Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-25 / 226. szám
5ÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. SZEPTEMBER 25., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLD. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM n megyei tanács napirendjén: a szolgáltatás, a vendéglátás és a jövő évi költségvetés előzetes vitája Békés Megye Tanácsa Gyulavári Pál tanácselnök vezetésével szeptember 24-én, tegnap Békéscsabán a megyei tanács nagytermében tartotta soros ülését. Az elnökségben ott volt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Béla, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Szeljak György, az SZMT titkára, Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyettese. A napirend a következő volt: — Jelentés a tanácshatározat végrehajtásáról — a honvédelmi törvény által meghatározott tanácsi feladatok végrehajtásának tapasztalatai. — Az 1981-ben elfogadott szolgáltatásfejlesztési koncepció teljesítésének helyzete, további feladatok. — A Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat tevékenysége, különös tekintettel a fejlesztési lehetőségekre. — Békés megye 1988. évi költségvetésének előkészítése és a hetedik ötéves terv következő három évre szóló pénzügyi szabályozás tervezetének megvitatása. — Bejelentések, interpellációk. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács mai ülésén áttekintette az Országgyűlés őszi ülésszakának tapasztalatait. Nagyra értékelte az Országgyűlés részéről a kormányprogram iránt tanúsított bizalmat, és köszönetét nyilvánította az észrevételekért, javaslatokért. Utasította az illetékeseket, hogy gondosan vizsgálják meg a kormányprogramhoz és az adótörvények végrehajtásához tett képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségét. A Minisztertanács elismerését fejezte ki a sajtó képviselőinek az Országgyűlés ülésszakának sokoldalú bemutatásáért. A kormány beható vitát folytatott a gazdálkodó szervezetek 1988. évi jövedelemszabályozásának kérdéseiről az új adórendszerrel összefüggésben. Ügy foglalt állást, hogy a szabályozórendszer módosításáról az érdekelt tárcák folytassanak még további konzultációt. A kormány jóváhagyta a versenytárgyalásról szóló törvényerejű rendelet tervezetét, és úgy határozott, hogy azt az Elnöki Tanács elé terjeszti. A kormány áttekintette a sportfinanszírozás rendszerét. Megerősítette, hogy a sport területén is követelmény a gazdálkodói szemlélet és magatartás erősítése, a meglevő eszközök hatékonyabb felhasználása. Felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a jövő évtől érvényesülő sportfinanszírozási rendszerről tájékoztassák a sportegyesületeket és a sportot támogató gazdálkodó szervezeteket, intézményeket. Sajtótájékoztató az idegenforgalomról Az előterjesztett napirend — amellyel a testület egyetértett — egy ponton tér el a munkatervtől: a végrehajtó bizottság javaslatára került — előzetes vitára — a tanácsülés elé a jövő évi költségvetés, valamint a következő három évre szóló pénzügyi szabályozás tervezete, tekintettel arra, hogy a korábbi, e tárgyban hozott döntéseknek nincs meg a gazdasági alapja. A testület a napirendek előtt elfogadta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről készült tájékoztatót és az átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót. Ezután következett az első napirend. A tanácshatározat végrehajtásáról szóló jelentéshez dr. Kiss Bálint katonai referens fűzött szóbeli kiegészítőt, majd a jelentést a tanácsülés elfogadta. Következett dr. Tóth János, a megyei tanács ipari osztályvezetője előterjesztésében a szolgáltatás témája. * * * Békés Megye Tanácsa 1981- ben fogadta el az évtized végéig szóló szolgáltatásfejlesztési koncepciót. Ez tartalmazza a VI. és VII. ötéves terv legfontosabb célkitűzéseit, a szocialista szektor fejlesztését és a magánkisipar fokozott bevonását e tevékenységbe. A terveknek megfelelően a szocialista szektor szolgáltatóegységei elsősorban a kiemelt ágazatokban (gépjárműjavítás, elektromos háztartási gépek, híradástechnikai gépek javítása, textil- tisztítás, építőipari javító- karbantartó szolgáltatások) fejtik ki tevékenységüket. Kedvezőtlen, hogy a magánkisiparosok vállalkozókedve a korábbi évek dinamikus növekedése után mérséklődött. A kisszervezetek (gmk-k) érdeklődése sem erősödött e tevékenységben, így a szocialista szektor részaránya nőtt ugyan, de a magánkisipari kevésbé. Míg 1984-ben 1151 szolgáltatóhelyen 2132-en végeztek lakossági szolgáltatást, addig tavaly 1519 helyen 2715-en. Ami az egyes szolgáltatási ágazatokat illeti, a legnagyobb mértékben a gépjárműjavítás növekedett, itt azonban az alkatrészellátás okoz komoly gondot. Hasonló problémával küzdenek a híradástechnikai cikkeket, elektromos háztartási gépeket javító egységek. A textiltisztításban elterjedt a szerződéses üzemeltetés is, eddig sikerrel. A személyi szolgáltatásokban (fodrászat, fényképészet stb.) nőtt a magánkisiparosok szerepe. Nem szerencsés viszont, hogy míg 1984-ben a magánkisiparosok 55 százaléka a megye községeiben tevékenykedett, addig ez az arány a múlt évben 48,5 százalékra csökkent. Magyarán: a kistelepüléseken — ahol egyébként a szocialista szektor is visszafejlődött — kevés a szolgáltatást ellátó kisiparos. Ami a további feladatokat illeti, reális versenyhelyzet megteremtésére, a fogyasztói érdekvédelem erősítésére, a helyi tanácsok és a gazdálkodó szervezetek kapcsolatának javítására, a helyi pénzeszközök ilyen célú jobb felhasználására kell törekedni. A napirend feletti vitában Győri Imre megyei tanácstag (Békésszentandrás) kért szót. Hangsúlyozta, hogy a szolgáltatások mibenléte befolyásolja a lakosság hangulatát, közérzetét. Emlékeztetett rá, hogy a megyei tanács az eltelt években sok millió forintot fordított a szolgáltatás fejlesztésére, annak idején a szolgáltatóházak egész rendszerét építették ki. Ám a számonkérés — hogy tudniillik hová került a szolgáltatásfejlesztési alapból nyújtott tanácsi támogatás — nem történt meg. Pedig előfordult, hogy a támogatást más célra fordították. Ezután a gondokát sorolta a megyei tanácstag: kevés a női, a férfiszabó, a cipőjavító, a fodrász, a lakatos, a vízvezeték-szerelő, a fűtés- és gázszerelő. Érintette a gépjárműjavító szervizek gondjait, a szolgáltatásszervezés problémáit és a jogigazdasági szabályozást. Az előterjesztést a- vitában elhangzottakkal együtt a testület elfogadta. * * * A vendéglátóipari vállalat tevékenységéről szóló beszámolót dr. Tóth József, a vállalat igazgatója terjesztette a testület elé. Az anyaghoz Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi qgztály vezető je készített kiegészítő jelentést, vázolva a megye vendéglátásának helyzetét. A Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat tevékenysége elsősorban Békéscsaba, Gyula, Orosháza és Szarvas együttesen 150 üzletére terjed ki. A2 üzletek száma 1980—86 között 38-cal csökkent a szanálások, más üzemeltetőnek történő átadások és a gazdaságtalanul működő egységek megszűnése miatt. Ez alapterület-csökke- néssel nem járt, sőt, a színvonalasabb étterem, vendéglő, bisztró üzletkör alapterülete nőtt. Az elmúlt években ' a rekonstrukciós fejlesztés volt (Békéscsabán; a Sörbár, a Borozó, a Büfé, (Folytatás a 3.' oldalon) Szeptember 27-én, vasárnap lesz az idegenforgalmi világnap, aminek a mottója: „Idegenforgalom a fejlődéséért.” Az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) főtitkára, Willibald Fahr által megfogalmazott mondat jól jelzi, hogy bonyolult világunkban mi mindenre is fordítható az utazás nyomán szerzett üzleti haszon. A külkereskedelem 6,6 százalékát adó bevételek hazánkban, az idegenforgalom fejlesztésével együtt járó infrastruktúra gyarapodását, annak szín- vonalbeli emelkedését eredményezik, ám alapvetően a külgazdasági egyensúly javításához járulnak hozzá. Arról a haszonról is • szólni kell, hogy az utazás a szellemi értékeket gyarapítja, általa hasznosabb munkát végezhet a gazdasági szakember, az alkotó értelmiségi idehaza. Tegnap Budapesten, a MUOSZ-székházban megtartott értekezleten dr. Czeg- lédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője hangsúlyozta: — Arról persze szó sincs, hogy Magyarország idegen- forgalmi nagyhatalom lenne, vagy afféle pozíciókra törne, annyi azonban tény, hogy az 1990-re programozott bevételeket már az idén teljesíti az ágazat. Az elmúlt évi 382 millió rubellel és 365 millió dollárral szemben ebben az esztendőben 410-420 millió rubel és 480-500 millió dollár bevételt ért el az idegenforgalom. Amíg 1980-ban hazánkban a turizmus az export 3,6 százalékát tette ki, tavaly már 6,6 százalékra növekedett. Ezek a számok is sejtetik: érdemes és kell is ezért az ágazatért kockázatot vállalni^ vállalkozásba fogni ebben a népgazdaságban is. Magyarország turizmusban betöltött szerepét hangsúlyozza, hogy az Idegenforgalmi Világszervezet főtitkárának magyarországi látogatásakor előzetes megállapodás született arról, miszerint lehetséges, hogy Magyarország lesz az Idegenforgalmi Világszervezet — Marokkó, Olaszország és az USA után — negyedik regionális központja. Dr. Czeglédi József tájékoztatója után dr. Szemen- kár Erika, az IBUSZ új vezérigazgatója szólt a sajtó képviselőihez, és bemutatta új munkatársait is. A Békés Megyei Népújság kérdéseire elmondta, hogy szűkösen ugyan, de továbbra is szeretnének fejleszteni. A Békés megyeieket is érdekelheti, hogy a hegyeshalmi határon számítógépes terminálok segítségével bonyolítható a szállásfoglalás, a valutaváltás és még számos szolgáltatás. Ez persze terv, mint ahogyan az is, hogy a békési régióban Gyulán várhatók újabb fejlesztések. Arra a kérdésre, hogy nyitnak-e újabb valutaváltó helyeket a megyében, azt a választ kaptuk, hogy ehhez szükségesek olyan pénzszállító autók, amelyek megvételére jelenleg nincs lehetőség. Még egy kérdést tettünk fel az IBUSZ vezérigazgatójának: — az útlevéltörvény, az utazási könnyítések nyomán számíthat-e a lakosság arra, hogy az egyéni kezdeményezések alapján összeállított túraútvonalakat az IBUSZ megszervezi. Azt a választ kaptuk, hogy erre Budapesten létrehoznak apparátust, és a megyében működő irodák segítségével az egyéni elképzeléseket is teljesítik. Az idegenforgalmi világnap alkalmából rendezett tegnapi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az a magyar állampolgár, aki szeptember 27-én utazik, 500 forint értékű utalványt kap, amelyet egy következő utazásnál felhasználhat. Sz. J. — Lehet-e cipőt talpaltatni, van-e fodrász, szerelő, egyszóval milyen a szolgáltatás Nagybánhegyesen, Kaszaperen és környékén? A kérdésre Csizmadia Lászlóné tanácstag személyes tapasztalatai alapján — hiszen ott él ■— már sorolja is: — Nincs kozmetikus, nincs festő-mázoló, gáz-, vízvezeték-szerelő, cipész csak egyetlenegy, Kaszaperen. Fodrászat működik ugyan, de fényképész egy héten egyszer jár ki, ha pedig órát szeretnénk javíttatni, legközelebb Orosházán találunk mestert. A tanácstagi csoportülésen is szóba került, hogy a közeli város, Mezőkovácsháza is éppúgy szolgáltatási gondokkal küzd, mint mi a kistelepülésen. — Mi lehet az ok? — Nem is tudom. Az egyik, gondolom az, hogy nincs szakmai utánpótlás, azután pedig az adó miatt is vonakodnak talán. — Sok új ház épül arrafelé is. Hogyan tudják akkor megoldani az olyan szakipari munkákat, mint pl. a fűtés-, a villany-, a vízvezeték-szerelés? — Más, távoli településekről, pl. Maglódról, Mezőhegyesről hívnak mestert. Ez is egy megoldás, de ahogyan mondani szokták — nem az igazi... Zrenjanini újságírók Békés megyében Vendégeink e napokban Békéscsaba jugoszláviai testvérvárosa, Zrenjanin vezető újságírói. A naponta hat órán át magyar nyelven is műsort sugárzó rádió és a hetenként megjelenő Zrenjanin című politikai lap képviselői szeptember 24- én, csütörtökön érkeztek Békéscsabára. Milan Livada igazgató, főszerkesztő; Belövői Mihály rádió-főszerkesztő, Branka Jajió szerkesztő, Milena . Slaviöek Beőejae szerkesztő tapasztalatcserén találkoztak lapunk vezető munkatársaival, majd végignézték a szerkesztőséget. Délután a városi tanácsnál fogadta őket Sasala János tanácselnök, a találkozón jelen volt Kutas Gyula, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának első titkára is. Délután a Békéscsabai Kötöttárugyárban jártak a vendégek üzemlátogatáson. Ma a Körösladányi Meta- kémia Ipari Szövetkezet megtekintése szerepel a programban, s vendégei lesznek a gyomaendrődi Kner Múzeumnak, nyomdának és a Körös Sütő- és Édesipari Vállalatnak. Szombaton Békéscsaba és Gyula kulturális intézményeivel ismerkednek vendégeink. A városi tanácsnál beszélgetnek jugoszláv vendégeink a megyeszékhely fejlődéséről Fotó: Kovács Erzsi Napirenden az élelmiszer-kereskedelem Az élelmiszer-kereskedelemben dolgozók élet- és munkakörülményeit vitatta meg csütörtök délutáni ülésén a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. A napirend fontosságát jelzi, hogy az élelmiszer-kereskedelem alapvető szerepet tölt be a megye lakosságának áruellátásában. A mintegy 803 üzletben 2800-an dolgoznak. A forgalom az elmúlt esztendőben meghaladta az 5,8 milliárd forintot. A Békés Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat öt városban tevékenykedik. Boltjaik 60 százaléka száz négyzetméter alatti és a települések peremkerületeiben találhatók. Egy részük bérelt épületben működik és korszerűtlen. A 16 ABC-áruház bevétele az összes forgalom kétharmadát teszi ki. Az árudák technikai felszereltsége is felemás. A létszámcsökkenés miatt az üzletvezetők és helyetteseik munkaidejük egy részében segédmunkási feladatokat is ellátnak.
