Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-22 / 223. szám

1987. szeptember 22„ kedd o IZHUUKTlltl Hírek, képek az őszi BNV-ről I Bőrből is megárt a sok(k)? A körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezet a háztartás­vegyipari termékein kívül új gyártmányait is bemutatja a vásáron. Fotó: Kovács Erzsi Cipőkrém és kutyasampon A körösladányi Metaké­mia Ipari Szövetkezet az őszi BNV-n évfordulót is ün­nepel. Idén 10. alkalommal vesznek részt a budapesti vásáron. A szövetkezet 80 terméke közül jelenleg 12 Új fejlesztés eredménye. Mos­tani újdonságuk az önfelke- nőfejes cipőápoló és -színező krém, melyet 13-féle színár­nyalatban hoznak forgalom­ba az év végén. A Skála-áruházakban már kapható a kőrösladányiak ál­tal gyártót^ új tisztálkodó szer, melyet állatbarátoknak „ajánlanak”. A Buksi nevű sampon kutyafürdetésre használandó. A termék jó szakvéleményt és minősítést kapott a Kermitől, valamint az állategészségügyi hatóság­tól. Ami külön öröm lehet a kutyusoknak, hogy a sam­pon nem csípi a szemüket... A szövetkezet Körös típu­sú fém öltözőszekrényének ülőpaddal is ellátott, to­vábbfejlesztett változata a BNV-n a Kiváló Áruk Fóru­ma kitüntető címet kapta. Forró Antal kereskedelmi osztályvezető-helyettes el­mondta, hogy a próbaforgal- mazás már megtörtént. Leg­utóbb a Testnevelési Főisko­lára szállítottak 150 öltöző- szekrényt, melyek jól vizs­gáztak a használat során. H. G. KocogAknak való A Békéscsabai Kötöttáru- gyár (Béköt) egy- és két- színoldalas frottír terméké­vel vásárdíjat nyert. Mint Szuchy László igazgató el­mondta, Magyarországon a kétszínoldalas technológia még egyedülálló. A frottír köntösök anyagának mind­két bldalán van hurok. Az ily módon gyártott termékek egyelőre csak tőkés exportra készülnek. A Béköt az új technológiával hurkolt für­dőköntösei mellett a BNV-n a szabadidő-ruhák ’88-as modelljeit is kiállítja. S most jön a vásárfia: a békéscsabai gyár a futó- és kocogóruhák, azaz szaknyel­ven jogging-öltönyök gyártá­sára 1988. január 1-jétől egy amerikai céggel közösen vámszabadterületen műkö­dő vegyes vállalatot kíván létrehozni. A helyszín a Bé­köt békési varrodája lenne. A leendő vegyes vállalat az alapanyag-beszerzést, a var­rást és az értékesítést vé­gezné. Nekünk, hazai koco- góknak már kevésbé jó hír, hogy a vámszabadterületen készülő jogging-cuccok amerikai és nyugat-európai üzletekben várnak majd ve­vőkre. Belföldön és külföldön is keresett termék a skandináv stílusú fenyőbútor. A Gyomaend- rödi Fa- és Építőipari Szövetkezet fenyő hálószoba-garnitúráját mutatja be a BNV-n. A bútorok 1988-tól vásárolhatók meg a szaküzletekben Fotó: Kovács Erzsébet valamint az orosházi Unior Ipari Szövetkezet közös üzemeltetésével Orosházán megnyitásra kerülő építőanyag-áruházába áruház-vezetői ....... p ályázatot hirdet. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: boltvezetői szakvizsga, , 3 éves vezetői gyakorlat, vas-műszaki szakképesítés. A pályázatot kérjük Unior Ipari Szövetkezet, Orosháza, Táncsics Mihály u. 36. sz. alá beküldeni. A pályázatok beérkezési határideje a hirdetés megjelenésétől számított 10 nap. A pályázathoz mellékeljen részletes önéletrajzot az eddigi munkahelyek feltüntetésével. <Á Paprikanemesítés A fűszerpaprika-nemesítés 70 éves múltra tekint visz- sza. Az utóbbi évtizedekben 14 újabb nemesítésű fűszer­paprika-fajta kapott hazai elismerést, és további nyolc vár köztermesztésbe vonás­ra. Ezek hozamra, minőség­re nézve világviszonylat­ban versenyképes fajták, őrleményük a korábbiaké­nál több festékanyagot, illa­tot, aromát és C-vitamint tartalmaz. A feldolgozási technológia fejlesztésének, a minőség ja­vításának megvan a hazai lehetősége. A fűszerpaprika piaca a jövőben tovább bő­vül. A statisztikai adatok szerint jelenleg 80 ország­ban használják ételízesítőül, de egyre több helyen fo­gyasztják gyógyhatásáért, magas C-vitamin- és amino- sav-tartalma miatt is. Vesszőfutás nyolcvanmillióért (Dokumentumjáték II.) Tegnap! számunkban beszámoltunk arról, hogy komoly bajba került a Békés és Vidéke Áfész. Az idén fizetéskép­telen lett, a szállítók sorban álltak a banknál a pénzükért. Egyesek szerint a balul sikerült üzlet, a túlzott bőrfelvá­sárlás juttatta idáig a jobb napokat látott szövetkezetét, hi­szen viszonylag rövid idő alatt 100 millió forint értékű nyers bőrt vásároltak fel. Partnerük, a Szegedi Nyersbőrfel­vásárló és -értékesítő Kisszövetkezet azonban nem tudott folyamatosan fizetni, a kamatokkal együtt mintegy 80 mil­lió forinttal tartozott az áfésznek. Hosszas várakozás után az idén megkezdődött a bírósági eljárás, a végrehajtó iro­da 82 millió forint értékű készletet lefoglalt a békésiek ja­vára. De ezzel korántsem ért véget a „játszma”, az áfész­nek pénzre volt szüksége. Az előző részben üzletvezetők, az igazgatóság egyik tagja mondta el véleményét a vállalko­zásról, a következményekről. Már, aki ismerte az esetet. Szavaikból kiderült: egyáltalán nem, vagy csak későn sze­reztek tudomást a nem mindennapi ügyletről, amelynek a kimenetele még mindig bizonytalan. Ötödik jelenet (Az áfész pártalapszerve- zete a Központi Bizottság ta­valy novemberi határozatá­nak szellemében kidolgozta cselekvési programját, amely szerint a gazdasági döntések előkészítésébe be kell vonni a dolgozók széles körét. And- rovicz Lajos párttitkár gond­terhelten ül a székén. Nem örül nekem, de fegyelmezi magát, és nem rejti véka alá a véleményét.) — Hogyan reagált az ese­ményekre a pártvezetőség? — Meglehetősen élénken. Ülést tartottunk, tájékoztat­tuk a városi pártbizottságot. — Mikor szereztek tudo­mást arról, hogy ilyen nagy vállalkozásba kezdett a szö­vetkezet? — Amikor kiderült: a kis­szövetkezet ,pem fizeti az el­lenértéket. — Ha jól tudom, ön ta­nácskozási joggal részt vesz az igazgatósági üléseken, ott nem kérték ki a véleményü­ket? — Akkor még nem voltam párttitkár, 1985-ben válasz­tottak meg erre a tisztségre. — De csak hallott valamit róla... — Keveset. Ugyanis ezt az üzletet az elnök és a főköny­velő csinálta, a részleteket csak ők ismerték. — A vezetők közül min­denki egyetértett a nagymér­vű bőrfelvásárlással? — Szó sincs róla. .A veze­tőség különben is megosztott, van aki mereven elhatárolja magát az üzlettől, holott ele­1 jétől fogva tudott róla. — A pártvezetőség tehát meglehetősen későn szerzett I tudomást a fizetésképtelen­ségről, a tagság még inkább. Miért? — Sok idő eltelt a várako­zással. Áprilisban szóltam az elnöknek, hogy ideje lenne tájékoztatni az embereket. Annál is inkább, mivel el­t lendrukkerek is vannak a szövetkezetben, a városban. Olyan szélsőséges nézetek is napvilágot láttak, hogy csőd- ; eljárás elé nézünk, megszű­nik az önálló áfész és így tovább. A többség azonban kellő higgadtsággal fogadta a hírt, a minél gyorsabb meg­oldást sürgették, hiszen a | pénz visszaszerzése a legfon- | tosabb, aztán jöhet a fele­lősségre vonás. , (Eltűnődöm. Ebben az ügy- i ben most hallok először ar­il ról, hogy valaki a felelősség I kérdését feszegeti. Bizonyta- ’ lan vagyok még, mert a vál­lalkozás kockázattal jár, ha ' nem jön be, mindjárt bírá- ; kért kiáltsunk?) — ön szerint hol követték el a legnagyobb hibát? — Amikor nem győződtek meg róla, hogy fizetőképes-e / a kisszövetkezet. — A dolgozók aggódnak, ; úgy tapasztalom. Netán té- ; vednék? — Valóban, az emberek azt mondják; nem mi tehe­tünk róla, hogy idáig jutot­tunk. Ilyen gazdasági körül­mények között különben is érzékenyebbek vagyunk. — Például akkor, ha nem kapunk fizetésemelést... — Az idén még nem volt béremelés. Valószínűleg a ju­talékkulcsot is lefelé módo­sítják, a célprémiumot sem fizették ki. — És mi van a két vezető jövedelmével? — Érvényben volt egy igazgatósági határozat, amely kimondta: nem kaphatnak addig béremelést, amíg nem rendezik a szövetkezet pénzügyeit. Az utóbbi ülésen viszont mindez érvényét vesztette, mert újból meg­szavazták a béremelést, mondván: elmúlt a vészhely­zet. — Akkor a prémium is jár nekik ... — A pártvezetőségnek az a véleménye, amíg nincs itt az összes tartozás, addig ők se kaphassanak prémiumot. Hatodik jelenet (Pataki István, a városi pártbizottság titkára részle­tesen ismeri az ügyet, meg­fontoltságra int mindenkit, az a véleménye: most a leg­fontosabb teendő a tartozás behajtása. Nemkívánatosnak tart minden olyan lépést, amely ezt veszélyezteti. Utá­na viszont feltétlenül le kell vonni a megfelelő tanulságo­kat.) — Hogyan minősíti a szö­vetkezet bőrfelvásárlási te­vékenységét? — Normális gazdasági ügy­letnek indult, előnyösnek lát­szott, részünkről nem volt semmiféle bizalmatlanság. — Később is így látták? — A tartós pénzzavar mi­att már veszélybe került az áruellátás is. Ezért figyelem­mel kísértük az eseménye­ket, rendszeresen beszámol­tattuk az áfész vezetőit, és nyomatékosan felhívtuk a fi­gyelmüket arra, hogy min­den jogi lehetőséget ragadja­nak meg követelésük érvé­nyesítésére. Az áruellátás ugyanis nem csupán gazda­sági, hanem hangulati, tehát politikai kéress is. — Hol követték el a hibát a szövetkezet vezetői? — Szerintem nem voltak eléggé következetesek az adósság behajtásában. Ment­ségükre legyen mondva: nem ' volt kellő gyakorlatuk az ilyen ügyekben. Hetedik jelenet' (Az elnöki irodában, a szé­kek karfáján félig kikészí­tett szőrmés juhbőrök, most már a békésiek tulajdona, csak* el kellene adni valaki­nek. Vincze Miklós, a Mező- berény és Vidéke Áfész el­nöke, a Mészöv elnökségé­nek tagja meglehetősen szkeptikus. Nem szívesen be­szél erről. Egyrészt azért, mert a szomszédos áfészről van szó, másrészt azért, mert a békési elnök valamikor ná­luk dolgozott. Megértem. Hosszas győzködés után még­is enged a kérésnek, hiszen a segítségnyújtás érdekel.) — Az elnökség mellett ala­kult ideiglenes bizottságnak ön is tagja volt, amely há­romszor ülésezett. Figyelem­re méltó a jelentés követke­ző passzusa: „... az ideigle­nes bizottság igyekezett több irányú segítséget nyújtani, de azok egy része különböző okokból meghiúsult, mivel az áfész vezetői a javaslat meg­oldását nem alkalmazták ...” — Igen. Mi komolyan vet­tük ezt a megbízatást, segí­teni akartunk, hiszen tisztá­ban voltunk azzal, hogy a rosszul sikerült üzleti vállal­kozás alapjaiban ingathatja meg -a szövetkezetét. Pon­tokba foglaltuk azokat a fel­adatokat, amelyek a gazdál­kodást, a talpra állást elő­mozdíthatják. A gyulai, bé­késcsabai áfész a nagyobb üzletek közös üzemeltetését vállalta, erre milliókat ál­doztak volna. Erre viszont nem tartott igényt a békési áfész. — Mi volt konkrétan a me- zőberényi áfész szerepe? — Szövetkezetünk hörcsög­bőr felvásárlásával, kikészí­tésével, varrásával foglalko­zik, évente egymilliót érté­kesítünk, ez 40 millió forin­tot, azaz 1,5 millió nyugat­német márkát hoz a kony­hára. A készterméket az NSZK-ba és Ausztriába szál­lítjuk. Kiváló, korrekt part­nerünk a Tannimpex Külke­reskedelmi Vállalat. így vál­laltuk, hogy a békésiek által lefoglaltatott bőrt, amely fé­lig van kikészítve, válogatás, átdolgozás után exportra elő­készítjük. A külkereskedel­mi vállalat rá is állt az üz­letre. De jött a levél a béké­si elnöktől, hogy köszöni szé­pen, már nem időszerű az ügylet, mert hamarosan meg­kapják a tartozást. — A bőrök még mindig raktáron vannak? — Persze, ötezer ilyen juhbőrt tárolnak, forgatnak, nehogy tönkremenjen, ennek az értéke mintegy 3 millió forint. Az üzletnek viszont befellegzett. — Ilyen állapotban nem lehetne eladni? — Aligha. A minőséggel amúgy is baj van. A szakér­tő véleménye szerint a lefog­lalt késztermékek is korsze­rűtlenek, nem divatosak, az áruk viszont magas. Az áfész által 15 ezer forintra érté­kelt irhabunda például ötez­ret ha ér. (Az ideiglenes munkabi­zottság augusztus 6-i ülésén tevékenységét befejezte.) Seres Sándor (Folytatjuk) A BÉKÉSCSABAI LENIN MGTSZ szeptember 21-től ez évben is MEGHIRDETI a Szedd magad! almaArusítást. Nyitva tartás 7—16 óráig, szombaton is. Étkezési alma 6,— Ft/kg, cefrealma 4,— Ft kg áron. Részletes felvilágosítás a 23-582-es és a 27-577-es telefonszámon. 18718211

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents