Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
1987. szeptember 19., szombat NÉPÚJSÁG Grósz Károly sajtótájékoztatója Folytatódott az Országgyűlés A kormány munkaprogramja, amelyet az Országgyűlés elfogadott, két tartópillérre épül: a szocialista demokráciára és a nemzeti egységre. Ez két olyan tartóoszlop, amely reformpolitikánk új szakaszának, kibontakozásunknak a jelszava is lehet — hangsúlyozta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke tegnap délután a Parlamentben tartott nemzetközi sajtókonferenciáján. Az értekezletet Bányász Rezső államtitkár, a kormány szóvivője vezette. A miniszterelnök bevezető nyilatkozatát követően a hazai és a külföldi sajtó nagy számban megjelent képviselőinek érdeklődését kielégítve, összesen 27 kérdésre válaszolt. Nyilatkozatának elején utalt arra, hogy e munkakörében először találkozik a nemzetközi sajtó képviselőivel, akikkel gyümölcsöző együttműködést kíván fenntartani a jövőben is. — Az Önök megtisztelő érdeklődése — mondotta — bizonyára nem csupán egy kis európai ország helyzetének és gazdaságpolitikájának szól. Bizonyára arra is figyelnek, hogy miként keresi egy szocialista ország a kibontakozás útját, hogyan próbálja összefogni ehhez a rendelkezésre álló szellemi erőket, anyagi eszközöket. A kormány gazdasági munkaprogramjáról szólva Grósz Károly hangsúlyozta: — Szándékaink, céljaink világosak, egyértelműek. Elhatároztuk, hogy a gazdaságban felhalmozódott gondjaink megoldásához határozottabb magatartással, eredményesebb módszerekkel, eszközökkel látunk hozzá. Ehhez szilárd alapot, politikai bátorítást ad az MSZMP Központi Bizottságának ez év júliusi állásfoglalása. Ami a legsürgetőbb kormányzati teendőket illeti — folytatta a Népszabadság kérdésére válaszolva —, a legfontosabb most az, hogy összegezzük az országgyűlési ülésszak tanulságait. Továbbá azonnal hozzá kell látni a munkaprogramban megfogalmazott feladatok megoldásához szükséges szervezeti, technikai és személyi feltételek megteremtéséhez. Az MTI tudósítója azt tudakolta a kormány elnökétől, hogy az új munkaprogram nem kérdőjelezi-e meg a párt XIII. kongresszusának a társadalmi fejlődés irányairól hozott határozatát, illetve a VII. ötéves tervben foglaltakat. Grósz Károly kijelentette: — A kérdés jogos, a program előkészítése során sokan feltették már. Válaszunk egyértelmű: a párt XIII. kongresszusán, valamint a VII. ötéves tervtörvényben megjelölt két adat — a termelés növekedéséről, illetve az életszínvonal alakulásáról — nem teljesíthető; ezt ma már világosan látjuk. Ugyanakkor a kongresszusi határozat és,3' terv nemcsak eaékét a számokat tartalmazza, hanem alapvető törekvéseket, határozott iránvt, ^szellemiséget hordoz, és hosz- - £.*szabb távú célokat is megfo- "galmaz. Ezek változatlanul !'■ érvényesek; a koncepció átrendezésére. nem látunk indokot. .Z. A Financial Times tudósí- tója ehhez kapcsolódva aril ról érdeklődött, hogy lehet- séges-e valamiféle párbeszéd f a magyarországi ellenzék és a kormányzat között. A kormány elnöke rámutatott: a kérdés azt sugallja, mintha két fél közötti párbeszédről lenne szó. De ilyen nincs. Egy társadalom van, amelven belül akadnak, akiknek egyes kérdésekben eltér az álláspontjuk a kormányétól. Nem soroljuk közéjük a szocialista rendszer ellenségeit, mert akik a népköztársaság törvényeit nem tartják tiszteletben, azokkal a kormány nem beszélget. Ami az úgynevezett másként gondolkodókat illeti, velük folytatni kell az eszmecserét továbbra is, minden időszerű kérdésben. De szeretném nyomatékkai megfogalmazni, hogy a szocialista demokrácia kibontakozásának nem az ellenzékiekkel való párbeszéd a fő útja, hanem az, hogy a társadalom tagjai mind aktívabban vesznek részt az országos és a helyi kérdések megvitatásában, a döntések előkészítésében, illetve a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Magyarországon mindenkinek joga van a társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekről a miénktől eltérő nézeteket vallani. Általában abból indulunk ki, hogy a másként gondolkodók is saját legjobb meggyőződésük alapján az ország fejlődését akarják szolgálni, csak más eszközökkel és módszerekkel, mint ahogy ezt mi tesz- szük. Nem hisszük, hogy egyedül mi rendelkezünk a bölcsek kövével a magyar valóság problémáinak megoldására. Odafigyelünk tehát arra, ha szóvá teszik problémáinkat, gyengeségeinket. Ott válik el az utunk, amikor nem ezt a társadalmi rendszert akarják gazdagabbá, életképesebbé tenni, hanem a rendszer tartalmától, természetétől idegen alternatívákat keresnek. Egyébként ez a joguk is megvan. Csak arra nincs joguk — mert ezt már törvény tiltja —, hogy törekvéseik érdekében szervezett akciókat indítsanak. Mi nem hatalmi pozíciókból, hanem észérvekkel akarunk vitatkozni. Ezen az alapon a kormány elnöke mindig nyitott az eszmecserére, akár a nyilvánosság előtt is. Egy másik kérdésre válaszolva Grósz Károly kifejtette: a párt politikai szerepe társadalmunkban egyre inkább erősödik. Ugyanakkor az MSZMP munkastílusa, -módszere módosul, korszerűsödik. A párt vezetésének az a törekvése, hogy a párt a jövőben elsősorban az alapvető elméleti, politikai kérdésekben alakítsa ki álláspontját, s jelölje meg — elsősorban a pártmozgalom számára — a feladatokat. Ezzel egyidejűleg a kormányzati munkának ; na-/ gyobb mozgásteret kell' kapnia. Mai, bonyolult világunkban, ellentmonáasos ^gazdasági helyzetünkben számtalan olyan kérdés van, amelynek megválaszolása nem elsősorban politikai, hanem szakmai ügy. Ki a jó képviselő a kormány szemszögéből? — kérdezte a Magyar Rádió munkatársa, utalva az egyik, a kormány felelősségét is érintő országgyűlési felszólalásra. Grósz Károly hangoztatta: — Ez attól függ, mit képvisel. Ha igaz ügyben emel szót, akkor az a jó képviselő, aki kimondja, amit gondol, jelzi a kormánynak a problémákat, és intézkedést igényel a valós gondok megoldására. Ha olyasmit tesz szóvá, ami nem reális, akkor viszont csak a kormányzat gondját szaporítja, és nem viszi előbbre az ügyet. Egyszóval: semmi meglepő nincs abban, ha egy képviselő egyenes és korrekt kérdéseket intéz a miniszterelnökhöz, akinek az a kötelessége, hogy a legjobb tudása szerint válaszoljon azokra. Az Országgyűlés és a kormány kapcsolatának új vonásairól szólva (a Vasárnapi Hírek kérdésére) elmondotta, hogy a Minisztertanács most megalakítandó parlamenti titkárságának feladata lesz a kormányzat munkájáról folyamatosan tájékoztatni az országgyűlési képviselőket, az állandó bizottságokat. De a kormány is szeretné közelebbről megismerni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a képviselők napi munkájuk során szereznek. A kormányprogram megvalósításának személyi biztosítékaira vonatkozó kérdésre Grósz Károly elmondotta: bizonyos módosításokra a kormányzati munkában elkerülhetetlenül szükség van. Ha pedig a szervezet átrendeződik, akkor ez természetesen személyi változásokat is maga után von. A Heti Világgazdaság tudósítója arra az Országgyűlés előtt tett kijelentésére emlékeztette Grósz Károlyt, hogy Magyarország nem fogja átütemezni külföldi adósságait. Ezt kiegészítve a miniszterelnök elmondta: mai ismereteink alapján, jelenlegi lehetőségeink birtokában el tudjuk kerülni az átütemezést; van annyi tartalékunk, és a mozgósításához annyi erőnk, hogy a magyar gazdaság kilábalhasson mai helyzetéből. A Magyar Nép- köztársaság jelenlegi nemzetközi presztízse is segít minket abban, hogy megtaláljuk a gazdaság élénkítéséhez szükséges módszereket, lehetőségeket. Az utazási lehetőségek tervezett könnyítéséről érdeklődő kérdésre elmondotta: az ország valutakészlete nem gyarapodott, hanem fogyott az elmúlt években. A magyar állampolgár valutakészlete viszont éppen ellenkezőleg — szaporodott. E helyzetben úgy gondoltuk, az a legkorrektebb, ha elősegítjük, hogy az emberek ne dugdossák a pénzt, egyesek ne csempésszenek, másokat ne kényszeresünk a szabályok megsértésére. Utazzanak szabadon, ahányszor akarnak — és ahányszor pénzük van rá. A hazánk nemzetközi kapcsolatrendszerét érintő kérdések sorában a TASZSZ tudósítója a magyar—szovjet együttműködés távlatairól érdeklődött. Grósz Károly kijelentette: — Miként eddig, a jövőben is a szocialista országokkal, ezen belül a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés a kormány tevékenységének kiemelt területe lesz. A Frankfurter Rundschau tudósítójának kérdésére Grósz Károly szólt közelgő, NSZK-beli látogatásáról. Mint mondotta, utazásának elsődleges célja megerősíteni -az NSZK-val kialakított, immár hagyományosan jó kapcsolatokat;’jelezve azt is, hogy a kormány étén történt változás nem jelenti politikai magatartásunk módosulását. A palesztin hírügynökség tudósítójának kérdésére kitért a magyar—izraeli érdek- képviseleti irodák felállításáról nemrégiben Bernben aláírt megállapodásra. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a közel-keleti kérdésben elvi álláspontunk nem változott. A megállapodás nem tekinthető a diplomáciai kapcsolatok felvételének. Végezetül egy személyes jellegű kérdésre válaszolt Grósz Károly; a Zycie War- szawy tudósítója arról érdeklődött, miért vállalta e nehéz helyzetben felelősség- teljes feladatát. — Az MSZMP Központi Bizottsága ajánlott a Hazafias Népfrontnak, majd az Országgyűlésnek erre a tisztségre. Negyvenkét éve vagyok párttag. Nem emlékszem rá, hogy ez idő alatt valamikor ne teljesítettem volna azt a feladatot, amelyet a párt rám bízott. Ha most bíztak bennem, akkor — életutam, meggyőződésem alapján — csak egyet tehettem : vállaltam és legjobb tudásom szerint mindent megteszek, hogy eredményesen végezzem ezt a munkát. — Az én székemre — tette hozzá — most nem sokan törnek. Azzal is tisztában vagyok, hogy ez a kormány átmenetileg elég sok ellenszenvet fog kiváltani. De hiszem, ha a nehézségeinken felülkerekedünk, az érett politikai közvélemény, tehát társadalmunk döntő többsége méltányolni fogja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket nem magunk, hanem az ország érdekében, gyermekeink, unokáink érdekében teszünk. Ebben részt vállalni nekem nem áldozat, hanem megtiszteltetés. (Folytatás az 1. oldalról) A gyermekgondozási díjat a családok jövőre már a jelenlegi másfél év helyett a gyermekek kétéves koráig vehetik igénybe. A nyugdíjak minimum 300-330 forinttal emelkednek, a 70 éven felüliek és a legnehezebb helyzetben lévő rokkant nyugdíjasok körében biztosítjuk a tervezett teljes fogyasztói árindexnek megfelelő nyugdíjemelést. A tanácsok szociális segélyezési keretét 500-700 millió forinttal tervezzük növelni. 1988-ban ki kell dolgozni annak a módszerét, hogy mielőbb sor kerülhessen a családi pótlék folyamatos érték- megőrzésére, és hogy a többoldalúan hátrányos helyzetű rétegek szociális biztonságát fokozatosan, rendszersze- rűen garantálni tudjuk. Tisztelt Országgyűlés! A személyi jövedelemadó bevezetésével egyértelművé válik az a tény, hogy végső soron csak a lakosság lehet az, aki a társadalom közös költségeit viseli. Ugyanakkor ennek tudatosulása más viszonyt hoz létre az állampolgár és az állam között. Szükségképpen nő az igény a közügyekbe való betekintésre, beleszólásra. Azért, hogy ez a kapcsolat még közvetlenebb legyen, azt tervezzük, hogy 1989-től a személyi jövedelemadó az állampolgárok lakhelye szerinti helyi tanácsok bevétele lesz, s így valamely terület boldogulása nem kis mértékben a lakossági adók tényleges befizetésétől függ majd. Addig is, 1988-ban a tanácsok megkapják a személyi jövedelemadóból származó bevételt, de még csak létszámarányosan. Az adómértékeket úgy állapítottuk meg, hogy a sávos adózás következtében az elvonás mértéke összességében az ötven százalékot ne haladja meg. A lakossági jövedelem döntő része azonban nem a magasabb jövedelemkategóriákban összpontosul. A foglalkoztatottak hatvan-hetven százalékának jövedelme évi 120 ezer forint alatt van. Az adómértékeket és az adósávo- kat oly módon kellett kialakítanunk, hogy az adóbevételek zöme ebből a körből származzon. Itt kívánom megemlíteni, hogy a jelenlegi bérek, keresetek ismeretében került kialakításra a bérből és fizetésből élőknek nyújtott egységes, évi 12 ezer forintos kedvezmény, amely az adóalapot csökkenti. Ennek alkalmazása — az évi 48 ezer forintos adómentes határt is figyelembe véve — azt jelenti, hogy a bérből és fizetésből élők húsz százaléka és a dolgozó nyugdíjasok közei hetven százaléka nem fizet adót. A személyi jövedelemadó törvényjavaslata két kérdésiben — a nyugdíj mellett szerzett jövedelmek adóztatása és a lakáscélú megtakarításokra elszámolható adó- kedvezményt illetően — alternatív javaslatokat tartalmaz. Az egyik javaslat szerint évi 96 ezer forintig, akárhonnan származik a nyugdíjas jövedelme, nem kell adót fizetni. A kormány a másik megoldást támogatja, amely szerint a nyugdíj és a kiegészítő jövedelem összevonása alapján megállapított adót olyan arányban kell a nyugdíjasnak fizetnie, amilyen részarányt képvisel az összes jövedelmén belül a kiegészítő jövedelem. így elkerülhető, hogy egy határon túl hirtelen, viszonylag magas elvonással, egyszer csak megjelenik az adó. Az építőanyagokat a jövőben általános forgalmi adó terheli. A kifejezetten lakásépítéshez felhasznált építőanyagok után azonban az általános forgalmi adó javaslatunk szerint visszaigényelhető, gyorsított eljárással. Házilagos kivitelezés esetén, a lakosságnál jelentkező átmeneti többletterheket rugalmas hitelezési gyakorlattal fogjuk enyhíteni. A házilagosan végzett lakás- felújításnál, -korszerűsítésnél — a társadalmi szervek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek javaslatára — az adóvisszatérítésnek felső korlátja nem lesz. Nagy érdeklődésre számot tartó kérdés a megtakarítások jövedelmének adóztatására tett javaslat. A lakossági megtakarítások társadalmi-gazdasági jelentősége miatt változatlanul tiszteletben kívánjuk tartani a betétek titkosságát, és biztosítani szándékozunk továbbra is a jeligés betételhelyezés lehetőségét. Emiatt a kamattípusú jövedelmeknél 1988- ban a lakosság semmifajta adóval nem találkozik, 1989- től pedig a kamatok éppen annyival nőnek, amennyi az adókötelezettség lesz. A törvényjavaslat vitájában talán a legtöbb kérdés az úgynevezett láthatatlan jövedelmek feltárását és tervezett adóztatását érintette. A végrehajtási rendeletben határoztuk meg, hogy minden jövedelem, így például a hálapénz, a borravaló is adóköteles. De tudni kell: annak, hogy ebből látható jövedelem legyen, sok feltétele van. Az ellátás javítása, a hiányhelyzet felszámolása, a törvényjavaslat vagyonnyilatkozatról szóló rendelkezése, az ellenőrzés fokozása, mind-mind ilyen. Foglalkozunk egy olyan, a láthatatlan jövedelem bevallására érdekeltséget teremtő konstrukció kialakításával is, hogy a bevallott jövedelmek a társadalombiztosítási ellátás alapjául szolgáljanak. A kormány elhatározott szándéka ezen jövedelmek megadóztatása. Hosszas szakmai vita után alakult ki az általános forgalmi adóra vonatkozóan az a javaslat, amit a kormány az Országgyűléshez benyújtott. Az adókulcsokba történő besorolások kialakításakor az volt a célunk, hogy kifejezzük, mely termékcsoport tartozik a kedvezményezett körbe, melyik az általános feltételekbe. Létrehoztunk egy közbülső kulcsot is a szolgáltatások körére. Ez valószínűleg átmeneti kulcs lesz, néhány év múlva erre a kérdésre vissza kell térni. Ez szintén bizonyos preferenciát fejez ki. A problémát az okozza, hogy ha a döntően életszínvonal-politikai okokból fontos s ezért adót egyáltalán nem viselő, nélkülözhetetlen termékek és szolgáltatások köre széles, akkor a szükséges jövedelmet a termékek egy szűkebb köréből kell beszedni. Emiatt e szűkebb körben magasabb adókulcsot kell alkalmazni. Az általános kulcs mértéké 25 százalék. Ami a másik vitakérdést illeti, a kész lakások általános forgalmi adója a törvényjavaslat szerint nulla. Az építőanyagok és szolgáltatások után ugyanakkor 25 százalékos adót kell fizetni. De ezt azok, akik nem kész lakást vásárolnak, hanem önmaguk építkeznek, mint ahogy arról a korábbiakban szóltam, visszaigényelhetik. Ez a megoldás az üdülő, garázs és egyéb, nem lakás céliára szolgáló építkezéseket kizárja a kedvezményből. Az adóreform bevezetésének számos feltétele van. Sok múlik azon, hogy jól működő adószervezetet, adónyilvántartást tudunk-e kiépíteni. A kormány egységes szervezetet hozott létre. Meg kell mondanom, hogy részben új szervezet felállítása számításaink szerint másfélkétmilliárd forint többletkiadással is jár. A törvényességet szolgálja, hogy a javaslat szerint az adófizetés helyességét csak akkor lehet kétségbe vonni, ha az ellenőrzés megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik. Lényeges új elem, hogy az adófizetésre kötelezettek vita esetén bírósághoz fordul-« hatnak, s nemcsak az adó alapját, hanem magát a megállapított adó összegét is vitathatják. Ez a megoldás teljes jogvédelmet biztosít az adózóknak. Az adótörvényeknek időállóknak, de ugyanakkor rugalmasaknak kell lenniük. Az élet változásait nem lehet figyelmen kívül hagyni. A személyi jövedelemadó törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy az éves állami költségvetésről szóló törvénytervezetben a Miniszter- tanács kezdeményezze az adó mértékének és az adósávoknak a változtatását. A viták során többen azt a véleményüket fejtették ki, hogy ez nem jó rendelkezés. Ha évenként módosítani fogják a személyi jövedelemadó feltételeit — mondták —, akkor a lakossági adózás ugyanúgy kiszámíthatatlanná válik a jövőben, mint ma a vállalati jövedelemszabályozás. Csakhogy az állami költségvetési törvényjavaslatot e Ház hagyja jóvá, így Önök mérlegelhetik, hogy egy-egy év ár- és jövedelmi viszonyainak alakulása szükségessé teszi-e a változtatást, például azért, mert a nominális jövedelmek növekedése miatt túl sokan csúsznak át automatikusan a magasabb adósávokba. Ez a javaslat — véleményünk szerint — tehát legalább annyira védi az állampolgárt, mint amennyire szolgálhatja az állami költségvetést is. Végül szeretnék röviden szólni az Országgyűlést előkészítő bizottsági ülésekről. A bizottságok beható vitákon megtárgyalták a törvényjavaslatokat, és kivétel nélkül általánosságban elfogadták, részleteiben pedig több ponton korrekciókat javasoltak. Számos módosítást a kormány támogat. Az elfogadott javaslatok száma és jelentősége mutatja a kormány nyitottságát az együtt gondolkodásra. Különösen fontos a kormány által is elfogadott javaslatok közül az, amelyik 1989-re költségvetési reform előkészítését tartja szükségesnek, valamint az, amelyik parlamenti ad hoc bizottság felállítását kezdeményezi az adóreform gyakorlati bevezetésének segítésére. Szeretném még egyszer megköszönni a képviselők javaslatait, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. 0 törvényjavaslat vitája Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta: a két új adó bevezetésének kérdéseivel az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsága a tavasz óta négy alkalommal foglalkozott a ■jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsággal együttes tanácskozáson, s ezeken a vitákon esetenként több mint száz képviselő vett részt. Dobi Ferenc (Pest m., 6. vk.), a Medosz főtitkára az adóreformmal kapcsolatos szakszervezeti véleményeket összegezte. Boldizsár Iván (országos lista) író, a Magyar PEN Club elnöke elöljáróban arról szólt: nincs meggyőződve arról, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése valóban hozzájárul az igazságosabb közteherviseléshez. Eck Tibor (Komárom m., 5. vk.), a Lakástextil Vállalat tatai szőnyeggyárának igazgatója hangsúlyozta, hogy hatásában eredményesebb lett volna, ha az adóreform bevezetésével egy(Folytatás a 3j oldalon) /
