Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-24 / 225. szám

■ 1987. szeptember 24., csütörtök Egyházi vezetők látogatása Szeptember 23-án, tegnap a megyei tanács székházában Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke bemutatkozó láto­gatáson fogadta Gyulai Endrét, a nemrég kinevezett Sze­ged—Csanád megyei római katolikus püspököt. A találko­zón — amelyen részt vett Gyenes Mihály esperes és dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese — időszerű egyházpolitikai kérdésekről folytattak eszmecserét. Dr. Kurt Blecha látogatása Uj földértékelési rendszer Bányász Rezső államtit­kárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala el­nökének meghívására dr. Kurt Blecha, az NDK mi­nisztertanács elnöke mel­lett működő sajtóhivatal vezetője szeptember 19-től 23-ig látogatást tett hazánk­ban. A tárgyalások során át­tekintették a két ország kö­zötti tájékoztatási együtt­A HNF megyei környezet- védelmi munkabizottsága tegnap helyszíni szemlével egybekötött ülést tartott Orosházán, a városi tanács épületében. Ezen Soós Béla főkertész a településüzemel­tetés környezetvédelmi problémáiról tájékoztatta a testületet, megjelölve a zöldterület fejlesztési és fenntartási feladatait is. Utalt arra: jóllehet rendelet szabályozza az állattartást, de sok helyen ennek ellené­re sem tartják be az elő­írásokat. A zajártalom nem számottevő, kivéve a 47-es út városi szakaszát, amely áthalad a lakótelepen, va­lamint a zenés szórakozó­helyeket. , A termőföld mennyisége összességében nem csök­kent, minőségé viszont rosz- szabb lett. Akadnak olyan területek, amelyeken annyi­ra sűrű a gyom, hogy már kaszálni sem lehet. A va­lamikor téglagyártásra hasz­nált gödrök lassan megtel­nek, és el kell dönteni, hol helyezzék majd el a sze­metet. (A tervek szerint például a speciális lerakóhe­lyet — miután megtelik — erdősíteni fogják, és az el­képzelések között szerepel egy autócrosspálya létesíté­se.) A környezetvédelmi fel­adatok a temetőkre is vo­natkoznak, s folyamatban van a sírok feltérképezése. Amint elhangzott, az Alvé­működés helyzetét, és meg­határozták az ezzel kapcso­latos további tennivalókat. Dr. Kurt Blechát fogadta Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagan­daosztályának vezetője és Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár. Az NDK-beli vendég ellátoga­tott a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe. gi temető a legkulturáltabb a megyében. Az ..elhalás” állapotába került viszont Gyopárosfür- dő. A vízben 20 centiméter vastagságú lebegő iszapré­teg található. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy á tóba nemcsak az üdülőkörzet, hanem Szentetornya és Rá- kóczitelep szennyvizét is beleengedik. Az összességében mintegy 300 kilométer hosszú nyílt csatorna szintén karbantar­tást igényel, csakúgy, mint az erdők, amelyek sajnos nem szerepelnek a költség- vetésben. A városi főkertész végül a mérgező anyagok kezelé­sének, illetve megsemmisí­tésének kérdésével foglalko­zott. Nem kis gond a ba­romfifeldolgozóból kikerült zsíremóziós anyagok elhe­lyezése. A tájékoztató után kérdé­sek és hozzászólások követ­keztek. Mastala Gergely tit­kár megemlítette, hogy az űrfelvételek szerint Békés megye az ország legszennye­zettebb vidéke, s ez a me­zőgazdasággal van összefüg­gésben. Komlódi Elek, a munkabizottság titkára a népfrontra vonatkozó teen­dőket ismertette, majd a résztvevők Gyopárosfürdőn tanulmányozták a környe­zetvédelemmel kapcsolatos feltételeket. Békéscsabán a Tsz-szö- vetség székházában tegnap, szerdán a mezőgazdasági termelőszövetkezetek föld­ügyi szakembereinek tartot­tak tájékoztatót a már több éve tartó földértékelési rendszer jelenlegi állásáról, a várható változásokról. Jantyik Péter, a Teszöv főmunkatársa köszöntötte a mintegy hatvan résztvevőt, majd Tornyi László, terüle­ti felügyelő adott tájékozta­tást a talajtérképes földér­tékelésről. Az előadó hang­súlyozta, hogy egy elmúlt évi törvényerejű rendelet alapján kezdődött meg ha­zánkban tavaly a talajtér­képes földértékelés. A mun­kát a földhivatalok és a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások szak­emberei végzik. Békés me­gyében öt mezőgazdasági nagyüzemben folyik napja­inkban a felmérés. A tör­vényerejű rendelet úgy fo­galmaz, hogy a talajtérké­pes földértékelést a pénz­ügyi lehetőségekkel össz­hangban kell elvégezni az el­következő években. A tartós meleg idő és a Körösök alacsony vízállása miatt kritikus vízminőségi állapot alakult ki az Élővíz­csatorna békési külterületi szakaszain, valamint a Ket­tős-Körösön Mezőberény térségében. Annak ellenére, hogy a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a lehetőségek­hez képest teljes intenzitás­sal végzi a veszélyeztetett vizek frissítését, az Élővíz­csatorna egyes szakaszokon a szennyvizekre jellemző arányban tartalmaz szerves anyagot, a Kettős-Körösön pedig a víz oxigénhiánya miatt szenvednek a halak. Az adatok legfrissebb ösz- szesítése szerint a Körösök vízgyűjtő területén minden idők egyik legszárazabb pe­riódusát regisztrálták szep­tember első felében; ennek minden káros következmé­nyével. A hőmérséklet 2,8 Celsius-fokkal haladta meg a sokéves átlagot, csapadék Dr. Bacsa Imre miniszté­riumi főtanácsos, a MÉM földértékelési osztályvezető­je a közgazdasági értékelés­ről adott átfogó tájékozta­tást. A nyolcvanas évek ele­je óta akadémiai tématanács folytatja a földek közgazda- sági értékelését. Figyelembe veszik az árrendszert, a szállítási költséget és a mű­velési ágakat is a szorzó­szám kialakításánál. Mint ismeretes a több mint 100 éves aranykorona-rendszert váltja fel majd az új föld­értékelési módszer. Koráb­ban már elkészült a termő­helyi értékelés, s most a té­matanács a közgazdasági feltételeket veszi figyelem­be. Az elképzelések szerint legkorábban 1989-ben veze­tik be az új földadót, amely­nek alapja a komplex ter­mőhelyi értékszám lesz. Ezt úgy kapjuk meg, hogy a termőhelyi értékszámokat beszorozzuk a már említett közgazdasági szorzószám­mal. Országosan 23 körzetet alakítottak ki, Békés me­gyében az előzetes számítá­sok szerint négy körzet lesz. V. L. pedig mindössze 5,3 milli­méter hullott — ez a sokévi átlag felénél is kevesebb. A Körösök vízhozama rendkí­vül alacsony, -a Fekete-Kö­rösön például megközelíti az 1960-ban mért másodper­cenkénti 1 köbméteres ed­digi legkisebb hozamot, s a Fehér-Körösön is igen ke­vés víz érkezik. Ebben a helyzetben biz­tató a hír: a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság meg­kezdte — az Országos Víz­ügyi Hivatal által biztosított nyolcmillió forintos támo­gatás felhasználásával — egy nagy teljesítményű szi- vornya építését, amely a békési duzzasztómű felvi­zeinek Békés külterületére való elvezetését biztosítja majd. Ennek jóvoltából vár­hatóan már 1988-tól jelen­tősen javul az Élővíz-csator­na vízminősége. — uos Környezetvédelem Orosházán Kritikus helyzet a Körösökön Szárazság, meleg, alacsony vízállás r Tanácsülésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) években folyamatosan emel­kedne, s 1994-ben már 14 százalék lenne a kamat. A tanácsülés a kötvénykibo­csátással egyetértett. P. F. Mezőkovácsháza A Mezőkovácsházi Városi Tanács és a városi KISZ- bizottság tejfnap délután együttes ülést tartott. A ta­nácstagok először Az ifjú­ság helyzete Mezőkovácshá- zán című előterjesztést vi­tatták meg, amelyet Szarvas Attila, az ideiglenes bizott­ság elnöke terjesztett elő. A tanács ugyanis június 24- én ideiglenes bizottságot hí­vott életre, hogy tagjai vizs­gálják meg Mezőkovácshá- zán a fiatalok helyzetét. A bizottság alapos munkát végzett, és részletesen átte­kintette az ifjúságot érintő legfontosabb kérdéseket. Egyebek mellett kitértek az oktatásra, a diákszociális ellátásra, a fiatalok szociális helyzetére, a pályakezdők lehetőségeire, az egészséges életmód feltételeire, és a gyermek- és ifjúságvéde­lemre. A tanácstagok ösz- szességében megállapíthat­ták: Mezökovácsházán az ifjúság helyzete az elmúlt években pozitív irányban változott. A munkahelyi, el­helyezkedési lehetőségek bő­vültek, és javultak a lakás­hoz jutás esélyei is. Dr. Fekete Lajos tanács­elnöktől megkérdeztük, hogy megítélése szerint a követ­kező években folytatódik-e ez a kedvező tendencia. — Térségünkben a mun­kaerőhelyzetet meghatároz­za — mondta —, hogy leg­többen a mezőgazdaságban dolgoznak. Ezért a közeljö­vőben nem kell számolnunk elhelyezkedési gondokkal. A meglévő, ipari jellegű üze­mek pozíciói, felfutási lehe­tőségei kedvezőek. Pillanat­nyilag is szakképzett mun­kaerőhiánnyal küszködnek. A jövőben tudatosabb pá­lyaorientációval szeretnénk ezen a helyzeten javítani. L. S. Mezőberény Mezőberény Nagyközségi Közös Tanácsa tegnap dél­után tartotta ülését. Először Szűcs Lajos tanácselnök be­számolója hangzott el a le­járt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ezt követő­en a nők helyzetének válto­zását, a nőpolitikái határo­zatok helyi megvalósításait vitatta meg a tanácsülés. A harmadik napirendi pont keretében a nagyköz­ség központjának részletes rendezési tervének előzetes véleményezésére került sor. Korábban elkészült a tele­pülés központjának rende­zési terve, ami feltétlenül módosításra szorul. Az élet követelte feltételekhez kí­vánják alakítani a nagyköz­ség vezetői a település ar­culatát. A tanácsülésen értékelték a tanácsi szervek egészség- ügyi és szociálpolitikai te­vékenységét, valamint az egészségügyi és szociálpoli­tikai bizottság munkáját. Végezetül a nem lakás cél­jára szolgáló építmények adóiáról szóló tanácsrende­let módosítására, valamint a környezetvédelmi _ tanácsi rendelet elfogadására került sor. A tanácsülés bejelentések­kel zárult. —sz— Sarkadkeresztúr Tegnap ülést tartott Sar­kadkeresztúr tanácsa. A tanácstagok meghallgatták dr. Szatmári László körzeti orvos beszámolóját az egészségügyi ellátás helyze­téről. Ezután az általános iskola elmúlt tanévi oktató­munkájáról és az idei tan­évet megelőző felkészülés­ről számolt be Krisztován Sándor igazgató. Az elmúlt tanév kedvezőtlen személyi feltételei alapvetően nem változtak, a tárgyi feltételek a terveknek megfelelően, de nagyon lassan fejlődnek. A pályázatot nyert fel­adatok megvalósításának helyzetéről Nagy Mihály tanácselnök tájékoztatta a tanácsülést. 1984 óta nyolc- utca kapott szilárd burko­latot, összesen csaknem két. és fél kilométer 1 hosszan. Mindez a különböző pályá­zatok és támogatások nélkül elképzelhetetlen lett volna, akárcsak a Szabadság tér környékének parkosítása, amelyet az idén tavasszal fejeztek be. Januártól szigorúbb ellenőrzések Zajok a környezetünkben „Mindenki vissza akar térni a természetes környe­zethez, de nem gyalog.” Ezt NSZK-ban állapították meg, de valószínű, hogy Magyarországra is érvényes. Érvényes azért, mert mi is kezdünk rádöbbenni a környezet-, természetvédelem fontosságára, másrészt azért, mert civilizációnk, gazdaságunk, életszínvona­lunk fejlettsége elérte azt a szintet, ahol már a moto­rizált közlekedés nyújtotta előnyöket nem nélkülöz­hetjük. A közlekedés tehát mindennapi életünk ré- __ szévé vált, sajnos környezetkárosító hatásaival együtt. A településeken a közle­kedésből adódó környezeti ártalmak a lakosságot min­denütt utolérik: az épület­ben vagy szabadban dolgozó­pihenő embert éppúgy, mint az utcai járókelőt, jármű­vezetőt, vagy utast. Az ár­talmak közül a legveszélye­sebbek a levegő-szennyező­hatás, ill. a zaj. A járművek levegőszennye­ződést okoznak, mivel a hí- gulás kismértékű, a toxikus kipufogógázok közvetlenül az emberek tartózkodási körébe kerülnek. Fokozza a gondot, hogy az ország járműállo­mánya állandóan növekszik és öregszik. Hasonlóak a gon­dok a zajterhelésnél is. Ma már a városi lakosságot érő zajterhelés mintegy 3/4-ét a közlekedés okozza. A közle­kedési zaj a városok számot­tevő területein meghaladja az ott tartózkodók szempont­jából megengedhető értéket, s ezzel mind nagyobb mér­tékben veszélyezteti az em­beri szervezet működését. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatosan nagyon sokat tehetnek az autójavító vál­lalatok is. Lapunkban már olvashat­tak olvasóink arról, hogy a gépjárművek környezeti ha­tásai közül a levegőszennye­zés csökkentésére milyen in­tézkedések történtek. Sokan tudják — lehet, hogy pénz­tárcájukon is megérezték —, mennyire komolyan veszik a hatóságok a járművek emissziókibocsátásának mér­séklését. A Békéscsabai Autójavító Vállalat folyamatosan végzi a járművek szénmonoxidmé- rését. Egy év alatt legalább 3000 jármű emissziómérésé­re és beszabályozására ke­rült sor. A témára valóvisz- szatérést az indokolja, hogy ismét közeledik január else­je, amikortól a zajvédelmi előírások hatósági (közúti) ellenőrzésére is sor kerül, az erre vonatkozó rendelet ha­tályba lépése miatt. — A közlekedés a moto­rokból kiáramló káros mér­gező anyagok révén milyen mértékben járul hozzá a le­vegőszennyezéshez? — Ezek a szennyezések legnagyobbrészt kémiai ere­detűek, s attól függően, hogy benzin- vagy dízelüzemről van szó, a fő szennyező ha­tásuk is eltérő — kezdte Grósz György, a Békéscsabai Autójavító Vállalat főmérnö­ke. — Mégpedig? — A benzinmotorok szeny- nyezéséhez a szénmonoxid (CO) az el nem égett szén­Munkában az új műszer hidrogén (CH), az ólomve­gyületek és a nitrogénoxid (NOx) a meghatározó. A dí­zelüzeműnél viszont a ko­rom, a nitrogénoxidok a rákkeltő anyagok és a kéndi­oxid (SO.,) a jellemző. — Milyen ' tapasztalataik vannak ezen a területen? — Az elvégzett mérések alapján megállapítható: a mért járművek kb. 20 száza­léka felelt meg minden be­avatkozás nélkül az ide vo­natkozó szabályoknak. Itt szeretném összekapcsolni a környezetvédelmet az ener­giagazdálkodással. Energia­szempontból kedvezőnek ítél­hető, hogy benzinmotorok esetében a szénmonoxid- és a szénhidrogén-kibocsátás, dízelmotorok esetében pedig a koromkibocsátás csökken­tése olyan eljárásokkal és beavatkozásokkal lehetséges. Fotó: Kovács Erzsébet amelyek járulékos eredmé­nyeként a motor összhatás- fokát is javítják. Ezért a környezetvédelmi előírások betartása az üzemeltető ré­szére nem okoz többletter­het. — Tehát a keveset fo­gyasztó gépkocsi egyben ke­vesebb károsító anyagot is bocsát ki ... — Pontosan erről van szó! — A közlekedés okozta ár­talmak közül a jövő évtől ellenőrzésre kerül a zaj és rezgés okozta környezet- szennyezés is. Miről is van szó? — A közúti forgalmi zaj lényegileg a motorzajból (ide értve a hajtómű, a se­gédberendezések és a kipu­fogó zaját is), a szél okozta zajból, a karosszéria és a terhelés zörejéből, valamint az abroncsok az útfelületen való gördüléséből tevődik össze. — Itt milyen előírások be­tartása kötelező? — Az említett zajok ösz- szege az ún. elhaladási zaj. A határértékekre, ill. a mé­rési módokra vonatkozó elő­írásokat rendelet szabályoz­za. Motoros jármű és segéd- motoros kerékpár által kel­tett külső zaj megengedett határértékei 80 köbcentimé­ter lökettérfogatig 78 dB (A), 80— 500 köbcentiméter löket­térfogatig 80—85 dB (A), 500 köbcentiméter lökettér­fogat felett 86 dB (A), sze­mélygépkocsi 80 dB (A), au­tóbusz 81—85. tehergépkocsi 81— 88 dB (A). — Az autójavító vállalat hogyan készült fel ezen mé­rések elvégzésére? — Vállalatunk rendelkezik a HITEKA által gyártott közúti környezetvédelmi mé­rőrendszerrel, amely mérő- rendszer központi egységé­nek működése kizárja, hogy a mérést végző személy a mérési eredményt befolyá­solhassa. A mérési eredmé­nyek (CO, ill. zaj, füstölés) sorszámozott, dátumozott formában, két példányban kinyomtatásra kerülnek. A határértékeket előre beprog­ramozzuk és ennek megfele­lően (rossz, jó) a műszer mi­nősít is. — Mennyiben vannak össz­hangban az ellenőrző ható­ságokkal? — Miután ugyanolyan mű­szerekkel végezzük a méré­seket, így teljes közöttünk a szinkron. Ök sem tudnak mást mérni. Mint már em- lítéttem: a mérőrendszer tel­jesen objektív, így a besza­bályozás után kapott új ér­tékeket is kinyomtatja. Mi addig nem adunk ki bizonylatot, amíg a jármű környezetvédelmi (CO és zaj) szempontjából nem megfe­lelő. Az összhanghoz tartozik az is, hogy még ez év őszén egy szakmai konzultációs megbeszélésre Hívjuk a ja­vítást és ellenőrzéseket vég­zőket. Itt dől el az is, hogy az általunk beszabályozott (javított) jármű környezet- védelmi mérései meddig ér­vényesek. — A járművek zajellenőr­zését mikor kezdik meg? — Október végétől állunk ügyfeleink rendelkezésére. A soron kívüli zaj- és CO-mé- résről igazolást adunk — fe­jezte be Grósz György. Szekeres András

Next

/
Thumbnails
Contents