Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

1987. szeptember 21., hétfő NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Hozzászólás a „Húsháború Újkígyóson” című cikkhez Válaszolt az illetékes A Békés Megyei Népújság 1987. augusztus 24-i számá­ban megjelent „Jegyet bor­ravalóért” c. levélre az aláb­bi választ adjuk: Az autóbusz-állomás veze­tője á gépkocsivezetőt meg­hallgatta. A gépkocsivezető elmondása szerint az autó­buszra elsőként felszálló utas t. Panaszos volt, aki megkérdezte, hogy Kígyósig megy-e a busz? A gépkocsi­vezető igennel válaszolt, és amikor a panaszos 2 db je­gyet kért, 2 db 9,— Ft-os je­gyet adott. Miután vissza­adott, derült ki, hogy Sza­badkígyósra, és nem Újkí­gyósra utazik a panaszos. Az ezt követő sajnálatos szóvál­tást a gépkocsivezető elis­merte. Az autóbusz-állomás vezetője a gépkocsivezetőt figyelmeztetésben részesítet­te, és felhívta figyelmét, hogy hasonló félreértések esetén is előzékeny, kultú­rált magatartást tanúsítson. Az utazással járó kelle­metlenségekért t. Panaszos szíves elnézését kérjük. Tájékoztatásul közöljük, hcpv a gépkocsivezető az az­napi elszámolásról bemutat­ta az Almex-szalagot, me­lyen az első két beütés 9,— Ft-os, még az ezt követő második 7,— Ft-os jegy. A 2 db 9,— Ft-os jegy rontott- ként került elszámolásra. Körös Volán, Békéscsaba Visszhang A szeptember 7-i Népúj­ság hasábjain olvashattuk a „Vonalban voltunk Kondo­roson” c. cikkben Kékesi György kondorosi lakos mo­zival kapcsolatos észrevéte­lét. Kérésére reagálva — mi­szerint a filmszínház játszá­si napokon kezdje az előadá­sokat egy órával később — megkerestük a mozi üzemve­zetőjét, Jantyik Pálnét, aki a következő tájékoztatást adta: Mivel a megyében minden településen a helyi lakosság alakítja ki a moziba járási i szokásait (játszási nap, kez­dési időpont megváltoztatá­sa), ez így van Kondoroson is. Az üzemvezető helyesen járt el, amikor a saját ta­pasztalatait egy általa kez­deményezett közvélemény­kutatással erősítette meg. Ti. a mozi előcsarnokában elhelyezett gyűjtőládában a kérdőíveken a nézők három­szor annyian voksoltak a 18 órai előadáskezdésre, mint a 19 vagy a 20 órai változatok­ra. Az üzemvezető választá­sát alátámasztja az a tény is, hogy 1986. fél évéig ugyan 19 óra volt az előadások kez­dete, de a mostaninál lénye­gesen kevesebb volt a mozi­nézők száma a községben. Ennek ellenére sohasem zár­kózunk el olyan változtatá­soktól, ami a helyi lakosság érdekeit, kívánságait előtér­be helyezi. Észrevételét meg­köszönjük, szeretnénk, ha minél többen választanák igényes szórakozásuknak filmszínházunk kínálatát. Ennek érdekében újra meg­vitatjuk és felmérjük — kér­dőív segítségével — a mozi­ba járók ilyen irányú igé­nyeit, és eszerint változta­tunk a kialakult gyakorla­ton. Őri Éva, fi lm forgalmazási osztály, Békés Megyei Moziüzemi Vállalat Lapunk 1987. szeptember 10-i számában, a 3. oldalon jelent meg a „Húsháború Új­kígyóson” című riport, amelyre a Békés­csaba és Vidéke Áfész elnöke, Seres Mi­hály válaszolt, „Hozzászólás ...” címmel. A következőkben ebből idézzük a legfontosab­bakat: „Egyáltalán, van-e háború? Helyes-e vé­leménykülönbségeket háborúnak nevezni? Előrebocsátom, hogy a 106. sz. húsboltun­kat 1987. szeptember 15-vel nem zárjuk be. Vásárlóinkat ezúton is szeretném meg­nyugtatni, hogy Újkígyóson a húsáru vá­lasztéka mennyiségben, minőségben nem romlani, hanem javulni fog ...-Abban is igaza van az újságírónak, hogy „még nem késő” a döntés megváltoztatása. Egyáltalán miért döntöttünk a bezárás mel­lett, hiszen alapvető érdekünk, hogy a ve­vők tőlünk vásároljanak, és nyereséges le­gyen a szövetkezetnek. Üzletpolitikánk jel­szava a „vevőnek mindig igaza van.” Eny- nyire más lenne a szó, mint a tett? Az át­szervezést nem egy ember döntötte el, ha­nem háromszor 20 főt meghaladó testület, illetve testületek (intéző bizottság, igazga­tóság, vezetők értekezlete). Ilyen nagyot té­vedtünk sokan? Az újságcikk arra utal, hogy igen, nagyot tévedtünk. Az nem lehet­séges, hogy a falu lakosságához viszonyítva néhány ember érdeke túlzottan hangsúlyoz­va van? — mert: 1. 150-200 méter távolságra a jelenlegi húsbolttól nyitottuk meg a Sláger ABC-t, ahol higiénikus, célszerűen kialakított hús­kimérés folyik; 2. a sertés vágása ugyanott történik, ahol korábban; 3. a sertések ugyanazoktól a termelőktől származnak, ahonnét korábban vettük ... Szándékunk Újkígyóson is az volt, hogy komplett bevásárlási lehetőséget biztosít­sunk. Aki ragaszkodik a hentesbolthoz, még mindig van egy tsz-üzemeltet ásben lé­vő húsbolt, és ezentúl a hatósági húsbolt. Mi a sok vevő érdekét helyeztük a keve­sebb vevő érdeke elé. Személy szerint érint az a megjegyzés, miszerint egy idős néni mondja, nem mél­tattam arra, hogy beszéljek vele. Bánt a megjegyzés, mert úgy hittem, mindenkivel tudtam szót érteni, még ha a véleményünk nem egyezett, akkor is. így volt ez Molnár Istvánné esetében is, aki ez ügyben felke­resett. Jó lenne tudni, ki volt ez ^ néni, mert felkeresném. Azzal zárom hozzászólásomét, hogy a leg­közelebbi tagértekezletig a húsbolt jneg- szüntetését felfüggesztjük, döntsön a tagság. Sajnos, addig lehet anyagi, pozícióbeli vesz­teségünk több oldalról: 1. az épületet mi hasznosítani szándékoz­tunk, több variációban is. Egyik: kemény valutát adó savanyúság készítésére, másik: bélvarrásra, ami olasz, vagy NSZK exportra mehet, harmadik: központi beszerzésű áru táro­lására (import: cseh, lengyel stb.), téli áruk előtárolására; 2. a hús forgalma megoszlik a két egység között, így a húsbolt működése hatékony- talan eszköz, munkaerő tekintetében. Gondolom, a mai gazdasági, politikai helyzetben a döntést hozók érvelését is he­lyes figyelembe venni, azt is leírni.” Vonalban voltunk Milyen lesz a szaktanácsadás? • Parkettás matektanár? • Miért szűnt meg az Unikon bölcsődéje? • Az árnyékszék mint játéktér • Megválaszolatlan kérdés r: Igaz, elsősorban oktatási témában vártuk olvasóink te­lefonos jelentkezését, de ahogyan az már lenni szo­kott, napi gondokkal, bosszúságokkal is megkerestek bennünket. Néhány hosszasabb magyarázatot igénylő kérdést is kaptunk, ám terjedelmi korlátok miatt kénytelenek leszünk szűkített változatban közreadni a szakemberek válaszát. Ilyen, hosszasabb választ igénylő kérdéseket tett fel a magát sajnos megnevezni nem kívánó, békési telefoná­lónk. Kérdésére — hogy mi­kor látják él konkrét fel­adatokkal a környezetvédel­mi neveléshez az óvodákat — Ottlakán Mária, a megyei tanács művelődési osztályá­nak főmunkatársa válaszolt. — Most folynak e témában az országos felkészítések az OPI és az OKTH szervezé­sében, amelyen két csabai és két békési óvónő is részt vesz. Az itt szerzett tapasz­talatokat a felkészítés vé­geztével — segédanyagok és előadás formájában — át­adják az óvodapedagógusok­nak a területi szakmai na­pokon. Ezenkívül a készü­lő, új óvodai nevelési prog­ram is bizonyára részlete­sebben foglalkozik majd a környezetvédelemre nevelés­sel. Békési telefonálónk másik kérdése a szaktanácsadás megújuló módszereire, gya­korlatára vonatkozott. Erre a megyei pedagógiai intézet csoportvezetőjénél, Povázsay Mihálynál kerestünk választ. — Az Országos Pedagó­giai Intézet a szaktanács- adással kapcsolatban szá­munkra is csak október vé­gén szervez tanfolyamot, amelyen, reméljük, tájékoz­tatást kapunk a konkrét munkavégzésre, munkamód­szerre vonatkozóan. Intéze­tünkben dr. Kincses László videoprogramot dolgozott ki a szaktanácsadói magatar­tásról, amelyet — össz-szak- tanácsadói értekezleten — vi­tatnak meg novemberben. Arról olvashattak a kollé­gák, hogy milyen lesz a szaktanácsadás feladatrend­szere. Intézményünk például — szolgáltatásként — éppen e témában is várja az is­kolák segítségnyújtás iránti igényét,, aiúellyel sajnos, csak kevesen élnek. Az vi­szont igaz, hogy a jogi iránymutatáson, az elveken túl, igazából a gyakorlatban forr ki a munkamódszer és munkastílus. (Telefonálónkat szeretnénk megnyugtatni, hogy lapunk a jövőben részletesebben is foglalkozik ezzel a témával.) Bartha Lászióné a 26-144- ről az iránt érdeklődött, lesz-e a békéscsabai tanító­képző főiskolán gyógypeda­gógiai szakképzés. Második kérdése a felvételi előkészí­tő szervezésére vonatkozott. A választ dr. Földesi Béla kandidátustól, tagozatvezető­től kaptuk meg, aki egyéb, a tanítóképző jövőjét érintő változásokról is hírt adott. — Eddig testnevelés—ének és orosz szakkollégiumaink voltak. Ebben az évben az első évfolyamosok rajzból, technikából, matematikából és könyvtárismeretekből is választhattak az előbb fel­soroltak mellett. Jövőre — bár még a pontos mértékét nem tudjuk — nő a hallga­tói létszám, s ennek megfe­lelően szeretnénk bővíteni a szakkollégiumi választékot. Indítani szeretnénk magyar és gyógypedagógiai, vala­mint számítástechnikai szak- kollégiumot. Fontosnak tartom elmon­dani, hogy 1989 őszére tér-» vezi a Művelődési Miniszté­rium és a megyei tanács a főiskola önállóvá válását. Addig — újabb egyeztetések, útján — tervet készítünk arra vonatkozóan, hogy csak tanítóképzést folytatunk-e, vagy képzésünket párosítjuk tanárképzéssel is. Az biztos, hogy 1989 őszén főiskolán­kon indul a levelezőképzés. Hasonlóképpen ' indítunk felvételi előkészítőt is 1988. február első szombatján, amely június közepéig tart három tárgyból: magyar, történelem, matematika. A részvételi költség mindössze 150 forint lesz.' A jelentke­zés módját a Népújságban meghirdetjük. Most pedig következzék örökzöld témánk, a telefon­ügy. Mlinárik liana, Békés­csaba, Vandháti út 2 1. szá­mú lakos a következőket mondta telefonba: „Egy éve annak, hogy lapjuknál a pos­ta illetékesei voltak vonal­ban. Akkor megkérdeztem, hogy ötéves igényemre mi­kor kapok telefont. A vá­lasz az volt, ha valami ter­mészeti katasztrófa nem jön közbe, akkor a negyedik ne­gyedévben. Én a szárazsá­gon kívül másról nem tu­dok, de telefonunk még min­dig nincs, holott beteg édes­anyám miatt nagy szükség lenne rá.” Szabó Bálint, megyei táv­közlési üzemvezető: — A megyeszékhely külterületein a bekötések a Lencsési-lakó- telepen elhelyezett konténer­től függnek, mivel az ott felszabaduló számokat kí­vánjuk ezekre a területekre elosztani. Ennek a határide­je sok minden függvénye — amelyek nem mind a postán múlnak —, ezért konkrétan, felelősen nem határozhatok meg időpontot, még akkor sem, ha megértem a telefo­náló türelmetlenségét. — Türelmetlenség... A bé­késcsabai Toldi utca lakói egy éve „élvezik” telefoná­lónk szerint az IKV ál^l otthagyott WC s egyéb, meg­lehetősen balesetveszélyes munkaeszközök áldásos je­lenlétét. A nyilvános, ahogy mondani szokták, légöblíté- ses WC vált az utcabeli gye­rekek kedvelt játszóhelyévé. Jambrich Mihály, a Bé­késcsabai Ingatlankezelő Vállalat igazgatója példás gyorsasággal, írásban vála­szolt. „Az elmúlt év végén és ez év elején karbantartási munkát végzett a vállalat a Toldi utcában. A kéményfej javítása miatt csörlőt is üze­meltettünk. A csörlőnek a tetőre telepített része a mun­kahelyen maradt azzal, hogy esetleg ez • évben, ha a la­pos tetőn beázások keletkez­nek, a munkavégzéshez ne kelljen ismét odatelepíteni. Mivel beázások nem voltak, így a csörlőf még a hónap végéig leszereljük. Az árnyékszék telepítése azért volt szükséges, mert a dolgozók egészségügyi ellá­tása csak így biztosítható. Azért maradt ott, mert a festőmunka még nincs ké­szen. Ez várhatóan október végéig fog tartani, s akkor az árnyékszéket is elbont­juk. A keletkezett építési törmelék elszállítása a héten megtörténik.” A békéscsabai Pásztor ut­ca 9-es számú ház lakói amiatt panaszkodtak, hogy a kábeltévé műsorának vételé­re alkalmas erősítőjüket egy idő után a Gelka szakembe­rei szó nélkül leszerelték. Fizetni hajlandók, s erről le­vélben értesítették a lakás­szövetkezetet, csak a módját nem tudják. Szlota József, a Békéscsa­bai Lakásszövetkezet ügy ve-, zető igazgatója a szerdai na­pon arról tájékoztatott ben­nünket, hogy az ötlakásos társasház már meg is kapta az erősítőt. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a lakás- szövetkezet mindazon tag­jainak intézi a bekötést és a vele járó anyagi ügyeket, akiknél képeznek lakásfel­újítási alapot. Másoknak úgy történik a törzskábelre kap­csolás, hogy megrendelés után a közös költségekbe lakásonként 400 forintot be­fizetnek. A munkálatokat a szeghalmi Gelka szakembe­rei végzik. (A gyors intézke­dést telefonálóink szerkesz­tőségünkben is megköszön­ték.) A békéscsabai Duda Bene­dek (28-562) a Deák utca járdáinak és útátjáróinak rossz állapota miatt panasz­kodott. Bácskai Mátyásné (Lenin út 18.) pedig azt tet­te szóvá, hogy a Wlassics sétányon a 8—10—14-es szá­mú házon nincs házszám, s ez a mentők sürgős segítség- nyújtásában is okozott már gondot. Telefonálónk arra is felhívta a figyelmet — a szerkesztőségét is —, hogy nagyon nehezen sikerül az utca nevét helyesen írni. Ami „sch” nélkül így van helyesen: Wlassics. A Békéscsabai Városi Ta­nács műszaki osztályának csoportvezetője, Bánfi Ádám a Deák utcáról elmondta, hogy két hónapja végezték el a burkolt út, a kiemelt járdaszegélyek és az aszfalt- járda javítását. Igaz, az ut­ca másik oldalán még tégla­járda van, s ott léteznek a telefonáló által említett gon­dok. Kéri a telefonálót, ke­resse fel ez ügybén osztá­lyukat. A házszámtáblákról Bánfi Ádám azt a felvilágosítást adta, hogy a műszaki osz­tály csak az utcanévtáblát köteles biztosítani és kihe­lyezni. A házszámtáblákat az ingatlan tulajdonosa vagy tulajdonosai kötetesek kihe­lyezni. (Békéscsabán ebben a műszaki osztály segítséget nyújt, de legegyszerűbb a címfestőhöz fordulni.) Az Unikon Ruházati Vál­lalat üzemi bölcsődéjét meg­szüntették, s emiatt keser­gett Sarkadi István (24-492) békéscsabai telefonálónk. Sarkadiék a Millennium-la­kótelepen laknak, a legkö­zelebbi bölcsőde számukra a Kulich-lakótelepi lenne, de az túlzsúfolt. Mint mondja, a környéken kocsma bezzeg öt van, de a bölcsődés gye­reket messzire kell cipelni. Az Unikon Vállalat szak- szervezeti bizottságának tit­kára, Pribojszki Andrásné válaszolt dolgozójuk férjé­nek panaszára. Elmondta, hogy tavaly 19 bölcsődés korú gyerek járt a vállalati bölcsődébe, s eb­ből 15 nem saját dolgozó gyermeke volt. A bölcsőde felszámolása négy-öt család­nál okozott csak gondot, mert akik ebben az évben betöltik a két évet, azok számára az üzemi óvodában minicsoportot hoztak létre. Ez tíz gyereket éj-intett. A dolgozókat időben értesí­tették, s így csak 4-5 kis­gyerek elhelyezése okozott nehézséget. A bölcsőde*.meg- szüntetése a vállalat számá­ra évi másfél millió forint tiszta költségcsökkenést je­lent. Békéscsabán a bölcsődei fronton megnyugtató a helyzet — tájékoztatta la­punkat Dóróné Poroszlai Zsófia, az egyesített bölcső­dék gazdasági vezetője. A 480 helyre csak 400 gyerek van. Ugyanakkor zsúfoltság van a Kulich-lakótelepen, s ehhez hozzájárult a Béköt- és az Unikon-bölcsődék megszüntetése. Gyuláról Veres István az iránt érdeklődött, hogy sza­nálják-e az új egészségügyi szakközépiskola és szakisko­la megépítése miatt a Mágo- csi utcán levő két családi házat. Kiss Lászióné, a Gyulai Városi Tanács művelődési osztályának gazdasági fel­ügyelője a következő választ adta: — Nemrég vcjlt egy ve­zetői egyeztetés a megyei ta­náccsal, ahol eldöntötték, hogy a VII. ötéves tervben mindenképpen meg kell kez­deni az új iskola építését, amely 8 tanteremmel indul. A tervkészítés 1988-ra csú­szott át, az építkezés pedig 1989-ben kezdődik meg. Az iskola összes bekerülési költ­sége várhatóan 80 millió fo­rint lesz, s ebben a tervcik­lusban ebből 21 milliót le­het felhasználni. A szanálás­ra várhatóan 1988—89-ben kerül sor. Szabó Zoltánné Újkígyós­ról telefonált, s meglehető­sen kemény hangon bírálta a helyi általános iskolában uralkodó állapotokat. Az is­kolában sok képesítés nél­küli pedagógus tanít, s ezért aggodalom tölti el a szülő­ket a gyerekek továbbtanu­lását illetően. Mint mondta, parkettás szakmunkás tanít­ja a matematikát, de van la­katos és más képesítés nél­küli dolgozó is. Az iskola igazgatónője, Králik Jánosné hosszú vá­laszban tárta fel az iskola gondjait. Ebből csak néhány érvet van módunk közölni. A tavalyi tanév végén sok pe­dagógus elment, és idén két csoporttal többet indítottak. A legsúlyosabb helyzet a ma­tematika oktatásában ta­pasztalható, még akkor is, ha nem „parkettás” tanítja. A 9 képesítés nélküliből há­rom idén államvizsgázik, s ez javít a helyzetükön. A szakképzett nevelők így is túl sokat vállalnak maguk­ra. Az igazgatónő is súlyos­nak ítéli az iskola szakos­ellátottságát, de egyik ok­ként megemlíti, hogy pályá­zataik — a megyei tanács hibájából — nem jelenhettek meg a Művelődési Közlöny­ben. Hiába az üres szolgálati lakások, ha csak három ké­pesített nevelő jelentkezett a megkeresésre. Az iskola egyébként felvette a békés­csabai belvárosi iskolával a kapcsolatot, és indít idén hat nyelvi csoportot angolból és németből. S végül egy megválaszo­latlan kérdés, amire talán később sikerül mégis vá­laszt kapni, aminek termé­szetesen helyt adunk la­punkban. Bittman Emil a 28-774-es telefonról kissé izgatottan mesélte el az óvo­dai térítési díjjal kapcsola­tos kálváriáját. Az általa említett — ugyancsak örök­zöld — téma lényege, hogy a beteg gyerek miatt hétfőn délután lemondott étkezést a Kulich-lakótelepi óvodában csak csütörtöktől fogadták el. Az,édesapa szerint — na­pi 22 forintos térítési díjról van szó — a jelenlegi hely­zetben két gyereknél nem mindegy, hány napot fizet­nek, hiszen a megmaradt ételt valaki úgyis elfogyaszt­ja. Például egy olyan gye­rek, aki nem várva meg a háromnapos átfutási időt, gyógyultan tér vissza az óvo­dába. Kérdésére próbáltunk vá­laszt kapni. Ám központi megoldás nincs. Ahány ház, annyi jó vagy rossz megol­dás. Várjuk mindkettőre a válaszadókat. B. Sajti Emese

Next

/
Thumbnails
Contents