen volt a napirend tárgyalásán és felszólalt a tanácsülésen dr. Benics László, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, aki úgy ítélte meg, hogy Békés megye vendéglátása a korábbi elképzeléseknek megfelelően fejlődik. A hálózat, a választék bővítésében, fejlesztésében az a törekvés nyilvánul meg, hogy elsősorban az ételfogyasztás növelését kívánják elérni. Kitért a versenyre, s arra a törekvésre, hogy ebben a versenyben mindenki azonos terheket viselve vegyen részt. Elmondta, hogy Békés megye vendéglátása élenjár az új üzemeltetési formák alkalmazásában. Hozzászólása második felében a vendéglátószakma terveiről, elképzeléseiről beszélt. Szót kért a vitában dr. Tóth József, a vendéglátóipari vállalat igazgatója. Elmondta többek között, hogy az elmúlt nyolc év alatt a hálózat 90 álázalékát 1 felújították, kitért a szerződéses üzemeltetésnél fennálló 12 milliós kintlévőségre. Végül hangsúlyozta, hogy a vállalat nem fél a konkurenciától. Dr. Sebestény József, a Kisosz megyei titkára, meghívott vendég volt a következő felszólaló, ö arról beszélt, hogy a magánkereskedelmen belül a vendéglátás a legnépesebb szakma, ám ezek között nagyon kevés a melegkonyhás egység. A másik gond, hogy gyakran cserélődik az alkalmazotti gárda, továbbá nem tisztázott az irányhaszonkulcs alkalmazása. Végül kitért az adózásra is. Az előterjesztést a vitában elhangzottakkal együtt a testület elfogadta. * * * Igen élénk volt a negyedik napirend előzetes vitája, ami természetes, a megye jövő évi költségvetéséNEB előtt a tankötelezettségi törvény A Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén első napirendi pontként a tankötelezettségi törvény elmúlt tanévi végrehajtását vitatták meg. A napirend előadója, Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője írásos beszámolójában a tankötelezettség megyei helyzetén túl az általános iskolai oktatás tárgyi és személyi feltételéiről is átfogó képet nyújtott. A beszámoló megállapítja, hogy az elmúlt évben az óvodáskorú népességnek már 98,1 százaléka részesült óvodai nevelésben. Ugyanakkor — állapította meg — az óvodák állapota, feltétel- rendszere a megyében egymástól nagyon eltérő. Az intézmények 14 százaléka szükségférőhelyekkel működik, s egy részükben a hely- kihasználás jóval magasabb a statisztikákban feltüntetetteknél, hiszen 11 százalékukban 120 százalék feletti, ami nem kedvez a pedagógiai munkának. Gondot jelent az is, hogy a csoportokban magas a gyereklétszám. A személyi feltételekben javulás tapasztalható; az elmúlt évben már egy óvodai csoportra 1,96 óvónő jut. Fontos, hogy a tanköteles korú gyermekek számbavételénél az intézmények megfelelően támaszkodnak a tanácsok népesség-nyilvántartására, s rendszeresen egyeztetik az adatokat. A fejlettség szerinti beiskolázás újszerű feladatát — megfelelő előkészítés mellett — jól végezték mind az óvodák, mind az iskolák. A nevelési tanácsadók — amelyekből nyolc van a megyében — 706 gyermeknél végezték el az iskolaérettségi vizsgálatot. Az óvodába visszamaradás fő okai között a fejlettség és az érettség hiánya szerepelt. A tankötelezettség elmulasztása miatt nem kellett szabálysértést kezdeményezni, ami szép eredmény. A beszámoló foglalkozott még a pedagógushiánnyal, az enyhítésére hozott intézkedésekkel, a váltakozó tanítás okozta gondokkal, s a kis létszámú osztályok kialakításával, amelyekben mód nyílik az alaposabb felzárkóztatásra. Az oktatási törvény szellemében a megyében újra indítottak ifjúsági osztályokat a 14. életévüket betöltött fiatalok számára, akik nem végezték el a nyolc osztályt. Tavaly 5 helyen 11 osztállyal indult ez a képzés, de idén már 6 helyen 270 tanulóval folyik az oktatás. A javaslatok között megfogalmazták a szülők felelősségét is a tankötelezettségi törvény végrehajtásában, s hangsúlyozták az általános iskola alapozó funkcióját, mely szerint az alapkészségek, képességek kifejlesztését mindenki számára biztosítani kell. A beszámolót a testület alapos vita után elfogadta, majd meghallgatták Józsa Béla, a NEB megyei elnökének beszámolóját a két ülés között eltelt időszakban hozott döntésekről, intézkedésekről. Ebben a személyes bejelentések, panaszügyek kivizsgálásán túl két NEB- ülés által hozott határozat végrehajtása szerepel; így A lakásépítés és lakásgazdálkodás helyzete című vizsgálat alapján hozott intézkedések és a szántóföldi növénytermesztés biológiai alapjainak helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit kutató vizsgálat eredménye. Az elnök által előterjesztett intézkedéseket a testűdet jóváhagyólag tudomásul vette. B. S. E. nek előkészítéséről, a tervidőszak hátralevő három évére szóló pénzügyi szabályozás tervezetéről lévén szó. Bereczki András, a megyei tanács terv- és Kovács Mihály, a pénzügyi osztály vezetője terjesztette elő az anyagot, amely a következő, decemberi tanácsülésen ismét napirendre kerül, s akkor születik majd döntés. A mostani előzetes vitában felszólalt Hajdú Mihályné tanácstag (Kondoros), aki szenvedélyes szavakkal vázolta a helyi általános iskola helyzetét, azt, hogy a 23 tanterem I nyolc különböző helyen található, hogy a helyiségek több mint 60 százaléka szükségtanterem. Felszólalt Szilágyi Menyhért tanácstag (Csorvás), aki javasolta egyebek között, hogy az egészségügy fejlesztésére tervezett összeg ne csökkenjen, s hogy maradjon meg a jövőben is a pályázati rendszer. Dr. Táborszky László tanácstag (Békéscsaba) felszólalásában támogatta Hajdú Mihályné tanácstagtársát. Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese az előterjesztéssel kapcsolatos alternatívákkal foglalkozott. Végül bejelentésekre került sor. Gyulavári Pál megyei tanácselnök tájékoztatta a testületet arról, hogy a településfejlesztési, természet- és környezetvédelmi bizottság „műemlékvédelmi albizottságot” alakított, melynek elnöke Táborszky László megyei tanácstag. A bejelentést a tanácsülés tudomásul vette, majd előterjesztésekről döntöttek, illetve egyetértésével támogatta a testület Békéscsaba és Me- zőkovácsháza és — előzetesen — Gyula Város Tanácsa, valamint Vésztő Nagyközség Tanácsa kötvénykibocsátását. Interpelláció nem hangzott el, a korábbi tanácsülésen benyújtott interpellációkra adott válaszokat a tanácstagok elfogadták. A bejelentés szerint a megyei tanács következő ülését a munkatervnek megfelelően, december 17-én tartja. S. F.—T. I. FMT-ülés Mezőhegyesen A fogyasztók megyei tanácsa tegnap, szeptember 24- én Mezőhegyesen, az általános művelődési központban tartotta ülését. Megtárgyalták Békés megye vendéglátásának színvonalát, a fejlesztési lehetőségeket. Szó volt a szállodák kihasználtságáról, az idegenforgalom kiszélesítéséről. Többen felvetették az ellenőrzések szigorítását, az egészségügyi szabályok ' következetesebb megtartását, a továbbképzés szükségességét. Elmondották: az 1981-ben bevezetett szerződéses üzemeltetési formában jelenleg több mint 300 üzlet működik, a fogyasztói érdekvédelem viszont nem javult. Emelkedett a felelősségre vonások száma, a kiszabott bírság összege. A gazdálkodó szervezetek igazodnak a megváltozott körülményekhez, igyekeznek a differenciált igényeket kielégíteni. Ezután Szente István alezredes, a megyei rendőrfőkapitányság osztályvezetője a társadalmi tulajdon védelmének megyei helyzetéről tájékoztatta a résztvevőket. Közérzetjavító intézkedések a kormányszóvivői tájékoztató napirendjén Bányász Rezső, a kormány szóvivője az ülést követő tájékoztatóján elsőként az Országgyűlés múlt heti ülésszakának lakossági visszhangjával foglalkozott (a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva). Elmondta, hogy a Tömegkommunikációs Kutatóközpont két alkalommal készített telefonos közvéleménykutatást a tanácskozás négy napja során. Két nap után a megkérdezettek 81, az ülésszak végén pedig több mint 90 százaléka tartotta az Országgyűlést az elmúlt napok legfontosabb eseményének. Kádár János felszólalását lakosságunk kétharmada kísérte egyetértő figyelemmel. A kormányelnöki expozét a megkérdezettek fele, a zárszót, illetve a nemzetközi sajtókonferencián elhangzottakat csaknem 70 százaléka látta, olvasta vagy hallotta. Kitért arra is, hogy rövid idő alatt lényegesen változott a közvélemény megítélése a parlamentről. Egy hasonló júliusi vizsgálat során a megkérdezetteknek csak egynegyede vélte úgy, hogy az Országgyűlés nagyobb mértékben képes befolyásolni az ország ügyeit. Ez az arány a mostani ülésszak végére 56 százalékra emelkedett. Valóban hallhatók olyan vélemények — folytatta a Magyar Rádió kérdésére válaszolva —, hogy a kormány a kétgyermekes családokkal nem törődik eleget, hiszen csak a három- és többgyermekesek részére biztosította azt a kedvezményt, mely szerint az adóalapjukból gyermekenként évi 12 ezer forintot levonhatnak az iskoláztatás idejére. Ám ez is mintegy másfél milliárd forint adókiesést jelent. Emiatt a családi pótlék a tervezettnél csak kisebb mértékben, havi 400 forinttal növelhető, és mintegy 100 forinttal kevesebbet fordíthatnak a gyermekgondozási segély emelésére. — A személyi jövedelemadó-rendszer — mivel elegendő források most nem állnak rendelkezésünkre — nem tudja orvosolni a szociálpolitikai hiányosságokat. A kétgyermekes családoknál csak úgy tudnánk kiterjeszteni az adóalap-csökkentő kedvezményt, ha például az adórendszerben biztosított lakáscélú kedvezményt csökkentenénk, vagy tovább szigorítanánk az adótáblát. A kormány egyébként 1988-ra összességében igen tetemes szociálpolitikai kiadásokat tervez. Az összesen 24-25 milliárd forintból 13 milliárd jut a gyermekes családoknak. Négyezerről hatezer forintra nő az egyszeri anyasági segély összege, másfelől két évre a gyermekgondozási díj időtartama, és havi 230 Ft-tal emelkedik a gyesben részesülők jövedelempótléka. Mihelyst megszűnnek a gazdaság, az államháztartás szorító gondjai, lehetőség nyílik majd arra, hogy a kettő-, illetve egygyermekesek is további kedvezményekben részesüljenek. A következő kérdés azt tudakolta: valóban előkészületben vannak-e úgynevezett közérzetjavító intézkedések. Bányász Rezső rámutatott : egyszerűen arról van szó, hogy a rendelkezésre álló, igen szerény lehetőségeket felhasználva bizonyos, leginkább rászoruló rétegek néhány elemi gondját megoldjuk. A kormány mostani ülésén tárgyalt erről, néhány kérdésben elhatározásra jutott, más ügyekben pedig utasítást adott az illetékes minisztereknek, főhatósági vezetőknek, hogy a szükséges vizsgálatok elvégzése után vezessék be az intézkedéseket. Példaként említette a kormánynak azt a döntését, hogy 1988. január 1-től a munkabérek legkisebb összegét (az eddigi 2 ezer helyett) 3 ezer forintban kell megállapítani. A bérhatár elérését a gazdálkodó szervezeteknek jövő évi bérfejlesztési lehetőségeik terhére kell megoldaniuk. A kormány felszólítására a közeljövőben meghatározzák annak a hosszabb fizetésnélküli szabadságnak a mértékét, amelyet a lakásukat magánerőből építők számára kötelezően biztosítanak majd a munkáltatók. Ugyancsak a Minisztertanács mostani döntése, hogy az aktív keresővel nem rendelkező önálló háztartásban élő 70 éven felüliek, valamint a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése szempontjából kiemelten kezelt, más csoportokba tartozók januártól mentesülnek a televíziódíj előfizetése alól. Az ugyanezen körbe tartozó, s ingyenes gyógyszerellátásban részesülő cukorbetegek havonta rendszeres — később megállapítandó összegű — egészségügyi támogatást kapnak. Emmellett átfogóan felülvizsgálják a gyógyszerek térítési díjait, megteremtve annak lehetőségét, hogy az imént említett idős réteghez tartozó, krónikus betegségben szenvedő állampolgárok térítésmentesen juthassanak hozzá a betegségükkel összefüggő, receptre felírt alapvető gyógyszerekhez, valamint ingyen kaphassanak szemüveget, illetve bizonyos ortopédiai eszközöket. Vizsgálják annak lehetőségét is, hogy a nyugdíj megállapításához irányadó időszakban kézhez kapott jutalom beszámítson majd a nyugdíjalapba. A kormány döntése értelmében a tartósan beteg és fogyatékos gyermek ápolására, gondozására 10 éves korig terjesztik ki a gyest. Kiterjeszteni tervezik továbbá a nyugdíjasok utazási kedvezményeit, például bizonyos számú teljesen ingyenes vasúti, illetve távolsági buszjegy biztosításával. Javaslatot dolgoznak ki arra, hogy milyen intézkedésekkel ösztönözzék a beteg, magányos személyek otthoni gondozását, az idős korúak rendszeres segítését. A kormány úgy döntött, hogy megszüntetik az idősek klubja havi 150 forintos tagsági díját. Az illetékes főhatóságok feladatává tették megvizsgálni : milyen körben lehetne az általános iskola alsó tagozatában és a gyógypedagógiai iskolákban a rászorultaknak ingyenes, tankönyveket juttatni. A Magyar Távirati Iroda tudósítójának érdeklődésére - a szóvivő megerősítette, hogy a kormány tudomány- politikai bizottsága a napokban foglalkozott a kutatás-fejlesztés jövő évi anyagi forrásainak kérdésével. Egyetértés alakult ki abban, hogy a tudományos kutatásra és a műszaki fejlesztésre központilag szánt pénz reálértékét feltétlenül meg kell őrizni. A kormány munkaprogramja a gazdaság stabilizálásában, a kibontakozás megalapozásában igen» nagy szerepet szán a kutatásnak és a műszaki fejlesztésnek. E szándék jegyében kívánja javítani az alkotó szellemű munka feltételeit, növelni a kutató-fejlesztő szakemberek anyagi, erkölcsi elismerését — mondta. Hozzáfűzte: a kutatás-fejlesztésnek a devizális lehetőségekre is kiterjedő megkülönböztetett támogatása csak akkor hozhat kellő eredményt, ha érdemben és kézzelfoghatóan javul a szellemi és az anyagi erők összefogása, ha erősödik a szelekció és korszerűbb lesz az irányítás.
