Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

T 1987. augusztus 27., csütörtök o Továbbra is átveszi a MÉH a vashulladékot Rendi társadalom polgári társadalom Továbbra is átveszi a MÉH a vashulladékot, nyilatkozta Mátsik György, a MÉH Nyersanyaghasznosító Tröszt vezérigazgatója szerdán az MTI munkatársának. Kedden az Országgyűlés ipari bi­zottságának ülésén ugyanis elhangzott: a MÉH-telepek az utóbbi időben nem ve­szik át a lakosság által gyűj­tött vashulladékot. Ezzel kapcsolatban Kapolyi László ipari miniszter kivizsgálást ígért a képviselőknek. A MÉH-tröszt vezérigazga­tója elmondta: — Az acélgyártás fontos alapanyagából, a vashulla­dékból az utóbbi hónapok­ban jelentős készletek hal­mozódtak fel, a szokásos 25 ezer tonna helyett 75 ezer tonnányira duzzadtak a tar­talékok, s ez különösen a ki­sebb átvevőtelepek túlterhe­lését, fogadóképtelenségét okozta, s valóban előfordult, hogy egyes helyeken átmene­tileg visszautasították a vashulladék átvételét. A fel- halmozódásnak több oka van. Az egyik az, hogy a hulladékvas-igényes techno­lógiát, a Siemens-Martin-el- járást fokozatosan korszerű konverteres gyártási techno­lógiára cserélik, s ezért a jelenlegi vashulladék össze­tétele már nem felel meg az igényeknek. A modernebb el­járáshoz az idén csaknem 500 ezer tonna dúsított vas­ércet, úgynevezett pelletet igényel a kohászat, s ezt konvertibilis importból vá­sárolják a vállalatok. — A Lenin Kohászati Mű­vek japán UHP-kemencéie üzemzavar miatt három hó­napig állt, ,s csak augusztus elejére sikerült megjavítani. Emiatt 40 ezer tonna vashul­ladék átvételéről mondott le a kohászati vállalat. A fe­leslegessé váló vashulladék értékesítését a MÉH-tröszt megkezdte, s idén eddig 35— 40 ezer tonna vashulladékot szállított tőkés országokba. A szállítások azonban a vártnál lassabban indultak meg, s ez ugyancsak az át­vétel akadozásához vezetett. A MÉH-tröszt az idén ke­letkező 150—200 ezer tonna felesleget folyamatosan ex­portálja, s a gondok ellené­re mindent megtesz, hogy a jövőben fennakadás nélkül átvegye a vashulladékot. Nőtt a kereslet a híradástechnikai cikkek iránt Áruforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Mi­nisztérium áruforgalmi je­lentése szerint az év első hét hónapjában a kiskeres­kedelmi forgalom meghalad­ta a 336 milliárd forintot, csaknem 29 milliárd forint­tal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. Az értékesítés folyóáron 9,4 százalékkal, összehasonlító áron pedig 3,5 százalékkal haladta meg a tavalyit, 'mindkét számítás szerint a tervezettnél nagyobb mér­tékben. Júliusban a legnagyobb mértékben a vegyesiparcik­kek forgalma növekedett leginkább, ennél valamivel alacsonyabb volt a ruházati cikkeké és a bolti élelmisze­reké. A júliusi élelmiszer­kínálatról a jelentés megál­lapítja: összességében kielé­gítőnek bizonyult. A tőke­hús-értékesítés elmaradt a tavalyitól. A vásárlók első­sorban a szárnyasokat ke­resték, volt is elegendő, ám aprólékból és belsőségekből továbbra sem folyamatos a kínálat. Húskészítményekből a mennyiség kielégítő, de a választék nem mindig iga­zodik az igényekhez, több olcsó készítményre lenne szükség. Az üdülőkörzetek­ben elsősorban a szalámifé­lék, a tárolható sajtok, az italok, a kávé és az édessé­gek voltak kelendőek. Ug­rásszerűen megnövekedett a sör iránti kereslet, így egyes területeken ezúttal is ta­pasztalható volt sörhiány, összességében azonban jobb volt a sörellátás, mint ta­valy. A fővárosi szabadpiaco­kon a termelők a tavalyi burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsmennyiség 78,1 száza­lékát kínálták júliusban, és igen drágán: átlagosan 37,3 százalékkal magasabb áron, mint tavaly. Elsősorban gyü­mölcsből van kevés, alig több mint harmada a múlt év júliusi mennyiségnek, s mindez kétszeres árakon. A hosszan tartó kánikulá­ban élénk forgalmat bonyo­lítottak le nyári holmikból a ruházati kereskedelmi vál­lalatok. A női ruhák, a sport- öltözékek és a fiúpantallók kínálata jó volt, továbbra is akadozik az ellátás férfi-al- sóruházati cikkekből, haris­nyafélékből és csecsemőru­házati termékekből. Válto­zatlanul hiányos a válasz­ték gyermekcipőkből és bé­bilábbelikből. A vegyesiparcikkek közül a híradástechnikai termékek kínálata kiegyensúlyozott, kivéve a videomagnót és az asztali fekete-fehér televízi­ót, amiből kevesebb van a kelleténél. Mindkét termék iránt igen nagy a kereslet, a nagykereskedelem készletei azonban alacsonyabbak, mint korábban, s az után­pótlás akadozik. A háztar­tási tartós fogyasztási cik­kek közt több a hiánycikk: változatlanul nincs elég mélyhűtő, fagyasztóláda és automata mosógép. Élénk volt a forgalom a Tüzép-telepeken, elsősor­ban az építőanyagok voltak kelendőek. Az építkezők az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest falazóanyagokból, tetőcserépből, tetőfedő lemez­ből és fenyőfűrészáruból át­lagosan 40 százalékkal töb­bet vásároltak. A kereske­delem égetett téglából és te» tőcserépből, mozaik- és ce­mentlapból, valamint par­kettából nem mindig és min­denütt tudta kielégíteni az igényeket. Moszkvában megműtötték Szaszkő Máriát Tegnap a moszkvai 67-es számú kórházban bonyolult idegsebészeti beavatkozást végeztek el Szaszkó Márián. Az egykori cirkuszi artistát 1981 februárjában érte bal­eset, leesett a trapézról. Gerincvelejének nyaktáji sé­rülése miatt azóta csak toló­kocsiban tud közlekedni, ke­zének mozgása is korláto­zott. Az Egészségügyi Mi­nisztérium közbenjárására került Moszkvába. A Georgij Jumasev aka­démikus, állami díjas szov­jet idegsebész professzor ál­tal elvégzett műtét célja a gerincvelői érző és mozga­tó idegpályák részleges hely­reállítása, a beteg későbbi mozgásának javítása volt. Szaszkó Mária állapota az operáció után kielégítő. A műtétet követően csak hosz- szabb idő elteltével lehet megállapítani, mennyiben javult a beteg idegpályáinak működése. Az operációt követően a professzor a következőket mondta az MTI tudósítójá­nak: — A nyak hátsó részétől közelítettük meg a sérült tá­jékot, a nyaki részen hoz­záférhetővé tettük a gerinc­velőt. Megállapítottuk, hogy a 4. és 5. nyaki csigolya tá­jékán a gerincvelő elsor­vadt és öt centiméternyi szakaszon csupán cigaretta- papír vastagságú. A megnyitott gerincvelő vizsgálata során kiderült, hogy az idegpályák elektro­mos vezetőképessége a sérü­léstől lefelé gyengébb, a sé­rüléstől fölfelé a normális mértékű. Ezenközben egy másik or­voscsoport 21-22 centiméter hosszú idegszálat vett ki a beteg lábából. Ezt három hét centiméteres darabra vágták és mikrosebészeti el­járással összeköttetést te­remtettek a gerincvelő meg­határozott pontjai között, át­hidalták az elsorvadt részt. A beavatkozást megelőző­en konzultációt tartott Ju­masev professzor és Carl Chung Kao amerikai idegse­bész, aki három évvel ez­előtt Budapesten megvizsgál­ta Szaszkó Máriát és szintén műtétet javasolt. Martfűi Gold Fassl Kitűnő a vizsgán _Az eredetivel megegyező, kifogástalan minőségű az osztrák licenc alapján gyár­tott martfűi Gold Fassl sör — ezt állapította meg a szomszédos ország szakértő bizottsága, amely a Ma­gyarországon gyártott, oszt­rák márkanevet viselő sö­röket tesztelte. A vizs­gálati anyagot, az üvegek­be és dobozokba töltött italokat nem a gyárból, ha­nem a kereskedelmi for­galomban levő termékekből választották ki és minősítet­ték. A szövetkezeti sörgyár évente százezer hektoliter Gold Fassl sört gyárt, s tölt félliteres, illetve háromde- cis üvegekbe. Az ital java részét a HungarHotels és a Pannónia szállodai lánc ve­szi meg, de a nagyobb bel­földi csemegeüzletekben és az ABC-áruházakban is kap­ható. A társadalomtörténet kutatóinak tanácskozása előtt Ma Gyulán a Jókai Kultúrházban három­napos országos szakmai tanácskozás kezdő­dik Rendi társadalom — polgári társada­lom II. címmel. Mi lesz a tanácskozás té­mája? — kérdeztük dr. Erdmann Gyulától, a Békés Megyei Levéltár igazgatójától, a rendezvény egyik szervezőjétől. — Az idei tanácskozás tulajdonképpen folytatása az elmúlt évben megrendezett salgótarjáni konferenciának. Ekkor jöttek össze először a társadalomtörténettel foglal­kozók, hogy megismerjék és megvitassák egymás eredményeit. A konferencia tartal­mában olyan gazdag volt, hogy érdemes rendszeresíteni a kutatók találkozóit. — Mi indokolja e tanácskozások szüksé­gességét? — Már Salgótarjánban is nyilvánvalóvá vált, hogy egyre többen, közöttük sok fia­tal is foglalkozik társadalomtörténettel. E területről elmondható, hogy kutatása száza­dosán elhanyagolt volt. A történetkutatók inkább eseménytörténettel, vagy osztály- harctörténettel foglalkoztak. Most meg­újulni látszik a történetkutatás. Az érdemi elemzéshez azonban jó módszerek kellenek, csak így szólalnak meg hitelesen a forrás­anyagok, és így újulhat meg maga a tudo­mányág is.. — A gyulai tanácskozás várhatóan meny­nyiben hoz újat? — A salgótarjáni konferencia még igen vegyes tematikájú volt, az idei jóval konk­rétabb. öt előadás hangzik el: Bácskai Ve­ra, a Marx Károly Közgazdasági Egyetem kutatási csoportvezetője, Vörös Károly, az MTA Történettudományi Intézetének fő­munkatársa, Varga János, az Országos Le­véltár főigazgatója, Orosz István, a Kos­suth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető tanára, rektorhelyettes — valamennyien a történettudományok doktorai — és Faragó Tamás, a Szabó Ervin Könyvtár Budapest- gyűjteményének vezetője tart vitaindító összefoglalót egy-egy korszakról. Előadásai­kat konkrét tartalmú korreferátumok köve­tik, ezután pedig lehetőség nyílik hozzászó­lásokra is. — Mit vár a konferenciától? — Azt, hogy az 50 korreferátum átfogó képet nyújt a forrásokról, a viták pedig segítenek a módszerek letisztázásában. — A kései feudalizmus és a korai kapi­talizmus korának kutatói ezzel nagy segít­séget kapnak... — Várhatóan igen. A kutatást még az­zal is kívánjuk segíteni, hogy nyomtatásban megjelentetjük a konferencia anyagát, a vitákkal együtt, s ez a módszertani segéd­könyv szerepét lesz hivatott betölteni. — Terveznek-e a társadalomtörténet ku­tatói újabb konferenciát? — Igen, jövőre ismét találkozunk Salgó­tarjánban, az ottani tanácskozás címe: Társadalmi konfliktusok a magyar történe­lemben. Szőke Margit Bútorjavítás — új lakossági szolgáltatás Mikrobiolúgusok kongresszusa Szerdán kilenc ország mint­egy 200 neves tudományos ku­tatójának részvételével meg­kezdődött Szegeden a Magyar Mikrobiológiai Társaság X. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson több mint 100 előadás hangzik el a mikrobiológia és az azzal kapcsolatos tudományágak — például a biotechnológia — idő­szerű kérdéseiről. Külön szim­póziumon és több szekcióban foglalkoznak azokkal a fertőző s végül súlyos betegségeket oko­zó vírusokkal — közöttük az AIDS vírusával , amelyek hosszú időn keresztül lappan- ganak az emberi szervezetben. A konferencia egyik központi témája e vírusok időben törté­nő felismerése, illetve az elle­nük való védekezés. Napirenden szerepel továbbá a mikrobiológiai kutatásoknak a környezetvédelemben, a gyógy­szeriparban, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben be­töltött szerepe, az ezzel kap­csolatos kutatások gyakorlati alkalmazása. A Bútor-, Fa- és Kárpitos­ipari Vállalat új szolgálta­tást vezetett be: ezentúl a lakosság részére is vállalja modern és stíl kárpitozott bútorok javítását, áthúzását, felújítását. Az OTP-vel ki­alakított együttműködés eredményeként arra is le­hetőség van, hogy e célra a megrendelők OTP-hitelt ve­gyenek igénybe. A vállalat korábban a bú­torkészítő gyárak termékei­nek garanciális javítását vé­gezte, az elmúlt öt esztendő­ben azonban e tevékenysége iránt csökkent az igény, mert a gyártók saját márka- szervizeket alakítottak ki. Ezért határoztak úgy a vál­lalatnál, hogy bővítik a la­kosság részére nyújtott szol­gáltatásokat. A stílbútorok felfrissítése során speciális igényeknek is eleget kell tenniük. Ezekhez a különle­ges munkákhoz a vállalat az alvállalkozó kisiparosokat is megkeres. A bútorjavító vállalat ma­gánrendelőknek, ingatlanke­zelő vállalatoknak az egyedi igényeknek megfelelően be­épített szekrényeket, kisebb konyhabútorokat is készít asztalosrészlegében. E tevé­kenységének bővítésére mintegy 500 négyzetméteres új üzemcsarnokot épít, mely­nek munkálatait a tervek szerint még az. idén meg­kezdi. Ünnepélyesen búcsúztatták a bevnnulókat (Folytatás az 1. oldalról.) rám. Ami a fizikai erőnléte­met illeti, gondolom, elő­nyömre válik a 18 hónap alatt, hogy elég sokat jártam edzésekre. Különösen a ví­zisportokat kedvelem. Több alkalommal vettem részt különböző szintű versenye­ken, az országosakat is be­leértve. Ezenkívül öt éve tagja vagyok a Balassi nép­táncegyüttesnek, amelynek, segítségével már számos or­szágot kereshettem fel. Ökrös Zoltán Békésről vo­nult be, ahol az ezermester­boltnak ő a vezetője. — Nős? — Igen és feleségemmel két gyermeket nevelek. Csa­ládos ember lévén én csak 12 hónapos katonai szolgá­latra vonulok be. — Hol tanult? — Békéscsabán a kereske­delmi és közgazdasági szak- középiskolában érettségiz­tem. Továbbtanulási szándé­kaim jelenleg nincsenek, mivel még nem értek meg erre a feltételek. Saját la­kásunk sincs, s így szüleim­nél lakunk. Ezenkívül elég sokirányú az elfoglaltsá­gunk. Egyébként 1978 óta vagyok KISZ-tag és két éve léptem be a pártalapszerve- zetbe. A mozgalomban előbb propagandistaként, legutóbb pedig információs csoport- vezetőként tevékenykedtem. Kedvenc időtöltést jelente­nek a számítógépek . .. —y —n Az újoncállomány egy része Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents