Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-15 / 192. szám
1687. augusztus 15., szombat o SZÜLŐFÖLDÜNK Múltról valló tárgyaink — Gyomaendröd Corini Margit képei Corini Margit festőművész alkotásaiból láthattunk kiállítást augusztus 12-ig a gyomaendrődi Katona József Művelődési Központban. Corini Margit (1897—1982) Kolozsváron született. Tanulmányait New Yorkban az Art Student Akadémián végezte. Öt év múlva, 1928- ban Párizsba ment, ahol 15 évet dolgozott. Itt szerzett hírnevet és lett a párizsi éjszakák festője, avatott mestere. Az 1930-as években rendezett számtalan kiállítása közül legnevezetesebbek a New York-i, a budapesti tárlatai. Párizsban a Barreiróban és ' a Grand Palaisban is bemutatkozott. Hazatérése után kétszer Gyomán, egyszer Békéscsabán, valamint Gyulán mutatta be nagy sikerrel képeit: Életművének egy részét — 47 festményt — 1978-ban Gyoma községnek ajándékozta. Az elmúlt években Békésen a Jantyik Mátyás Múzeumban állították ki és őrizték Corini Margit festményeit. A közelmúltban újjáépített gyomaendrődi Katona József Művelődési Központ ezentúl minden évben nyaranta kiállítást rendez a Corini-festményekből. Bisztró IIXIX. századot őrzi Hunya Szilveszter özvegyétől vette meg azt a műemlék jellegű épületet az Endrődi Nagyközségi Tanács 1974-ben, mely a Sugár út 20. szám alatt áll, s a restaurálás után tájházat rendeztek be itt. A ház feltehetően még a XVIII. század végén épült, s azután néhányszor átalakították. Most a múlt század közepi állapotokat tükrözi, berendezésével együtt. A gyűjtemény nagy része a táj ház léte előtt is megvolt, az iskolában egy helyiségben szorongott, de a tárgyak nemigen porosodtak, sűrűn elővették őket, felhasználták az oktatásban. rr m őrzi A tájház létrehozásában a tanács mellett nagyon sokat segítettek az itteniek, s nemcsak munkájukkal, hanem tárgyakat is hoztak, hogy minél szemléletesebb legyen a kiállítás, a bemutató. Ami a házban látható, az egy, az 1800-as évek közepén élt középparaszti család belső környezetét idézi. Lehetetlen felsorolni, mi minden látható a táj házban, inkább el kell menni megnézni, mert érdemes. Most csak néhány érdekesebb tárgyra hívnánk fel á figyelmet. Talán a megmentett szőttesek a legjelentősebbek, melyek az itteni nép fejlett művészetéről, kultúrájáról tanúskodnak. Alkalmanként úgynevezett madarasokat is lehet látni a tájházban, ezek a legértékesebbek, ősi mintákat hordoznak. Ritkábban csupán azért láthatók ezek, mert ezektől nem szívesen válnak meg gazdáik. Sokan foglalkoztak a településen régebben vajköpü- léssel is, és mindenki más vajformázót használt. így azután könnyen el lehetett dönteni, kinek a vaja jó, avagy kevésbé ízes. Mivel helyünk szűkös, de mert feltétlenül ajánljuk a tájház megtekintését mindenkinek, ezért ide írjuk: kedden és pénteken látogatható 10—12-ig, illetve 14— 18-ig. Endrődi bellehemes ü világ minden táján hallhatták Vaszkó Irén nyugdíjas testnevelés szakos pedagógus. Persze, nem ül ölbe tett kézzel, ma is sok mindennel foglalkozik. Ö a tájház „gazdája” is, ott pedig nincs olyan tárgy, amelyikről ne tudna sokáig beszélni, hiszen szinte mindegyik darab történetét pontosan ismeri. De nemcsak ezt tartja feladatának, hanem régóta foglalkozik helytörténeti kutatással is. „Nyolcán voltunk testvérek, s édesapám, Vaszkó András, sok mindent, amit csak lehetett, megmentett a hozzájuk tartozó történetekkel együtt. Szerette volna átadni ezt a tudást valamelyik gyerekének is, végül engem érdekelt legjobban a múlt. Apámtól nagyon sok népszokást, babonát, helytörténeti érdekességeket hallottam, s ezeket lejegyeztem. Azt hiszem, a szorgalmat, a kitartást is tőle tanultam, hiszen ő felnőtt fejjel is sokat tanult, többek között három nyelvet is elsajátított.” Vaszkó Irén egy Betlehemjárási endrődi népszokást is betanított 1984-ben Lipien Mihály akkori káplán segítségével, s ezt bemutatták a templomban. A rádió felvette mindezt, s 1984-ben a külföldön élő magyarok számára sugárzott adásban karácsony este az endrődi betlehemest hallhatták Sao Pao- lótól Vancouveren át Mel- bourne-ig mindenütt azok, akik a Szülőföldem hullám- sávjára állították rádióikat ... Jelenleg Vaszkó Irén egy nemrég a szemétben talált, kalligrafikus betűkkel teleírt füzetet tanulmányoz, s dolgozza fel a benne foglaltakat. Egy endrődi koporsós az 1916—17—18-as években jegyezte fel az adatokat, melyek sok mindenről vallanak. Különösen megdöbbentő, mennyien haltak meg abban az időben már gyerekkorban. Nem lehet ezt a gondosan írt füzetet mindenféle érzelem nélkül lapozgatni... Emlékirat a gyomai tanácsháza alatt Egy bíró följegyzései Rendkívül érdekes és értékes iratot hozott Honfi Antal grafikus. A gyomai tanácsháza építésének alapkőletételekor zárták a kövek közé azt az 1889. július 14-én keltezett emlékiratot, melynek napvilágon maradt egyik eredeti — Kruchió Gábortól kapott — példányát két évvel ezelőtt fénymásolta le Honti Antal. A 24 oldalas emlékirat Kner Izidor könyvnyomdájában készült Gyomán. Ebből idézünk most: „Gyoma község képviselő testületé az újonnan építendő városháza alapkőletételének emlékét megörökíteni elhatározván, községünk bel- életének nevezetesebb mozzanatairól jelen emlékirat által a következőket kívánja a késő nemzedéknek örök emlékül átszolgáltatni. I. Gyoma község polgárságának a közjóért és községünk felvirágozásáért nemesen lángoló szívében már rég megérlelődött azon eszme, hogy a hosszú évtizedek súlya alatt roskadozó, s magasztos rendeltetési czéljai- nak ezidöszerint meg nem felelő elavult városháza egy, a haladó kor kívánalmaihoz méltó, a községi közigazgatásra hivatott összes tényezők befogadására teljesen alkalmas, díszes, új városházával kell hovahamarabb felcserélni; örömmel fogadta ezért községi képviselőtestületünk, közügyeinkért ifjú hévvel lelkesedő járási volt főszolgabíránk, jelenleg megyei főjegyzőnk, Tek. Fábry Sándor úrnak e tárgybani lelkes felhívását, mely az immár megtestesült eszme kivitelére az első lépést, az első impulzust szolgáltatta ... ... A terv elkészítésére nézve ennek folytán csakhamar pályázat hirdettetett, s a benyújtott hét pályamű közül Schloszárik József orosházi építőmester pályaműve — mint a mely úgy czélszerű berendezése — mint külső csin és ízléses alkotásánál fogva kivitelre legalkalmasabbnak találtatott — nyerte el a megérdemelt pályabért... II. Gyoma község lakosainak száma az 1880-ik évi, mint legutóbb tartott országos népszámlálás szerint 10160 lélek, kik közül nemzetiségre nézve 9570 magyar, 539 német és 51 elszórtan különböző más nemzetiségű; vallásra nézve 8622 református, 693 róm. katholikus, 537 ág. evangélikus, 12 görög keleti és 280 izraelita ... III. Gyoma község és határának összes területe 38 955 cat. hold, melyből utak, véd- gátak, s a Körös folyó által elfoglalt területek 2099, míg a termőterület 36 856 cat. holdat foglal magába ... Mint legnagyobb kiterjedésű, ha- tárunkbeli magánbirtok, említést érdemel id. Báró Wo- dianer Albert nagybirtokos úrnak 10 000 holdat tevő, s négy majorságra osztott uradalma. Községünk belterülete 340 hold, s középületei és lakóházainak összes száma 1593 . . . Tanintézeteinek közül kiemelendő az 1886. évben építtetett, 6 elemi osztályt magába foglaló ref. központi fiúiskola, továbbá id. Bt. Wodianer Albert úr által építtetett, 24 róm. kath. árvagyermek befogadására berendezett emeletes árvaház. Mint az irodalmi téren fontos mozzanatok, ehelyütt kiemelkedőnek tartjuk, hogy az 1881-ik évben megindult, s már 9-ik évfolyamába lépett »Gyakorlati bibliai magyarázatok« czímű füzetes szakfolyóirat községünkben szerkesztetik és nyomta- tik . . . A, községünk és határunkat védő gátak jelenleg 45 kmter hosszúak, és hatalmas védbástyáik képezik községünk biztonságát. Körös fo- lyónknak az 1881-ik évben megkezdett újabb szabályozása már legnagyobbrészt be van fejezve; e nagyszabású műnek vezetője Steinakker Gábor kir. folyammérnök ... Ennyit az mit községünk jelenéből, a késő nemzedék számára átadni óhajtunk, hogy akkoron, midőn az idő feltartóztathatatlan folyása következtében községünk jelene már a múlt idő emlékét fogja képezni, községünk történelméhez némi adatokat szolgáltathassunk az utókor számára... ha egykor századok múltán jelen soraink napfényre jutand- nak, üdvözölhessék azok — honfiúi szívvel szeretett hazánkban hősi fajunk dicső nemzedékét, mint teljesen önálló alkotmányos állam szabad és független polgárait, a legteljesebb szellemi és anyagi jólétben, örömben és boldogságban! Kelt Gyomán, 1889. július hó 14-én. Gyoma község képviselő testületé nevében: Vi- dovszky Ferenc, mint jegyző; Csapó Mihály főbíró, mint elnök.” Az oldalt készítette Fazekas Ferenc, Hornok Ernő és Pénzes Ferenc. „1878. végén a község részéről az általam 1874-ben beleltározott betétkönyvek így voltak: koleraárva-alap- ban 513 forint 83 krajcár, szegényház alapban 3180 forint 94 krajcár, faiskola alapban 146 forint 39 krajcár, gyászkotsi alapban 76 forint 36 krajcár, összeg lesz: 3914 forint 52 krajcár.” Olvashatjuk Kováts M. István 1879. január elsejétől három esztendőn át vezetett zsebkönyvében, melyet dr. Kovács Béla gimnáziumi tanár mutatott be. — Dédapám az endrődi bíró volt akkoriban, s a hivatali ügyeken kívül e könyvecskébe jegyezte fel saját állatállományának adatait, a vásárlás helyét, idejét, az el- lések napját, a szaporulat számát, az eladás idejét, valamint az aratás és cséplés eredményét — lapozgatja a notesz megsárgult lapjait dr. Kovács Béla. — Dédapám fia egyébként Nagyváradra járt gimnáziumba, s ily módon még azt is feljegyezte, hogy a diákgyereknek hány gatya, illetve ing szükségeltetik évente ... Honti Antal Sigillum Endrödiense Szintén dr. Kovács Béla gyűjteményéből való az a réz pecsétnyomó, melynek közepén az endrődi katolikus templom védőszentje, Szent Imre herceg látható, kezében liliommal. A pecsét felirata: Sigillum. Endrödiense Anno 1718. — A pecsétnyomóra 1967-ben egy gyermek talált rá az endrődi méhtelepen — mondja dr. Kovács Béla. — Később Vhrin Nándorhoz került, tőle pedig néhány éve sikerült megszereznem. Egy XVIII. századbeli elöltöltős, rézveretes pisztolyt adtam érte. Egyébként sok olyan régi családi iratunk van, amelyeken ezzel a nyomóval készült viaszpecsétek találhatók ...
