Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-10 / 187. szám
o 1987. augusztus 10., hétfő Visszhang „Vihar egy pohár vízben, avagy az állampolgári jogok érvényesítése” Jogi tanácsok flz ingatlanok átruházásáról „A Népújság 1987. július 21-éri megjelent „Vihar egy pohár vízben, avagy kit zavar a szanazugi kertmozi?” című cikkel kapcsolatban az alábbi észrevételeink vannak: Szanazugi üdülőtulaj (Ionosok, írásos panaszt tettünk a Dobozi Nagyközségi Tanács elnökének címezve, a „vándormozi”, „kísérleti mozi” — azóta már kertmozinak nevezett — létesítménynyel kapcsolatban. A panaszos levelet nem mi minősítettük közérdekű bejelentésnek, hanem az államigazgatási eljárási jognak megfelelően, tartalmát tekintve, a tanács. Ez az újságcikkből nem tűnik ki. A zajra nem írtuk azt, hogy „mérhetetlen”, hiszen a panaszos levél megírása előtt a Köjállal a decibelt megmérettük. A levélben nem hivatkoztunk a zajvédelmi szabványra, tudva azt, hogy erre levélben a megyei tanács építési és vízügyi osztálya — közbenjárásunkra — az érdekeltek figyelmét felhívta. A cikkben írt „forró drót“ elég rövid volt, mert a panaszosokig nem ért el. Az úgynevezett hatósá’gi bejárás délelőtt volt, nem pedig akkor, amikor a mozi üzemelt. Az érdekelt feleket, a panaszosokat nem értesítették, megsértve ezzel az 1981. évi I. törvény 31. §-át. A szemle, mint a cikkből kiderül, eléggé egyoldalú A Békéscsabai Konzervgyárban 1983-ban, 100 taggal alakult meg a nyugdíjasok klubja. Minden hónapban 50—60-an, rendszeresen találkozunk, köztük olyanokkal, akik a gyár alapításától itt dolgoztak, és becsülettel helytálltak a termelésben. Jó érzés most is összejönni, megbeszélni gondjainkat a volt munkatársainkkal. Ilyenkor a gyár vezetősége és a szakszervezeti bizottság megvendégel üdítővel, nőnapon ajándékkal, farsangon a hagyományos fánkkal volt. A szakhatóságok nem állhatták a helyzet magaslatán, vagy az újságírót tájékoztathatták félre, ha a hangerővel kapcsolatosan említett értékeket, már a sajtó útján, a szakhatóságnak helyesbíteni kellett. A megengedett decibel 6-tól 22 óráig 45, 22-től 6 óráig 35 decibel. A mérés során a Köjál 22 óra 10 perckor a szomszédos üdülőtelken 66- 68 decibelt, a Volán-üdülő udvarán 55 decibelt, a mozitól 80 méterre 46 decibelt mért. A hangszórók átszerelésével valamelyest csökkent a hangerő, azonban a tíz „aprócska kis hangszóró” így is igen hangos. Az újságíró megjegyzi, hogy a szakemberek egybehangzó véleménye, hogy a szabvány objektíve nem tartható be. A mozi létesítése előtt is kellett, hogy ezt tudják, akkor miért, engedélyezték a mozi üzemeltetését? Az újságcikk szerint az érintettek megtartották a bejárást. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a panaszosok nem érintettek? Kíváncsiak vagyunk, milyen . maliciózus megjegyzést tettek a bizottság tagjai, amelyek „őszinték, igazán találók” voltak. Az olvasóval ezt miért nem közölték? A 2/1986. (II. 27.) ÉVM sz. rendelet előírja, hogy minden huzamos tartózkodásra szolgáló építményt, illetőleg tömegtartózkodásra szolgáló területet illemhely-használati lehetőséggel kell megvaés a gyár különböző termékeivel, ami nagyon jólesik. Évente kétszer-háromszor kirándulni visznek bennünket, ezeket az utakat anyagilag is támogatják. Ezúton* szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik segítenek bennünket: a vállalat vezetőségének, azonkívül a klubvezetőnek, ölyüs Imréné Ilonkának, aki fáradságot nem ismerve dolgozik azért, hogy mi jól érezzük magunkat. lósítani és fenntartani. A kertmozi már lassan két hónapja üzemel, de a cikk szerint nyíllal ellátott táblát kell elhelyezni „WC 100 méter” felirattal. A nyíl nem tudjuk, merre fog mutatni! . . . Kemény munkával hoztuk össze hétvégi házunkat, vettük meg a telket, fizetjük az adót, a tehót, az üdülőhelyi díjat. Méltán elvárjuk, hogy egyenrangú félként kezeljenek, ne pedig problémánkat, panaszfelvetésünket kigúnyolják. Kékjük az illetékeseket, hogy a kertmozit helyezzék az üdülő területén kívülre, olyan helyre, ahol nem zavar senkit és nem kell „halkan vetíteni”. Május végén jelent meg a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének irányelve az üdülő lakosság érdekképviseletének fejlesztéséről. Az irányelvből egyértelműen kitűnik, hogy az üdülő lakosság érdeke kapjon nagyobb hangsúlyt... A feladatok közé tartozik a település rendjének, csendjének megőrzése, a köztisztaság fejlesztése, a táj- 4? természetvédelem ... Panaszunkat nem akartuk betenni a Népújságba, de úgy látszik, akár az ablakba is tehetjük.” Szanazugi panaszosok, akiket zavar a kertmozi. Nevek, címek a Dobozi Nagyközségi Tanácsnál „Bizonyára sokan emlékeznek még erre a régi slágerre, aminek a szövege arra biztatta a hallgatóit, hogy: ....... harmincasok, negyvenesek, táncra keljetek”. No, ez abban az időben nem is ütközött különösebb nehézségbe, még este 10 óra után sem. Ha viszont ma akar egy társaság este 10 óra után zenés, táncos helyen szórakozni, akkor az úgy jár, mint mi jártunk július 16-án, Gyulán. B udapesti rokonaink látogattak meg bennünket. Ennek örömére az egyik este elvittük vendégeinket Gyulán a Pizza vendéglőbe vacsorázni. A kitűnő vacsora után a vendégeink táncolni szerettek volna. Fél tízkor elindultunk zenés helyet keresni. A Vársöröző előtt tizenéves fiatalok hangoskodó csoportja állt. Nem csábított a betörésre ez a környezet. Irány a Lidó. Büszkélkedni akartam Gyula egyik legszebb szórakozóhelyével. Az ajtó zárva, készültek a 10 órakor kezdődő dis- córa. Utunk következő állomása az Aranykereszt volt. Értesítjük a lakosságot, hogy Békéscsaba, Lencsési út 26. sz. alatt a Mobil távbeszélőközpont erőátviteli földkábeleit 1987. augusztus 11-én FESZÜLTSÉG ALÄ HELYEZZÜK. A feszültség alá helyezett hálózaton bárminemű beavatkozás tilos és életveszélyes. Bélmegyeri Üj Barázda Tsz H stadthageni ifjúsági fúvószenekar műsora Tótkomlóson 1987. július 27-én (hétfőn), délután 6 órai kezdettel a művelődési központban koncertet adott a német ifjúsági zenekar, melyet már nagyon vártam. Kicsit féltem, hogy nem lesz tele a színházterem, de amint beléptem, örömmel láttam, hogy telt ház van. Kezdő műsorszámuk Rossini: Tolvaj szarka nyitánya volt. Azután egy Bartók-mű következett. Ezen kívül játszottak keringőt, indulót, kardtáncot és más számokat is. Az est fénypontja Gustav Peter: Galopp xilofonra című műve volt, mely annyira tetszett a közönségnek, hogy^ráadást is kértek belőle. A műsor után átadta a nagyközségi tanács elnöke az emlékplakettet a zenekarnak, és persze sok- sok virágot is kaptak. A zenekar vezetője megköszönte a szíves fogadtatást és az ajándékokat. Viszonzásul átadta a zenekara nagylemezét és Stadthagen emléktányérját. Ezek után a stadthageni és a tótkomlósi zenekar közös műsora következett, melyet Johan Zomek és Krcsméri János vezényelt. Három számot játszottak közösen, de a publikumnak nagyon tetszett a zenekarok műsora, így visszacsalogatta őket egy kis ráadásra. A legvégén a komlósiak kedvencével, a Fejérvári indulóval zárták a műsort. Tuska Bernadett Tótkomlós Az asztalok leszedve. Udvarias felszolgálólány invitál bennünket az emeleti bárhelyiségbe, ahová négyen 240 forintért tudnánk csak felmenni. Nem megyünk. A Ritmus étterem messziről sötétlik felénk. A Sörpince előtt elmenvén, már nem is akarunk táncolni, csak egy sört ihatnánk meg valahol. Megyünk tovább a Komló étterembe. Zárva. Innen egy ugrás a Sörpa- j tika. Zárva. A két szolgálatos rendőr javasolja, hogy menjünk a Tölgyfa étterembe. Sajnos, mire odaérnénk, ott is záróra lenne, mert csak 23 óráig van nyitva. Elfáradva, szégyenkezve és nagyon mérgesen elindultunk hazafelé. Útközben jutott eszembe az Ibolya, ahol megihatnánk egy üveg sört. A táncról ekkor már régen lemondtunk. Az Ibolyában is discó szórakoztatta a fiatalokat. Bemegyek, legalább hazavihetünk egy-egy üveg sört. Kapok is jó hideget, négy üveggel 180 forintért. Valóban ennyire fordított világban élnénk? A tizenéves korosztálynak egy szürke hétköznapra is három helyen van discoprogram 22 órától hajnali 2-ig, sőt a Rondellában 5-ig. A magunkfajta „negyveneseknek” csak délután 4-től szól a zene, de kinek, hiszen ebben az időben még a strandon, vagy a Körösön vannak azok a nyaralók, akik majd este vendégek lennének, ha lenne hol... Mivel Gyula fürdőváros, egyre növekvő idegenforgalma van, talán még nem késő változtatni ezen a fonák helyzeten.” Mészár Lajos Gyula A tulajdonjog átruházásán a dolog — jelen esetben az ingatlan — cseréjét, ajándékozását, adásvételét értjük. Ahhoz, hogy az ingatlan tulajdonjoga átszálljon, az ingatlan átadására nincs szükség, ellenben a tulajdonjog átruházását be kell jelenteni az ingatlan-nyilvántartásba. Ha tehát egy szerződés alapján a bejegyzés megtörténik, a tulajdonjog akkor is átszáll, ha egyébként az új tulajdonos nem vette még birtokba az ingatlant. (Az 3 személy azonban, aki az ingatlant ugyan már birtokolja, de a tulajdonjog átszállását még nem jegyeztette be az ingatlannyilvántartásba, a birtokbavétellel még nem válik tulajdonossá.) A polgári jog nem állít túlságosan szigorú követelményeket a szerződő felekkel szemben, sem úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokirati formát, sem közokirat készítését nem írja elő, de a szerződés érvényességi feltételéül megkívánja az írásbeli formát. Az ingatlan tulajdonjogát átruházó szerződés tartalmából okvetlenül ki kell tűnnie a szerződő felek személyének, annak az akaratnyilvánításuknak, hogy az ingatlan tulajdonjogát át akarják egymásra ruházni;a szerződésben pontosan meg kell jelölni az ingatlant és az ellenszolgáltatást (például a vételárat, vagy a cseretelket), ha pedig az átruházás ingyenes, ennek is ki kell tűnnie. Az a szerződés, amelyet a felek nem foglaltak írásba, vagy amelyet ugyan írásba foglaltak, de nem tartalmazza a fent elmondott fontos kellékeket, érvénytelen lesz. Egyik vagy másik fél a leírtakon kívül más szempontot is fontosnak tarthat még, azonban az nem érinti a szerződés érvényességét az írásba ' foglalás elmaradása esetén. Jó tudni, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti kérelKövetendő példa Valószínűleg ritkaságszámba menő esetet említett a közelmúltban nyugdíjas korú ismerősöm. Fűnyíró gépének kése a gyakori használattól kitompult, kicsorbult, emiatt a szerkezet nem működött rendesen. Az asszony a problémával nem tudott mit kezdeni, elment hát a szarvasi vasáruházba. Az volt a szándéka, hogy vásárol egy másik pengét, az után pedig majd csak lesz valaki, aki beszereli a gépbe. Az áruházban is elmondmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell a földhivatalhoz (és nem a korábbi gyakorlat szerint az illetékhivatalhoz) benyújtani. Amennyiben a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez más személy beleegyezése, vagy hatósági jóváhagyás szükséges, úgy a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell benyújtani a földhivatalhoz. A harmincnapos határidő elmulasztása esetén felemelt illetéket kell fizetni. Az illetékre vonatkozó — ebbe a témába tartozó — jogszabályok közül érdemes kiemelni azt, hogy a lakás- tulajdonos ajándékozása esetén az egyébként járó illeték felét kell fizetni. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke az átruházott vagyon forgalmi értékének 15 százaléka. Ez alól azonban több kivétel van. A legjelentősebb az, hogy a lakástulajdon megszerzésének az illetéke a forgalmi érték két százaléka. Gyakran megtörténik, hogy a szerződő felek a valódi megállapodásuktól eltérő vételárat tüntetnek fel. Teszik ezt pedig azért, hogy a kisebb összegben megnevezett vételár után kevesebb illetéket kelljen fizetniük. (Mint láttuk, ennek — a lakástulajdon után fizetendő viszonylag alacsony összegű illeték miatt — inkább az üdülővásárlás esetén lehet jelentősége, bár egy drága lakás esetén sem közömbös.) Ennek nincs sok értelme, mert az illeték kirovása előtt a hivatal a helyben szokásos forgalmi érték szerint veti ki úgyis az illetéket. Tehát a „színlelt szerződés” nem éri el célját, még büntetőjogi következményeket is vonhat maga után, ha egyértelműen megállapítható a csalás. Ajánlatos tehát a tulajdonjog átruházásának jogcímét, illetőleg az ellenszolgáltatást a felek valóságos akaratának megfelelően feltüntetni. ta a hibákat, amire szokatlan volt a reagálás. Az egyik eladó rövid töprengés után fogta magát, kerékpárra ült és elment az asszony lakására. Ott kiszerelte a hibás alkatrészt, elbiciklizett vele, alaposan megélesítette, majd visszaszerelte a gépbe. Eddig a rövid történet. Pontosabban, hozzátartozik még valami: a kereskedő szolgáltatásáért nem kért semmit. Zsebe ugyan nem lett vastagabb, azonban tarsolyában mégis magával vitt egy nagyon fontos dolgot — üzlete jó hírnevét. M. M. Párkány Gézáné nyugdíjas Vésztő-Mágor új nevezetessége a 80 csavaros szarvú racka- juh. Ottjártunkkor éppen dán diákok szemlélték csodálkozással az állatokat Fotó: Oravszki Ferenc Nyugdíjasklubtagok találkozója a konzervgyárban „Nem csak a húszéveseké a világ...” Dr. Kertész Éva Ki gondozza a lökösbázi temetőt? Lökösházán laktam férjemmel és gyermekeimmel, mielőtt beköltöztünk Békéscsabára. Most, amikor hazamegyek, mindig megdöbbenek, ha kimegyek a temetőbe. Itt olyan rendezettek, ott pedig néhol embermagasságig ér a gaz. Lehet, nekem azért feltűnő, mert étidig nem volt halottam. De sajnos, meghalt az édesapám, hét végén viszek neki virágot. Végignéztem: a temetőben milyen sok síremlék van megrongálva, nem elhanyagolva! — rongálva. Letörve a vázák, sírbetét, feszületek, kitörve a fényképek is. Kinek ártottak? A halottasház oldalához kerékpárt támasztani tilos — a fákat kivágták —, kerékpártartó az' nincs. A vandalizmust valahogy meg kell állítani, na de nem úgy, hogy akinek halottja van, az kiüljön a temetőbe és vigyázza, hogy ne törjék össze mindazt, amit a hozzátartozók tiszteletből, szeretetből, el nem múló fájdalomból sok-sok pénzért csináltatnak. Előbb-utóbb mind abba a kertbe kerülünk, miért nem gondoskodnak kicsit figyelemmel róla azok, akiknek kötelességük lenne? Azt tudom, hogy az édesapám körül szépen rendbe tesszük a terepet, de szinte félek előre, hogy vajon, ha megcsináltatja édesanyám a síremléket, meddig marad épségben? Teljes név és cím szerkesztőségünkben
