Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-15 / 192. szám
NÉPÚJSÁG 1987. augusztus 15., szombat KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Közvetítsen hasznos ismereteket, adjon lehetőséget pihenésre, szórakozásra Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának beszéde a gyomaendrődi Katona József Művelődési Ház avatásán Pál Lénárd, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára pénteken, augusztus 7-én hivatalos látogatást tett megyénkben. Délelőtt Szarvason járt az Öntözési Kutatóintézetben és a Dózsa György Termelőszövetkezetben, délután pedig megtekintette Gyomaendrődön — szülőhelyén, ahová, mint mondotta, „mindig hazajön” — a Kner Nyomda múzeumát. Késő délután került sor az újjáépített Katona József Művelődési Központ avatására. A Corini Margit festőművész és Pásztor János szobrászművész munkáiból rendezett kiállítás megtekintése után a zsúfolásig megtelt színházteremben Jenei Bálint tanácselnök köszöntötte a megnyitóra érkezett vendégeket, majd Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára mondott ünnepi beszédet. Tisztelt Elvtársnők, Elvtársak! Megtisztelő, szép feladat számomra, hogy beszédet mondhatok a gyomaendrődi Katona József Művelődési Ház felújítását követő megnyitó ünnepségen. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból átadjam a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét, és egyben a magam nevében is köszöntsem az ünnepség résztvevőit. Számomra külön öröm, hogy szülőföldem, Gyoma- endrőd gazdagodott ezzel a nem kis költséggel újjávarázsolt művelődési házzal. Meggyőződésem, hogy működése sokoldalúan segíteni fogja a tudás, a közhasznú és szakmai ismeretek terjesztését, az ízlés formálását, a művészi élményt is nyújtó szórakozási lehetőségek bővítését, a helyi közösségi kezdeményezések felkarolását. Figyelmünk és munkánk' középpontjában ma természetesen a gazdasági kibontakozást elősegítő feladatok állanak. Ez érthető, hiszen előrehaladásunk az élet minden területén attól függ, tudjuk-e növelni a magyar munka értékteremtő erejét, tudjuk-e fokozni a gazdaság jövedelemtermelő képességét. A termelőmunka eredményességét — sok más tényező mellett —, szinte meghatározó módon befolyásolja a humán erőforrás minőségi színvonala: a termelési folyamatban részt vevő ember tudása, szakképzettsége, műveltsége, igényessége, fegyelmezettsége és nem utolsósorban életfelfogása. Szinte közhelynek számít, amikor hangsúlyozzuk, hogy a műveltség, a tudás terjesztéséért, az etikai normák elfogadtatásáért végzett munka nem valami pót- cselekvés, hanem a társadalom teljesítőképessége növelésének egyik nagyhatású eszköze. Tapasztaljuk mindenütt. ahol a művelődés pozíciói erősödnek, ahol létrejönnek az újat teremtő munka, a közösségi kezdeményezés kibontakozásának feltételei, ahol a szellem napvilága fényesen ragyoghat, ott jobban megy a munka, erősebb a jövőbe vetett bizalom, nagyobb az áldozatkészség, több a mozgósítható erő a nehézségek leküzdésére. Nem lehet kétséges, hogy a kultúra, a műveltség virágzása szorosan összefügg a gazdaság sikereivel, a jólét növekedésével, de az is igaz, hogy korunkban a tudományos-műszaki eredmények társadalmi elsajátítása, a hatékony, sikeres gazdálkodás feltételeinek kialakítása nem nélkülözheti a széles körű — nemcsak a szakismeretekre kiterjedő — műveltség állandó fejlesztését. Lenin csaknem 70 évvel ezelőtti megjegyzését: „A népesség kultúrájának fejlettsége a munkatermelékenység növelésének egyik legfontosabb pillére” — teljes mértékben igazolta a történelmi tapasztalat. Az MSZMP Központi Bizottságának július 2-i. állás- foglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról meghatározza a tennivalók fő irányait. Űj lendületet kell adni a szocializmus építésének, meg kell haladni a közepes gazdasági fejlettség szintjét, és ehhez meg kell teremteni a szükséges forrásokat. A kibontakozás egész menetében, de már a stabilizációs szakaszban is, fontos feladat a termelési és termékszerkezetnek a gazdaság jövedelemtermelő képességét fokozó átalakítása. Ez a változó körülmények állandó, gondos mérlegelését, a szükséges következtetések időben történő levonását, és a megérett döntések késlekedés nélküli megvalósítását követeli meg. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szerkezet- átalakítás — más szavakkal a szükségletek változó trendjeihez való alkalmazkodás — nem egyszeri, adott határidővel befejezhető tevékenység, hanem mind a gazdaságban, mind a társadalomban állandóan új követelményeket támasztó • folyamat, amely nagyfokú alkalmazkodóképességet követel meg mind az egyénektől, mind a közösségektől. Ennek az alkalmazkodóképességnek a kifejlesztésében és elsajátításában is fontos tényező a társadalom egészének, és benne az egyes embereknek képzettsége, műveltségi állapota. Az új generációknak arra kell felkészülniük, hogy egy életpálya során többször is szükségessé válhat a szűkén értelmezett szakma megváltoztatása. Ilyen módon a tanulás, az ismeretszerzés nem fejeződhet be a középfokú, vagy felsőfokú iskolai végzettség megszerzésével, hanem elkerülhetetlenül végig kell kísérnie az embert egész élete során. . Szeretnék néhány gondolatot a műveltség és a minőség kapcsolatáról elmondani. Jogosan hangsúlyozzuk, hogy a gazdasági, társadalmi kibontakozásban minden területen, de különösen a munkavégzésben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a minőségi követelmények érvényesítésére. A minőség változó jegyeinek ismerete képzettséget, hozzáértést és új szemléletet igényel. A kiváló minőség biztosítása a versenyképesség elengedhetetlen feltétele. Frázisként hangzik, de igaz: a minőség érték. Most, amikor a tartalékok feltárására összpontosítjuk figyelmünket, fel kell ismernünk, hogy aT fejlődés extenzív szakaszára jellemző mennyiségi szemlélet utóhatásaként még mindig élnek azok a szemléleti formák, beidegződések, amelyek szubjektív és objektív módon megakadályozzák a kiváló minőségben rejlő tartalékok felszínre hozását, a munkával kapcsolatos minőségi követelmények érvényesítését. A magyar gazdaság által előállított termékekkel szemben felhozott minőségi kifogások elég gyakoriak, miattuk jelentős anyagi és erkölcsi veszteségek érnek bennünket, nemegyszer fontos piacokat veszítünk el. A konkrét esetek elemzése azt mutatja, hogy a rossz minőség legtöbbször a hozzáértés, a szaktudás hiányának, a felelőtlen, gyakran szervezetlen munkavégzésnek, az ellenőrzés hiányának tulajdonítható. Azt hiszem, nem szükséges bizonyítani, hogy a jó minőségű munkavégzés szükségképpen feltételezi a fejlett munka- kultúrát. Fejlett munkakultúra pedig műveltség, etikai és esztétikai normák nélkül nem létezhet. A munkakultúrát lényegében három összetevő jellemzi. Az -első a munkavégzés műszaki feltételeivel kapcsolatos, amelyek közé nemcsak a munkaeszközök (szerszámok, gépek, műszerek, gyártórendszerek stb.) tartoznak, hanem a munkavédelmi, a munkaegészségügyi, az ergonómiai feltételek is. A második össztevőt a munkát végző ember szakképzettsége, tudása, műveltsége, míg a harmadikat meggyőződése, világnézete, morális állapota határozza meg. Amikor a művelődési intézmények nagy társadalmi fontosságát hangsúlyozzuk, akkor a gazdasági szférát közvetve, vagy közvetlenül érintő hatásaikon túl arra is gondolunk, hogy a kultúrának, a műveltségnek, az értelmes emberi lét feltételeinek kialakításában is megvan a maga szuverén, autonóm szerepe. Ezért fontos, hogy a művelődési központok, a művelődési házak a közhasznú ismeretek terjesztésén túl fordítsanak nagv figyelmet a művészet, az irodalom értékeinek autentikus közvetítésére is. A műveltség nem darabolható fel tetszés szerint részekre, valamennyi összetevőjére szükség van az emberben rejlő képességek kibontakoztatásához, az értékes, az örömet okozó életvitel sikeres megvalósításához. Szocialista művelődés- politikánk ezt a felfogást vallja, és a gyakorlatban arra törekszik, hogy az általános műveltség szilárd bázisán fejlessze a‘szaktudást, a közhasznú ismereteket, mindazt a sajátos tudást, ami a társadalom és az egyén számára hasznos. A gyomaendrődi Katona József Művelődési Háznak szép hagyományai vannak a közművelődés terén. Sok olyan rendezvény szervezésére vállalkozott, amelyek üzemekhez, intézményekhez kapcsolódtak, és amelyek mind az ország' határain belül, mind kívül hírnevet szereztek ennek a közösségnek. Nagy öröm számomra, hogy a Körösmenti szövetkezeti néptáncegyüttes bejárta szinte egész Európát, és jeles produkcióival figyelemre méltó sikereket ért el. Most ebben a megújult környezetben minden vonatkozásban igényesebb munka követelhető: meg. Szeretném biztatni Gyomaendrőd pedagógusait, fejlesszék az iskolák és a művelődési ház együttműködését, hiszen jelentős közös feladatok vannak, amelyeket az oktatási és a közművelődési intézmények csak együtt oldhatnak meg. Ügy vélem, hogy az itt újra meginduló kulturális tevékenység fontos hozzájárulást adhat ennek a Hármas-Körös partján fekvő, szép településnek további fejlődéséhez, a várossá váláshoz szükséges feltételek megteremtéséhez. Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy kifejezzem köszönetemet mindazoknak, akik áldozatosan dolgoztak a gyomaendrődi Katona József Művelődési Ház megújulásáért, e szívemhez nőtt település .sokoldalú fejlődésének előmozdításáért. Kívánom, hogy ez a ház sokaknak nyújtson maradandó művészi élményeket, közvetítsen hasznos ismereteket és adjon lehetőséget pihenésre, szórakozásra. Ezzel az újjáépült gyomaendrődi Katona József Művelődési Házat megnyitom. Lajos Ferenc: Asszonyok Sass Ervin versei: Minek a dal minek a dal ha tisztes paloták és buzgó nyaralók épülnek a telken ahol az énekes magyarország ahol a mester megálmodta sétál egy madár ahol a zöldszárnyú bokrok alatt cicerész mert carpe diem minek a dal ha nincs aki önmagában legalább szememből a könny kicsordul Pereg a dob pereg pereg a dob pereg vonat csattog acélpályán fut az est csillagok keresnek szíved lámpásai az éjszaka szurokalagút madárzsivaly ajtók és előszobák kétszer szól a bimbamcsengő négyszer a csend hatszor rikácsolnak a madarak nyolcszor pereg a dob tízszer csattog a vonatkerék hét csillagból van a göncöl szekere számok ■egyenletek ismeretlen utazások érkezések életek sóhajok tengerek és sivatagok zöldellő tavaszvirágok pereg a dob pereg a dob pereg aztán egy hegedű amíg a lélek tartja magát Lajos Ferenc: Székely temető
