Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

1987. augusztus 5., szerda o alaptőke: másfél milliárd forint Jó hírek az Agrár Innovációs Bank Szarvasi Kirendeltségénél SZIN-mozaik Szegedről A fejlesztési pénzintéze­tek között az Agrár Innová­ciós Bank volt az első, mely hét vidéki kirendeltséget nyitott. Behálózza az orszá­got, hogy közelebb legyen az ügyfeleihez. A 2. számú kirendeltséget Szarvason hozták létre. Ha­táskörük Békés, Szolnok és Csongrád megyére terjed ki. A betéti társaságból 1987 májusában részvénytársa­sággá alakult (Agrobank Rt.). Az átalakulás előtt 600 millió forint volt az alaptő­ke, ma másfél milliárd fo­rint. Ennek azonban 3-4-sze- resét kitevő külső forrást vonnak be vállalkozásaik fi­nanszírozásához. Gyors, rugalmas ügyinté­zéssel szeretnénk rendelke­zésére állni az Agrobank Rt. szolgáltatásait igénybe vevő szövetkezeteknek és vállala­toknak — mondja erről Kondrát Géza, a bank ki­rendeltségvezetője. — Fő fel­adatunk a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, vál­lalatok finanszírozása és műszaki fejlesztésének elő­segítése. Az eddig létrejött pénzügyi kapcsolatok révén 380 millió forint értékben vállalkoztunk több mint 40 gazdálkodó szervezetnél. Tavaly szeptemberben Bécsben rendeztek első al­kalommal olyan környezet­technológiai szimpóziumot, amelyen osztrák és magyar minisztériumok, vállalatok, hivatalok, költségvetési szer­vek képviselői közösen ta­nácskoztak a környezet­szennyeződés elleni teendők­ről. E rendezvény folytatá­saként hagyományteremtő céllal az Ipari Minisztérium, valamint az Országos Kör­nyezet- és Természetvédel­Vésztőn nemcsak a társa­dalmi munkák szervezése, hanem a közélet legkülönbö­zőbb területei, fórumai is bizonyítják, hogy nagy ha­gyományai vannak a tanács és a Hazafias Népfront együttműködésének. Amint Kaszai János vb- titkár jelezte, például az au­gusztusi végrehajtó bizottsá­gi ülés anyagát, amely a nőpolitikái határozatok vég­rehajtását taglalja, Szántó Lajosné HNF-elnök állította össze. A szeptemberi ta­nácsülésen pedig a mintegy ezer ingázó helyzetét vitat­ják majd meg. Ezt megelő­zően kérdőíveket bocsátanak ki azért, hogy véleményt kérjenek tőlük, ugyanis elég nehéz a kapcsolattartás ve­lük. — Folyósítunk beruházási hitelt, rövid lejáratú hitelt, innovációs kölcsönt, banki alapjuttatást adunk, váltó­kat számítolunk le, betéte­ket gyűjtünk, lízing- és fak­toringtevékenységet folyta­tunk, pénzügyileg bonyolít­juk a MÉM K + F tevé­kenységét. Három megyében hitelezzük a szarvasmarha­telepek rekonstrukcióját, Békésben többek között a Szarvasi Állami Tangazda­ságnál, az Orosházi Állami Gazdaságnál és a Hidasháti Állami Gazdaságnál. A mű­szaki fejlődést és az export- lehetőségek kihasználását beruházási hitellel és banki alapjuttatással segítjük a Békéscsabai Konzervgyár­nál, a Gyulai Húskombinát­nál, az orosházi és a Szen­tesi Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál. A MÉM felügyeletén kívül álló cégeknél is vállalko­zunk, például Cibakházán az általános iskola bővítését fi­nanszírozzuk. Tárgyalásokat folytatunk a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű-válla­lattal, a Tisza II. víztározó térségében — Abádszalókon, Tiszafüreden — az idegen- forgalom fejlesztésében ve­szünk részt, és közművesí­tett telkek értékesítését is tervezzük. mi Hivatal közreműködésé­vel szeptember 30-án, októ­ber 1-jén és 2-án osztrák— magyar környezettechnoló­giai napokat rendeznek Bu­dapesten. A rendezvény cél­ja, hogy közvetlen együtt­működési lehetőséget te­remtsen a környezettechno­lógia fejlesztésével, ilyen jel­legű termékek gyártásával, értékesítésével, alkalmazá­sával foglalkozó osztrák és magyar cégek között. Az Építők Rózsa Ferenc Szék­A foglalkoztatási gondok enyhítésére a Patex egy te­lephelyet hozott létre, ahol 1987 januárjától százhúsz- százharminc asszonynak és lánynak nyújtanak munka- lehetőséget. A dolgozók ko­rábban Békéscsabára jártak a szövőszakma elsajátítása végett. A Gyulai Coop Kis­szövetkezet a múlt év őszén varrodát nyitott 30-35 nő ré­szére. A közeljövőben, nagyará­nyú társadalmi munka kez­dődik szocialista brigádok, intézményi dolgozók és la­kosok részvételével. Az új művelődési ház tetőzetét fogják befedni cseréppel. A jövő év második felében átadásra kerülő épületben a klubhelyiségek mellett ki­alakítanak egy több mint Más pénzintézetekkel kö­zösen a kistermelés fejlesz­tésére 400 millió forint ke­retösszegű pályázatot hirde­tett meg a bank, melyet közzétettünk a MÉM-értesí- tőben, a mezőgazdaságot és élelmiszeripart érintő szak­lapokban. Az első jelentke­zők fóliás termeléshez és sertéstenyésztéshez kérik a bank pénzügyi segítségét. Munkatársaink ismerik szakterületüket, számítógé­pes adatfeldolgozással dolgo­zunk. Rövidesen megkapjuk saját telexvonalunkat, me­lyen keresztül kapcsolatba tudunk jutni a budapesti központi számítógéppel, íev az országba naponta tudjuk koordinálni a hiteligények kielégítését, betétek elhelye­zését és törlesztéseinket. A bank — részvényesei­nek — eredményéből oszta­lékot fizet, ez 1986-ban 12,8° o volt, mely az érde­keltségi alapba helyezhető. Ezt a szintet a részvénytár­saság részvényeseinek is szeretnénk biztosítani. A további munkánk során is a műszaki fejlődés, haté­konyság érdekében partne­reinkkel együtt keressük a megoldást. házában tartandó szimpóziu­mon az utóbbi évek kör­nyezettechnológiai erőfeszí­téseit feldolgozó filmeket is bemutatnak. Az osztrák fél, a Zentralsparkasse und Kommerzialbank a rendez­vény alkalmából versenyt is hirdetett három kategóriá­ban (előadás, film, berende­zés). Mindhárom kategória győztese a bécsi bank szék­házában osztrák közönség előtt is bemutathatja „tudo­mányát”. 200 nézőt befogadó színház- termet, valamint egy olyan házasságkötő termet, amely egyéb jellegű rendezvények megtartására is alkalmas lesz. Egyébként a lakosság a tehót azzal a feltétellel sza­vazta meg, hogy a tanács az évente befolyó egymillió négyszázezer forint felét a művelődési házra, másik fe­lét járdaépítésre fordítja. Ez utóbbinál nem terveznek társadalmi munkát, s magát a kivitelezést egy nyugdí­jasokból álló brigád vállal­ta el. Közös összefogással készülnek viszont a köves- utak. Ezek költségeire a la­kosok tíz-tízezer forintot fi­zettek be. Jól jött a megyei tanács pályázatán nyert egy­millió kétszázharmincezer forint is, amely lehetővé te­szi, hogy öt utcában szilárd burkolatú utak! készüljenek el. A tanács anyagot és szakembert biztosít az épít­kezéshez, a lakosok pedig társadalmi munkát ajánlot­tak fel. A balesetek megelő­zése szempontjából szintén jelentős vállalkozásnak szá­mít a több mint kétezer­négyszáz méter hosszú ke­rékpárút elkészítése a ta­nács költségvetési üzerhének kivitelezésében. Ennek költ­ségei elérik a 4 millió fo­rintot. A településfejlesztés má­sik fontos kérdése a lakás- helyzet javítását célzó ter­vek megvalósítása. A , vb- titkár megemlítette, hogy folyamatban van hat OTP-s és négy szövetkezeti lakás építése. Kép, szöveg: Bukovinszky István Nehéz helyzetbe hoznám magam, ha az eredeti terv szerint, alapos és átfogó tablót próbálnék készíteni a múlt hét vége szegedi kul- túrpanorámájáról. Egy kü­lön szám sem lenne elég minden érdekesebb momen­tum megörökítésére az ün­nepi hetekről. Volt tehát mi­ben válogatni a vendégek­nek is. Nem szedegetni le­het az eseményeket ebben a fesztiváli tarka mezőben, de aratni, csokrával gyűjteni. A virító csodavirágok közé azért kevés konkoly is ke­veredik, ám a bokréta, messzebbről már színes és pompás. Szfnek, hangok Az előző hét végén a nem­zetek pezsgő zenéitől, tánc­dobogásától visszhangzottak Szeged szivárványos színű házai. Most szélesebb ská­lán keveredtek a hangok. De keveredtek az emberek is: ifjak, korosak és kortala­nok ... jól öltözöttek — jól kiöltözöttek ... külhoniak ■— belhoniak, sehonbeliek ... A látnivalók a SZÍN, a Szegedi Ifjúsági Napok és a Szegedi Ünnepi Hetek je­gyében szerveződtek. Az utóbbiak operacsemegékkel kedveskedtek most, vala­mint színházi tárgyú kiállí­tásokkal. Ezúttal szóljunk bővebben az idei SZIN-ről. A szegedi városi KISZ-bi- zottság, a szervezők háza tá­ján már a kezdés előtt egy héttel hallottam, hogy az idén kissé átformálják a program arculatát. Keve­sebb olyan ingyenes, sza­badtéri rockkoncertet szer­veznek, amelyek a „nem- kívánatos” elemeket, a csö- ves-narkós hordákat vonza- nák. Úgymond, Szeged szép­ségének megőrzése lett a cél. Ez valóban nyomós szempont, ha felidézem, hogy tavaly is milyen álla­potban hagyták az ünnep utáni reggelre a fesztiválvá­rost a fiatalok ... ! Ugyanakkor olyan progra­mokat szerveztek a SZIN- nel^ párhuzamosan futó mű­vészeti és pszichológiai na­pok keretében, amelyek ép­pen a peremre szorult, „nem mutatós” fiataloknak szól: narkomániáról, szexről, AIDS-ről. „TE a SZIN-en” „Természetesen, egészsé­gesen (TE)”, ez a címe a KISZ KB által meghirdetés­re kerülő új, nagyszabású programnak, amelyet most a SZIN-en próbáltak ki, nagy­ban, a gyakorlatban először. Sportversenyeken és egész­ségnevelési előadásokon, fó­rumokon neveztek a fiata­lok a mozgalomba, amely a természetes életre való igé­nyeiket demonstrálja. Egy jellemző példa: a Du­gonics téren az úgynevezett „drogsátorban” éjszakáztak az egyik este vagy harmin­cán. Napközben itt igen nagy nézettség mellett vetítettek kábítószer-ellenes filmeket, és a narkománia problémái­ról osztogattak propaganda­anyagot. Sokan vettek részt a nyilvános fórumokon, és szép sikere volt a lengyel mintára szerveződött élő­láncnak, amely a fiatalok közös érzését, cselekvőkész összefogózását manifesztál­ta, ha nem is nyolcszáz ki­lométer hosszan, mint annak idején Lengyelországban, de az árvízi emlékműtől az if­júsági házig több mint két­ezer emberi „láncszemmel”. Ördög a kútban Szép és megható a mo­dern áldozatfelmutatás, de ettől még a SZÍN rendezvé­nyei továbbra is bántóan „szépséghibásak”. Tudom, nem helyes magatartás a finnyásság, a fanyalgás, de hazug volnék, ha nem ír­nám le legbántóbb bosszú­ságomat. Az egyetem központi épü­lete előtti szökőkútnál, dél­időben játszik a Gőzerő ne­vű, de nevénél sokkal em­beribb hatású, minőségi ze­nét produkáló szegedi zene­kar. Ősmagyar hangzások­kal megspékelt, változatos, igényes és masszív rockze­ne. A medence körüli „am­fiteátrum” lépcsőin sűrűn ülnek az érdeklődő fiatalok. Sámános, átszellemült mu­zsika volt. Jó lenne figyel­ni! Igen ám, de valahonnan elődülöngél a „Rontás”, vagy inkább a „Romlás” ... bar­na képű, csapzott hajú, torz nézésű alakban. Mákonyos önfeledtséggel hangoskodik. Itt jó hangos a zene, have­rok is vannak — otthon érezheti magát. Hadonászik, ajvékol a víz szélén, korlát nélkül... A legtöbben őt né­zik, beleájul-e a medencé­be... aztán — gondolhattuk volna — maga választja az „úri” időtöltések közül: a fürdőzést, ruhástól. Jól érzi magát, a víztől megelevenedik. (Gyerekko­romban ilyen valaminek képzeltem az ördögöt...) Egy borosüveggel pancsol. Egyre parttalanabb, csap­kod, miközben alászáll hoz­zá egy másik kába „vadem­ber” .. . Még fékevesztettebb a hecc, most már a körül- ülőknek is jut a vízből. Az­tán összeölelkeznek, szeretik egymást. És nekünk ezt néz­ni kell. Azt is, ahogy még vagy negyedóráig tovább műsoroznak előttünk, ag­resszívan és gusztustalanul. Senki nem tesz semmit! Ki-ki a maga hozzátartozó­ját igyekszik biztonságban tudni a bármikor bekövet­kezhető ölbeeséstől, öklelés- től, öklendezéstől és egye­bektől. Ám senkinek nem ügye ez a vandálkodás. Igyekszünk nem venni tudo­mást róla. A zenekarvezető, hogy őrá is jobban figyelje­nek, még „oszt” is egyet-ket­tőt a vízi Kalibánnak. Van­nak, akik a látottakon fel­buzdulva, pólójukat kezdik mosni a zöldes színű víz­ben ... Embergyűrű a téren Érdekes véletlen, hogy. a medence körül a cementre rótt Szeged-szerelmes Juhász Gyula-versszak azon félbe­tűs töredéke került elém, amelyik így szól: „...hogy szebb lettél, mint voltál Nagy Szeged.” Ettől függet­lenül szépek a fiatalok. A legtöbben barátságosak és vidámak — jó nézni a hul­lámzó tömegeiket a sétáló­utcán, a tereken, de annál bosszantóbb azt látni, hogy „kisebbségbe” szorulhatnak egy-két, határt nem ismerő duhajjal szemben. Ilyen ese­tekre is kellene már valami közös program ...! Mennyire más egy vasár­napi Molnár-dixieland-pará- dé a Széchenyi téren! Ezt ne­vezném én igazi zenenép­szerűsítésnek. Ha ők bárhol elkezdenek játszani — már­pedig nem restellnek ... —, kérem, ott nem megy el sen­ki, hogy meg ne állna leg­alább kis időre. Persze, a legtöbben ottragadnak, és nemcsak a „dzsesszesek”, és garantáltan vidámak és bol­dogok. Azt hiszem, itt nem élne meg „vademberünk” — nem is jön ide. A zenekar körül olyan szoros az embergyűrű, hogy közte bizonyosan meg­szorulna a fölös energia ... Molnárékról pedig mi újat írhatnék? Szeged egyik el­ső számú kultúrbüszkesége lehet immár ez a „profi” banda. Jelenvaló csoda, ahogy beavatják a legava­tatlanabbakat is a maguk ze­nei örömébe, a közös játék mámorába. Ezúttal teljesen belefeledkezett kis gyerkőcö­ket figyeltem, azt hiszem, a kodályi intés itt egy az egyben megvalósul: a zene, itt tényleg mindenkié le­het . . .! Utóizek Ami a népművészeti vá­sárt illeti, itt már egyre ke­vésbé érzem azt, hogy a mű­vészet lenne mindenkié. A népművészeti jelző maradt, ám mintha fogyna belőle a népi és a művészi... Vagy­is, akkor mi marad? Talán: az üzlet...! De folytassuk a szépet, s jót. Rendkívüli él­mény volt például, hogy úton-útfélen találkozhattunk egy-egy századeleji Laurin Klement, vagy Steyer 100-as, fakormányos automobillal és mindenféle pöfögő autó-mo­tor matuzsálemmel. Ezek az Autófer Rallye-re és más parádékra sereglettek ösz- sze. A versenynek volt oros­házi és békéscsabai helye­zettje is, büszkeségünkre. A veterán motorosok között harmadik díjat hozott az orosházi Nóbik Sándor bé­kebeli Harley Davidsonjá- val, valamint második a csabai Licska Tibor Jawa- Villiersével. Kéne még írni a sok kon­certről, bemutatóról és já­tékról! De mégsem. Aki ezekre kíváncsi, úgyis eléri őket, mert elérhető mind! Ott voltak a Békés megyei­ek is ezen a hétvégén szép számmal. Engedtessék meg még egyszer egy kellemetlen, leöblíthetetlen utóízről szól­nom. Bármilyen tiszteletet érdemlő is a szegedi KISZ- szervezetek és az Expressz iroda közös igyekezete, év­ről évre hígul a monstre rendezvények tartalma. Egy­re inkább csak az összeve- rődés, az együttes „hánykó- dás” jellemzi a művészeti és pszichológiai napok nemes és nagyszerű kezdeményezé­sét a beilleszkedés érdeké­ben segítségnyújtásra szoru­ló, kátyúba jutott fiatalokért. Csak azt nem érti az ember, hogy miért kell az erőltetett kínálattal nagysza­bású, gerjesztő alkalmakat teremteni azon deviáns és kósza elemek összeterelésére, akikről a javító szándékú előadások és a propaganda Pleskonics András Az épülőfélben lévő művelődési ház A. R. Osztrák—magyar környezettechnológiai napok veszíti Településfejlesztés — közös erőfeszítéssel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents