Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-18 / 220. szám
1987. szeptember 18., péntek Zhu Houze, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának vezetésével hattagú, mezőgazdasági szakemberekből álló kínai delegáció tartózkodott három napig megyénkben. A küldöttséget tegnap, szeptember 17-én, Békés megyei látogatásának zárónapján fogadta Békéscsabán dr. Lovász Matild, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára Fotó: Kovács Erzsébet fl biztonság átfogó rendszere Forródrótot kellene létesíteni a világpolitika legfontosabb nagyvárosai között. Ezt javasolta a szovjet párt főtitkára abban a cikkében, amely a Pravdában és az Izvesztyijában csütörtök reggel jelent meg. Mihail Gorbacsov úgy fogalmazott: minden érdekeltnek érdemes lenne mérlegelnie, hogy nem szolgálná-e a világ biztonságát, ha közvetlen vonal (telefon vagy telex) kötné össze az ENSZ székhelyét és a Biztonsági Tanács öt állandó tagországának fővárosát, sőt esetleg az el nem kötelezettek mozgalmában éppen elnöklő ország kormányát. New York, Washington, Moszkva, Peking, London és Párizs, illetve egy tekintélyes harmadik világbeli ország fővárosa között húzódhatna tehát egy olyan információs háló, amelynek segítségével veszélyes konfliktusok esetén azonnal kapcsolatba léphetnének egymással a nemzetközi politikában legnagyobb befolyással rendelkező politikusok. Hogy ennek adott esetben nagy lehet .a jelentősége, azt már a hatvanas évek elején felismerték, amikor létrehozták a szovjet—amerikai forródrótot. Gorbacsov cikkében azonban ez csak egy a javaslatok között. A szovjet vezető átfogó biztonsági rendszer megteremtését ajánlja a világnak. Olyat, amelyben az ENSZ égisze alatt működne egy központ a katonai veszélyek csökkentése érdekében, s ehhez kapcsolódna egy széles körű ellenőrzési rendszer is. Az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakának kezdetére időzítették Moszkvában ezt az állásfoglalást, amely felvázolja a biztonság legfontosabb tényezőit. Kezdve persze a nukleáris fegyverek csökkentésének, majd felszámolásának állandó követelményével, s folytatva az igazságos nemzetközi gazdasági rend megteremtésével, nem hagyva ki olyan problémák megemlítését, mint az emberi jogok, a terrorizmus, a környezetvédelem. Ezek mind — egy sor más kérdéssel együtt — elemei a világ biztonságának, avagy a biztonságosabb világnak. Megújuló bel- és külpolitikájának jegyében Moszkva az egész problémakörben szeretne történelmi súlyú előrelépést. Hol lenne jobb lehetőség erről tárgyalni, mint éppen a világszervezet közgyűlésén, ahol a föld csaknem valamennyi állama képviselve van? Ez a gondolat vezérelte nyilvánvalóan a moszkvai politikát, amikor (szokatlan módon) az ország legfontosabb vezetője maga fogalmazta meg a két legfontosabb lapban az új szovjet világképet. Avar Károly „Gyalog” a La Manche-on át Dara Hodes kaliforniai ügyvéd szerdán saját lábán kelt át Angliából Franciaországba. Mivel az alagút még csak a tervrajzokon létezik, a lábára erősített 3,3 méter hosszú kajakokon csúszkált. Az Egyensúlyozásban és haladásban háromméteres evező is segítette. A 34 kilométer széles La Manche-csatornán hat óra alatt „gyalogolt át”. Mozgása sífutásra és parkettavikszelésre egyaránt emlékeztetett. A vállalkozó szellemű amerikai arra számított, hogy kűrje 10 órát is eltart majd, de csak hat órát igényelt, mivel Hodes gyakorlott vízjáró. Júliusban Gibraltárból Marokkóba rándult át, úgyszintén hat óra alatt. A La Manche sok amerikainak jelent kihívást. Ashby Harper 70 éves nyugalmazott iskolaigazgató ugyancsak szerdán kezdett rekorddöntő vállalkozásba: megint ő szeretne lenni a legöregebb ember, aki átúszta a La Manche-csatornát. Harper öt évvel ezelőtt már elérte ezt a megtisztelő címet, az idén nyáron a 68 éves ausztráliai Clifford Batt azonban elvette tőle. Harper most visszavág. Doverből indult. A legutóbbi hírek szerint tízórás úszás után még mindig nem volt kint a vízből. (1982-ben 13 óra 52 perc alatt úszta át a csatornát.) Pályázati felhívási A Szegedi Postaigazgatóság pályázatot hirdet a Békés Megyei Távközlési Üzemnél ÉPÍTÉSI OSZTÁLYVEZETŐ MUNKAKÖRRE, meghatározott időre szóló megbízással. Az osztályvezető feladata: Békés megye területén a hálózatépítési, -fenntartási és távbeszélő-bekapcsolási munkák irányítása. A munkakör betöltéséhez szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, erkölcsi és politikai feddhetetlenség szükséges. Bérezés a Magyar Posta kollektív szerződése szerint + évi 20% feltételhez kötött prémium. Lakásigény szükség esetén Békéscsabán megoldható. A pályázathoz részletes önéletrajzot kérünk, mely tartalmazza a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, alapbérét és jövedelmét is. A pályázatokat a megjelenést követő 2 héten belül kérjük benyújtani a Szegedi Postaigazgatóság személyzeti osztályára (Szeged, Lenin krt. 43. 6746). Az elbírálásra a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kerül sor, a döntésről a pályázók értesítést kapnak. Elhalasztott sajtókonferenciák Washingtonban Közép-európai idő szerint délután fél négy órakor kezdődött meg az amerikai külügyminisztérium épületében Eduard Se- vardnadze és George Shultz tárgyalásainak utolsó fordulója. Az amerikai külügyminisztérium azt jelezte, hogy az utolsó plenáris ülés várhatóan két és fél órás lesz, és Shultz ezt követően haladéktalanul sajtókonferencián ismerteti a tárgyalások eredményeit. A tervezettnél sokkal tovább tartott az utolsó tanácskozás. Bár eredetileg a megbeszélést közép-európai idő szerint 18.00 óráig kívánták befejezni, 20.00 órakor még nem volt jele a zárásnak. Ennek megfelelően Shultz külügyminiszter elhalasztotta sajtókonferenciáját, amelyen az eredményeket kívánta ismertetni. Ugyancsak elhalasztották Eduard Sevardnadze tervezett sajtókonferenciáját is. Kezdő női munkatársat ADMINISZTRATÍV MUNKAKÖRBE azonnali belépéssel felveszünk. Állattenyésztő Állomás, BÉKÉSCSABA, Penza-ltp. 5. Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat Békési Főépítésvezetősége MINŐSÉGVÉDELMI FELADATKÖR ELLÁTÁSÁRA felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert keres felvételre. Jelentkezés: személyesen vagy írásban; Keviép, Békés, Verseny u. 4. sz. alatt. Folytatta munkáját (Folytatás az 1. oldalról) valósításának legfontosabb feltételeként az emberi tényezőt említette. Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója elmondotta, hogy a vállalati gazdálkodásban az egyik legnagyobb gondot még mindig az okozza, hogy a támogatások szövevényes rendszerében nem megnyugtató, a teljesítmények megbízható mérése. Az értékrendek eltorzultak. Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. ve- zérigazgató-helyetlese bevezetőben a gazdaságirányítás és a vállalatok viszonyáról szólva kifejtette: a reform, a tervlebontásos módszer egyébként helyes elvetésével napjainkig sem teremtette meg az önmagával konzisztens érdekütközés mechanizmusát, aminek következtében a terv és a vállalati gazdaság között megszűnt az érdemi kapcsolat. Györffy László (Vas m., 7. vk.), az Ostffyasszonyfai Petőfi Termelőszövetkezet elnöke 'részletesen elemezte, miként lehetne megállítani a konvertibilis adósságállomány növekedését. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője azokat az aggodalmakat, reménységeket, áldozatvállalást és tenniakarást is kifejező megnyilvánulásokat tolmácsolta, amelyeket Pest megye legnagyobb vállalatainál, dolgozótársai körében tapasztalt. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), az MTV szegedi stúdiójának szerkesztő-ripor-- tere több kérdést intézett a kormány elnökéhez a nagy- beruházások, az állami apparátus, a politikai, társadalmi és tömegszervezetek számára adott állami dotáció felülvizsgálatára, a honvédelmi kiadások esetleges csökkentésére, s egy esetleges kényszerű adósságátütemezésre vonatkozóan. Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.), az Ipari Informatikai Központ vezérigazgatója kiemelte, hogy a stabilizáció és a kibontakozás alapfeltétele az egyre több verseny- képes exportáru. Majd hozzátette azt is, hogy a világpiac ma a tudásigényes termékeket honorálja a legjobban. Simon Péter (Tolna m., 9. vk.), a Paksi Atomerőmű Vállalat üzemviteli igazgatója hangsúlyozta: az energetikai fejlesztéseket az elmúlt években sok kritika érte, számos közgazdász szerint ezek a beruházások túlzott mértékűek voltak, s egy részük a feldolgozóipar rovására valósult meg. * * * Mivel a kormány munka- programja feletti vitához hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett az elnöklő Sarlós István a vitát bezárta. A felszólalásokra Grósz Károly válaszolt. Grósz Károly vitazárója Tisztelt Országgyűlés! A kormány és a magam nevében megköszönöm a felszólalásokat, támogatásukat, s azt, hogy gondolataikkal hozzájárultak a helyzet- elemzéshez, az útkereséshez, a módszerek kutatásához. Nagyon köszönöm a végrehajtásban való együttműködés szándékát is. Külön szeretném megköszönni Kádár János elvtársnak, hogy a párt Központi Bizottsága nevében támogatja a kormány törekvéseit. Felszólalása megerősítette törekvéseink elvi alapjait, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány széles körű politikai összefüggések szem előtt tartásával szervezze munkáját. Ugyancsak köszönöm a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint az MTESZ képviseletében elhangzott, a kormány programját támogató képviselői gondolatokat. Messzemenően egyetértek azzal a felszólalással, amely szerint az országban ezután kell megteremteni azt a szellemi egységet, amely e házban kialakult. Tudom, maradt számtalan nyitott kérdés, véleménykülönbség, s még több keletkezik majd a lakossággal folyó párbeszédünk során, amelyet továbbra is fenn kell tartanunk, keresve a kérdésekre adható reális válaszokat. Úgy érzem, egyetértés alakult ki közöttünk a helyzet megítélésében. A kibontakozás fő irányait illetően is azonos módon gondolkodunk, a főbb módszerekben és eszközökben is tisztázódtak az álláspontok. S — bízom benne, ezt nem értik félre — az előkészítésben alkalmazott munkastílusunk is rokonszenvre talált itt. Grósz Károly ezután kitért a kormányprogram vitájában felvetődött néhány kérdésre. Elsőként arról az indítványról szólt, hogy a Magyar Nemzeti Bank tartozzék közvetlenül az Országgyűlés irányítása alá. Mint mondotta, a törvényhozó testület dolga, hogy a javaslatot tanulmányozza és döntsön róla; addig is azt ajánlotta, hogy az MNB elnökét az illetékes országgyűlési bizottság — vagy ha szükségesnek látszik, akkor a teljes képviselőtestület — az eddigieknél gyakrabban számoltassa be az intézmény munkájáról. — Ami a bős—nagymarosi vízlépcső építését illeti — folytatta —, felelősséggel végiggondoltuk és végig is számoltuk a beruházás jelenlegi helyzetét, annak anyagi előnyeit és terheit. S ennek alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy nem vissza, hanem előre kell lépni. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszter- elnökével konzultálva kértük: nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a rendszer a tervezettnél 15 hónappal hamarabb termelhessen. Szó esett a tengizi beruházásról is. Szovjet partnereinkkel közöltük, hogy a harmadik technológiai sor építésében nem veszünk részt. Eddig vállalt kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítjük, de szűkös anyagi lehetőségeink miatt a folytatást nem vállalhatjuk. Pedig nagyon nagy szükségünk volna a részvétel ellenében kapott további földgázszállítmányokra is. Nagyberuházásaink sorában — egyebek között — szóba hozta a kormányfő a recski érclelő hely sorsát. Itt jelenleg évi 100 millió forint értékben állagmegőrzési és kutatási munkálatok folynak. A jövő évben kell dönteni Európa ezen egyik leggazdagabb ércmezőjének a hasznosításáról. Felelősség- teljes, gondos számításokon alapuló döntésre van szükség, hiszen igen sok pénz kell a kitermeléshez. A kérdés tehát itt az, hogyan egyeztethetők össze az ország jelenlegi teherbíró képessége és hosszú távú érdekei. Grósz Károly ezután elmondta, hogy vizsgálják az államapparátus, a párt- és társadalmi szervek anyagi támogatásával kapcsolatos kérdéseket. Gondos elemzéssel, alapos munkával megnézzük, mi az, amit át kell — át lehet — csoportosítani, mert e szervek működését nem veszélyeztethetjük. Ami az adósság átütemezésének kérdését illeti: erre nem készültünk fel. Nem ezzel a gondolattal terjesztettük elő a programot. Azon dolgozunk és azért dolgozunk, hogy ne kerüljön sor az adósság-átütemezésre. Ennek a programnak az ,a célja, hogy az ország elkerülje azt a válságot, amelynek következményei belát- hatatlanok lennének az egyes ember és az egész ország jövője szempontjából. Egyik képviselő megkérdezte, hogy — ha jól értettem — lelkileg fel vagyunk-e készülve társadalmi konfliktusokra. Egy kormányzó párt, egy kormány, egy parlament — meggyőződésem szerint — mindig készen kell hogy álljon a konfliktusokra. Ezek nélkül a világ nem haladhat előre. Fel vagyunk készülve arra, hogy ha az egyik konfliktust megoldottuk, akkor szembe kell néznünk a következővel. Az élet itt nem kíméletes senkivel szemben. Nem tiszteli, hogy ki mióta miniszterelnök, mióta miniszter, kis országban él vagy nagyban — az élet a maga öntörvényei szerint megy a maga útján és követeli, hogy a felvetődött kérdésekre választ adjunk. A politikai intézmény- rendszer reformjával kapcsolatban — nem mint miniszterelnök, hanem mint a Politikai Bizottság tagja — azt tudom mondani, hogy ezen több munkabizottság dolgozik. Ezzel együtt a kormány kötelessége a maga munkastílusát és munka- módszerét is korszerűsíteni, egész intézményrendszerét felülvizsgálni, mert úgy tűnik, hogy az élet naponta ott is új követelményeket támaszt velünk szemben. Nagyon fontosnak tartom azt a figyelmeztető jelzést, miszerint az adórendszer kidolgozásánál, elfogadásánál számoljunk azzal, hogy e rendszernek hosszú távú funkciót kell betöltenie a magyar gazdaságban, tehát a pillanatnyi gondok miatt nem köthetjük meg „kezét- lábát”, mert akkor nem tud eredményesen működni. Ez igaz. Itt van azonban egy nagy dilemma: ez a rendszer — még akkor is, ha tudjuk, hogy majd többször kell igazítani rajta — hosz- szú távra épül be a magyar gazdaságba, de mégiscsak a mai valóság talaján jön létre. Számolnia kell tehát azokkal a gondokkal, problémákkal, amelyek megoldásán ma itt munkálkodunk. Ezért a rendszer — bármilyen nehéz is nekem ezt megfogalmazni — már eleve a születése pillanatában is tartalmaz kompromisszumos jegyeket. Ezért bizonyos idő után visszatérünk majd arra, milyen tapasztalatokat gyűjtöttünk, és kezdeményezzük a megoldásra érett kérdések módosítását, rendezését. Az adórendszer csak így épülhet be a magyar gazdaságba. Az egyik képviselő nagy sikert aratott a vitában egy fontos gondolatsorával. Azt mondta, hogy a nyugati árak után a nyugati béreknek is be kellene gyűrűzniük az országba. Teljes mértékben egyetértek a felszólalóval, de két apró pontosítást szeretnék hozzátenni az elhangzottakhoz. Az egyik a sorrendiségre vonatkozik, a másik az észrevétel tartalmára. Először honosítsuk meg nálunk a „nyugati” munkát, termelést. Utána jöjjön a bér, majd azt követően az ár. Ha ezt a menetrendet közösen meg tudnánk valósítani, akkor nagyobb lesz a (Folytatás a 3J oldalon)
