Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-19 / 195. szám
1987. augusztus 19., szerda o Csatári Béla köszöntése Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titkárát hatvanadik születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottsága nevében tegnap levélben köszöntötték. A levelet és a testület ajándékát a pártbizottság titkárai, a megyei tanács, valamint a társadalmi és tömegszervezetek vezetői jelenlétében Szabó Miklós első titkár nyújtotta át. Mintamegye, Élővíz-csatorna Környezetvédelmi tanácskozás Szoboravató ünnepség Vésztőn Környezetvédelmi tanácskozást tartottak augusztus 18- án, tegnap a megyei tanács nagytermében a községi és nagyközségi tanácsok környezetvédelmi felelősei, valamint a megyei tanács szakosztályainak ez ügyben illetékes szakemberei. A tanácskozás középpontjában megyénk környezetvédelmi mintamegyévé válásának programja állt. A terv lényege az, hogy Békés megye természet- és környezetvédelmét összehangoltabban szabályozza, és szervezettebbé, átfogóbbá teszi az ezt szolgáló apparátust. A programot a közeljövőben országos szinten is megvitatják, s elfogadása esetén mintául szolgálhat hazánk többi megyéje számára is. Murányi Miklósnak, a megyei tanács elnökhelyettesének a beszámolója választ adott arra is, hogy miért épp a Békés megyei természetvédők foglalkoznak először egy ilyen programtervezet kidolgozásával. — Megyénk olyan sajátos talaj- és vízviszonyokkal rendelkezik — mondotta —, amelyek intenzív élelmiszer-termelésre adnak lehetőséget. 1 — A helyi tapasztalatok feldolgozása alapján egy konkrétabb, pontosabb feladatkört szeretnénk összeállítani a tanácsok számára — folytatta a beszámolót Szabó András, megyei környezet- és természetvédelmi vezető titkár —, de sajnos több mint húsz tanácstól nem kaptuk meg a kért anyagot. Mint utóbb kiderült, ezeken a helyeken nem is hoztak a környezetvédelemmel kapcsolatban rendelkezéseket. A tanácskozást követően a városi közterület-felügyelők — az utóbbi időben a sajtóban többször is szereplő — Élővíz-csatorna ügyében folytatták az ülésezést. A vita középpontjában az állt, hogy ki legyen a felelős a „haldokló” csatorna életre- keltéséért. A legfontosabb feladat a harminc évvel ezelőtt kotort meder újratisz- títása lenne, amelyre a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vállalkozott, körülbelül 90 millió forint beruházási tervezettel. Vita folyt arról is, hogy vajon a magányosok szemetelései, illegális bekötései, vagy a nagyobb vállalatok szennyvízelvezetései okozzák-e a legnagyobb gondot a csatorna számára. Ilyen és ehhez hasonló nyitott kérdésekkel zárult egyelőre a közterület-felügyelők tanácskozása a 40 kilométeres Élővíz-csatornáról. magyar Országos kisiparostalálkozó A Kisiparosok Országos Szervezete augusztus 20— 22-én pebrecenben rendezi meg a II. országos kisiparos-találkozót és a IX. Országos KIOSZ Kupa döntőit. A kisiparos-találkozón — melyet az ipari miniszter nyit meg augusztus 20-án, csütörtökön délután négy órakor — minden megye, valamint a főváros iparossága bemutatkozik a kiállításon a legszebb termékeivel, találmányaival. A találkozó és a vásár helyszíne a Baksai és a Zákány utca által határolt terület lesz, ahol nemcsak kiállítás, hanem vásár, termék- és munkabemutató, a szabadtéri színpadon pedig sokrétű színes program szórakoztatja majd az odalátogatókat. 21-én pénteken irodalmi, zenés, humoros műsor, divat- és szépségrevü, gyermekműsorok, este szabadtéri diszkó lesz. A két és fél napos program a híres debreceni virágkarnevállal és hídi vásárral egy időben kezdődik, ami minden bizonnyal fokozza az érdeklődést. Szombaton ugyanott Ki tud többet a kisiparról, kisvállalkozásokról című vetélkedőn vehetnek részt az odalátogatók, és nyerhetnek a szerencsésebbek. Az Országos KIOSZ Kupa versenyeit a DMVSC Sportkombinátban tartják meg, melynek megnyitója pénteken reggel 9 órakor lesz. Nyolc sportágban (foci, "férfi és női kézilabda, teke, tenisz, asztalitenisz, sakk, horgászat) közel nyolcszáz sportolót várnak — a sportágak legjobbjait, akik a megyei versenyeken a legjobb helyezéseket érték el. A döntőket 22-én délelőtt tartják. Az ünnepélyes eredmény- hirdetésre a kora délutáni órákban kerül sor. (Folytatás az 1. oldalról) Megyei Bizottságának titkárát — Komáromi Gábor tanácselnök köszöntötte, majd átadta a szót Ribánszki Ró- bertnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának, aki ünnepi beszédét ezzel kezdte: „Augusztus 20-a megünneplésére készülünk. Ezen a napon tisztelettel emlékezünk a magyar állam- alapításra, nagy királyunkra, I. Istvánra, az államalapítóra.” Ezt követően szólt e nap másik, ugyancsak történelmi fontosságú jelentőségéről, arról, hogy e napon iktatták törvénybe Magyarország első írott alkotmányát. „Számunkra természetes — folytatta —, hogy alkotmányunk ünnepe és az új kenyér ünnepe immár hagyományosan ez a nap. A kenyéré, amelyet még ma is sokfelé életnek neveznek. Az élet pedig egyet jelent a munkával. Alkotmányunk ünnepe így válik teljessé, a hatalom, a jog és a munka szoros egységének kifejezőjévé.” Ribánszki Róbert szólt a felszabadulás óta eltelt időszak fejlődéséről, s arról, hogy gazdasági munkánkban a megtett erőfeszítések ellenére sem sikerült a kívánatos változásokat elérni. Mindezt azonban — folytatta később — nem bezárkózással, hanem a világgazdaság változásaihoz való gyorsabb és eredményesebb igazodással kell tudnunk mértása, szellemi és anyagi erőink mo'zgósítása, a szocialista demokrácia helyes gyakorlása elengedhetetlenül szükséges országépítő terveink megvalósításához. Ünnepi beszéde végén Ribánszki Róbert elmondta: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy alkotmányünnepünk előestéjén átadhatom a nagyközség lakosságának a 20. századi magyar irodalom két kiemelkedő egyéniségének, Veres Péternek és Németh Lászlónak mellszobrát.” A két fiatal szobrászművész, Gyulavári Pál, illetve Horváth János alkotásának leleplezését követően a Szózat hangjaival ért véget az avató ünnepség. N. Á. sékelni. Önmagunk megújíA szobrok avatásának pillanatai (balról Németh László, jobbról Veres Péter szobra) Fotó: Fazekas Ferenc Veszélyben — Megveretett.. . A sovány, elkínzott arcú ember nem dühös. Igaz (ha egyáltalán igaz... de ne szaladjunk előre!), ez régen, úgy 12 éve történt. Az asszony a szeretőjével verette meg. Akkor megfogadta, hogy többet nem ad pénzt felesége kezébe. Amit keres, a családra költi, de pénzt nem ad az asszonynak. Hogy a tucatnyi év miként telt el, elképzelni sem bírom. Hogyan lehet egy asszony mellett megmaradni, aki szeretőjével vereti" a férjét? Aki mindig, mindenért ideges, üvölt, tör-zúz, kést ránt, s az idegkezelést nem vállalja, eltépi, elégeti a beutalót. — Április óta késsel hajku- rász — mondja a férj. Mellette a két lány (14, 13 évesek), s a hármójukat befogadó ismerős házaspár bólogat. — Áprilisban gyomorvérzést kaptam. Éjjel otthon aludtam, mikor ő hazajött. Felébredtem az ajtócsapdosásra. Mi nem tetszett neki, nem tudom, de odajött a nagykéssel, s megfenyegetett. — Ha nem állok apu elébe, biztosan megszúrja a késsel —< teszi hozzá a kisebbik lány. — Reggel folytatta a veszekedést. Késsel, vasrúddal kergetett ki a házból... Mire este hazaértem, minden ruhámat széjjelvágótt. Szétverte a gyerekek magnóját, a tv-t, a rádiót. Másnap mentem be a kórházba. Amíg odavoltam, ösz- szcállt egy részeges emberrel. A gyerekeket el akarta zavarni hazulról. Mikor hazajöttem, zavart volna el engem is, de a gyerekek nem engedték. Azóta még pillanatokra sem volt béke az egyszobás, szánalmasan lerobbant vályogházban. Két hete aztán eljöttek hazulról. — Apával akarunk maradrp — vallják a lányok. — De mi az akadálya? — A gyámügyes azt mondja, elveteti a gyerekeket. Biztos, az anyósom mondott neki valamit rólam. A faluban sokan ismerik a házaspár zajos életét. Véleményük egybehangzó: a nő — finoman szólva — elviselhetetlen. A gyerekek reszketnek tőle. A férfit rendes, dolgos embernek ismerik. Nem iszik, gondoskodik a lányairól. A körzeti orvos szerint szükség volna az asszony kezelésére. A gyámügyes elmondta, hogy ő csak azt kérte, rendezze a házaspár az életét, mert a gyerekek így veszélyeztetettek, s ilyen körülmények között nem maradhatnak. Azt, hogy a férfi válni akar, nem tudta. Ez új fejlemény. Ezen az anyjánál lakó feleség is meglepődött. Azon meg még jobban, hogy a férfi és a sok tanú miket állítanak róla. Hogy ő késsel? Meg hogy szerető? Miket mond már? Mikor ők honnan kaparták ki azt az embert?! (Tudnának beszélni, de ők nem ...) Amúgy meg mért kéne neki kórházba menni? Szedi ő a gyógyszert, elég az. Egyébként meg a férfi menjen, ahová akar. A gyerekeket nyugodtan tartsa meg. ílYvan, vagy mégsem? R végső pokol A feleség nyugodt, mosolygós válaszaiban képtelen vagyok fellelni azt a komisz boszorkányt, aminek lefestették, tie azért érzem, hogy szerepet játszik, mondhatnék neki bármit, semmi ki nem borítaná. Viszont azt is látnom kell — az asszonyt és másokat végighallgatva —, hogy a férfi igyekezett néhány témát elkerülni. A férj a munkahelyéről felhív telefonon. Érdekli, mire mentem a feleségével. Mondom, hogy az asszony mindenbe beleegyezik, s attól nem kell félnie, hogy az anyós a gyerekeket elvitetheti, hiszen ahhoz nincs joga%. — A gyerekeket csak ön vitetheti el, ha nem neveli őket rendesen. — ön sok mindenről nem beszélt. A gyerekekre jobban kellene vigyáznia, akadnak zavaros ügyeik (és sorolom, amiket hallottam). — Tudok vigyázni rájuk, ígérem, többet nem lesz baj velük. — Nem beszélt arról sem, hogy a feleségével állandóan a pénzről vitatkoztak, ennek ellenére ön vett két használhatatlan autót, meg hogy tele van adóssággal. — Meg akartam javítani az autókat. Az adósságomat meg törlesztem. — Mert bíróságilag vonják a fizetéséből. — ... Emiatt vállaltam a géemkát. — Nézze, elhiszem, hogy mindenre van magyarázata, s mindezeket csak azért említem, mert úgy érzem, nincs ember, aki igazságot tehetne az önök ügyében. Ám ha valóban nevelni akarja a lányait, akkor azt senki meg nem gátolhatja. A felesége amúgy sem akarja őket, s a gyámügyes, ha végre megnyugtató körülmények között látná a gyerekeket, egy rossz szót sem szólna. Költözzön vissza a házba, tegye rendbe, s éljenek békében! — Félek a feleségemtől. Nem merek visszamenni. A családjával megveret. Egyedül nem tudom megvédeni magam. Hosszasan győzködöm. Ha felesége és állítólagos cinkosai ezt megteszik, börtönbe kerülnek. A felesége megverette már állítólag sokszor. Soha nem jelentette fel ezért, elválni sem akart. Tűrte 12 évig. Élt vele. Miért vállalta? Akkor nem félt? Kapta a veréseket, mint a kanalas orvosságot. Nem féltette a gyerekeket? — Jó, hazamegyek — mondja végül. Ahogy leteszi a telefont, azonnal arra gondolok, hogy mi van, ha rossz tanácsot adtam. Mi történik, ha az apa nem tudja nevelni a gyerekeket? S mi lesz, ha az asszony valóban elintézteti őt? Eszembe jut az ügyben érdekelt egyik falubeli. Valami szekta tagja lehet, mert minden második mondata bibliai utalásokkal díszes prédikáció volt. Mikor megtudta, hogy riportalanyom válni készül, ilyesmit szólt: — Bíró elé mennek? Hogy dönthetne bíró az emberek dolgában? Hogy tehetne igazságot, mikor ő is csak por és hamu, jött s megy a seholba? Tudom én jól, milyen igazságtevőre gondolt az a szép- beszédű ember. De mit mondjak erre? Isten létével kapcsolatban az információink meglehetősen bizonytalanok, ám ha létezik, itt még ő sem tehet igazságot. Persze, azért valakik tehetnének. Nem más, mint a két acsarkodó ember.' Csak hát: képesek-e rá? Sokáig félve gondolok mindnyájukra ... Ungar Tamás Ki tehet igazságot? „Kéményseprőt A régi szólás szerint: „Kéményseprőt látok, szerencsét találok.” — Vajon érvényes-e ez a szólásmondás ma is? ---kérdeztük Klemmi Lászlót, a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat kéményseprőjét. — Ha szerencsét talán nem is, de biztonságot mindenképp jelenthet az érkezésünk — hangzott a válasz. — Az emberek úgy vélekednek, hogy a gázfűtésre való áttérés feleslegessé teszi a kémények gondozását. Holott, a kiáramló égéstermék megbonthatja a kémény falának vakolatát. Ez úgy kerülhető el, hogy „kibéleljük” a kéményt: egy alumíniumcsövet helyezünk bele, s az égéstermék ezen keresztül távozik el. Sok gond van a pókhálókkal is ... — ... ez elég valószínűt- lenül hangzik. i— Pedig olyan sűrű szö- vésűek lehetnek, hogy nem engedik eltávozni az égésterméket. Ugyanez megtörténhet, ha galamb kerül a kéménybe; előszeretettel üldögélnek ugyanis a párkányon, de a kiáramló széngázok elkábítják őket. Sokszor el sem tudja képzelni a tulajdonos, miért nem szelei a kémény; ez csak akkor derül ki, amikor egymás után emeljük ki a szellőzőből az elpusztult madarakat. A) vízmelegítő bojlerek hatásfoka és teljesítméModellezök szaküzlete Modellező szaküzletet hozott létre Pécsett a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat dél-dunántúli alközpontja. A mecsekalji belvárosban, a Bajcsy-Zsi- linszky utcában megnyitott üzletben százhúszféle árut — autó-, repülő- és hajó- modellek készítéséhez szükséges anyagot, alkatrészt és kelléket — kínálnak. A hatmillió forint értékű árulátok...” nye is növek*zik, s nem fogy el annyi gáz fölöslegesen, ha rendszeresen karbantartjuk. — Kanyarodjunk vissza az első kérdéshez. Milyen a kapcsolatuk az emberekkel? — A lakosság nagyobb része megértéssel fogadja munkánkat. Ahol viszont — látszólag — nincs gond a kéménnyel, ott néha feleslegesnek érzik tevékenységünket, bár a rejtett hiba feltárása után megbékélnek. Régebben, amikor havonta ellenőriztük a kémények működését, jóval bensőségesebb kapcsolatunk volt az emberekkel. Sokszor szinte mint családtagként üdvözöltek bennünket, vagy egy kulcs várt minket a következő üzenettel: „Mester úr, itt a kulcs, végezze a munkáját.” Most többnyire csak a házmesterekkel találkozunk a bérházakban — félévenként. A szakma szere- tete js erősebb volt a pénz erejénél, kisebb volt az elvándorlás is. Éveken át nem volt szakmunkástanulónk, az idén négyen is tanulják ezt' a mesterséget. Ügy érzem, hogy a „Termo- for” és a „Parapet” berendezések új feladatok elé állítják a mai kéményseprőket. A munka minősége tehát változik, mennyisége viszont nem: a kémények gondozására mindig szükség lesz. (szilasi) Pécsett készlet zöme olyan külföldről származó cikk, amihez eddig csak az MHSZ modellező klubjai juthattak hozzá. Kapható többek között rádió-távirányítású au- tómodell-építő készlet, re- pülőmodellekhez nélkülözhetetlen balsafa, vékony rétegelt lemez, japán-papír, felvasalható bevonófólia, benzinálló festék sokféle színben, gyorsragasztó.
