Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

1987, augusztus 27., csütörtök II szükségből erényt kovácsoltak II mezőberényi kétnyelvű gimnázium tanulságos története Nincs mit szépíteni a dolgon: a 25 éve alapított mező­berényi Petőfi Gimnázium hosszú évek óta beiskolázási gondokkal küszködött. A sokéves harcot fel is lehetett volna adni, ám a gimnázium nevelőtestülete, s a tele­pülés vezetői másképpen gondolkodtak. S nemcsak a fejüket törték, de nyitott szemmel jártak, s amint mód nyílt rá, azonnal cselekedtek is. Még sokan emlékeznek a helyi művelődési központ építésének történetére. Nos, arra az akarásra, lendületre, gyors cselekvőkészségre em­lékeztet a kétnyelvű gimná­zium születésének története is. Cselekedni kellett Ahogy ígérte, szegedi út­járól pontosan fél háromra beviharzott a Petőfi Műve­lődési Központba Szűcs La­jos tanácselnök, széles gesz­tusokkal üdvözölve a rá vá­rók sorát. Fél óra múlva ugyan előadást kellett tarta­nia, de mikor megtudta, hogy a kétnyelvű gimnázium szü­letési körülményeiről fagga- tózunk, már le is huppant egy székre. — Lassan hét esztendeje törjük a fejünket azon, hogy olyan szakot találjunk a gimnázium számára, amely segíti fennmaradását. E ta­pogatózásaink közben tudtuk meg, hogy az országban két tanítási nyelvű gimnáziumi osztályok indítására készü­lődnek. Berényben — ahol a magyarok mellett szlovák és német nemzetiségek is élnek — elérhető célnak látszott egy német nyelvű gimnázi­um telepítése. Tájékozód­tunk a művelődési minisz­terhelyettesnél nálunk járta­kor. s beadtuk a pályáza­Szűcs Lajos tanácselnök tot. Nagy örömünkre szol­gált. mikor kezdeményezé­sünket elfogadták. — Ez így túl szépnek, ola­jozottnak tűnik. A pályázat­ban bizonyára már konkrét tervek szerepeltek. Valamit le kellett tenni az asztalra... — Hát nem is burkolóz­tunk lila ködbe — nevet az elnök. — A pályázatnál so­kat nyomott a latba, hogy ígértük, a kért feltételeket határidőre megteremtjük. És így is lett. — Két évük volt rá. Nem rémültek meg? — Igaz, 1985-ben tudtuk meg, hogy a VII. ötéves tervben építhetünk a két­nyelvű gimnáziumra. Koráb­ban terveztük egy hatvan­személyes általános iskolai diákotthon megépítését, kész tervünk volt rá, így csak ezt a tervet kellett kicsit módo­sítani. Ezt gyorsan meg is tette a Békés Megyei Beru­házási Vállalat. A megvaló­sításban pedig élveztük a megyei tanács támogatását, és folyamatosan figyelemmel kíséri munkánkat a műve­lődési osztály. Aztán csele­kedni kellett. A Mezőberé­nyi Építőipari Szövetkezet egy év alatt elkészítette az új kollégiumot, ami döntő jelentőségű volt a számunk­ra. — Jártunk az új kollégi­umban. Nagyon szép, a be­rendezés pedig elegáns. Kü­lön érdem, hogy a régi, vá­rosképi szempontból sem el­hanyagolható diákotthon épületét nem rombolták le. — De nem ám, hiszen a 92 férőhelyes új kollégium mellett nagy szükség lesz er­re is. Ugyanis az öt évfolya­mos képzés során a 360 di­ák több mint nyolcvan szá­zaléka igényli majd a kollé­giumi elhelyezést. Ezért el­készítettük már a kollégi­umbővítés tervét is,' és sze­retnénk művelődési minisz­tériumi, és megyei tanácsi támogatással, akár két lép­csőben is megvalósítani. — Igaz, hogy csak negy­venmillióba került az új kol­légium? — Na. akkor most lepőd­jön meg! — tart Szűcs La­jos egy kis hatásszünetet. — Ebben a negyvenmillióban benne van a régi kollégium épületének felújítása is, és az új, 1200 adagos napközis konyha is. Ez a konyha az óvodáskorúaktól kezdve az öregek napközi otthonáig minden iskolát ellát majd, s benne lesz egy 150 szemé­lyes étterem is. — Szinte hihetetlen... S láttuk, a művelődési ház mellett építettek egy kis szál­lodát is ... — Szállodát? — kérdez vissza az elnök. — Ja, a pe­dagógus szolgálati lakásokra gondol? Még nem is mond­tam, hogy 10 millió forintért az NDK-ból érkező pedagó­gusoknak, meg a hazaiaknak is építettünk egy tízlakásos házat. Időközben többször is ta­pintatosan a tudtunkra ad­ták, hogy kilencven ember vár Szűcs Lajosra, hogy tá­jékoztassa a tanácskozás tag­jait Mezőberény életéről, ter­veiről. S akik a szomszédos teremben várakoztak, éppen a két tanítási nyelvű gimná­ziumok pedagógusai, vezetői voltak. Rekord idő alatt Az országos tanácskozás házigazdája a Petőfi Sándor Gimnázium volt. Az iskola igazgatóját, Dütsch Zsoltot a nagy szervező munkából si­került néhány perces beszél­getésre elcsípni. — Szívesen vállalkoztunk a házigazda szerepre, s te­hettük is az új kollégiumunk révén. A művelődési köz­pontunk — amely igencsak megnyerte az ország min­den tájáról érkezett kollégák tetszését — pedig jó körül­ményeket biztosított a két­napos tanácskozáshoz. A tanévindító tanácskozást a Művelődési Minisztérium és az OPI rendezi, s megtisz­teltetés, hogy elsőként ná­lunk. — A tanácselnökkel be­szélgetve, a kétnyelvű gim­názium megszületéséről va­lahogy így fogalmazott: idő­ben kezdeményeztünk, s amit vállaltunk, teljesítet­tük. Mi volt ebben a vállal­kozásban az iskola, az igaz­gató szerepe? — Éreztük, hogy valami­lyen irányban lépnünk kell. Évek óta beiskolázási gon­dokkal küszködtünk, a tan­testület pedig végre produ­kálni szeretett volna. A me­gyei múzeumi szervezet igazgatója, dr. Szabó Ferenc készített egy vizsgálódást a középfok profiltisztítása ér­dekében. ö vetette fel, hogy van már szlovák, román nemzetiségi iskola, Berény­ben pedig a német nemzeti­ség • révén megvalósítható lenne a tervezett két tanítá­si nyelvű gimnázium. A ja­vaslat három éve hangzott el, s úgy vélem, rekordidő alatt meg is valósult. Sze­rencsénk volt, hogy időben, gyorsan cselekedtünk, 'mert így a terveink bekerülhettek az új ötéves tervbe. Persze még mindig sok a tennivaló. A tantestület épí­tése még nem fejeződött be. Most ugyan két osztálynyi gyerekkel indulunk, de a ki­futás során még sok, néme­tül is tudó szaktanárra lesz szükségünk. így keresünk máris németül is jól beszélő földrajz és történelem sza­kos tanárokat. Már van egy NDK-ból érkezett lektorunk, jövőre pedig ugyanonnan vá­runk egy matematika—fizika szakost, aztán egy biológust is. — Nagy feladat vár a tan­testületre. Felkészült rá? — Kérdezze meg bárme­lyiket, nagyon örül neki. Már azon gondolkodunk, hogy a megnövekedett lét­szám mellett iskolánk ho­gyan tudja megőrizni ottho­nias jellegét, régi hagyo­mányait. A téli disznóvágást, a karácsonyi, kölcsönös meg­ajándékozást, amelyeket szép diákműsor színesít, s egy otthonias ízeket felidéző va­csora ... Iskolánk ugyanis 8 osztályosból 14 osztályosra nő. — Nem szeretnénk akadé­koskodni, de csak egy osz­tály a herényi diákoké. A demográfiai hullám idején nem lesz ez kevés? — Jó, hogy említi. Figye­lünk arra, ha a „sztár” osz­tályok mellett a mi gyereke­ink úgy éreznék, hogy ők mostohák. Hiszen iskolánk sokat köszönhet nekik. Ezért a helyi tanács iskolabővítés­re is készül, s éppen értük. — Mit jelent az iskola Be- rény számára, hogy a felvett több mint 90 diák kéthar­mada az ország minden ré­széből érkezik? « — Egyrészt szellemi fel- pezsdülést, húzóerőt az egész közoktatás számára, és méltó, rég várt erőfeszítést a pedagógusoknak. — Engedjen meg egy sze­mélyes kérdést. Milyen volt a nyara? — Ha a pihenésre gondol, négynapos... Székely Erzsébet igazgató- helyettes ráerősített Dütsch Zsolt szavaira. — Az új helyzet új peda­gógiai feladatokat jelent a gimnázium számára. Meg kell tanulnunk a csupa jó­képességű gyerekközösség és személyiség újfajta bánás­módját. Erre nekünk is fel kell készülni, hiszen eddig jórészt ahhoz szoktunk, hogy a néhány jó mellett a köze­pes vagy gyenge képességűe­Az iskola igazgatója, Dütsch Zsolt két felzárkóztassuk. Nos, eh­hez a munkához nagyon sok segítséget adott ez az orszá­gos tanácskozás. Kísérletről van sző A kétnyelvű gimnáziumok tanácskozásán igen érdekes, elsősorban pedagógiailag megszívlelendő előadást tar­tott Boldizsár Gábor, a Mű­velődési Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese. Egy kis országos kitekintésre kértük, amire szívesen vál­lalkozott. — A két tanítási nyelvű gimnáziumok kísérletére 17 iskolában kerül sor. ötéves képzés keretében — német­ből, spanyolból, angolból, olaszból és franciából — ti­zenegy iskolában. A nulladik évben a diákok a nyelvet sajátítják el, de van úgyne­vezett kondicionáló óra tör­ténelemből, magyar nyelv és irodalomból, matematikából és ezen felül testnevelés, ének-zene, valamint rajz és műalkotáselemzés. Az orosz nyelvből már a nyolcadik osztály második felében megkezdődik az in­tenzív nyelvi képzés, és így lesz négy és fél éves az is­kola. Igen nagy vállalkozás ez a magyar közoktatásban, ám előzménye volt a felsza­badulás előtti időkben. Nem tagadjuk, hogy ezzel a nyel­vi elit képzését kívánjuk elősegíteni. Kísérletről van szó, amit csak úgy lehet eredményesen elvégezni, hogy akik részt vesznek ben­ne, hisznek is a sikerében. Kétségtelen, hogy ez a kí­sérlet új pedagógiai módsze­reket követel meg. Ezen a tanácskozáson elsősorban erre hívtuk fel a pedagógu­sok figyelmét. A kísérletet bővíteni kívánjuk, ehhez 1988-ban újra pályázatot hirdetünk 1990-es indítással. S amire még büszkék va­gyunk: a felvételik országo­san tisztán zajlottak. Hiszen ebbe a sok megterheléssel járó képzésbe valóban csak a rátermettek kerülhetnek be. S a felvételik tisztaságá­ra éppen a gyerekek érde­kében vigyáztak mindenütt. Az érdeklődés nagy volt, hi­szen az ötszáz helyre há­romezren jelentkeztek. Ez a szám mutatja: van jövője ennek a képzési formának. B. Sajti Emese A szállodának hitt pedagoguslakások Fotó: Fazekas Ferenc HANGSZÓRÓ Néhány nap még, s vége a vakációnak, elkezdődik egy ; újabb tanév. A nyár bizonyáfa nagyon sok élményt nyűj- | tott az általános és középiskolás diákok százezreinek, lesz ’ miről beszélgetni, beszámolni az első napokban, hetek- •; ben. Sok iskolában feladatul is kapják a gyerekek: dől- j j gozzák fel a vakáció élményeit. Persze, lesznek olyanok is közöttük, akik eléggé keserű szájízzel ülnek neki e mun- | kának. A bukottakról van szó. Azokról elsősorban, akik- \ I nek még megadatott a javítás lehetősége, s pótvizsgát te­hettek. . A napokban zajlottak le a pótvizsgák az iskolákban? s ! több tízezren voltak kénytelenek bizottság előtt számot adni arról, sikerült-e a nyári két hónapban elsajátítani — ; : legalábbis minimálisan — azt, amit korábban tíz hónap alatt sem. Mit pótol a pótvizsga? Ezt a kérdést feszegették a Petőfi rádió kedd délelőtti : zenés műsorában szakemberek, gyakorló pedagógusok. Az í alig több mint egy óra alatt nem jutottak dűlőre a részt- , vevők, nem alakult ki közös álláspont. Ez azonban egyál- ; talán nem baj. Viszont számos olyan probléma került a j felszínre a pótvizsga intézményének kapcsán, melyek ok- j tatásügyünk egészét érintették. Vagyis: jóval többet kap­tunk, mint amire a cím alapján számíthattunk. Csupán egy dologban értettek egyet az adásban meg- : szólalok: sajnálják azokat a gyerekeket, akiknek pótvizs­■ gázniuk kell. Mert kétségtelen, szorongató lehet számuk- I ra az a két hónap, mire a bizottság elé kerülnek, miköz- I ben társaik a jól megérdemelt vakációt töltik, táboroznak, : nyaralnak. De mint minden, ez is kétoldalú kérdés, hiszen [ a pótvizsgázók tulajdonképpen tízhónapos mulasztás miatt } felelnek augusztus végén újból. S közülük egyre többen I nem veszik komolyan az egészet. Igen, csökken a tudás presztízse évről évre. Hiszen | számtalan példát látnak gyerekeink arra, hogy kevés tu- ! \ dás alapján is sokan nagyon jól boldogulnak az életben. S kit ne vonzana a könnyebb, gyorsabb boldogulás? Saj- | nos, a pedagógusokat, a jó tanárokat is, közülük egyre í többen hagynak fel az oktatással. Ennek egyenes követ- j | kezménye: a pedagógustársadalom hígul — ahogy az egyik ] i megszólaltatott tanár mondta —, s az oktatás minősége [ I romlik. Ezek is hozzájárulnak a pótvizsgázók számának [ : emelkedéséhez. Csak az általános iskolásokat tekintve az 1986 87-es tan­évben csaknem 50 ezer gyereknek kellett pótvizsgát tennie. [ Mindenképpen nagy szám ez. S minden bizonnyal lehe- j tett volna ez a szám nagyobb is, hiszen tudjuk, elég sok : I iskolában — úgymond — vigyáznak az intézményi átlag- j ra, s csupán a jobb statisztikai mutató érdekében nem en- ; gedik, hogy többen bukjanak meg a „kelleténél”. Ez a i „módszer” szintén hozzájárul ahhoz, hogy egyre cseké­lyebb tudással lépik át — ha egyáltalán átlépik — a kö- I zépiskolák küszöbét a végzett nyolcadik osztályos tanulók, i Visszatérve a pótvizsgára, jelenleg szükséges rossz, meg- I szüntetésére csak hosszabb távon lehet számítani. Ehhez I azonban az oktatási törvény adta lehetőségeket jobban ki kell használni, s nem utolsósorban: vissza kell állítani a I tudás tekintélyét. Ügy érzem, egyik sem megy máról I holnapra . . . Frankenstein és fia A Frankenstein és fia című film kapcsán készült az az egjrórás riport, melyet a Petőfi adón sugároztak kedd dél­után. Arra kereste a választ Szunyogh Szabolcs szerkesz- I I tő-műsorvezető, miért nézik szívesen a fiatalok a horror- I filmeket? Az igaz, valódi horrorfilm még elég kevés van forgalomban hazánkban, annál több olyan, ami súrolja a horror határát. S ezekhez már egyre többen jutnak hozzá, s akár nyilvános helyeken is láthatók. A legtöbb kamasz j azonban kisebb-nagyobb társaságokban élvezi az ideg- borzolást, sok családnak van már videója. Néhányan azzal magyarázták a fiatalok horror iránti j igényét, hogy — mivel egyébként is egyre több a szórón- j I gás bennük — a filmek megtekintése jó hatással lehet j j rájuk, feszültségeik oldódnak. Egy megszólaltatott 17 éves j | kamasz vallomása azonban mindezt nemigen támasztotta ] ! alá. Az őszinte fiúnak nagyon sok álmatlan éjszakát oko- í zott egy-egy horrorfilm, melyet csupán társai kedvéért né- ! I zett meg, ne mondják róla, hogy gyávább másnál... Kétségtelen, mai világunk rengeteg olyan helyzetet pro­■ dukál, melyek következtében egyre több gonddal kell : megküzdenünk. Épp ezért, ha lehet, nagyobb és főleg ki- : sebb gyerekeinket óvjuk az olyan élményektől, amelyek szorongást, félelmet válthatnak ki belőlük. (pénzes) Új tanév az alapfokú oktatásban A most kezdődő tanévben mintegy 150 ezer első osz­tályos kisdiák kezdi meg ta­nulmányait az általános is­kolákban. Ez lesz az első olyan évfolyam, amelynek diákjai már az új tanköte­lezettségi rendelet szerint, a gyermekek fejlettségéhez, testi és szellemi érettségéhez jobban igazodó iskolakezdé­si rendszerben lépik át a tantermek küszöbét. A tapasztalatok szerint — mint azt a Művelődési Mi­nisztériumban elmondták — : a várakozással ellentétben nem nőtt meg ugrásszerűen a nevelési tanácsadókra há­rított döntések, vizsgálatok száma. Enyhültek a beisko- | lázással kapcsolatos korábbi : feszültségek: a szülők is kedvezően fogadták a gye­rekek fejlettségével számoló iskolakezdés új rendjét. Az óvodák, óvónők munkájuk elismerésének tartották, hogy a gyermekek érettségének megítélése szakvéleményük alapján történt, a visszajel­zések szerint ugyanakkor jo­gos igényük egy olyan mód­szertani segítség, amely a gyerekek folyamatos megfi­gyelését, az óvodában visz- szamaradók differenciált, egyéni foglalkoztatását még eredményesebbé tenné. Az idei beiskolázás másik újdonsága volt a szabad is­kolaválasztás lehetősége: en­nek lebonyolítása azonban — elsősorban a népesség­nyilvántartás pontatlanságai miatt — több helyen gondot okozott.

Next

/
Thumbnails
Contents