Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-25 / 199. szám
Nemzetközi tanácskozás a bioszámítógépek fejlesztéséről Tudósftószemmel Vármegye vagy régió!? A jelenlegi szilíciumszeletes számítógépeknél sokkal gyorsabb és nagyobb teljesítőképességű bioszámítógépek fejlesztéséről kezdődött négynapos nemzetközi tanácskozás tegnap Budapesten, az MTESZ székházában. A világon első alkalommal összehívott rendezvényen Anglia, Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Egyesült Államok, India, Izrael, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Kína, Lengyelország, Magyarország. az NDK, az NSZK, Olaszország, Svájc, Svédország és a Szovjetunió 100 tudományos kutatója vesz részt. Ezekben az országokban értek el olyan eredményeket, amelyek a későbbiekben a bioszámítógépek megalkotásához vezethetnek. A tanácskozást Szabó Imre, az Ipari Minisztérium államtitkára nyitotta meg, hangsúlyozva: a tanácskozás lehetőséget teremt arra, hogy a kutatóintézetekben ' dolgozó szakemberek kapcsolatba kerüljenek más országbeli kutatókkal. Ezt követően öt tudományos előadás hangzott el' a vékonyrétegekben fény segítségével létrehozott folyamatokról, valamint a molekuláris eszközök tervezéséről. A szakemberek elmondták, a bioszámítógépekkel kapcsolatos kutatásoknak nemzetközileg mind nagyobb a jelentősége. A jelenleg használatos szilíciumszeletes félvezető-technológia kicsinyítésének, az általános miniatürizálásnak ugyanis fizikai korlátái vannak, s ezeket az ezredforduló előtt elérik a kutatók. A számítógépek fejlesztésének jövőbeli lehetősége ezért a szerves molekulákból felépülő számítógép. Ez a számítógép az élő szervezetekhez hasonlóan működik. A kutatók az elkövetkezendő években a szerves molekulákból felépülő olyan logikai elemek készítésén dolgoznak, amelyek a jelenlegi szilíciumszeletes számítógépekben működnek. Az ilyen elemek megalkotásában biztató eredményeket értek el az egyesült államokbeli Carnegie- Mellon Egyetem molekuláris osztályán. A kutatók a fotoszintézis elve alapján, klorofil segítségével a növényekben is megtalálható molekulákból, számítógépekhez szükséges logikai elemeket állítottak elő. Egy általános kémiai technológiai eljárással megoldották a logikai elemek összekapcsolását is. A szakemberek véleménye szerint a nyolcvanas évek végére már ezer ilyen logikai elemet tudnak összekapcsolni, s még az ezredforduló előtt elkészül az első, szerves molekulákból felépített élő számítógép. A tanácskozáson a következő napokban több mint 100 előadás hangzik el. A magyar szakemberek a hazánkban folyó kutatásokról tájékoztatják a résztvevőket. A KFKI Szilárdtestkutató Intézetének kutatói a folyadékkristályokkal kapcsolatos eredményeiket ismertetik. A Központi Kémiai Kutató Intézet szakemberei, több éves munkával különleges elektronállapotok létezését állapították meg, s erről előadást tartanak.1 Az MTA Szegedi Biológiai Kutató Intézetének munkatársai pedig a szerves molekulákból előállítandó logikai elemekről tartanak ismertetőt. Megkezdődött a szovjet kőolaj tranzitja Jugoszláviába A szovjet Szojuznyeftye- Exporttal kötött szerződés alapján az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Gáz- és Olajszállító Vállalata, valamint a Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat tegnap megkezdte a szovjet kőolaj tranzitszállítását Jugoszláviába. A Barátság kőolajvezeték fényeslitkei fogadóállomásánál lép be magyar területre a szovjet kőolaj, majd Százhalombattától az Adria-vezetéken folytatja útját Csurgón át a jugoszláviai Sisakig. Ezzel megkezdődött az eddig kihasználatlan Adria-vezeték hasznosítása. A kőolaj-tranzitszállítások ellentételezésének értéke a magyar fél számára csaknem egymillió rubel. Az idén várhatóan 400—450 ezer tonna szovjet kőolaj tranzit- szállítására kerül sor. Találtak vállalkozót Befejezik a veszprémi félkész lakások építését Több hónapos huzavona után eldőlt a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat csődje miatt félbehagyott veszprémi lakások sorsa. A Tolna Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és az MN Épí7 téskivitelezési Főigazgatóság szakemberei befejezik a félkész lakások építő és szerelő munkálatait. A gazdátlan épületek vagyonvédelme és állagmegóvása már nagy gondot okozott, s félő volt az is, hogy a befejező munkák rendkívüli mértékben drágítják majd a lakások árát. Ez az újabb építők felvonulási költségei, a két szakaszban elvégzett munka miatt így is 20 360 forintra emeli a négyzetméterenkénti árat. Az’ árkülönbséget a Veszprém megyei OTP nem akarja áthárítani az új tulajdonosokra, négyzetméterenként 18 ezer forintért adják el a lakásokat, s a fennmaradó összeget a pénzintézet veszteségként könyveli el. A Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat felszámolása lelassította Veszprémben a lakásépítést, és tovább növelte a várakozók számát. Az elkészülő lakásokat a leginkább rászorulók kapják, s a további sürgető igények kielégítésére meggyorsítják a foghíjak beépítését a város belterületén. Erre vonatkozóan az OTP és a városi tanács megállapodást kötött. A BRG Mechatronikai Vállalat Salgótarjáni Rádiótechnikai Gyárában az idén kezdték el az FM 503-as típusú adó-vevő próbagyártását. Ebben az évben ezerháromszázat szerelnek ösz- sze a kétwattos, hatfrekvenciás, korszerű berendezésből. Ezeket a szovjet és a hazai piacon értékesítik. Képűnkön: a nullszéria összeszerelése látható Fotó: Rigó Tibor — ks Gondolatok a szomszéd megyék kapcsolatairól Aki figyelmesen olvassa lapunkat, észrevehette, hogy egy idő óta több .írás jelenik meg hasábjainkon Szegedről és Csongrád megyéből. A Népújság egy munkatársa ott él, megismerve, „belakva” az ottani körülményeket, rendszeres tudósításokat küld a Békés megyei kapcsolatokról és a megyénket érintő hírekről, eseményekről. Aligha van példa a hazai sajtóban arra, hogy egy vidéki újság állandó tudósítót működtessen a szomszédos megyében. A Békés Megyei Népújság sem gazdagabb más lapoknál, nem fényűzésből engedheti meg magának ezt a tudósítói „kirendeltséget”. A kísérlet: tájékozódó-tájékoztató, feltáró és figyelemfelkeltő feladatköreivel kapcsolódik a megye vezetésének átfogóbb és távlati prográmjához, fejlesztési terveihez. Abból a tapasztalatból indultunk ki, hogy szomszédságban élő megyék lakói, igen gyakran gazdasági szakemberei is alig tudnak .valamit egymásról, a szomszéd megye híreiről, eseményeiről. Nem jutnak időben a hasznos információkhoz. Egy állandó tudósító beállításával megpróbáljuk a megyehatárokon átnyúló, szélesebb körű gazdasági és kulturális érdekeltségeket, lehetőségeket felkutatni és közreadni. Az új gyakorlat azt a hiányt is szeretné pótolni, hogy az egymással határos megyékben lakók nem juthatnak hozzá frissen a megyehatáron túli napi sajtóhoz. Próba, kísérlet ez tehát, amely az olvasók véleményével, praktikus javaslataival és az érintettek aktív hozzászólásaival töltheti be legjobban a funkcióját. A kísérlet akkor lesz sikeres, ha megyei „médiánk” egy élő prábeszédet is közvetít a két (később esetleg több) megye között. Legyen az társadalmi, gazdasági, szellemi, kulturális vagy bármilyen dialógus, ami az épülést és a segítséget szolgálja! Az itt következő írás egy elvi program- kifejtés a Csongrád megyei tudósító tollából, egyben vitaindító fejtegetés is ... Elöhang Sodródások és sorsolások sora rótta bele a magyar sorsot ebbe a Kárpátokkal bekerített Föld-üstbe. Olyan ez az üst itt, a kontinens ősi katlanján, hogy megfőni is, de megdermedni is lehet benne. A Magyar Sors — nevezzük és írjuk most így a történelmünket — itt fődögéi ezredéve, meg egy százada. Voltak sűrű felforrások, hosszan fortyogó elgő- zölgések, voltak nagy oda- égések, huzamos üszkösödések, de gazdag sütés-főzések is ezen a katlanon. Most egy nagyobb lobogás utáni lassú tűzön próbálja melegen tartani főztjét a nép. Van dolga kinek-kinek a kondér körül, hogy eledelünk meleg legyen, de a penész se egye meg és ne is kozmáljon oda . .. A zavartalan főzést vigyázták a várak, amelyek a betolakodó kondérkontárokra vártak éles szablyával, sistergő ólommal.. . Mezőik övezete, mesgyéjük, határuk volt a megye, ahonnan később is minden szem és engedelmes kéz az ispáni intésre figyelt. így idegződött belénk az évszázadok során. Minden ügyünk, nagyobb dolgunk a megye székhelyéig vitt. Népi demokráciánk államépülete, közigazgatásunk egész hálózata is az öröklött területi felosztásra épült, gyakorlatilag az István király által kiszabott határok szerint... Megyehistória A vármegyerendszer a Dunántúlon alakult ki előbb. Az 1002. évi pannonhalmi oklevél, Koppány leverése kapcsán már említést tesz Somogy megyéről. A veszprémi püspökség 1009-es okleveléből tudjuk, hogy akkor már a fennhatósága alá tartozott négy vár megyéje: Veszprém, Fejér, Kolon (utóbb Zala) és Visegrád (később Pilis). Az esztergomi érsekség területén fekvő Nyitra és Hont megyékről már István korából vannak adataink. A Kelet-Magyarországon kialakult vármegyeszervezet is szoros kapcsolatban van első királyunk államszervező harcaival. Az adatokból úgy látszik, hogy az innenső országrészben sem helyi előzmények alapján, hanem az Árpádok dunántúli megyéinek mintájára szervezték meg a vármegyéket. Doboka volt az első, amelyről tudunk Észak-Erdélyben. Első ispánja Doboka volt, aki tisztázatlan rokonságban állt Istvánnal. Az ő fiának tudjuk Csanád vezért, Ajtony legyőzőjét. Amikor Csanád jelentette a győzelmet Istvánnak, az elrendelte, hogy Ajtony székhelyét a továbbiakban ne Marosvárnak, hanem Csanádnak nevezzék. A vezért a megye ispánjának tette meg. Ajtony területei a Körösvidéktől az Al-Dunáig húzódtak. Ezt a területet fogta át a Csanádi püspökség is. A hatalmas terület mind Csanád megyéhez tartozott. Ebből töredezett ki a későbbiekben vagy féltucat megye. Egyébként István korában 30 körül lehetett a megyék száma; később, a XI. század második felében a 75-öt is elérte. Vitaindító Egy ugrással visszazökkenve a múltbéli történelemből a maiba, tartsuk figyelmünket Csanád földjének jelenlegi megyealakulatain. Egy későbbi, érdekes beszélgetésnek helyet hagyva marad most el a megyehistória további," mait megelőző szakasza. Ezzel az írással most egy sorozatot szeretnénk beharangozni, amellyel hozzászólásokat, vitákat kezdeményeznénk. A disputa tárgya: két, sorsában és gondjaiban is hasonló arculatú megye, a szomszédság kérdései. Tá- gabb értelemben pedig felhívás együtt gondolkodásra; a „megyékre szabott”, hagyományos gondolkodásmódunk, illetve a kor által felvetett „nem megyésíthető” problémák aktuális ütközéseiről, ellentmondásairól. „Békés megye szomszédszemmel” — ezzel a feleimmel jelöljük majd azt a sorozatot, amelyben sorra megszólaltatunk vezetőket, gazdasági szakembereket, történészt, tudósokat és művészeket, de a gyakorlat embereit is. Megkeressük a Békés megyéből elszármazott közéleti személyiségeket, akiknek van visszatekintésük a kapcsolatokra. Az áttekintések nyomán, avatott kezű tájolással, termékeny együttműködéssel biztató lehetőségekre hívhatják fel a figyelmünket ezek a beszéltetések. Ezek nyomán indulhat el az újságíró a rejtettebb „me- legpontokat” megkeresni. De miért éppen Csongrád megyében, Szegeden szerveztük meg ezt a tudósítói bázist? — merül fel a kérdés. Miért elsőként ott? A Tisza, a Körösök és * a Maros által összemosott közös földrajzi és történelmi sors, a közös emlékezet, a mesgyés gondok és a kölcsönösen átsugárzó kultúra, mind egy-egy oldalai a magyarázatnak. A kapcsolat minden területen kétoldalú. Számos gazdasági tevékenység szerveződésének, közszolgáltatások hálózatának, egészségügyi és kulturális intézmények rendszerének már korábban kialakultak regionális, a két megyére kiterjedő tagozódásai. Erről szeretne minél több információt és hasznos adalékot szolgáltatni a Békés Megyei Népújság Csongrád megyei tudósítója. A „Békés megye szomszédszemmel” című sorozat első interjújában Csongrád megye tanácselnöke mondja el véleményét a két megye kapcsolatáról. Majd megszólalnak Békés megye szülöttei — Csongrádból. Pleskonics András Befejeződött a csillagászati szakkörök országos vetélkedője Tegnap befejeződött az oktatási és közművelődési intézmények kötelékében tevékenykedő csillagászati és űrkutatási szakkörök Győrött tartott országos vetélkedője. A sorrendben immár nyolcadik alkalommal megrendezett versenyen mintegy 80 fiatal állt rajthoz, hogy írásban, szóban és gyakorlatban egyaránt ösz- szemérje tudását. Az ifjúsági korosztály csapatversenyében az első helyezést a Planetárium csapata, a .másodikat a győri Révai Gimnázium csillagász köre, a harmadikat a debreceni Magnitúdó kör nyerte. Az úttörő korosztály csapatversenyében első helyre került az Uránia trió, a második helyezést a debreceni Perseida kör, a harmadikat az Uránia második számú csillagász köre kapta meg. Az ifjúsági korosztály egyéni versenyét Gombos Attila debreceni amatőr csillagász nyerte. A második Kiss Zsolt budapesti, a harmadik Alföldi Attila debreceni, illetve Bartsch Tamás szegedi versenyző lett. Az úttörő korosztály egyéni versenyének első helyére Buga István debreceni, a másodikra Miklós György budapesti, a harmadikra Horváth Tamás budapesti versenyző került. A jutalmakon — különféle szakkönyveken és atlaszokon — kívül az ifjúsági korosztály egyéni versenyének első öt helyezettje megkapta az Uránia szakkörvezetői vizsga kiváló fokozatát, a második öt helyezett pedig a vizsga megfelelt fokozatát. Ezek a fiatalok jövőre szakkört vezethetnek. A négynapos program a szakkörök vezetőinek is fórumot adott arra, hogy megvonják a mozgalom mérlegét. Egyebek között megállapították, hogy a meglevő pénzügyi nehézségek ellenére sikerült megállítani a szakkörök számának csökkenését.
